Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

1992. február 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Patakcsinosítás közmunkában Négy fiatalember serényke­dik a patakparton a felsőpetényi határban. A téli napsütés ked­vez ennek a szabadtéri munká­nak. Tisztul a vízpart, szépül a környék. Négyük közül hárman általá­nos iskolát végeztek, egyikük pedig szakmunkásképzőt. A szakképzett sem tudott elhe­lyezkedni - ennyit ér a bizo­nyítvány. Az iskolai tanulmá­nyok után, más alternatívájuk nem lévén, közmunkát kértek a helyi polgármesteri hivataltól. Tavaly kötöttek először szerző­dést, az idén, az év elején pedig megújították. A közhasznú közmunka fo­galmával először még az MSZMP "uralkodásának" legu­tolsó időszakában találkoztunk. Nem volt az olyan szamárság. Járjunk bárhol az országban, mindig látunk elvégzésre váró feladatot. S e teendők - az útfej­lesztések, a településszépítések stb. - csak váratnak magukra. Nincs rá ember, nincs rá pénz. Közben ezresével, tízezresével növekszik a munkanélküliek tá­bora. Miért ne lehetne állami pénzből és közfoglalkoztatásból meggyorsítani az infrastruktúra javítását? Az MSZMP-koncep- ciónak csak egy szépséghibája volt: elég széles kör számára kötelezően akarta előírni a közmunkát. Egészen más dolog, ha el lehet fogadni az állam által felkínált foglakoztatást, mint ha igát tesznek az ember nyakába. Csírájában mindenesetre lé­tezik a közmunka. Az önkéntes, a szabadon választott formában. A közérdek szempontjából ez a megoldás bizonnyal értelme­sebb, mint a munkanélküli jára­dékot, a különféle segélyeket, értékteremtő munka nélküli jut­tatásokat folyósítani. A négy fiatalember nem a tét­lenséget választotta. Ők hasznot hoznak a kis községnek. Rajtuk kívül még csaknem ötven mun­kanélküli van Felsőpetényben. Legtöbbjük azonban annyira félti a munkanélküli járadékát, hogy nem mer semmilyen mun­kát - még alkalmit sem - vál­lalni. Igaz, nem is nagyon tudna. A környéken nincsenek rájuk váró munkahelyek, a pol­gármesteri hivatal pedig össze­sen legfeljebb nyolc embert tudna közmunkával ellátni. Ennyi a megengedett felső ha­tár. Ha a játékszabályokat be­tartják, a foglalkoztatási költsé­gek 70 százalékát központi munkaügyi keretből finanszí­rozhatják. A közhasznú munka esetében is érződik, mik sülnek ki abból, ha a politika és a gazdaság ösz- szegabalyodik. A gazdaság más megoldásokat tud az ország el­szegényedésének megállítására, mint a politika. Nem élesedő cívódásokat, hanem hasznos te­vékenységeket. K.Gy. MIÉRT?! Ez az este sem különbö­zött a többitől. Ugyanolyan közönnyel jött fel a hold, és vigyázta az éjszakát, mint máskor. A város lassan el­csendesedett. Ki gondolná, hogy valaki ezen az hideg téli éjszakán mondja ki az utolsó nemet. Ki gondolná, hogy valaki torkaszakadtá- ból ordítja: emberek segít­setek, mert itt vagyok a sárba tiporva, kisemmizve. A kórházi ügyeletén Sal­gótarjánban a fiatal orvost hívják: egy alig 20 éves srá­cot hozott be a rendőrség. Gázspray-vel megtámadták, elvették a pénzét, többen megrugdosták és végül az esővízzel teli árokba lökték. Remegett, arca tiszta kék volt az ütésektől. A látlelet után a rendőrség vitte be az ügyeleteshez. A beteghordó fiú megjegyzése csak ennyi volt: fizetésnap van. Közben tizenhét- tizen­nyolc éves fiúk jöttek, elkí­sértek valakit, aki már soha többé nem lesz köztük. Va­lakit, aki tizenhét évesen el­dobta magától az életet. A