Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 19., szerda Videoműhelyek Nógrádban Látogatás a Nógrádi Történeti Múzeum stúdiójában A nyolcvanas évek elején nyílt lehetőség arra, hogy a me­gyei múzeum tudományos munkájába korszerű eszközt, videotechnikát alkalmazzon. Az új technikát kezdetben szinte kizárólag a kutatómunka dokumentálására használták. Rendkívül jelentős volt az a mi­nőségi váltás, ami például egy-egy ásatásnál, a leletek ré- tegenkénti rögzítésénél történt. A dokumentáción túlmenően már 1983 elején felvetődött a videóban rejlő lehetőségek szé­lesebb körben való kihasználá­sára. Az első film, Domonkos Ala­jos ötlete, forgatókönyve alap­ján Lóránt János alkotó munká­ját hozta közelebb a tárlatláto­gató nézőhöz. Ugyancsak 1983-ban dr.Szvircsek Ferenc készítette a következő produk­ciót. Ez a film bemutatta a sal­gótarjáni Öblösüveggyárat, a technológiai folyamatokat, a dolgozó embereket. Ezzel egy olyan régi hagyományokra ala­puló munkakultúrát rögzített, mely szinte csak így őrizhető meg. E filmek operatőre Lő- rincze György volt. 1984-ben Bakos Géza vette át a stafétabotot. Ő forgatta a Sal­gótarjáni Vasöntöde és ,Tűz­helygyárról szóló filmet. Ő volt az id. Szabó István Kossuth dí­jas szobrászművészről készült portréfilm szerkesztője, opera­tőre is. Fél évtizedes kitartó munka után 1988 elejétől beszélhetünk a múzeumban igazi alkotómű­helyről, videostúdióról. Ekkor vette át a feladatokat Kovács Bodor Sándor. Ő az intézmény muzeológusai, művészettörté­nészei, népművelői segítségé­vel, azok alkotó közreműködé­sével igazi „mozikat” készített. Ezeket a Salgótarjáni Városi Televízió is bemutatta. 1988-tól napjainkig húsz önálló produkció készült el eb­ben a szerény felszereltségű múzeumi videostúdióban. A közreműködők névsora is bő­vült. Az úttörő munkát végző Domonkos Alajos és dr. Szvir- csek Ferenc mellett Halászná Szilasi Ágota, Peák Ildikó mű­vészettörténészek kiállításaihoz kapcsolódó filmeknél pedig dr. Kovács Anna, Balogh Zoltán, Hídvári István, Sebestyén Kál­mán és még sokan mások mű­ködtek közre. Produkcióik közül különösen emlékezetes a sajnos már el- húnyt Farkas Andrást és fiata­lon távozott Hegedűs Morgant bemutató képzőművészeti port­réfilm. Földi Péter festőmű­vészről készült alkotásuk Pá­rizsban is sikert aratott. Másik területük is igen érté­kes. A videoszalagon megőriz­ték a múzeum időszaki kiállítá­sait. Ezek a filmek a későbbi ku­tatómunka támaszai lehetnek. Legújabb munkáik sorában lgfontosabbak a közelmúlt tör­ténetét feltáró művek. Salgótar­ján közönsége a Salgótarjáni Városi TV-ből ismerhette meg a „Bennünket leírtak” című, a lo­sonci 23. gyalogezred veterán­jait. Régi emlékeket idézett fel az ismeretlen amatőrfilmes, vagy filmesek által készített híradók­ból összeállított dokumentum­film, mely bepillantást nyújtott az 1948-1949 évek politikai megmozdulásaiba, a kor hangu­latába. Sajnos ennek a stúdiónak is gondja az anyagiak szűkös volta. Technikai felszerelésük napjainkra elavultak. A korsze­rűsítés lehetővé tenné filmjeik­nek a Magyar Televízióban való lejátszását is. Ez azonban csak egy esetleges szponzorálás ese­tében remélhető. A Nógrádi Történeti Mú­zeum videodokumentumtárá- ban több mint 26 ezer percnyi anyag található. 