Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Átvilágítás a városházán? (Folytatás az 1. oldalról) Bár a képviselők sokáig fir­tatták, nem tudták meg, miért tűnt el a hárommillió forint. El­hangzott, jelentős értékű ingat­lan kerül az önkormányzat tu­lajdonába. De az alapgondolat, hogy segítsenek egy salgótar­jáni vállalaton. Dr.Oravecz Pé­ter jegyző elmondta, jogszabály nem teszi lehetővé, hogy helyi adóként fizessenek ingatlannal, tehát itt vételről van szó (ez nem derült ki Detre Jenő előter­jesztéséből). A szünet után M. Szabó Gyula arra a veszélyre fi­gyelmeztetett, hogy az önkor­mányzat lavinát indít el, mert különböző cégek jelentkezhet­nek, akik szintén nem tudnak fizetni. Vitás kérdés volt, ki vál­lalja 1992-ben az óvoda fűtését. Az előterjesztő és a síküveggyár képviselője erről a szünetben(l) állapodott meg: a síküveggyár fizeti. Mivel elhangzott, hogy az rt. a felkínált 20 millió he­lyett akár 40-ért is el tudná adni az ingatlanokat, Tolmácsi Fe­renc azt javasolta, ne akadá­lyozzák meg őket ebben. A tes­tület végül úgy határozott, a hé­ten tárgyalja meg az ügyet a gazdasági, az oktatási és a szo­ciális bizottság. Salgótarján szemétszállításá­nak korszerűsítésére és a szelek­tív hulladék feldolgozására szintén Detre Jenő tett előter­jesztést. Másfél órás vita után a képviselők többsége megsza­vazta a javaslatot. Eszerint 1992. április elsejétől 1993. jú­nius 30-ig szóló időre a testület létrehozta a Rieger-Tarján- Scan Közszolgáltató Kft-1. Hogy ez mennyiben lesz gazda­ságos vállalkozása az önkor­mányzatnak, nem derült ki, mert mint Bodnár Benedek, az egyik ügyvezető igazgató kifej­tette: a próbaüzem után lehet végleges gazdasági számításo­kat végezni. — Dudellai — Kíváncsiskodó Jogszabály írja elő! Miért kell kereskedelmi végzettség, ha egy palackozott italokat árusító üzlet helyén, ugyanaz a személy büfét akar nyitni? - kérdezte egy szécsé- nyi olvasónk. Az illetékes pol- gármeseri hivatal igazgatási főelőadója, Csatlós Lászlóné válaszolt a kérdésre: — A két szolgáltatási forma más-más kategóriába tartozik. A Kereskedelmi Minisztérium V/1990. IV. 5. sz. rendelete elő­írja a büfék, a kocsmák és más vendéglátóipari egységek üze­meltetése esetén legalább fel­szolgáló szakmunkás vagy ven­déglátó eladói szakképesítés szükségességét, amivel - ha az üzemeltető nem rendelkezik -, valamelyik alkalmazottjának rendelkeznie kell. Az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat előírásai is kü­lönbözőek a két említett eset­ben. Mindezek alapján érthe­tőek a rendelet által előírt köve­telmények, hiszen egy büfében, egy szórakozóhelyen a forga­lom jelentős részét a helybeni fogyasztás teszi ki. A gépjármüvek súlyadó­jára vonatkozó adóbevallás leadásának határideje feb­ruár 28-a. Milyen szankciókat von maga után, ha valaki - mert nem ismerte a határidőt -, később adja le a kért irato­kat? - érdeklődött egy salgó­tarjáni olvasónk. Foghíj - már nem sokáig Beépül a Nemzeti tömb Beépítik Salgótarján köz­pontjának utolsó szabad telkét! A Rákóczi és a Kossuth utca ke­reszteződésében lévő ún. Nem­zeti tömb - négy-öt éve is van már, hogy lebontották róla az egykori vasboltot - pár hónapja közszájon forgott már. Sokan ennek tulajdonítják az előző polgármester leköszönésének végső okát is. A polgármester ment, a telek maradt. Úgy tűnik már nem sokáig! A korábbi jelentkező, az AGRO- FIL Építőipari Vállalat ugyanis nem adta fel: koncepciót dolgo­zott ki a kétezer négyzetméter­nél is nagyobb terület hasznosí­tására. Megálmodott rá egy négyszintes épületet - pénz­váltó bankot, biztosítót meg bowlingpályát bele; éttermet is, földalatti parkolóval, meg több tucatnyi kisárudát - elfogadtatta a városrendezési szakbizottság­gal, s vállalkozókat kutatott fel, a leendő üzletek leendő tulajdo­nosait. Az összeségében 320 milliós beruházás el is kezdődik a na­pokban, s ha igaz, a jövő év de­rekára új színfolttal gazdagodik a nógrádi megyeszékhely vá­rosközpontja. H.G.M. Független Kisgazdapárt csak egy van! (Folytatás az 1. oldalról) méltatott minket. Antall József miniszterelnök úr, az MDF el­nöke még mindig nem válaszolt a levelünkre!- Milyen a viszony most saját frakciójukkal?-Attól függ, ki mit nevez annak. Ugyanis a pártalkot­mány szerint egy frakciónk van, egy cégbírósági bejegyzés FKgP néven, s ennek egyetlen legitim elnöksége létezik! Aki ezt elfogadja, közénk való, aki nem, az egy másik kategória.- Meddig mehet ez a bel- harc?- Milyen belharcról beszél? A január 11-iki nagy választmá­nyi ülés Ugrin Emese frakció- vezetőt ismerte el. Itt nincs számháború, ez a párt, a megyei tagság álláspontja is, s ettől nem tér el a megyei elnök véleménye sem. Egyébként a Történelmi Platform cégbírósági bejegy­zése megtörtént. Viszont: ha önmagukat bejgyeztetik párt­nak, akkor miért a kisgazdák nevében beszélnek a médiákon keresztül? Ha ők párttá lettek, majd a ’94-es választásokon joguk van a megmérettetésre, hogy elérjék a parlamenti kü­szöböt. Ezen senki sem háboro­dik fel, nem úgy, mintha házon belül folytatnak „aknamunkát”. Ha pedig ez a platform nem párt, akkor sem lehet tagja a ko­alíciónak, lévén annak az FKgP-nek része, melynek veze­tése a szakadásra voksolt. A nagyválasztmány pedig olyat, hogy Történelmi Platform, nem kezdeményezett.- Mi lesz a párt további sorsa?- Készülünk a konstruktív el­lenzéki szerepre. Március else­jén a szegedi sportcsarnokban a vezetőség meghatározza a párt további sorsát. A többi ellen­zéki párttal egyébként nem lép­tünk kapcsolatba, az ellenzéki­ség nálunk nem azt jelenti, hogy minden javaslatát leszavazzuk a koalíciónak, ami tetszik, elfo­gadjuk, ami nem, azt nem.- A vasárnapi Antall-nyi- latközútról mi a véleménye?- Amellett, hogy tisztelem a miniszterelnök urat, meg kell állapítanom róla, hogy néha komoly ellentmondásokba ke­veredett önmagával. Egyfelől azt mondta: demokráciákban a képviselő nem hívható vissza, azt csinál amit akar. E mondatát agyonütötte azzal, hogy miért nem szavazta meg a költségve­tést Gerbovits Jenő és Torgyán Józsefi Egyébként megvan a véleményem a BNV F-pavilon- jában történtekről is. Akik oda­hívtak annyi embert, azok min­den igyekezete elismerést ér­demel. Én nem vagyok „kezdő” kisgazda, de azokat az arcokat én még soha országos rendez­vényünkön nem láttam! És en­gedtessék meg, hogy ne minő­sítsem Kónya és Füzessy ura­kat. Őket is először vetette oda a sors, nyilvánvaló erődemonst­rációról volt szó.-A fiatalok nehezen tudják elképzelni, hogy az ön pártja bármikor is történelmi szerepet töltött be. Csak, mint botrány­pártot ismerik . . . — Ezért lehet történelmi nap a múlt pénteki. Magyarországon ugyanis a rendszerváltás még nem fejeződött be! Csak kie­gyezés történt, a régiekkel meg­egyeztek az újak. Nekünk, mint a koalíció tagjának nem volt életterünk a hatalomban, ezért léptünk ki. Olyan évek állnak előttünk, amelyekben vissza kell állítani tekintélyünket, s ennek sikerülnie kell! Ellenzé­kiként talán nehezebben megy majd, de csak ez volt a becsüle­tes lépés. Erre az a sok párton- kívüli a bizonyíték, akik a dön­tés óta eltelt rövid időben is kér­ték felvételüket a kisgazdák so­rába. Ők felismerték döntésünk jelentőségét! Balázs József A polgármester is jelen lesz A salgótarjáni Értelmiségi Fórum 1992. feb­ruár 5-én megalakult. Első alkalommal megvi­tatta a megyeszékhely áthelyezésével kapcsola­tos kezdeményezést, és úgy foglalt állást, hogy erről a közeljövőben tartandó ülésén meghall­gatja a város polgármesterét is. Dr.Zsély András polgármester elfogadta a szervezők meghívását és február 26-án 16.30 órakor a TIT Nógrád Megyei Egyesülete szék­házában (Mérleg ut 2.) kifejti véleményét a ba­lassagyarmati képviselő-testület kezdeménye­zését illetően. Meghallgatása után megnyugta­tóbban alakítható ki az értelmiségi fórum reális állásfoglalása. Jubiláló óvoda • Salgótarján. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a 19. sz. Beszterce lakótelepi óvoda. Ebből az alkalomból Detre Annamária és Zsolnai Pé­ter fővárosi színművészek egy kalandos képzeletbeli utazásra vitték el a gyerekeket a közle­kedés világába, ahol nevetve- énekelve ismerkedtek meg a biztonságos közlekedés legfőbb szabályaival. A műsor a Nógrád Megyei Közbiztonsági Tanács támogatásával készült. Aktív Vöröskereszt ® Pásztó. A Magyar Vöröske­reszt városi küldöttértekezletén Kanyó Pálné titkár tartott be­számolót a Vll. kongresszus óta végzett munkáról. Főként az egyre szaporodó szociális fel­adatokról, a véradás eredmé­nyeségéről, s az oly fontos ifjú­sági felvilágosító munkáról be­szélt. Dr.Dömsödi Péter, a Vö­röskereszt megyei elnöke fel­szólalásában az alapszabály ter­vezetet, illetve a szervezet prog­ramtervét ismertette. A vélemé­nyek és javaslatok elhangzása után megválasztották a megyei küldötteket. Alapítvány az állomásért • Salgótarján. A Vesebetegek Nógrád Megyei Egyesülete tart összejövetelt február 26-án a Rákóczi út. 13.szám alatt, az első emeleti tanácskozóterem­ben. A résztvevők egyebek közt előkészítik a műveseállomás biztonságos működtetését szol­gáló úgynevezett folyamatos alapítvány létrehozását. Kulturális találkozó Cered. A polgármesteri hivatal, a faluház és a hagyományőrző asszonykórus közös szervezé­sében március elsején először rendezik meg a községben a medvesaljai kulturális találko­zót. Az esemény délelőtt tíz órakor a faluházban, a Németh Árpád festőművész alkotásait bemutató kiállítás megnyitásá­val kezdődik. Délután 14 órától fórumra várják az érdeklődőket, - közöttük például Pál József országgyűlési képviselőt. Ezt követi a program legszí­nesebbnek, legérdekesebbnek ígérkező része, a hagyomány- őrző csoportok műsora, ame­lyen a Medvesalja határon túli települései is képviseltetik ma­gukat. Fellép a hidegkúti folklór csoport, az egyházasbásti cite- razenekar, az óbásti menyecske kórus, a mihálygergei Ipoly néptánccsoport és a pásztói Muzsla együttes is. Vásárcsarnoki csendélet Képünk Salgótar­jánban készült. A csarnoki szeméttá­roló kon­ténerek mellett duzzad a szemét. Vajon mi­kor szál­lítják el az éppen nem a környe­zetbe illő göngyöle­geket a piac terü­letéről? Megszólalnak a vészcsengök?! Erőltetett menet az egészségügyben Miért nem veszik komolyan az utolsó szívhangokat a műsze­ren?! Hiszen, ha az egészség­ügy beteg, akkor beteg az egész társadalom és így hogyan ala­kulhatna ki a hőn áhított de­mokrácia! —Az elmúlt héten fejeződtek be az első érdekegyeztető tár­gyalások. Milyen eredménnyel? - kérdeztük dr.Bördös Alajost, a megyei kórház adjunktusát, az intézmény szakszervezeti titká­rát. — Válaszolhatnék azzal a mondással, hogy: nesze semmi fogd meg jól. Vagyis a minisz­térium elismerte, jogosak a kö­veteléseink és a sajnálkozását fejezte ki, mert nincsenek meg a forrásaik, ahonnan fedezni tud­nák az általunk igényelt pén­zösszeget. —Kik vettek részt a tárgya­láson? — A miniszter úr képvise­lője, a szakszervezetünk és az Orvosi Kamara országos veze­tősége. A minisztérium türelmet kér tőlünk, sőt, azt igényli, hogy mi nevezzük meg azt a pénzfor­rást, amiből fedezni tudnák az egészségügynek szükséges pénzösszeget. Szerény vélemé­nyem szerint ez nem az érdek- védelmi szervezet feladata. De ha csak a társadalombiztosítás­nak fizetendő közel 100 millár­dos tartozást nézzük, vagy a kárpótlásra költött milliókat, akkor könnyen megoldható lenne az egészségügy problé­mája. — Tudomásom szerint az Or­vosi Kamara tagjaival szemé­lyesen is találkozott a miniszter úr. S a hírek szerint felkínálta a kamarai törvény soron kívüli megvitatását az országgyűlés előtt. Ezt tekinthetjük egyfajta fájdalomcsillapítónak? — Az tény, hogy ezáltal a kamarai tagság kis mértékben megoszlott, de nem hiszem, hogy ezzel csillapodna az egészségügy fájdalma, s főleg, a betegség némi fájdalomcsillapí­tással még nem gyógyul meg. Ugyanis amikor egy nővérnek azon kell gondolkoznia, hogy miből fizeti ki a számláit és mi­ből vesz tejet, meg kenyeret... Egy orvosnak pedig nyolc óra munka után, nyolc óra pihenés helyett nyolc óra ügyelet jár és másnap ugyanúgy helyt kell állnia, sőt képezze magát és még a társadalmi elvárásoknak is megfeleljen. Ez emberileg le­hetetlen. Nem véletlen, hogy az egészségügyi dolgozók halálo­zási statisztikája a legnagyobb mérvű. — Azért az úgynevezett „há­lapénz" az a fizetésüket kiegé­szíti, vagy nem? — Tévedés. Én már tizen­nyolc éve vagyok a szakmában, de még mindig pirulok, ha meg­látom a fehér borítékot. Nem beszélve arról, hogy a betegnek is kellemetlen. Sokkal jobb lenne, ha a TB. úgy állna anya­gilag és minket úgy fizetnének, hogy a gyógyítás összegében benne lenne a mi fizetésünk is. , Tehát egy műtétnek szabott ára lenne. — Mi lesz így az egészsé­güggyel? — Február 28-án, pénteken döntünk az országos demonst­rációról. Hangsúlyozom, hogy a betegeket akkor is ellátjuk ma­ximálisan, lehetőségeinkhez képest, mert bennünk valóban él a hivatástudat. —Mit jelent a „lehetősége­inkhez képest" ? — A műszaki felszereltsé­günk helyzete katasztrofális. Bár megyei kórház lévén még ott nem tartunk, hogy az egy­szer használatos tűt fertőtlenít­sük! Ugyanakkor nyomatéko­san hangsúlyozni szeretném, hogy mi nem a máshol dolgo­zóktól, nem más szakmáktól akarjuk elvenni a pénzt... Ekkor az alorvosi szobában megszólalt a telefon, sürgősen beteghez hívták az Bördös dok­tort. .. Szeli Sára Nógrádi zeneiskolások sikerei Jól szerepeltek a Nógrád me­gyei zeneiskolák tanulói az el­múlt hét végén Miskolcon meg­rendezett észak-magyarországi zongoraverseny ötvenhat fős mezőnyében. Továbbjutott az országos döntőbe Sándor Zsuzsanna sal­gótarjáni növendék (tanára: Somogyi Zoltánná). A bírálóbizottság kiemelt di­cséretben részesítette Perneczky Balázs balassagyarmati tanulót (tanára: Perneczky Zsolt). Dicséretben részesültek: Balassagyarmatról: Bira Zsu­zsanna (tanára: Somogyvári Il­dikó), Berta Veronika és Kri- zsán Bernadett (tanáruk: Veres Istvánná). Bátonyterenyéről: Boros Ba­lázs (tanára: Szűcs Pál). Pásztóról: Adorján Diána (tanára: Balázs Ferenc) Salgótarjánból: Szűcs Árpád (tanára: Somogyi Zoltánná). ★ UTÁNFUTÓK ★ Készítés; széria és egyedi, javítás,felújítás Telefon 3212 »2 _________________(1565)

Next

/
Thumbnails
Contents