barátok tehetetlen dühüket a kórházban és az utcán próbálták enyhíteni. Egyre csak ezt a kérdezték: mi­ért!? Értetlenül álltak még a rendőrségi rácsok mögött is. A városi ügyeleteseknek bejelentés érkezett, fiatalok horogkereszteket firkáltak a falra és dühödten kiabál­ták jelszavaikat. A megyei ügyeletes jelen­tése alapján ezen az éjsza­kán kirabolták Szécsényben a postahivatalt és öt ember vetett véget életének önke­zűleg. Szeli Sára Továbbra is nélkülözhetetlen az állam támogatása (Folytatás az 1. oldalról) zottan állítom, hogy megszün­tették a két éve tartó egziszten­ciális, a jövővel kapcsolatos bi­zonytalanságot, ugyanakkor vi­szonylag széles körű társadalmi megegyezést tükröznek, és többnyire kifejezik a tagság ér­dekeit. —Konkrétan miben jelentke­zik ez? — A magántulajdonhoz ju­tott tagok maguk dönthetik el, hogy üzletrészükkel, részje­gyükkel - tulajdonrészükkel - újra szövetkezetté, vagy társa­sággá alakulnak, netán egyéni­leg gazdálkodnak. Az előbbiek mellett létrehozhatnak be­szerző, értékesítő, feldolgozó, szolgáltató szövetkezeteket. Akárcsak eddig, úgy a jövőben is előnyt jelent a termelő típusú szövetkezeti forma. Például a foglalkoztatásban, a viszonyla­gos megélhetési biztonságban. —A törvényeket tanulmá­nyozva valóban szerteágazó és jelentős feladatról van szó, mert egy időben kell lebonyolítani az átalakulást, megoldani a kár­pótlási törvényből adódó új tennivalókat, sikeresen mene­dzselni a pénzügyi válságot. — Átalakulni ez év decem­ber 31-ig kell. A vagyonnevesí­tés határideje: április 30-a, amit el kell fogadtatni a tagsággal. Szétválás, kiválás esetén dön­teni szükséges a vagyon meg­osztásról. Ugyancsak a közgyű­lésnek kell elfogadni az új szö­vetkezeti alapszabályt, megvá­lasztani az új tisztségviselőket. Az országos érdekképviseleti szervünkkel együtt, mi is egyik fő feladatunknak tartjuk az át­alakulás-újjáalakulás eredmé­nyes segítését. Ennek érdeké­ben a vezetőket és a tagokat alaposan felkészítjük a törvény megismerésére, közreműkö­dünk abban, hogy a számukra legjobb megoldást megtalálják. Ezt a célt szolgálták, a szakmai konzultációk, az elnökök három napos továbbképzései. Szövet­ségünk egész évben jogi, köz- gazdasági tanácsadó szolgálatot tart. —Milyen gazdasági állapot­ban, feltételek, körülmények kö­zepette indult meg az átalaku­lás, az újjászerveződés? — Nem értek egyet azokkal, akik azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás tette tönkre az ágazatot. Mivel sokan elfe­ledték, ezért kénytelen vagyok felidézni az igen igényes közös piaci országok szakembereinek rendszerváltás előtt és után is közreadott véleményét, mely szerint a magyar mezőgazda- sági termelés több területen vi­lágszínvonalat ért el. Az sem felel meg a valóságnak, hogy nem vagyunk versenyképesek. Ennek ellenkezőjét bizonyítják a hazai és a nyugati elismert szakemberek. Á megyénkben lévő 39 szövetkezet kétharmada azért veszteséges, mert draszti­kusan növekedtek az állami el­vonások, nagymértékű piac­vesztés következett be. Nem pedig azért, mert a vezetők és a tagság rosszabbul dolgozott, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. Az állami vezetés pedig magára hagyta a mezőgazdasági terme­lőket. Ennek tulajdonítható, hogy tavaly év végén öt nagy­üzem a felszámolási eljárás megindítását kérte, s az új csőd­törvény életbelépése után, az idén, csaknem 10 termelőszö­vetkezet kérte a bíróságtól a csődeljárás megkezdését. A termelőszövetkezetek nettó vesztesége meghaladja a 400 milliót, ami négyszerese az előző évinek. Ebből is látszik, hogy az eladósodott üzemek át­alakításához, újjászervezésé­hez, az ez évi gazdálkodás pénzügyi feltételeinek megte­remtéséhez, a további romlás megakadályozásához nélkülöz­hetetlen az állam konkrét anyagi támogatása. —A szövetkezeti törvény ide­vonatkozó passzusa teljes mér­tékű anyagi felelősséget ír elő az első számú vezetők és tiszt­ségviselők számára. Ennek kap­csán az érdekeltek megkérdezik önmaguktól: szabad-e egzisz­tenciájukat, vagyonukat kockáz­tatni a vezetői beosztással, tiszt­ségviseléssel? — Az ön által említett előírás valóban kellemetlenül érintette az érdekelteket. Van olyan el­nök, aki nem vállalja tovább a vezetői beosztást. A többség azonban a tagsággal szemben érzett felelősségtől áthatva el­végzi ezt a nehéz, sok buktató­val és igen sok megválaszolat­lan kérdőjellel teli átalakulási és újjászervezési munka irányítá­sát. Venesz Károly Bizonyítási eljárás ® A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­dési osztálya bizonyítási eljárást indít február 19-én, (szerdán) 18 és 19 óra között a 21-es számú főútvonalon, a Vizs- lás-Újlakpuszta és Salgótarján között bekövetkezett halálos kimenetelű közlekedési baleset ügyében. Ebben az időszakban a kérdéses útszakaszon a forga­lom szünetelni fog. A rendőrség kéri a gépjárművezetők türel­mét és megértését. A megye- székhely kerülő úton közelít­hető meg illetve hagyható el. A szövetkezeti törvényről • Karancslapujtő. A Nógrád Megyei Földművelésügyi Hiva­tal munkatársa Fenes Attila feb­ruár 19-én, azaz ma délután 15 órakor a művelődési házban tá­jékoztatót tart a szövetkezeti és kárpótlási törvényekről vala­mint az átmeneti törvénnyel kapcsolatos szabályokról. Az előadás után a fórumon az ér­deklődők választ kapnak kérdé­seikre. Fűben, fában orvosság > • Salgótarján. A Gyógyír Életreform Egyesület szervezé­sében február 19-én, ma délután 17 órától a TESZ székházban (Rákóczi út. 13.) dr.Majláthy Lipót nyugalmazott belgyó­gyász főorvos tart előadást „Fű­ben, fában orvosság” címmel. A rendezvény nyilvános. Zárt sorompók a határon A Slovenske-Darmoty - Ba­lassagyarmati határátkelőhely március 1-től július 31-éig csak gyalogosok valamint a kerékpá­rosok számára lesz nyitva, to­vábbra is éjjel-nappal. A motor­ral, személygépkocsival, autó­busszal, kamionnal közleke­dőknek azonban ez alatt az idő alatt a legközelebbi -parassa- pusztai illetve a salgótarjáni- átkelőhelyeket célszerű igénybe venniük, ha északi szomszé­dunkhoz utaznak. Mi az oka a határ lezárásá­nak? - tudakoltuk. Kérdésünkre Mitasz József százados, a balassagyramati ha­tárőrség parancsnoka elmondta, hogy azért vált szükségessé az átkelőhely forgalmának korlá­tozása, mert az Ipoly-híd teljes rekonstrukcióját tovább nem le­hetett halogatni. A felújítás so­rán az átkelőhely új közvilágí­tást is kap, az útburkolati ele­meket, a korlátokat kicserélik, a jelenlegi négy forgalmi sáv he­lyett pedig hat sávot alakítanak ki. A szlovák környezetvédők kéréseit figyelembe véve, kor­szerű várakozó és parkolóhe­lyek építését is tervezik. Szóba került az átkelőhely épületénk bővítése, amire később kerül sor, de ezek a munkálatok már nem fogják zavarni az átkelő­hely működését. Közigazgatási reform Az Önkormányzati Aka­démia Megyeszékhely és köz- igazgatási reform Nógrád- ban. címmel konferenciát