Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

1992. február 18., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Megműtötték egy tarjáni fiatalembert Eredményes veseriadó Előző lapszámunkban az egyéves műveseállomásról szóló írásból értesülhettek ol­vasóink arról, hogy a rend­szeres művesekezelésre, dia­lízisre szoruló huszonöt nóg­rádi beteg közül 14-en várnak veseátültetésre. Ide tartozik, hogy tavaly ugyan öt alkalommal is volt veseriadó, de egyiket sem követhette műtét. A dializál- tak várakozása óriási, hiszen számukra ez az egyetlen esély arra, hogy gép nélkül éljenek. S nem sokkal azután, hogy elhangzott ez a tájékoztatás, egy újabb veseriadó csillan­totta fel a reményt. Ezúttal nem hiába: a budapesti sebé­szeti klinikán vasárnap egy huszonhatéves salgótarjáni fiatalemberen végrehajthatták a veseátültetést. Az operáció­ról, s a beteg állapotáról a ké­sőbbiekben még szó lesz. Érdekegyeztető fórum segíti a földkijelölést Romhány. Megyénkben is nagy figyelemmel kísérik a földek sorsának alakulását. A szövetkezetekről hozott átmeneti törvény előírásai­nak megfelelően rövidesen sor kerül a földvisszaigény­lések törvény szerinti lebo­nyolítására. Romhányban a település közigazgatási területére vo­natkozóan földkijelölést értékelő érdekegyeztető fó­rumot hoznak létre február 29-ig, hogy ezzel is elősegít­sék a törvény betűjének a végrehajtását. Az érdekegyeztető fórum felügyel arra, hogy a terme­lőszövetkezet a földkijelö­lést lehetőleg a lakosság igé­nyeinek figyelembe vételé­vel végezze, a törvény előí­rásainak betartásával. Menjünk külön, akkor jobb lesz (Folytatás az 1. oldalról) azt várja a vezetéstől, hogy mondja meg, melyik út a legcél­ravezetőbb. Mindezt úgy, hogy ne legyen békétlenség, továbbra is megmaradjon a jó kapcsolat az aktív tagok és a nyugdíjasok között.- Pillanatnyilag a szétválás látszik a legjobbnak - veszi vissza a szót Rados János. - A patvarciak elsők között, írásban jelezték különválási szándéku­kat. Csitáron és Hugyagon megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szívesen marad­nának, míg mások a „menjünk külön, akkor jobb lesz” véle­ményt képviselik. A balassa­gyarmatiak is a válás mellett kardoskodnak, ugyanakkor kije­lentik: Csak annyi föld kell ne­kik, amennyit különválva meg tudnak művelni. Az őrhalmiak is az önállóság mellett voksol­nak, mondván: az összevonás előtt jól menő kis termelőszö­vetkezet voltunk. Ha magunk urai leszünk, a csapat hatéko­nyabban, és kisebb gondokkal gazdálkodik. Az előbbi vélemények mel­lett napvilágra kerültek a kü­lönböző megközelítésből táp­lálkozó aggályok is.-Mi változik meg azzal, ha kisebb egységekben dolgozunk? Nem biztos, hogy több pénzt tu­dunk kapni termékeinkért, mint most. Miért nem maradhatunk így? Másként nem tudtak szét­verni bennünket? Mi lesz a nagyüzemekből rohamosan ut­cára kerülő munkanélküliekkel? Fia külön megyünk öt elnök, öt főkönyvelő, stb kell. De ki az, aki ma vezető beosztást vállal, amikor a törvény szerint teljes vagyonával felel? Az öt községből verbuváló­dott tagság véleményének ösz- szegyűjtésére a nagyüzem veze­tősége öt fős képviselőtestületet hozott létre. Farkas Oszkár gépjavítási ágazatvezető az őrhalmiakat képviseli.- Tisztán senki sem lát. A mi esetünkben az aktív dolgozók száma negyven, akikből 20-25 fizikai dolgozó. A nyugdíjasok tulajdonában van a föld nagy része, ők meg akarják tartani az eddigi kedvezményeket. Azt mondják, jönnek majd segíteni. Bárhogy alakul a sorsunk, a jö­vőnk, a tagság biztos, hogy megsínyli. Csábi János a hugyagiak ag­gályát így fogalmazza meg: Legnagyobb gondunk, lesz-e olyan jól képzett szakember, aki majd vállalja az elnöki megbí­zást? Pajor József a balassagyar­matiak képviseletében a követ­kezőket tolmácsolja: - A nyug­díjasainknak a föld nem kell, viszont ragaszkodnak háztáji te­rületeik megműveléséhez. Az­zal számolunk, hogy különválás esetén áttekinthetőbben, kisebb költséggel gazdálkodunk majd. Gyenge termőképességű földje­inken csak úgy tudtunk eddig is megélni, hogy ipari tevékeny­séget folytattunk. A végleges forma megtalálására még van időnk. A nagyüzem 190 milliós va­gyonnal rendelkezik, ennek 50 százalékát már nevesítették. A másik 50 százalékra április vé­géig kerül sor. Az átalakulásra és az újjászerveződésre 150 nap áll rendelkezésre. Mindkét eset­ben a közgyűlésnek kell dönteni.-Képtelenség egyszerre ele­get tenni a két törvényben előírt feladatoknak - vélekedik a szö­vetkezet elnöke, akit a külön­válni akaró kisszövetkezetek mindegyike szeretne elnökének megnyerni. Az eszmecsere résztvevői a lelkemre kötötték, hogy amit mondtak, az csak a beszélgetés idejére érvényes. Ahogy egyre jobban megismerik a törvény­szabta feltételeket, lehetősége­ket, az előnyöket vagy a hátrá­nyokat, úgy változik majd az ő és az általuk képviselt tagság véleménye is. -Venesz­Van aki bevallja, van aki nem Mennyit keresnek a pártok alkalmazottjai? Párt. Az Új Magyar Lexi­konban ezt olvashatjuk a ket­tőspont után: társadalmi osztá­lyok, rétegek politikai szerve­zete, érdekeik képviselője, poli­tikai fellépésük, harcuk veze­tője. Megyénkben is vannak, akik „harcokat vezetnek”. Pártjaink már nem szorulnak bemuta­tásra, ám most új oldalukról kí­vántunk megismerkedni velük. A hat parlamenti szervezetről készített körképünk három kér­désre épült: hány főállású al­kalmazottjuk van, ők milyen te­vékenységet végeznek, és mennyiért? A munkaköri leírások lénye­gében megegyeztek, ezért ezt összefoglalva közöljük. A fő feladatok: kapcsolattartás a szervezők, az irodák, illetve az országos központok között. Szervezik a megyei listán meg­választott, és más személyisé­gek szerepeltetését. A csopor­tokat ellátják információkkal, intézik az ügyeiket, koordinál­nak. Adminisztratív tevékenysé­get végeznek, biztosítják a tes­tületek és a tisztségviselők mű­ködési feltételeit, segítik a vá­rosi és a megyei önkormányza­tok érintett frakcióinak műkö­dését. Kötetlen munkaidőben dol­goznak, munkakönyveik az adott pártok országos központ­jaiban vannak. A további részle­tek: A Fiatal Demokraták Szövet­sége a megyei irodán főállásban irodavezetőt és adminisztrátort alkalmaz. A fizetésük összegét nem árulták el. A Független Kisgazdapártnál a megyei iroda vezetője dolgozik munka­könyvvel, és négyórás munka­időben dolgozó munkatárs al­kalmazását tervezik. Az iroda­vezető fizetésével sem ismer­kedhettünk meg. A Kereszténydemokrata Néppárt több tekintetben is „ki­lóg” a sorból. A többiektől elté­rően, irodájuk Balassagyarma­ton van, és ez az egyetlen par­lamenti párt, amelynél senki sem dolgozik főállásban. Nem is tervezik, mert a pártnak nincs erre anyagi fedezete. Az viszont elképzelhető, hogy később, a választási kampány idején vál­toztatnak ezen a helyzeten. A Magyar Demokrata Fórum megyei hivatalában a hivatalve­zető és az irodavezető kap fize­tést. Az említett sorrendben 30 és 15 ezer forintot. A Magyar Szocialista Párt megyei elnöke havi 30 ezer, az ügyvezető alel- nök (egyben irodavezető) 25 ezer forintot keres. A Szabad- demokraták Szövetsége területi irodájának havi bérköltsége 47 ezer forint. Náluk az irodave­zető és a szervező részesül eb­ből az összegből. — Dudellai — Közeleg a határidő A Köztársasgi megbízott Nógrád Megyei Területi Hivata­lától kaptuk az alábbi tájékozta­tást: A szövetkezetekről 1992. évi I. tv. hatálybalépéséről és átme­neti szabályairól rendelkező 1992. évi II. tv. 3. paragrafus (3) bek. alapján nem tartozik a szövetkezetek vagyonához a szövetkezeteknek a lakosság ré­szére ipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység bizto­sítása céljából ingyenesen ka­pott, vagy a jogelőd tulajdoná­ban volt ingatlan, ha ezen ingat­lanokra a helyi önkormányzat tulajdonszerzési szándékát beje­lentette. Ennek határideje 1992. február 20. A megyeszékhely művészeti életéről • Salgótarján. A Balassi Bá­lifit megyei könyvtárban tegnap megtartott összejövetelen a het­ven éve várossá nyilvánított megyeszékhely művészeti éle­téről hallgattak meg érdekes előadást a téma iránt érdeklő­dők. Az előadó dr. Csongrády Béla volt. Hétfőtől: jogsegélyszolgálat • Salgótarján. A Nógrád Me­gyei Földművelésügyi Hivatal hétfőtől ingyenes jogsegély- szolgálatot indított. Célja: a szövetkezeti törvénnyel, annak végrehajtásával kapcsolatos jogi tanácsadás. Az érdeklődők hétfőtől péntekig, 9-től 12 óráig kereshetik. Hasonló céllal ala­kult meg az a három fős bizott­ság is - tagjai: Frisch Oszkár, Fenes Attila és Kazinczi Jó- zsefné dr. - mely a Földműve­lésügyi Minisztérium közremű­ködésével konkrét ügyekben nyújt segítséget. Előadás az új törvényekről • Balassagyarmat. A FKgP és az MDF helyi szervezetének rendezésében február 18-án, délután 4 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban a kárpótlási, a szövetkezeti és az átalakulási törvénynél kapcsolatban Fenes László, az FKgP megyei elnöke, Fisch Oszkár, a Nógrád Megyei Föl­dművelésügyi Hivatal vezetője, dr. Medgyesi Péter a kárrende­zési hivatal vezetője valamint Bartos István, a megyei földhi­vatal elnöke tart előadásokat. A rendezők várnak mindenkit, akinek kérdése van az említett jogszabályokkal kapcsolatosan. Pásztón kiadó a strand A település önkormányzatá­nak képviselő-testülete pályá­zatot írt ki a gyógyvizű strand­fürdő üzemeltetésére. Az érdek­lődők a részletes pályázati felté­telek írásos anyagához a pol­gármesteri hivatalban juthatnak hozzá. Ezen kívül ugyanide vár­ják az üzemeltetésre jelentke­zők pályázatait is, amelyeknek a benyújtásának határideje, 1992. március 10. Farsangi bál Salgótarján. A J. A. Gagarin Áltlános Iskola február végén rendezi meg hagyományos far­sangi mulatságát. 28-án, délután 16 órakor a felső tagozat, 29-én délelőtt 9 órakor az első-máso­dik osztály, 15 órakor a harma­dik-negyedik osztály tartja jel­mezes bálját. Sporthét Salgótarján. Ez a hét a sport jegyében telik el a Madách Imre Gimnáziumban. Február 19-én, szerdán 13 órakor a sportcsar­nokban méri össze tudását a le­ány kézilabdacsapat a kazinc­barcikai gimnazisták együttesé­vel, majd 20-án fél kettőkor a fiúk kosárlabdacsapata az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium együttesével mérkőzik. Február 21-én a hevesi középiskolában zárul a sporthét, a Heves és Nógrád megyei fiú és leány tor­nászcsapatok bajnokságával. Plakátkiállítás Salgótarján. Február 21-én 16 órakor plakátkiállítás nyílik a József Attila Megyei Művelő­dési Központ klubjában. A kiál­lítás címe: Mozaikok Salgótar­ján történetéből. A hét vége bűnügyei Szökés a rendőrségről A hét végén is akad dolguk a rendőröknek, nem pihentek te­hát a bűnözők. Némi fejtörésre ad okot a salgótarjáni Rákóczi út egyik lakásában a szekrény tetejéről elemeit férfi félcipő esete. Ó.L. egyházasgergi lakos ugyanis jónéhány héttel ezelőtt „lovasí- totta” meg az említett járóla- kalmatosságot. A sértett azon­ban csak most tett feljelentést. Talán eddig azon tűnődött, va­lóban eltűnt-e a cipő, avagy sem? A salgótarjáni rendőrkapi­tányság Ó.L. ellen lopás vétsé­gének alapos gyanúja miatt el­rendelte a nyomozást. Törtek-zúztak T. Gyula salgótarjáni lakos nem tartozik a hiszékeny embe­rek közé. Azt sem hitte el, hogy ismerőse önkezével vetett véget életének, arra gyanakodott, va­lami más van a dologban. Maga köré gyűjtötte öt cimboráját, és este kilenc órakor megindultak a salgótarjáni kórház felé. Előtte meglátogattak néhány vendéglátó egységet, így „jó” hangulatba kerültek. Útközben leverték a MAGÉV cégtábláját, majd kissé távolabb az UNI- VER nyomda főbejáratának üvegét rúgták be. Feldöntöttek több kukát, majd a kórház por­tását félrelökve, erőszakosan bementek a kórház területére. Az erőszakoskodásnak a kiér­kező rendőrök vetettek véget. A nyomozást elrendelték. A megszökött lengyel esete A hétvégi mozgalmas piaci nap délutánján a salgótarjáni kórház ügyeletes orvosa jelen­tette a városi rendőrkapitány­ságnak, hogy a mentők a Tarján Panzió elől beszállították Z.A. lengyel állampolgárt, aki meg­sérült. Miután a kórházban el­látták, a rendőröknek a meg­hallgatás során elmondta, hogy a vásárcsarnok előtti részen is­meretlen tettes megtámadta, megütötte, aztán ellopta a nála lévő 30 ezer forintját. A hely­színi szemlén a megtámadás és a lopás helyét mindig másutt je­lölte meg. Az ügy befejezése sem midennapi, ugyanis a de­likvens a kapitányságról egy­szerűen meglépett. Másik „lengyel” -ügyben is intézkedett a Rétsági Renőrka- pitányság igazgatási osztálya. Ót lengyel állampolgár ma­gyarországi tartózkodási enge­délyét vonták meg egyszerre, akik az elmúlt szombaton este fél 9-kor úgy lépték át a magyar -szlovák államhatárt, hogy megkerülték a határőröket. Pa- rassapusztánál a lengyeleket visszadták magyar területre, ahol az említett intézkedést megtették. Vásárolt, de nem fizetett Csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljárás T. Pál salgótarjáni lakos ellen, aki igen ügyesen „vásárolt”. A Salgó Cipőipari Kisszövetke­zettől megvett 150 pár női csizmát, kétszáztízezer forint értékben, majd azon melegében felkeresett egy kft-ét, ahol férfi, illetve női szabadidő-ruhákat csomagoltaott be, nem keve­sebb, mint 416 ezer forintért. Természetesen nem készpénz­zel fizetetett egyik helyen sem, csak bélyegzett. Ebből követke­zett, hogy az árut továbbadta, de fizetni elfelejtett. -cs­Emelik a rokkantak járadékát Hivatkozhatnak a kormányrendeletre Mit kell beszerezniük a hadi- gondozottaknak a járadékigény­léshez, s hová forduljanak a szükséges iratokkal? — erről kérdeztük Horváth Lászlót, a Hadirokkantak Szövetsége nóg­rádi tagozatának titkárát.- Azok, akik 65 vagy ennél magasabb százalékban rokkan­tak, valamint a hadiözvegyek járadékuk folyósításáért a terü­letileg illetékes polgármesteri hivatalokhoz forduljanak. (Az előbbieknek havi 3000, az utóbbiaknak 1500 forintot álla­pítottak meg január 1-től.) Amennyiben szükséges, hivat­kozzanak a 6/1992.1.16./ számú kormányrendeletre. Rövid kérelmükhöz csatolják az igényre jogosító határozat másolatát és egy régebbi nyug­díjszelvényt - mondta Horváth. László. Azoknak a gondozottaknak, akik eddig is kaptak járadékot a Nyugdíjfolyósító Főigazgató­ságtól, és ott vannak nyilvántar­tásban, nem kell jelentkezniük a hivataloknál. A titkár végül megjegyezte:-A későbbiek folyamán az ötven százalékban rokkantak­nak járó pénzösszeget is emelni fogják, erről természetesen ér­tesítést kapnak az érintettek, ha eljön az ideje. (mj) Kíváncsiskodó Az önkormányzat feladata Salgótarjánban, a Füleki út 191. szám előtt sokáig műkö­dött egy tiszta vizű forrás, ami nemrégiben elapadt. Kinek a dolga a közérdeket szolgáló vízszerző hely karbantartása? A feleletet a salgótarjáni ön- kormányzat műszaki osztá­lyának főelőadójától, Cset- neki Csabától kaptunk:- Az önkormányzat terüle­tén, annak felügyelete alatt mű­ködő kutak, források karbantar­tása a mi feladatunk, ennek megfelelően az összes ilyen ja­vítást folyamatosan elvégezzük. Az említett ház előtt álló kutat azonban gyakran megrongálják, évente legalább négyszer-ötször javítanunk kell, van, hogy a munkálatok elvégzése után azonnal újabb bejelentés érke­zik. Akkor, ha értesülünk egy meghibásodásról, azonnal ki­szállnak a karbantartóink, és megkezdik a hiba elhárítását. Most azonban az is előfordul­hat, hogy nem rongálásról, ha­nem más problémáról van szó, de szakembereink mindent megtesznek majd annak érde­kében, hogy ismét vizet adjon a kút, és az alatta folyó forrás. A Kíváncsiskodónk követ­kező kérdését egy salgótarjáni olvasónk tette fel: Azok a mozgáskorlátozottak, akik megkapják az 5000 forintos közlekedési támogatást, de kénytelenek egészségügyi okok miatt rendszeresen utazni - például művégtag csere esetén -, kérhetik-e az utazási költségeik térítísét?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents