Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
1992. február 20., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kíváncsiskodó Az igyekezet megvan Salgótarjánban a Hámán Kató úton elviselhetetlen a sár, gyalogosan és autóval sem lehet közlekedni az utcában. Mikor várható ezen a téren jelentős változás? A kérdésre Nagy László a polgármesteri hivatal műszaki osztályának előadója válaszolt: Salgótarjánban összesen 36 és fél kilométer hosszúságú úton katasztrofális a helyzet, és sajnos végleges megoldásra a közeljövőben - pénzhiány miatt - nem számíthatnak az ilyen helyen lakó állampolgárok. A Hámán Kató út vízelvezetése is megoldatlan, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A hóolvadás és az esőzések alkalmával ezek az utak járhatatlanokká válnak. De a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a város valamennyi útján a zavartalan közlekedést biztosítani. Újabban a Salgótarján Városi Televízió miért nem közvetíti a kosárlabda mérkőzéseket? - kérdezte több helyi olvasónk. Téma: a közlekedésbiztonság Mint iSólyom József rendőr alezredes tájékoztatta lapunkat, tegnap ülésezett a Nógrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. Többek között értékelte a közúti közlekedési balesetek alakulását, s áttekintette 1991. évben végzett munkáját is. Idei I. féléves munkaprogramjukban a gyermekek és fiatalok balesetmentes közlekedésre nevelését, az időskorúak, mozgáskorlátozottak közlekedésben történő segítését, és az alkoholos állapotban járművet vezetők elleni hatékony fellépést tűzték ki elsődleges célként. Ez évben is rendszeresen szerveznek a lakosság körében vetélkedőket, versenyeket, szabálymagyarázó előadásokat. A természetet addig kell óvni, amíg lehet (Folytatás az l. oldalról) — Javasoltuk egységes irányelvek kidolgozását a kutatási programokra - különös tekintettel az egybefüggő területeken. Szükség lenne a geológiai adottságok meghatározására, a növény- és állatvilág közös felmérésére - főleg ami a védett fajokat illeti - a madárvonulás vizsgálatára, de mindenekelőtt a kutatási adatok kölcsönös cseréjére. Gondoltunk az oktatás és az idegenforgalom fejlesztésére is. Szeretnénk elérni, hogy szabad átjárás legyen a Sátoros község és a somoskői vár közötti, magyar nyelvű feliratokkal is ellátott, nemrégiben elkészült ottani, és a salgói tanösvények között. Megállapodtunk abban is, hogy mind a két fél kezdeményezi a kishatárátkelés feltételeinek javítását a térségben. — Visszatérve a Ka- rancs-Medves vidékére: mit tesznek a kezelésre vonatkozó, nemzetközi előírások betartásáért? — Legfontosabb feladatunk a beépítés megakadályozása! Ettől még a bányászat is jobban beleillik egy tájvédelmi körzet képébe. Sokan nem is tudják, hogy a Medvesben tizenhét bánya működött! Csak a hatvanas években kezdtek bezárni, és többségüknek ma már a helye is alig fedezhető fel. Ahol viszont utakkal és közművesítéssel szétszabdalják, beépítéssel megváltoztatják a táj arculatát, ott már nincs mit védeni! — Szabad-e védett területen fakitermelést végezni? — Igen, de innen a nyereségorientált erdőgazdálkodást mindenképpen ki kell szorítani! A gazdagabb országokban sem állnak le a védett területeken a fakitermeléssel. Példaként megemlíteném, hogy a Salgó környéki bükkösök vágásérett korát száznegyven évre emeltük fel, tehát még legalább ötven esztendeig nem kerülhetnek fűrész alá. Akkorra viszont a környéken elterülő erdőségek is elérik a száz év körüli életkort. — A privatizáció hogyan érintheti a védett területeket? — Természetvédelmi területen nincs lehetőség privatizálásra. — Milyen gondokkal küzd a helyi természetvédelem? — Pénzügyi! Az állami költségvetésből alig kap valamit a környezetvédelem, és ebből a szinte semmiből kell juttatni a természetvédelmi célokra is. Súlyos gond, hogy népszerűsítő, ismertető anyagok, propaganda kiadványok megjelentetésére nincs pénz. Ami pedig az emberi hozzáállást illeti, csak azt mondhatom, hogy nálunk nincs hagyománya a természet- járásnak! Ehhez persze az is hozzátartozna, hogy elérhető árakon lehessen beszerezni a szükséges felszereléseket, legyenek használható térképek, állat-növény és ásványhatározók. A viselkedéskultúrával is vannak bajok. Nem elég, hogy a kirándulók rengeteg szemetet hagynak maguk után, de sokan azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek a természetben, és még jó, ha nem okoznak károkat. Sajnos utóbbi tipikus magyar hozzáállás: csak azt tudjuk értékelni, ami már nincs! Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet a környék minden lakosa a saját kincsének tekintse, és vigyázzon is rá! Faragó Zoltán Szőlőtincsek Nőtincsen A nyolcvanas évek elején száz hektár területen szőlőt telepített a nőtincsi Naszályvöl- gye Mgtsz. A nagyüzemi szőlőművelésbe állami támogatással fogtak bele. Az elképzelés jónak látszott: hiszen a jó magyar bor évszázadok óta mindig kincsnek számított idehaza és a nagyvilágban egyaránt. A szőlő- és borgazdák azóta már átélték azt a sokkot, hogy a fürtös örömök a nyakukon maradnak. (Más kérdés, hogy egyes borfeldolgozó üzemek ugyanúgy pancsolják a bort, mintha szőlőhiány volna.) A nőtincsi szőlőt egy szerződés keretében a Felsőbabádi Állami Gazdaság dolgozta fel. A piaci helyzet alakulása miatt azonban a sokéves gyakorlat az idén megszakadt: a babádiak január 1-től mindenestől visszaadták a területet a Naszályvöl- gye szövetkezetnek. Ezt a kölcsönös előnyökön (és előnyte- lenségeken) alapuló előzetes megállapodás szerint megtehették. A gazdaszövetkezet patthelyzetbe került. Saját feldolgozóüzemük nincs, szép nagy szőlőterületük viszont van. Akad, aki ebben a helyzetben letarolja az egész termőterületet és gyökeresen más elfoglaltságba kezd. A nőtincsiek nem ezt tették. — Nem akarjuk, hogy a szőlőhektárok tönkremenjenek, s bízunk abban, hogy néhány év múlva változik a szőlő piaci helyzete - mondta Varga Mihály, a szövetkezet elnöke. Nógrád megyének ebben a tájkörzetében évtizedek óta nem volt ilyen kordonos jellegű szőlőtartás. A szövetkezet nem akarja felelőtlenül szétbarkácsolni az eddigi munkája gyümölcsét, szeretnék a szőlőt átmenteni a jövőnek. Sokat vívódtunk azonban azon, hogy mit tegyünk — mondta az elnök. E zamatos termékek semmilyen piacát nem látjuk mi sem. A nagyüzemi megművelés éppen ezért egyelőre megoldhatatlan - nem éri meg, nincs rá vállalkozó. Kisütöttük: bérbe adjuk mind a száz hektárt. A bérleti díj rendkívül „magas". A tagok ingyenesen művelhetnek egy-egy részterületet, idegeneknek pedig 30-50 fillér ellenében járnak a bérelt sorok. Vállalkozóknak, magán- személyeknek egyaránt ugyanez a feltétel. Ebből is látszik, hogy a szövetkezet nem nyerészkedni akar, hanem valóban a szőlőkultúra megmentése a célja. — A vállalkozók viszont nem szeretik a bizonytalanságot. Mi van akkor, ha művelik a szőlőt, s mire a termés beérik, a szövetkezet már meggondolja magát és útilaput köt a bérlők talpára? — A jelenlegi jogszabályok ismeretében még nem köthettünk határozott időre szóló szerződést. Hiszen még sok minden változik, formálódik. Ezért a megállapodások határozatlan időre szólnak. Kikötöttük azonban, hogy mind részünkről, mind pedig a területet hasznosítók részéről hat hónapos felmondási idő van. Az tehát elképzelhetetlen, hogy valaki hiába dolgozik. A termés az övé lesz. — Mi van akkor, ha a szimbolikus bérleti díj valakit arra ösztönöz, hogy az egész területet kölcsönvegye? — Elvileg megteheti. Nem szabtuk meg, hogy egy vállalkozó hány hektárt bérelhet. Saját tagjaink esetében viszont hatezer négyzetméter a felső határ. Fejenként legfeljebb annyit kaphatnak meg ingyenes hasznosításra. A helyi önkormányzat abban töri a fejét, hogy egy általa bérelt területrészen munkanélkülieket foglalkoztatna. Ehhez azonban még nincs meg a szükséges egyetértés a testületen belül. Sőt, a hírek szerint a munkanélküliek is haboznának. .. A magyar gazdasági szabályozás jelenleg olyan, hogy nem feltétlenül éri meg hasznos munkára cserélni a járadékot.-Kovácsslll/ElGoldStcir BEMUTATÓ a SZTEREO HÍRADÁSTECHNIKAI BOLTBAN, Salgótarjánban, és az IPOLY ÁRUHÁZBAN Balassagyarmaton. SILVA: Világvevős rádiós magnó 3,900.-Ft. Sztereo rádiós magnó 3.200.-Ft. 2 kazettás rádiós magnó 8.600.-Ft. 2 kazettás music center 10.900.-12,900.-Ft. Színes televízió 55 centiméter átm. OST 38.900.-Ft. GOLD STAR: Autó rádiós magnó programozható 11.900,-Ft, - 14,900,-Ft. Színes televízió 51 centiméter átm, videomagnó 59.900.-Ft • (1434) „Út Európába” A munkaügyi tanács legutóbbi ülésén Nagy József a munkavállalói oldal részéről elmondta, hogy Nógrád megyénben a munkanélküliség további növekedődével lehet számolni. A probléma kezelése érdekében, nem elég, ha a három oldalú érdekegyeztető fórum csak szemlélője a folyamatoknak, a válság kezelését illetően konkrét elképzelésekkel kell előállni. Erre reagálva a munkáltatói oldal egyik képviselője, Dudás Pál javasolta egy menedzser iroda létrehozása, amely többek között piacszerzéssel, pályázatok elkészítésével foglalkozna. Gressai Sándor az ötletet támogatva felajánlotta az általa létrehozott, „Út Európába Alapítvány”-t, ezzel segítve a konkrét megvalósítást. A tanács elfogadta a javaslatot. Buddhista kegyhely Körösi Csorna emlékére Tar. Meditációs központot alakított ki a településhez tartozó egykori Veres tanyán a Magyarországi Karma-Ka- gyüpa Buddhista Közösség. Tagjai elhatározták, hogy Körösi Csorna Sándor emlékére szentélyt építenek ezen a helyen, melyet mint kiemelkedő jelentőségű kegyhelyet bárki megtekinthet majd. A közösség a tervezés és kivitelezés összes költségét, magát a lebonyolítást, sőt a felépítés utáni gondozást is vállalja. A buddhista kisegyházak méltónak tartanák ha a leendő szentélyben Körösi emlékszoba is lenne. Tervük valóra váltásához a Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság elnökének valamint a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumnak a közbenjárását, - az emlékfal elkészítéséhez - anyagi hozzájárulást is kértek. Az építmény -emlékfal és dombormű, melyet sztupának neveznek - munkálatait tavasz- szal kezdik, s várhatóan szeptemberben fejezik be. A teljes költsége mintegy 9oo ezer forint, melyet részben az e célra létrehozott Tiszta Fény Alapítvány tőkéje fedez. Felavatását a rend kiemelkedő személyisége tenné meg, de a tárgyalások azt sem zárják ki, hogy maga a dalai láma fogja elvégezni ezt a szertartást. (m.j.) Bizottsági ülés • Salgótarján. Az önkormányzat oktatási bizottsága február 20-án, azaz ma délután 15 órától, a városháza első emeleti nagy tanácskozótermében nyílt ülést tart. Az 1992-es költség- vetésről konzultálnak az oktatási intézmények vezetői és a szülők képviselői. Közmunkára toboroznak • Etes. Az idén is megszervezik a közmunkát a községben. A megállapodást már megkötötte a polgármesteri hivatal a munkaügyi központtal. Egy személyt eddig is alkalmaztak, s amint az időjárás engedi, további két dolgozót keresnek köztisztasági feladatok - köztük temetőrendezés, pataktisztítás - ellátására. Fórum az új költségvetésről • Ersekvadkert. Az Ifjúsági Házban február 21 -én 18 órától falugyűlést tartanak, ahol a helybeliek többek között az új költségvetéssel, valamint a távközléssel kapcsolatos fejlesztésekről hallhatnak tájékoztatást. Melegüzemi pótlék • Salgótarján. Ha fél hónap késéssel is, de kifizették a Kohászati Üzemek melegüzemi dolgozóit megillető múlt évi mepótlékot. A 260 kohász együttvéve mintegy 2,5 millió forintot kapott. A kifizetésbeli csúszást a vállalat közismerten nehéz anyagi helyzete okozta. Képviselői fogadónap • Bátonyterenye. Tóth Sándor országgyűlési képviselő február 22-én, szombaton 11 órától 14 óráig tart fogadónapot a kiste- renyei körzeti művelődési házban. Esztétikai környezetszennyezés Parassapusztán a 2. sz. műút mentén, a nemzetközi határátkelőhely szomszédságában továbbra is kaotikus állapotok uralkodnak. A honti polgármesteri hivatal sokszor próbálkozott az alkalmi elárusítóhelyek "kordábantartásával". Az elmúlt hónapokban az árúsoktól visszavonták a kiadott területi engedélyeket, de a szemfüles kereskedők a magánföldtulajdonosoktól bérlik a területet és ezen állítják fel a csúfnál csúfabb konténereket, melyekből a lengyel bevásárló túristáknak árusítják a különféle slágercikkeket. -Rigó-