rendez február 21-én, pénte­ken 10 órától 16 óráig Salgó­tarjánban, a megyeháza ta­nácstermében. A programot Korill Ferenc, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés elnöke nyitja meg. A problémaex­pozíciót dr.Németh György, Balassagyarmat önkormány­zatának és dr. Zsély András, Salgótarján önkormányzatá­nak polgármestere tartja. Felkért konzultáns: dr.Kilé- nyi Géza, az Államtudomá­nyi Kutatóközpont igazga­tója, dr.Kökényest József, a Magyar Közigazgatási Inté­zet önálló kutatója, dr.Wek- ler Ferenc, az Országgyűlés Önkormányzati, Közigazga­tási, Belbiztonsági és Rend­őrségi Bizottságának elnöke. A konferencia felszólalá­sokkal, a konzultánsok vála­szaival, majd Korill Ferenc zárszavával ér véget. Bér sokat szeretne tudni A közgyűlés nyomán Akkor hát kié a vadászat? Szenvedélyes hangú küldött közgyűlés zajlott le a közel­múltban Salgótarjánban a Nóg­rád Megyei Vadászszövetség rendezésében. A vadászatra is nehezedő nagy terhek váltottak ki feszültséget a küldöttekből. A szövetség titkárának, Rot- tenhoffer Attilának az elnök­ség nevében megfogalmazott je­lentése számot adott az elmúlt évben végzett munkáról. Mér­sékelt hangon megfogalmazott számvetés volt, de érzékeltette a problémákat is. A vadászokat sokan a könnyű pénzhezjutás eszközének tekintik. Emelik a biztosítási díjat egekig. A terü­letbért (például a pásztói társa­ságnál) évi 14 ezerről 1,5 millió forintra. Növekszik, ha kell, ha nem a vadkár, százezer forinttól félmillióig. * Most a 115/1991 IX. 10 sz. kormányrendelet sze­rint személyenkénti tíz-tizenké- tezer forintba kerül az egész­ségügyi, fegyvervizsgálati, fegyverismereti szóbeli vizsga díja, nem is szólva arról, hogy mindez még a munkából való kieséssel, utazással járó magas költséggel jár. Mindehhez hozzá kell számí­tani az átlagban 4—500 forintos tagdíjat, a darabonkénti 50-120 forintos töltényt, a vadászterü­letre való kiutazást, az ottani ét­kezést és így tovább. És mindez azokat a "talpas" vadászokat terheli, akik nem viselnek ma­gas beosztást, fizetésük az átla­gon mozog, csak a szenvedé­lyük van és a tisztességük az ér­tékes vadállomány megóvásá­ért, neveléséért. Ezen a küldöttközgyűlésen hangzott el hiteles éltes vadá­szember szájából — akinek szü­lei valaha mind bérlők éltek és vadásztak is Piliny határában, — hogy soha azelőtt, még Kó- burg herceg birtokán sem volt a vadállomány minősége olyan mint ma. Selejtből állt a szar­vas-, disznó-, muflonállomány. Míg a mai megítélés szerint vi­lágranglistára került a magyar vadállomány. És ez azoknak a "talpasoknak" köszönhető, akik gondosan felkészülve várták a telet a vadnak való élelemki­egészítéssel, ha kellett derékig érő hóban hátizsákban vitték a szemest az etetőkre, törték a vadnak az utat a hóban. Semmi fáradtságot nem sajnáltak, ha a vadról volt szó. Százszor is meggondolva emelték fel fegy­verüket, míg elejtették az érett vadat, mert ezt diktálta a bioló­gia törvénye. Sajnos a ma vadászatát a közvélemény nem ismeri, nem értékeli, hanem mindenféle jó- pofáskodással intézi el. Arról kevesen szólnak, hogy a vadász kint ül a termés védelmében a hideg éjszakában, de arról sem, hogy millió dollárokat keres meg minden befektetés nélkül az államkasszának. Arról vi­szont beszélnek, hogy -mint tette egyik neves, közismerten szélsőségesen harsogó politikus urunk - "vége elvtikéim, tegyé­tek le a fegyvert és ott a seprő azzal gyakoroljatok, majd most jövünk mi..." Vajon ez az úr hány zsák ku­koricát volna hajlandó a havas erdőn át cipelni? Mert a tisztes­séges vadászembert, aki szíve­sebben űzi a vadászsportot mint a lóversenyzést ne hasonlítsa senki azokhoz a funkcionáriu­sokhoz, akik betolakodtak a va­dászok berkeibe. Soha nem va­dászhattak volna — legalább- is sikerrel -, ha az egyszerű embe­rek nem dolgoznak számukra is a vadállomány felnevelése ér­dekében. A vadászatnak a jövőben is létjogosultsága van és lennie is kell, mert különben nem az em­ber, hanem a vad válik a termé­szet alakítójává. így is jelentős a vadkár. Á mezőgazdasági és az erdőgazdasági szakemberek szinte kötelezővé teszik a vadál­lomány jelentős apasztását, mert az okozott kár egyre nö­vekszik kultúr- és erdőterülete­ken egyaránt. A vadászok munkájuk érté­kével tisztában is vannak. Azzal is, hogy szenvedélyüket önma­guk mint tisztességes adófizető állampolgárok finanszírozzák. A közgyűlés résztvevői rossz­néven vették azt a bizonyos 115/1991. IX. 10. sz. kormány­rendeletet, amely hátrányos megkülönböztetésnek vélhető. A józan megfontolás persze azt diktálja, hogy a vadász, aki törvénytisztelő, hajtsa végre az előírásokat. Manapság sokuk­nak a súlyos anyagi terhek miatt le kell mondania nemes szenve­délyéről. Van valami igazság abban, - ha sántít is kissé - amit így fogalmaztak meg: "Régen a kiváltságosok sportja volt a va­dászat, most a gazdagoké lesz." Ha vállalják a munkát is, a kiadást is, ám legyen! Bobál Gyula A községben a tsz különválik a palotási termelőszövetkezet­től. Az üggyel már a Parla­mentben is foglalkoztak. Az MSZP frakcióból dr.Géczi Jó­zsef szegedi képviselő ezzel a nógrádi példával kezdte felszó­lalását. Ä bériek minél többet szeretnének tudni az önálló gazdaságokról. A község polgármesteri hiva­talában február 20-án 18 órakor ismét agrárfórum lesz. A meg­Azokat a mozgáskorláto­zottak, akik megkapják az ötezer forintos közlekedési támogatást, de kénytelenek egészségügyi okok miatt rend­szeresen utazni - például mű­végtag csere esetén - kérhe­tik-e az utazási költségeik té­rítését? A Magyar Köztársaság terü­letén a magyar állampolgárok, valamennyien jogosultak az egészségügyi, gyógyító-, meg­előző ellátás igénybevétele ér­dekében indokoltan felmerült utazási költségeik megtérítésére - válaszolta dr.Viczián Gyula a Nógrád Megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóság vezetője. hívott vendégek között lesz a már említett dr.Géczi József, és Tóth Sándor a körzet országy- gyűlési képviselője. A gödöllői agrártudományegyetem, vala­mint a Falusi és Tanyasi Ven­dégfogadók Szövetség szakem­berei tartanak tájékoztatót a szövetkezeti és átmeneti tör­vényről, valamint a falusi tu­rizmusról. A fórumon környék polgármesterei és jegyzői is részt vesznek. Azonban ezt a jogosultságot nem érinti az ötezer forintos közlekedési támogatás, amely­ben a mozgáskorlátozott sze­mélyt a lakóhelye szerint illeté­kes polgármesteri hivatal része­sítheti. Kérhetik tehát az utazási költségük térítését e személyek olyankor is, amikor gyógyászati segédeszközök miatt kell utaz­niuk, amennyiben az illetékes orvos ennek indokoltságát sza­bályszerűen igazolja. Ä Hainan Kató úton elvi­selhetetlen a sár, gyalogosan és autóval sem lehet közle­kedni az utcában. Mikor lesz ebben változás?- kérdezi egy salgótarjáni olvasónk. Kíváncsiskodó A térítés jár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents