Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 18., kedd Minél szélesebb alapműveltséget kell szerezni Biztonságot csak az iskola ad Már beérkeztek a középiskolákba a továbbtanulni szándékozó nyolcadikosok jelentkezési lapjainak. Mint arról már beszámoltunk, mintegy százötvenezer tizenéves fiú és leány sorsáról döntenek az iskolások a közeli hetekben. Szalai József né, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője ezekben a napokban számtalan telefonhívást kap mind a szülőktől, mind az iskoláktól.- Valóban sokan tanácstalanok továbbtanulás-ügyben?- Az idén megváltoztak a jelentkezés szabályai, s bár az iskolákat is, a szülőket is tájékoztattuk, sokak vagy nem értették meg a változások lényegét, vagy téves információt kaptak.- Számos szülő nem érti, miért szűnt meg a nulladik sáv, amely sok gyerek számára bizonyos biztonságot jelentett?- Igazából ezzel teremtettünk esélyegyenlőséget. Az önkormányzati törvény lehetőséget biztosított arra, hogy az iskolák maguk válasszák meg a felvételi időpontját. Nem korlátoztuk, hogy mikor kell a jelentkezési lapokat beküldeni, így azután nem egy esetben előfordult, hogy a nulladik sávban fel nem vett kitűnő képességű gyerekek jelentkezési lapját nem továbbították, következésképp két szék között a pad alá kerültek.- Lesz-e az idén elegendő középiskolai kollégiumi férőhely a rászorulóknak?- Tudomásom szerint valamennyi, a szülői háztól távol tanuló diáknak tudnak az ön- kormányzatok kollégiumi férőhelyet biztosítani. Ez elsősorban az úgynevezett országos beiskolázású gimnáziumokat, szakközépiskolákat és szakmunkásképző iskolákat érinti.- Nagyon sok család küszködik megélhetési problémákkal. Létezik az idén is még középiskolai ösztöndíj?-Igen. A szakközépiskolákban, a szakmunkásképzőkben és a speciális szakiskolákban kérhetnek ösztöndíjat a tanulók. Az összeg mértéke a tanulmányi eredménytől függ és a diákönkormányzatok döntik el, hogy kinek, mennyi pénzt szavaznak meg. Egyébként az ösztöndíj összege félévenként növekszik.- Korábban intézményesítetten foglalkoztak a tehetségesnek mondott fiatalokkal. Folytatódik ez az akció?-A tehetséggondozásnak ez az intézményesített formája nem vált be, de magántanulóként bárki elvégezheti ezeket az iskolákat. Az egyéni tehetség- gondozásnak is megvannak a különböző, jórészt külföldről átvett módszerei.- A szülők egy része úgy érzi, életre-halálra most dől el a gyerek sorsa. Ha sikerül bekerülni a megcélzott iskolába, boldog a papa, a mama, ha nem - egy világ dől bennük össze. Valóban zsákutca egy sikertelen gimnáziumi próbálkozás?-Erről szó sincs! A mostani pályaválasztó fiatalok valóban nehéz helyzetben vannak, hiszen a most végbemenő mélyreható változások fogják alapvetően meghatározni, hogy milyen szakemberekre lesz szükség, amikor majd négy-öt év múlva kikerülnek az életbe. A szülők akkor járnak el helyesen, ha arra ösztönzik csemetéiket, minél tovább maradjanak az iskolapadban, minél szélesebb alapműveltséget szerezzenek, amire később bármilyen szaktudás felépíthető. (újvári) Kisebbségi konferencia Az Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége Országos Kisebbségi Diákkonferenciára hívja a Magyarországon tanuló, vagy a közelmúltban hazánkba érkezett, áttelepült erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki fiatalokat Tahitótfaluba március 21-én és 22-én. A szombaton 10 órakor kezdődő konferencia ösz- szefoglaló témája a hit és a hivatás. A felkért előadók között van Für Lajos honvédelmi miniszter, Tirts Tamás országgyűlési képviselő, Szabó Imre, a délvidéki menekültek-, Németh Géza, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora. A konferenciára március tizedikéig lehet jelentkezni az Erdélyi Gyülekezet címén (Budapest, 1146, Thököly u.44.). Az érdeklődőket arra kérik, küldjenek röviden javaslatokat a fenti címre, "Mit tehet az ifjúság a kisebbségi magyarságért?" témakörben. A hallgatóknak is lesznek képviselőik Egyetemi tanács alakult Sarkadon Megalakult a „Neumann János Innovátorképző Egyetem” ideiglenes egyetemi tanácsa. Aa testület szombaton Sarkadon az Ady Endre Kísérleti középiskolában tartotta alakuló ülését. A „Sarkadi Iskolakísérletért Alapítvány” által létrehozott — szeptembertől távoktatásos rendszerben működő — felsőoktatási intézmény egyetemi tanácsában a vezető oktatók és a nagyobb együttműködő intézmények (a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, a Sarkadi Ady Gimnázium, a Mezőgyáni Általános Művelődési Központ és a Sarkadi Városi Könyvtár) vezetői kaptak helyet, teljessé a hallgatók képviselőivel fog válni. Az alapítványi egyetem szellemi atyja Gáspár László egyetemi tanár - az Ady Gimnázium igazgatója -, aki az alternatív pedagógia híveként a Baranya megyei Szentlőrincen folytatott korábban nagy visszhangot kiváltó kísérletet. Az innovátor- képzőt, tanárképzőt, ifjúsági akadémiát és általános stúdiumok intézetét magában foglaló önköltséges alapítványi egyetem ideiglenes tanácsának alakuló ülésén meghatározták az egyetem feladatait és szervezeti felépítését, az egyetemi iroda megszervezésének elveit. Döntöttek arról is, hogy az első, az 1992-93-as tanévben mely szakterületeken kezdődjék meg a képzés. Emlékeim zsidó barátokról Amikor Erdélyben tanítottam, a legjobb barátnőm egy zsidó fiatalasszony volt, mert ő tudott jól magyarul is, és fakereskedő férjének többször kölcsönöztem pénzt favásárlásra, amit kamatostól mindig visszaadott. Kaptam is egy „szigorúan bizalmas” feliratú levelet a tanfelügyelőségtől. - Ez volt benne: „Figyelmeztetem, hogy saját érdekében sürgősen hagyja abba a barátkozást a sárga csillagot viselő nővel!” Már csak esténként mentem a lakásukra egy kis beszélgetésre. Nemsokára elvitték őket egy éjjel, soha többé nem tértek visz- sza. A szomszéd falu tanítónője Kecskeméten lakott. Meghívtak férjével együtt, hogy a téli szünetben látogassam meg őket. El is mentem hozzájuk, majd délután a vonathoz menve megálltam egy üzlet előtt, ahol a kirakatban egy bábun gyönyörű télikabát volt kitéve. Fekete bükié, nagy ezüstróka prémmel. Csak néztem, és néztem, és nem tudtam onnan eljönni. A zsidó tulajdonos észrevette és kijött az ajtóba. - „Tetszik magának kisasszony az a kabát?” kérdezte. - Jaj, nagyon! Csak az a kár, hogy én ezt nem tudom megvenni, mert még nem kaptam fizetést, és még vissza kell utaznom Erdélybe. Tessék bejönni! - mondta, s már be is vette a kabátot a kirakatból. Rám adta. Mintha rám szabták volna, olyan jól állt. Meglepődtem, amikor a címemet kérte és azt mondta; - Vigye el, aztán ahogy tudja, majd havonta letörleszti... Nagyon boldog voltam és elhatároztam, hogy minden évben visszamegyek hozzá vásárolni. Bármelyik zsidó üzletbe betértem, később is, mindig a legudvariasabban szolgáltak ki. Azok, akik undorral emlegetik őket, nem gondolnak arra, hogy egyikünk sem választotta meg melyik faj, nép, nemzet, család, vagy vallás szülöttjeként jöjjön e világra. Születhettünk volna mi is bármilyen bőrű nép fiaként, lányaként, de minden embernek joga van az élethez, ezt nem szabad elfelejteni! Fájó szívvel gondolok a gázkamrákban és intemálótábo- rokban elpusztult sok millió zsidóra. Mikor a balfi temetőben Szerb Antal sírjára virágokat viszek - akit a nyilasok agyonvertek —, minden kedves meghalt zsidó barátomra is gondolok. Kiss Gyuláné Jogászdoktorokat avattak a miskolci egyetemen A Miskolci Egyetem Tanácsának szombati ünnepélyes ülésén, az intézmény Állam- és Jogtudományi Karának 142 végzős jogászhallgatója vehette át doktori oklevelét. Közülük 18-an Summa cum laude fokozattal fejezték be tanulmányaikat. Az ünnepségen részt vett Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A vendégeket Kovács Ferenc rektor köszöntötte, majd a jogászdoktori eskütétel után Novotny Zoltán, az Állam- és Jog- tudományi Kar dékánja búcsúztatta a végzős hallgatókat. Elmondta: a most doktorrá avatottak olyan időszakban folytatták tanulmányaikat, amikor történelmi sorsfordulót élt át az ország. Szerencsére a jogállamiság ma már nemcsak ábránd, hanem a mindennapokban megvalósuló realitás - hangsúlyozta a dékán. Nógrád megyei fotós sikere Argentínában A világ fotóművészetének rangos eseménye az immár 27-dik alkalommal rendezett fotópályázat Jüanban, Argentínában. Erre a pályázatra több ezer fotográfus közel 10 ezer műve érkezett. Közülük került ki az a néhány száz fotós, akiknek képeit a rangos nemzetközi fotókiállításokon is bemutatják. Most a 27. Nemzetközi Fotó- kiállításon Herbst Rudolf a Nógrád Megyei Fotóklub alkotója, három magyar szerzővel, Dobosi Lászlóval, Juhász Miklóssal, és Péter Jánossal együtt reprezentálták a magyar fotóművészetet. (veres) Névavató ünnepség Zsuzsanna napján A Nógrád Megyei Közgyűlés - az intézmény nevelőtestületének és diákközösségének kérésére - jogkörével élve a salgótarjáni Furák Teréz Leánykollégium nevét Lorántffy Zsuzsanna Leány- kollégium-ra változtatta. A kollégiumban a névavató ünnepséget február 19-én, Zsuzsanna napján tartják.- Miért döntöttek így?- Több okból - mondja Gecse Gabriella igazgató. - Döntésünket több közvéleménykutatás előzte meg, közösen határoztunk úgy, hogy első nevünket vesszük visz- sza. A döntő ok pedig Lorántffy Zsuzsanna személye, illetve szerepe a magyar művelődéstörténetben.- Ezek szerint, ő volt az intézmény első névadója is. Kérem, vázolja röviden a kollégium történetét, ami a többszöri névváltoztatásokon keresztül is nyomon kísérhető. — Salgótarjánban 1947-ben létesült a leánykollégium. Ez volt a népi kollégiumok, a „fényes szellők” ideje. Az intézmény 1948/49-ben Lorántffy Zsuzsanna Népi Kollégium néven működött. A későbbi névváltoztatások a következők: 1949/50-ben Általános és Középiskolai Gimnázium Leánykollégiuma, 1950-től 1960-ig Állami Május 1. Középiskolás Leánydiákotthon (1957-ben egy évig Kossuth Zsuzsa Leánykollégium), 1961-től napjainkig Furák Teréz Leánykollégium. Intézményünk 1988-ban volt negyvenéves. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet videofilmét is készített történetünkről. Ezzel kapcsolatban csak néhány mozzanatra utalok, jelzésként. Például az első kollégium a Füleki úton volt, 17 tanulónak adott otthont, 13 kötetes „könyvtárral” rendelkezett. Ma csaknem 300-an laknak nálunk, 14 évestől húsz éven felüli életkorig, és több, mint 5000 kötetes, jól fölszerelt könyvtárral rendelkezünk. Tevékenységünket számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el, 1984-ben megkaptuk a Kiváló kollégium címet. Jelenlegi helyünkre 1977-ben költöztünk, lakóink mintegy 80 helységből érkeztek, a megyehatárokon túlról is. Mi vagyunk Nógrád legnagyobb ilyen típusú intézménye.- Mit jelent az intézmény számára a névváltoztatás?- Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége Erdélyben és Magyarországon férjével együtt bőkezűen támogatták az iskolákat. 1648-ban, férje halála után Patakra költözött, ide hívta Comeniust is. A Lorántffy családnak Nóg- rádban is voltak birtokai. Remélem, a pedagógiai megújulás szellemében további eredményeket érünk el. —mér Gyakorlás közben A megyeszékhely táncháza gyakran hangos a különböző együttesek próbáinak munkazajától. Felvételünkön a Nógrád tánc- együttes lányai láthatók gyakorlás közben. Fotó:Gyurkó A falvakban társas összejöveteleken még ma is elmaradhatat- lanok a találós kérdések, melyek remek szórakozást nyújtanak felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. Bizonyos szertartások alkalmával is találós kérdéseket tesznek fel. így például lakodalomkor a vőlegény násznagyának kell megfejtenie nem éppen könnyű kérdéseket a menyasszony kikérése alkalmával. Ha nem sikerül megbirkóznia a nehéz feladatokkal, bizonyos mennyiségű bort, vagy pálinkát kell fizetnie. A találós kérdések egyik része tudáspróba, matematikai feladat. Lényege, hogy szinte gondolkodás nélkül, azonnal rá kell vágni a helyes választ. Egy lány hajtotta a libákat az úton. Egy ember megszólította:-Te kislány hova hajtod azt a húsz libát?-Nem húsz van bátyja! Ha még annyi volna, meg félannyi csak akkor lenne húsz. Hány libája volt a lánynak? (Nyolc). Ipádnak, napadnak, három papnak, hat kappannak hány körme van? (148). A tréfás találós kérdések köPalóc világ Találós kérdések zül a gyermekek száma írottak mellőzik az erotikus elemeket: Kerek, de nem alma, Piros, de nem rózsa, Rétes, de nem bélés, Kóstoltam, nem édes. (Vöröshagyma). Ló lába szúrta, Kerék talpa gyúrta, Tarka disznó fúrta, Az út szélén kész a torta. (Sár). Legalul van két karó, Azonfelül egy nagy hordó, Azonfelül nyújtom-bújtom, Azonfelül tátom-bátom, Azon felül szirtyen-szortyan, Azon felül illancs-pillancs, Azonfelül egy sík mező, Azonfelül sűrű erdő. Mi az? (A kisgyermek: a két lábával, a hasával, a két kezével, a szájával, az orrával, a szemével, a homlokával és a hajával.) A felnőttek tréfás találós kérdései többnyire erotikusak. A kérdések a nemiség témáját járják körül, válaszaik viszont meglepően ártatlanok, ezzel késztetik nevetésre a társaságot. Mi áll fel legelősször az ágyban, ha belefekszenek? A párna csücske. Fekete kisasszony fehér szobába, Vékonyát vastagat dugnak a lyukába. Mi az? A fekete kályha. Kívül szőrös, belül nedves, legényeknek igen kedves. Mi az? A csikóbőrös kulacs. Tegyünk úgy, mint tegnap este, A két szőröst tegyük össze. Mi az? Aludjunk el, csukjuk be a szemünket. A találós kérdések ma is any- nyira elevenen élnek, hogy szinte nap mint nap újak keletkeznek. íme néhány közülük, melyek egyértelműen mai korunkat idézik. Mia különbség a régi lány és a mai lány között? A régi lány CSEMEGE, a mai lány KÖZÉRT. Mi a különbség a 16, a 17, és a 18 éves lány között? A 16 éves leszakít egy liliomot és számolgatja: szeret, nem szeret? A 17 éves azt számolgatja: jön vagy nem jön? A 18 éves meg azt számolja: Megjön? Nem jön? Állva kérik, ülve adják, Alul nyalják, felül nyomják. Mi az? A bélyeg. Milyen a mai adórendszer? A nő adója 20-30 között: odaadó, 30-40 között: kiadó, 40-50 között: hervadó. A férfi adója: 20-40 között duzzadó, 40-60 között: lankadó. Mi a gólya telefonszáma? Válasz: 125-293. Miért? Mert egyszer ketten voltak öt percig és két hét múlva észrevették, hogy kilenc hónap múlva hárman lesznek. Egyébként folyamatos a találós kérdések gyűjtése az egész magyar nyelvterületen. Már néhány tízezret össze is gyűjtöttek. (E sorok írója is a gyűjtők közé tartozik. - a szerk.) Nagy Zoltán
