Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
1992. február 22-23., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Földeladás és kisajátítás Néhány szövetkezetnél előfordulhat olyan eset, amikor a tényleges helyzet felmérése során megállapítják, hogy a korábbi földeladások, kisajátítások, vagy művelési ág változások miatt olyan mértékű területcsökkenés következett be, amely adott esetben még a tagi földek kielégítésére sem elegendő. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal a részaránytu- lajdonoskkal, akik eddig a bevitelkori állapotnak megfelelően kapták a földjáradékot? Ha csökkenteni kellene az érintett személyek tulajdoni részarányát, az átmeneti törvény előírja, hogy e személyeket kettőezer fo- rint/aránykorona érték figyelembevételével pénzben, vagy szövetkezeti üzletrészben kártalanítani kell. Az üzletrész marad A kilépés megszünteti a tagsági Jelentős különbség mutatkozik a kiválás és a kilépés között. A kiválás az átmenet idején a szövetkezeti tag számára azt teszi lehetővé, hogy a vagyon megosztása során abból természetben is részesüljön. viszonyt A kilépés megszünteti a tagsági viszonyt. A kilépő tag csak a részjegy összegére tarthat igényt, míg üzletrésze - ha csak el nem adja valakinek - bent marad a szövetkezetben, azt nem viheti ki. A szervezeti változtatás kezdeményezése Minden szervezeti változtatás előfeltétele, hogy a közgyűlés előzetesen a vagyon nevesítéséről határozatot hozzon. A vagyonnevesítésről szóló határozatot pedig mindenkivel, még a távollévő érdekeltekkel is, legkésőbb 15 napon belül írásban közölni kell. Ezt követően 60 napjuk van az érintett szövetkezeti tagoknak arra, hogy megfontolják szervezeti formaváltásra vonatkozó elképzeléseiket. Szervezeti formaváltás esetén a vagyon nevesítéséről, a vagyon megosztásáról, valamint az alapszabály megállapításáról külön közgyűlést kell tartani. A szervezeti formaváltást eldöntő közgyűlést csak a vagyon nevesítését tárgyaló közgyűlési időpont után 60-75 napon túl lehet megtartani. Hogyan kell megosztani a szövetkezet vagyonát? A szövetkezeti vagyonmegosztás alapfeltétele a vagyon nevesítése. Ezt követően amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül szervezeti változtatást kezdeményeztek, úgy a következő lépés a szövetkezet vagyonának a felértékelése. Ez a felértékelés történhet a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel, vagy pedig egyszerűsített eszköz szerinti vagyonértékeléssel. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetén szakértői értékbecslést kell tartani. A szakértői becslésért külön díjat kell fizetni, míg az egyszerűsített eszköz szerinti értékelést - külön jogszabály alapján — a szövetkezet is elvégezheti. A vagyonértékelésnek megfelelően kell meghatározni a szövetkezeti üzletrészek névértékét. A következő lépésben a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel meghatározhatja, hogy a szövetkezet vagyona közül, mely vagyontárgyak, vagyontárgycsoportok kerülhetnek együttesen megosztásra. Mivel a szövetkezetnek tartozásai és követelései is vannak, azokat a törvényben írt szempontoknak megfelelően az egyes vagyontárgy csoportokhoz hozzá kell kapcsolni. A hitelezők érdekeit szolgálja az a rendelkezés mely szerint a hitelező hozzájárulása szükséges a vagyoncso- portosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához. Ezen kívül a hitelező hozzájárulása szükséges még ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt még a közgyűlésre is meg kell hívni. A vagyon tényleges megosztása kétféle módon történhet. Lehetőség van arra, hogy a szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról saját maga határozzon. Ebben az esetben az érintettek mind az üzletrészüket, mind pedig készpénzt felhasználhatnak. Fel kell hívni a figyelmet még arra, hogy amennyiben a vagyonmegosztásnál a szövetkezet tagsága érvényes közgyűlési határozatot hoz, az egyben a törvény erejénél fogva a leendő tulajdonosok tartozásátvállaló nyilatkozatának is minősül. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy még a közgyűlési határozat ellen szavazók is kötelesek a tartozást átvállalni, ameny- nyiben mégis az új szerkezetben dolgoznak tovább. A határban mindig zajlik az élet A szakcsoporti tagok jogairól Mi lesz a szakcsoporti és az. egyéb haszonbérleti földekkel? Azok a szakcsoporti tagok, valamint azok a haszonbérlők, akik legalább öt éve használják a fölterületet, őket vételi jog illeti meg arra a földterületre, amelyet eddig is használnak. Ugyancsak vételi jog illeti meg azt a volt szövetkezeti tagot a korábban megváltott földjére, aki azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja. A haszonbérlőket, földhasználókat ez a kedvezményes vételi lehetőség a szövetkezet felhívásától számított egy hónapos határidőn belül illeti meg. A haszonbérlőnek, földhasználónak térítést kell fizetnie a tulajdonába kerülő földért. Ennek összege a helyileg kialakult forgalmi ár. Nem kell viszont Fizetni azokért a beruházásokért (pl. ültetvény telepítésért), amelyet a bérlő saját költségén valósított meg. Mi lesz a szövetkezeti szakcsoportokkal ? Az elfogadott átmeneti szövetkezeti törvény hatálya kiterjed a különböző szövetkezeti szakcsoportokra is. Az átmeneti törvény 36. paragrafusa értelmében a jövőben már új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható. A szakcsoportoknak dönteniük kell jövőjükről. Milyen lehetőségek közül választhatnak? Amennyiben a tagértekezlet úgy dönt, hogy nem kívánnak a jövőben együtt maradni, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik. Lehetőség van arra is, hogy a szakcsoporti tagok a rájuk vonatkozó törvényeknek megfelelően szövetkezetét, gazdasági társaságot, vagy egyesületet alapítsanak. Végezetül dönthetnek úgy is, hogy a szakcsoporti tagok belépnek abba a szövetkezetbe tagként, amelynek keretében eddig működtek. A mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoportoknak legkésőbb 1992. december 31. napjáig kell meghozniuk döntésüket a szervezeti formaváltásról. Más szövetkezeti szakcsoport (például áfész) esetében ezt a döntést 1992. junius 30-áig kell meghozni. A tartozások A tulajdonrendezés következménye, hogy minden korábbi hiteltartozás átvállalásáról is dönteni kell. A szervezeti változáshoz szükség van egyrészt a vállalkozni kívánóknak a tartozás átvállalást igazoló nyilatkozatára, valamint a hitelező hozzájárulására is. A törvény szerint ugyanis a tartozásokat az egyes vagyontárgycsoportokhoz kell rendelni. A fő szabály az, hogy a tartozást ahhoz a vagyontárgyhoz kapcsolják, amelyre felvették azt. Termőföldre általában csak a meliorációs beruházás hitele terhelhető rá. Ez viszont azt is jelenti, hogy az érintett személy értékesebb földterülethez is jut. A tartozás fogalmába a szövetkezeteket terhelő garanciális kötelezettségeket is bele kell érteni. Az állam a tartozásokat nem tudja teljeskörűen átvállalni, de a támogatást ad. Fontos tudnivalók a vagyonjegyről Az új szövetkezeti törvény a vagyon nevesítésének korábbitól eltérő rendszerét írja elő. Ezért szükség lesz a már korábban kiadott értékpapírok bevonására, és üzletrészekkel való kicserélésre. Nyomatékosan ki kell hangsúlyozni, hogy ez a bevonás senki számára nem jelent semmilyen anyagi hátrányt. Az újonnan kiállított értékpapír (üzletrész) nem korlátozza a korábbi vagyonnevesítés során szerzett jogokat, sőt ezen keresztül válik minden érintett valódi tulajdonosává a szövetkezetnek. Azok a személyek akik a korábbi jogszabályok alapján részükre juttatott vagyonjegyüket, vagy vagyonrészüket már eladták, vagyonnevesítésben újból már nem részesülhetnek.Aki pedig megvásárolta ezeket az értékpapírokat, azt az értékpapírt be kell vonni és azonos névértékben üzletrésszel ki kell cserélni. Az így átruházott értékpapír után a törvény értelmében már külön vagyonnevesítésre nem kerülhet sor. Csökkenthető-e a korábban kiadott vagyonjegy, vagy vagyonrész értéke nem csökkenthető. Az átmeneti törvény 11. paragrafusa (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a korábbi vagyonjegyek, illetve vagyonrészek bevonásakor és új szövetkezeti üzletrészekre való kicserélésekor az új szövetkezeti üzletrész névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban már kiadott értékpapírok együttes névértékénél. A szövetkezeti üzletrész tartalmát tekintve azt fejezi ki, hogy annak tulajdonosa mekkora összegig, illetve mekkora arányban tulajdonosa a szövetkezetnek. Az átmeneti törvény értelmében kívülálló személyre mindaddig nem ruházható át a szövetkezeti üzletrész, ameddig a cégbíróság a szövetkezet új alapszabályát el nem fogadja. E rendelkezést a törvény azért tartalmazza, hogy kívülálló személy mindaddig ne szerezhessen üzletrész tulajdont, amíg a cégbíróság meg nem győződött arról, hogy a szövetkezet átalakulása törvényes keretek között bonyolódott le. A cégbírósági elfogadás után az üzletrész szabadon átruházható. Könnyítések a kiválásban A kiválást, mint a tagsági viszony megszüntetésének egyik speciális esetét az átmeneti törvény egy éves időtartamra fenntartotta. Számos könnyítést is tartalmaz ez a jogszabály. így például már egy tag is kiválhat a szövetkezetből. A kiválás az átmenet időszakában azt is jelenti, hogy a kiváló tag a szövetkezeti üzletrésze fejében egyes vagyontárgyakat természetben is megkaphat. Ennek feltétele az, hogy a vagyontárgy értéke, valamint az üzletrész névértéke egymással arányban álljon, vagy ha megállapodnak a külöbözet készpénzben történő megfizetéséről, ezen túlmenően a szövetkezet közgyűlésének még úgy kell döntenie, hogy a megszerezni kívánt vagyontárgy önállóan is megszerezhető legyen. A kiváló tag tagsági viszonya - ha csak arról le nem mond - addig nem szűnik meg, amíg marad üzletrésze. Egy szükségszerű előírás Sokakat érdeklő kérdés: mi az eljárás akkor, ha a szövetkezet közgyűlése még 1991-ben határozatot hozott a kiválásról, szétválásról, átalakulásról? Az átmeneti törvény 28. paragrafusa értelmében minden olyan esetben amikor a szervezeti változásról hozott döntést a korábbi jogszabályok alapján hozták meg, ismételt közgyűlésen, de már az átmeneti törvény rendelkezéseinek megfelelően azt meg kell erősíteni. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amikor a szervezeti változást a cégbíróság érvényesen már bejegyezte. Kérdésként felmerülhet, hogy miért volt szükség erre az előírásra? Azért, mert az átmeneti törvény tisztább, egyértelműbb vagyonmegosztási rendszert tesz lehetővé. Az átmeneti törvény sokkal több jogi biztosítékot ad a szervezeti változás lebonyolítására, mint amit a korábbi jogszabályok előírtak, illetve lehetővé tettek. Új tisztségviselőket kell választani A jelenlegi szövetkezeti tisztségviselők megbízatása legkésőbb az új (módosított) alapszabály elfogadásának időpontjában a törvény erejénél fogva megszűnik. Az új (módosított) alapszabály elfogadásával egyidejűleg a szövetkezetnek ugyanis már új tisztségviselőket is választania kell. Abban az esetben, amikor a szövetkezet tisztségviselőjének a megbízatása még az új (módosított) alapszabály elfogadása előtt megszűnne, úgy az - szintén a törvény erejénél fogva - az új (módosított) alapszabály elfogadásáig meghosszabodik. A közgyűlésnek lehetősége van arra, hogy ettől eltérően is rendelkezzen, például akár ideiglenes vezetőség is választható. Minden jelenlegi szövetkezeti tisztségviselő figyelmét fel kell hívni arra, hogy az átmeneti törvény 56. paragrafusa értelmében valamennyi szövetkezeti elnökre, vezetőségi tagra, felügyelőbizottság elnökére és tagjaira (ide kell érteni az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait is) a törvény hatálybalépésétől kezdve szigorú polgári jogi felelősség lépett életbe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi érintett, a tevékenységével ösz- szefüggésben, teljes személyes anyagi felelősséggel tartozik a szövetkezet tagságának. Esetleges károkozás esetén azt kell vizsgálni, hogy az a tisztségviselő mulasztása, vagy más ok miatt (pl. természeti ok, vagy értékesítési nehézségek) következett be. Önmagában kártérítási felelősség csak a tisztségviselő bizonyított mulasztása esetén állapítható meg, a veszteséges gazdálkodás még nem ok a felelősségre vonásra. Az összeállítást a Földművelési Minisztérium Nógrád Megyei Földművelési Hivatala bocsátotta rendelkezésünkre