1992-ben újabb 15 önálló produkciót kívánnak forgatni. Elkészítik a tragikus hirtelenséggel elhúnyt grafi­kusművész, Hibó Tamás portré­ját. Róla a halála előtti hetekben forgattak, most már csak a vá­gás van hátra. Filmet készítenek a megújult balassagyarmati Pa­lóc Múzeum új kiállításáról. Feldolgoznak egy sajátos nép­rajzi témát. Videofilmét kíván­nak forgatni a salgótarjáni holo­caust túlélőiről. Igénylik, kérik azoknak ama­tőrfilmesek, videósok segítsé­gét, akik megyénkben az elmúlt években- évtizedekben forgat­tak, hogy a filmfelvételeket ad­ják kölcsön a múzeumnak, hogy azokról a gyűjteménybe máso­lat készülhessen és a lakosság megismerhesse szűkebb hazája múltját. Nemcsak befejezett filmeket várnak, hanem rövi- debb filmrészleteket is. Az anyagokat tulajdonosaiknak természetesen visszaadják. Azokat csak a szerző hozzájáru­lásával használják fel nyilvános vetítésen. /veres/ Az AD VALOREM Alapít­vány az elmúlt évben májustól az MTV-1 műsorában folyama­tosan megjelenő, népszerű MOST kamaszműsor sikerére alapozva újraindította azonos néven a MOST című magazint, a sokoldalú fiatalok lapját, amelynek első száma már ol­vasható is. A lap egyrészt fóru­MOST - ifjúsági lap mot teremt a tehetséges tizen­évesek, írók, költők, képzőmű­vészek, riporterek, fotósok stb. alkotásainak bemutatására, másrészt olyan korosztályi ma­gazin kíván lenni, ami a tizen­évesek érdeklődésének, érdek- képviseletének is megfelel. A lap első száma mind kül­lemében, mind pedig tartalmá­ban igen vonzó, megfelel a ki­tűzött céloknak. Valóban olyan új hangú magazin, amit a tizen­évesek örömmel forgathatnak. Ráadásul a MOST egy része angol nyelven olvasható. Mészáros Erzsébet tárlata / Alommá átváltozott költészet (Elhangzott Mészáros Erzsé­bet iparművész sziráki kiállítá­sának február 15-ei megnyitá­sán a Kastély Szállóban.) Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a mai nap a Kastély Galéria történetében fordulópontot jelent. Mostantól kezdve önállóan, saját szerve­zésben működik a galéria. Elsőként Mészáros Erzsébet tűzzománcait mutatjuk be, bár meg kell jegyeznem, hogy a művészt talán jobban ismerik, mint textiltervezőt. Merész lé­pést vállalt fel, amikor kéré­sünkre műfajt váltott, hogy el­nyerje a közönség tetszését és bizonyítsa sokoldalú talentu­mát. Mivel nem vagyok se műkritikus, se művészettörté­nész, csupán azt próbálom meg elmondani, amit éreztem a ké­pekre nézve a kiállítás berende­zésekor. Mészáros Erzsébet tűzzo­máncainak belső világa nem mutat semmiféle szürrealizáló sokkhatást; nincs itt szó látomá- sos művészetről, sem meghök­kentő erőszakról, sem zsongó, sem a megfeszült időnek fá­rasztó, XX. század végi ábrázo­lásáról; nincs e világnak kon­zekvenciája, hanem csupán harmónia, csábító, valódi ele­gancia, kiemelő színek és moz­dulatok, amelyek festői világot sugároznak. A képeken frisses­ségükben élethű motívumok láthatók, a pillangók, a mada­rak, a virágok, freskókról ismert paradicsomi hangulat érzését felkeltve. Maga a rajz stilizált, néha naív interpretációjában, lágy, békés, csendes vonalveze­tésével harmonikus melódiát idéz. A költészet átváltoztatva álommá. Flóra és fauna ábrázo­lásai a szép idők korszakának esztétikai törvényeire emlékez­tetnek. A mai nyüzsgő-mozgó világunkból ezek az alkotások elcsalnak minket. Meghívnak egy utazásra, amelynek végső állomása egyfajta oázis, ahol a víz csobogása, az orchidea édes illata, a jeges napok varjú káro- gása elvarázsol minket egy pil­lanat erejéig. Megköszönöm Mészáros Er­zsébetnek, hogy volt kedves megoszatni velünk műterme tit­kait, és ezt a kiállítást a Kastély Galéria részére összeállította. Félicie de Gérando-Teleki Alapítvány a palócokért A Galka Kultúrcent- rum magánintézmény és a Csemadok Losonci Te­rületi Választmány, Ipoly Menti Palóc Alapítványt hozott létre. Céljuk a ré­gió egységének, öröksé­gének őrzése a történelmi Nógrád területén. Az alapítvány vagyona adományokból áll, me­lyeket a támogatók az alábbi bankszámla- számra utalhatnak: MHB RT. Salgótarjáni Igazgatósága, 370-97521-7715. Hullámverésben... Az "egytál leve- sesek" meg a "zöld­ségpiacosok" kez­dik magasra tupí- rozni a háborgó tenger hullámait. Nem kímélik a hatá­ron túli tengereket sem: ügyet sem vetve arra, hogy azok tajtékai át­csaphatnak a hatá­rokon: zűrzavart okozva. . . Lehet, hogy a hit életet jelent, az attól való elrekesztés az élet elvesztését - már akinek! Jobb, biztonságosabb a kenyér meg a tej mellett kitartani: ha még olyan drága is mint amilyen... Az Ember - ami­óta gondolkodik — küzd a tenger térhó­dítása ellen. Sok­szor eredménnyel, de kudarctól is ter­hes az erőfeszítése. Ennek ellenére is bízik erejében, te­hetségében, mert másban - s ezt jól megtanulta - nem hihet! Az alattomos "ködöt" — amely elhomályosítani próbálja elméjét — nehezen tudja elvi­selni. Elfedi előle a közel leselkedő ve­szedelmet. A sűrű­södő ködgomo- lyagban nem érzé­keli, hogy a tenger­part mely részére vigye a hullámok erejét megtörő szik­ladarabokat. . . Az Ember tisztán szereti látni a pano­rámát: de nem az éter hullámain át, mert az délibáb ker- getéssel, lélekmér- gezéssel is jár. (g-D Hogyan adózzunk? Bevétel, ami nem bevétel Személyi jövedelemadó ügy­ben a legilletékesebbet - Vá­mosi Nagy Szabolcsot, az APEH főosztályvezetőjét kér­deztük olyan ismeretekről, me­lyeket hasznos, ha minden adó­fizető tud.-Mi az a bevétel, ami még­sem számít bevételnek?- Nem minden bevétel eseté­ben beszélhetünk adófizetési kötelezettségről. Bizonyos megszerzett vagyoni értékek rendelkezésre állhatnak ugyan, a magánszemélynek mégsem kell utána adóznia, ezeket a jog­szabály a „nem bevétel” kategó­riaként kezeli. Nyilvánvaló, hogy a felvett kölcsön nem adóköteles a magánszemélynél (következésképpen viszont a visszafizetése nem kiadás.) Nem lehet megadóztatni a visz- szatérített személyi jövedele­madó előleget sem. A már adó­zott pénzből történő befektetés sem adóköteles, ha azt a vállal­kozásból kivonják. (Ezek ese­teit a törvény nevesítetten fel is sorolja). A bűncselekmény ré­vén megszerzett vagyoni érték sem bevétel, ha azt jogerős bírói ítélettel elvonják. Nem bevétel az úgynevezett ingyenes értékpapír megszer­zése sem, és mindaddig nem kell adózni utána, amíg azt a magánszemély el nem idegeníti, illetőleg a kibocsátó jogutód nélkül meg nem szűnik. A nem bevétel kategóriába tartozik az is, ha kifizető az ál­tala foglalkoztatott magánsze­mélynek a munkavégzéssel ösz- szefüggő költségeit utólag meg­téríti. Ilyenkor a magánszemély bi­zonylattal köteles elszámolni. Ide nem értve azokat a kiadáso­kat, amelyekről mégis van a magánszemélynek adójogi el­számolási kötelezettsége, pél­dául gépkocsi átalány. Bizo­nyos esetekben az ingatlan érté­kesítéséből származó jövede­lem sem bevétel. Nem számít bevételnek a kül­földi fizetőeszközök jogszerű átváltásából származó jövede­lem sem. Ökumenikus egyházi naptár 1992 február Lapunk szándéka szerint az el­következő hónapokban rendsze­resen közöljük az ökumenikus egyházi naptárt. Elsőként a mostani hónapra, a februárra vonatkozót olvashatják, melyből kitűnik, hogy az első nagy ün­nep e naptár szerint e hét hétfő­jén volt. Február 17. A szervita rend hét szent alapítója Az 1969-ben kiadott új Ró­mai Kalendárium február 17-ére egy sajátos ünnepet helyezett: egy kis csoportnak, a szervita rend XIII. században élt hét szent alapítójának az emlékün­nepét. Valamennyien (név sze­rint: Bonfiglio, Bonagiunta, Manetto, Sostegno, Amadio, Ugoccione és Alessio) gazdag és tekintélyes kereskedők, Fi­renze városának megbecsült polgárai voltak, akik kora ifjú­ságuktól kitűntek jámborságuk­kal és Mária-tiszteletükkel. Megütközéssel tapasztalták, hogy az ipar, a kereskedelem és a pénzgazdálkodás rohamos fej­lődése anyagiassá, pénzhaj­hásszá, és a szegénység iránt ér- zéktelenné tette a firenzei pol­gárok egy részét, ezért elhatá­rozták, hogy bűnbánó életbe kezdenek. 1233-ban szerzetes rendet hoztak létre, amelyet Mária szolgálatára rendeltek (szerviták, Mária szolgái). A gyorsan terjedő rend Magyar- országon a XVII. században te­lepedett le. Tagjai a rendek 1950-ben történt feloszlatása­kor Budapesten, Egerben, Má- riaremetén és Makón végeztek lelkipásztori szolgálatot. A hét alapítót XIII. Leó pápa 1888-ban avatta szentté és tisz­teletükre külön ünnepet rendelt. Február 21. Damiani Szent Péter (+1072) Az igen szegény családból származó Péter nagy nehézsé­gek árán, pap bátyja segítségé­vel tudta csak tanulmányait el­végezni. Amikor maga is taní­tani kezdett és jobb módba ke­rült, nem feledkezett meg ko­rábbi rossz soráról, hanem istá- polta a szegényeket, és minden­nap egy vakot látott vendégül. Megismervén a Fonté Avillana környékén lakó remeték életét, maga is csatlakozott hozzájuk, s ők hamarosan elöljárójukká vá­lasztották. Amikor 1057-ben IX. István pápa parancsára el kellett hagynia remeteségét, hogy bíborosként Rómába köl­tözzék, határozottan bekapcso­lódott a reformtörekvésekbe. Legnagyobb tette az volt, hogy a császárok és pártok által állí­tott ellenpápákkal szemben két ízben is sikerült a tön’ényesen megválasztott pápát a székébe juttatnia és így az egyházszaka­dást megszüntetnie. Ezt köve­tően visszatért szerzetesi magá­nyába. Ünnepét 1823-ban vet­ték fel a Római Kalendáriumba és 1969-ben helyezték február 21-éré. Február 23. Szent Polikárp (+155) Az ősi hagyomány szerint Polikárp több apostolt is ismert, Jánosnak pedig kedves tanítvá­nya volt, aki őt Szmima püspö­kévé rendelte. Polikárp legfőbb tevékenysége abban állt, hogy igyekezett a püspök tekintélyét előtérbe állítani és megvédel­mezni. Részt vett abban a vitá­ban is, amely a húsvét megün­neplésének a napja körül bon­takozott ki a II. században. Az ázsiai gyülekezetek a húsvétot a zsidókkal együtt - izán hónap 14-én - ünnepelték, míg a többi egyházak a zsidó húsvétot kö­vető vasárnap tartották az ünne­pet. Polikárp Anikétosz pápánál próbált közbenjárni az egységes gyakorlat kialakítása érdeké­ben, ez azonban sikertelen ma­radt. A vita csak a VIII. század­ban zárult le véglegesen. Poli­kárp szenvedéséről és haláláról a legrégibb vértanú-elbeszélés tudósít, amelyet egy bizonyos Marcion írt, nem sokkal Poli­kárp halála után. Eszerint Poli­kárp hazatérése után elrejtőzött és rejtekhelyén éjt nappallá téve imádkozott, hogy ne bukkanja­nak a nyomára keresztény- ül­dözők, de árulás folytán végül mégis megtalálták. Vendégsze­retettel fogadta, étellel-itallal kínálta őket, de amikor hitének megtagadására akarták rá­venni, nem tette meg. Erre tőrt döftek a mellébe, testét eléget­ték, nehogy a keresztények méltó módon eltemethessék. Mivel a hagyomány szerint vér­tanúságának napja február 23-a volt, már a IV. századtól ekkor tartották ünnepét. Polikárp em­léknapja az anglikán és az észak-amerikai lutheránus ka­lendáriumban is megtalálható. Február 24. Szent Mátyás apostol Mivel az apostolok száma Judás árulása, illetve öngyilkos­sága következtében megfogyat­kozott, Péter indítványára elha­tározták, hogy az áruló helyére új apostolt választanak azok kö­zül, akik kezdettől fogva Jézus tanítványai voltak. Két ilyen személyt jelöltek ki: Józsefet és Mátyást. Kérték Istent, mutassa meg nekik, melyiket fogadja el. Sorsot vetettek, a sors Mátyás­nak kedvezett, így őt sorolták az apostolok közé. Az egyik ha­gyomány szerint Mátyás Júdeá­bán hirdette az evangéliumot, ahol megkövezték és a fejét vet­ték, más hagyomány szerint Etiópiában keresztre feszítették. A kopt keresztények március 4-én, az ortodox egyház augusz­tus 9-én tartja ünnepét. Az új egyetemes egyházi naptár má­jus 14-ére helyezte át. A magyar katolikusok február 24-én ün­nepük. Gecse Gusztáv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents