Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-15-16 / 39. szám

Nem akar egyesített fegyveres erőket: Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova Szakadás a FÁK-ban A társasági törvény módosításai Nyilvánosságra hozhatók Fejkvótát kér Vietnam Újabb vietnami követelés akadályozza a „hajósnép” — a Hongkongba menekült vietna­miak — hazatelepítését. A viet­nami kormány fejkvótát kér Nagy-Britanniától minden egyes visszafogadott polgára után, készpénzben. A segély a hazato- loncoltak beillesztését, új mun­kahelyek teremtését szolgálná. Jelenleg több mint 54 ezer viet­nami tengődik a hongkongi in­ternálótáborokban. Közülük csak 4000-en számíthatnak me­nekültstátusra. A brit kormány havi 2000-es ütemben szeretné hazazsuppoltatni Hongkongból a többieket. Honecker: májáttétel „Előrehaladott állapotban lé­vő májáttételt” diagnosztizáltak a 79 éves Erich Honeckemél. Három orosz orvos kereste fel és vizsgálta meg nemrég a moszkvai száműzetésben élő volt keletné­met vezetőt Chile moszkvai nagykövetségén, ahová decem­berben menekült feleségével együtt. A Chilei KP ugyanakkor azzal a kéréssel fordult Patricio Aylwin kormányához, hogy adja meg a politikai menedékjogot a megromlott egészségű Honec- kemek. Vonatstop Albániában Albániában tegnap bizonyta­lan időre felfüggesztették az ösz- szes személyvonat közlekedését biztonsági megfontolásokra hi­vatkozva. A vasúti hivatal igaz­gatója elmondta, hogy a rossz te­lefon-összeköttetés miatt bármi­kor összeütközhetnének vona­tok; a réz telefondrótokat vandál módon letépdesik és ellopják. A pályák sem biztonságosak; a töl­tések talpfái ugyanis rothadnak, három éve nem kap a vasút rend­szeresen újakat kicserélésükhöz. Éhségsztrájkol Lukjanov? A bűnvádi eljárás leállítását és mielőbbi szabadon bocsátását követelte Anatolij Lukjanov. A szovjet parlament egykori elnö­ke — akit tavaly ősz óta a puccs- ban játszott szerepe miatt tarta­nak vizsgálati fogságban — éh­ségsztrájkot helyezett kilátásba. Lukjanov, aki Mihail Gorbacsov diáktársa volt a moszkvai egyete­men, majd pedig egyik legköze­lebbi munkatársa lett, arra ala­pozza követelését, hogy a vele szemben felhozott vádak nem állják meg a helyüket. Utalt arra, hogy „a Szovjetunió szuverenitá­sát és biztonságát veszélyeztető hazaárulás bűntette” nem nyert bizonyítást, így azt az ügyészség már korábban elejtette. Szakadás következett be teg­nap, a volt szovjet haderő sorsá­nak és az új védelmi erők kialakí­tásának kérdésben rendezett minszki államközösségi csúcson: Ukrajna, Azerbajdzsán és Mol­dova kivételével nyolc köztársa­ság hozzáfogott annak az ok­mánynak a kidolgozásához, amely kétéves átmeneti időszak­ra létrehozza a fegyveres erők egyesített parancsnokságát. Nazarbajev kazah elnök áthi­daló javaslata — miszerint 11 önálló, de közös védelmi szerve­zetbe tömörült hadsereg alakul­na —így nem ért célt, három köz­társaság mindenképpen az önál­ló haderő azonnali megteremté­sét tűzte ki célul. Nazarbajev azt javasolta, hogy átmeneti jelleg­gel maradjon fenn egy közös, ideiglenes hadsereg. Az orosz és az ukrán elnök a tervek szerint ma Minszkben kü- löntalálkozón tárgyal a kétoldalú kapcsolatokról — ezt maga Kravcsuk jelentette be Minszk­ben. Az ukrán elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy szom­baton gazdasági megállapodást köt Jelcinnel. Rendkívül figyelemre méltó, a volt szovjet hadseregben uralko­dó állapotokat jól tükröző, s a minszki csúcshoz mindéképpen kötődő hír, hogy harci repülőgé­pek dezertáltak Ukrajnából. (MTI) Mindennek egyik, azonban az Államközösség jövője szem­pontjából legérzékenyebb vetü- lete a hadsereg kérdése. A kato­nai szakértők a hét eleje óta nem tudtak közösen álláspontot ki­dolgozni az Államközösség fegyveres erőinek összetételéről, azok irányításáról, illetve a had­erő felosztásáról. Emiatt Ukraj­na és Fehéroroszország várható­an nem írja majd alá az egyezmé­nyek többségét. Erre utal, hogy Saposnyikov, az államközössegi erők parancsnoka ott volt Minszkben, mig a kijevi védelmi miniszter hiányzott, ami azt va­lószínűsíti, hogy Kijev kenyértö­résre viszi a dolgot. Amennyiben nem születik va­lamiféle kompromisszum, köny- nyen bekövetkezhet, hogy Oroszország, amely a közös had­erő fő szószólója, rákényszerül­het esetleg, hogy saját haderőt hozzon létre. S így már egészen más megvilágításba kerül a két köztársaság közötti két legaku- tabb vitás kérdés. Nevezetesen az 1954-ben Nyikita Hruscsov által az orosz-ukrán „megbont­hatatlan” barátság jeléül az orosz-ukrán egyesülés 300. év­fordulójára Ukrajnához csatolt Krím félsziget kérdése, amelyet Moszkva most visszakövetel. Ott találhatók ugyanis az egész év­ben használható, európai részen lévő, stratégiai haditengerészeti bázisok, Keres és Szevasztopol. A másik, ezzel összefüggő kér­dés a fekete-tengeri flotta egysé­ge, amelyhez Oroszország szin­tén ragaszkodik. Mindezek alapján nagyon ne­héznek ígérkezik a pénteki ál­lamfői értekezlet. Eddig sikerült ugyanis életben tartani az „új­szülöttet”, de kérdés, hogy lehet- e konszenzust teremteni a továb­bi fennmaradás szempontjából létfontosságú kérdésekben. A másik kérdőjel, hogy ha meg is marad valami latszategység, van-e hosszútávon egyáltalán ertelme a nemzetközi jogi szempontból tisztázatlan Államközösségnek? (Folytatás az 1. oldalról) A cégbíróságnál lévő iratok a közhitelességet szolgálják, s ezek az adatok nyilvánosságra hozha­tók. A cégbírósághoz intézett bejelentések elmaradását szank­cionálja a törvény. A cégbíróság­nál be kell jelenteni a vezető tisztségviselők, a felügyelő bi­zottsági tagok, a könyvvizsgálók nevét és lakhelyét, valamint min­den olyan változást, amely kihat a társaság működésére. A gazdasági társaság tagjai a felosztott társasági vagyonrésze- sedés arányában felelnek a társa­ság tartozásáért. Kivétel ez alól a betéti társaság kültagja, a kft.-tag és a részvényes, szintén a cégbí­rósági bejelentéssel egyidőben lép hatályba. A kft. befizetendő pénzbetétének felét, de legalább 500 ezer forintot, a bejegyzés Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy milyen részvényfajták kerülnek kibocsátásra, milyen mennyiségben és milyen névér­téken. Lényeges egyszerűsítés, hogy az azonos részvényfajtához tartozó azonos névértékű rész­vények összevont címletű rész­vényként is kibocsáthatók. Tö­rölték a törvényből azt a kitételt, hogy legalább 10 ezer forint név­értékűnek kell lennie a rész­vénynek. A jogszabály szerint a bemutatóra szóló részvény sza­badon átruházható, a névre szóló részvény eladását viszont a rész­vénykönyvbe be kell jegyezni. Ha külföldi szerez bemutatóra szóló részvényt, meghatározott időn belül át kell alakítania névre szólóra. A részvénytársaság ala­pítási tervezetében ismertetni kell az 1990. évi 6. számú érték­papír-törvényt. Az új jogszabályból kimaradt az a külföldiek által sokat bírált kitétel, hogy ha állami költségve­tési szerv vagy pénzintézet kí­vánt részvényes lenni, ezt nem lehetett visszautasítani, s ha ez a szerv megszerezte az alaptőke leg­alább egyharmadát, akkor au­Alaptőke-emelésre akkor ke­rülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes nap­tári év óta működik. Amennyi­ben az alaptőke-emelésnél meg­szabják azok körét, akik a kibo­csátott részvényeket megvásá­rolhatják, és a jegyzésre megálla­pított zárónapig nem jegyzik le az összes részvényt, az alaptőke­előtt kell befizetni. Tárgyi ap­portként csak olyan végrehajtha­tó dolgot, szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amely utóbb harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházha­tó. A kft. vezető tisztségviselői­nek személyes közreműködésé­ért nem lehet díjazást felszámíta­ni. A közgyűlés kizárólagos ha­táskörébe tartozik: a törzstőke felemelése vagy leszállítása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahí­vása, a díjazások megállapítása, a kft. átalakulása más gazdasági társasággá. A közgyűlésen a ta­gok képviseletét nem láthatja el az ügyvezető vagy a felügyelő bi­zottsági tag. A tagokat 100 ezer forint értékű törzsbetét után leg­alább egy szavazat illeti meg. tomatikusan 51 százalékos sza­vazati jogot kapott. A módosí­tott jogszabály szerint az rt. ala­pítói meghatározhatják a részvé­nyesek körét. Az rt. alapító közgyűlésének megnyitásáig az alaptőke lega­lább 30 százalékának pénzbeni hozzájárulásként rendelkezésre kell állni. Az alapító közgyűlésen a részvényjegyzők közül szava­zati joggal az rendelkezik, aki a saját jegyzése 30 százalékát befi­zette. Uj kitétel a törvényben, hogy természetes személyek is létrehozhatnak zártkörű alapítá­sú rt.-t. Az rt.-alapítás cégbíró­sági bejelentését követően a tár­saság szabadon rendelkezhet az alaptőkének a társaság rendelke­zésére bocsátott részével. Az rt. közgyűlésének kizáró­lagos hatáskörébe tartozik: a részvénykibocsátás, a részvény­átalakítás illetve -csere. Lega­lább háromnegyedes többséggel kell határozni a részvények át­alakításáról, ha azokat felülbé­lyegzéssel alakítják át. A köz­gyűlés választja az rt. igazgatóit; nemcsak részvényesek, hanem külső személyek is megválaszt­hatok. melést meghiúsultnak kell tekin­teni. Alapvetően új a jogszabálya ban, hogy a többségi vagy kizá­rólag külföldi tulajdonban lévő rt. más részvénytársaságban megszerezheti akár a többbségi tulajdont is. (MTI) Az újszülött betegágyánál Marakodó örökösök Alig három hónapos az újszülött, azonban egyre inkább kérdéses, hogy életben marad-e egyáltalán. A tavaly decemberben életre hí­vott, már a kezdet kezedetén súlyos születési rendellenességeket mutató Államközösségről van szó, amelynek léte és létjogosultsága születése pillanatától kérdéses. Látnivaló volt ugyanis, hogy hiány­zik az érdekek közössége, s ez tiszavirág-életűvé teheti a szervező­dést. Különösképp kézzelfogható­vá vált ez az Államközösség két oszlopos tagja, Oroszország és Ukrajna között napról napra éle­ződő, áthidalhatatlan érdekel­lentétek kapcsán. A gazdasági és pénzügyi ellentétek mellett egy­re fenyegetőbb az álláspontok megmerevedése a Krím félsziget körüli területi vitában, illetve a döntő fontosságú, a hadsereg jö­vőjére vonatkozó kérdésekben. Mindez nem sok jóval biztat az Államközösség vezetőinek pén­teken esedékes minszki találko­zója előtt. Ha számba vesszük a decem­beri újszülött rendellenességeit, a leginkább szembetűnő, hogy a születésnél bábáskodó három szláv köztársaság közös érdekei kimerültek a Szovjetunió és an­nak intézményei, köztük a mind­három vezető szemében szálkát jelentő gorbacsovi elnöki rend­szer felszámolásában, illetve a gazdasági és katonai „örökösö­dési” kérdések rendezésében. Az első szakasz volt a könnyebb, a második problémakör már sokkal bonyolultabb, ugyanis a szovjet örökség felosztása a min­dennapokból ismert, s nem ép­pen szívderítő marakodására emlékeztet leginkább. Csak talá­lomra kiragodott kérdések: ki a nemzetközi jogi utódja a kremli sarló-kalapácsos lobogó levoná­sával megszűnt Szovjetuniónak, kié és milyen mértékben a hadse­reg, ki és mennyit fizessen a kö­zös adósságból, és ekkor nem szóltunk még a szovjet örökség többi, nyomasztó tételéről. Az Államközösség, amely lét­rehozóinak szándéka szerint nem állam, és nem is valami nemzetek fölött álló képződ­mény, nem tekinthető a nemzet­közi jog alanyának, nem köthet ugyanis nemzetközi megállapo­dásokat és nem lehet tagja nem­zetközi szervezeteknek. Az Ál­lamközösségnek, mint lehetsé­ges együttműködési formának pedig semmiféle belső szerkeze­te nincs egyelőre. Nemzetközi példák igazolják, hogy különö­sen nehéz olyan államközösséget létrehozni, amely képes lenne a tagok eltérő érdekeit harmoni­zálni, illetve valamiféle közös ér­deket „kifelé” képviselni. Amíg Nyugaton hosszas fejlő­dés eredménye a többé-kevésbé gördülékeny együttműködés, addig a volt szovjet utódállamok esetében nemcsak az ilyen irá­nyú hagyományok hiányzanak, hanem a fentebb vázolt ellenté­tek is olyan mélyek, hogy egyér­telműen veszélyeztetik az Ál­lamközösség létét a jelenlegi for­májában. Á hirtelen jött szuverenitás mámora eleve lehetetlenné tesz egy olyasfajta együttműködést, mint amilyen az Európai Közös­ségeken belül folyik, amelynek egyik feltétele a szuverenitás bi­zonyos fokú feladása a tagálla­mok részéről. Mindehhez járul­nak még a Szovjetunión belüli orosz hegemónia továbbélése miatti félelmek, amelyeket Le- onyid Kravcsuk ukrán elnök fo­galmazott meg talán a legmar­kánsabban a minap. Három nap­pal a minszki találkozó előtt a Pravdában értésre adta, hogy az ukrán szuverenitás előbbre való mint a 11 köztársaság egysége, s Kijev soha sem fogja alávetni magát Moszkva diktátumainak, amelyek az államközösségi poli­tika örve alatt születnek. A részvénytársaság jogszabályainak módosítása Alaptőke-emelés 1,8 millió hordós csökkentés OPEC-egység Az OPEC mind a 13 olajipari minisztere elfogadja a szervezet má­sodik negyedévére szólóan, hogy napi 22,5 millió hordónyira szorít­sák le a kitermelési maximumot — jelentette a Reuter brit hírügynök­ség az iráni olajipari miniszterre hivatkozva. Az OPEC január folya­mán napi 24,3 millió hordónyi olajat hozott a felszínre, így, ha a meg­állapodás létrejön, a kartell 1,8 millió hordóval csökkentené a kiter­melést. — Jó fejlődési lehetőséggel rendelkező külföldi érdekeltségű kereskedelmi vállalat keres SZÁLLÍTÁSI VEZETŐ önálló munkakörbe felsőfokú végzettségű szakembert. Feladata:- a már számítógépre szervezett szállítási tevékenység koordinálása, megszervezése,- pontos, naprakész megrendelés teljesítés - fuvarozók kiválasztása, a fuvarozási szerződések következetes betartása. A munkakör ellátásához szükséges feltétel:- IBM számítógépes ismeret,- önálló szervezőkészség, vezetői rátermettség - alapfokú" angol nyelvismeret. A szállításvezetői feladatok ellátásához kiemelt jövedelmet, szakmai fejlődési lehetőséget biztosítunk. A pályázatokat: "SZERVEZŐ" jeligére 1992. február 25-ig az alábbi címre kérjük: Nógrád megyei Hírlap, Salgótarján, Erzsébet tér 4. sz. _____(1268)j A magyarok je­lenléte Kanadá­ban egyet jelent az ország törté­nelmével, mely nem olyan hosszú, hogy Árpád apánkat is bele kellene keverni. Az ember lépten-nyomon találkozik ma­gyar, vagy magyaros hangzású névvel, mely mögött valamilyen módon történet rejlik. Csak a hazai ember csodálkozik azon, hogy a Kanadai Ügyvédi Szö­vetség egyik vezetője, és az ot­tawai csehszlovák nagykövet miért beszél egymással magya­rul. A helyiek már régen meg­szokták, hogy mindenki más nyelven beszél és nagyon keve­sen vannak, akik tisztán beszélik az angolt, vagy a franciát. Arra a kérdésre, hogy milyen az élet Magyarországon, százszor tü­relmesen válaszoltam, utána pedig azt mertem mondani, hogy most már jobb, mióta el­adtam a lovat és kiköltöztem a sátorból. Elhitték. Bukarest, Budapest nekik mindegy, hi­szen mi az a nyolcórás autózás? Keith nevű barátom, aki elekt­romérnök — bizonyítandó Eu­rópával kapcsolatos műveltsé­gét — udvariasan kérdezte, hogy mi a véleményem a jugo­szláv válságról, mert itt csak annyit tudni, hogy a jugók és a szlávok harcolnak egymással. Lusta gazember vagyok, mert csak annyit mondtam, hogy na igen. A magyar nemzetet az a tu­lajdonsága tartja fenn, hogy Történetek a „Tócsán” túlról III. Harmadik lecke: a magyarok mindenhol teljesesen összefér­hetetlen, kicsinyes és irigy tud lenni. Ezek nélkül a tulajdonsá­gok nélkül már régen eltipród- tunk volna a szláv tengerben, mert aki nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, az hajlamos angol módra hátradőlni a kan­dalló melegénél és elméleti fej­tegetéseivel csapni agyon a múló időt, miközben a világ el­szalad mellette. Egyetlen erőszakos cselek­ményt láttam az újvilágban, amikor két magyar összevere­kedett a hamiltoni magyar klubban. Egy magyar család a vasárnapi mise után meghívott ebédre és mondták, hogy a ko­csihoz egy kicsit gyalogolni kell. Nem értettem, hiszen a parkoló üresen tátongott. A ma­gyarázat egészen furcsa volt, most vettek harmincezerért egy Lincoln kocsit, ha meglátja a többi magyar, nekik végük. András, a fodrász ingyen nyírta a frissen átmenekült hon­fitársakat, ami az itteni 20-30 dolláros árakat tekintve nemes gesztus, de ez a szép hagyo­mány megszakadt, mikor az egyik kuncsaft meglopta őt. Voltam a magyar szüreti bá­lon is, ahol a Hungária zenekar nyomta a talpalávalót, az itteni társaság semmi kifogást nem emelt az ellen, hogy rockosított ütemben játszották a "Vén ci­gány "-t, hiszen így jobban lehet rá táncolni és nem is olyan szomorú. Hamiltonban a református pap természetesen salgótarjáni, hiszen a jó nevű Baksa család fia. Csaba azon magyarok közé tartozik, akiktől a helyiek ret­tegnek, mivel nagyon művelt és számtalan nyelven beszél. A Református Világszövetség al- elnöke, egyiptológus és mindig érdeklődéssel tekintett hazájára. A rendszerváltás küszöbén tör­tént, amikor elkövette azt a máig sem tudom, hogy véletlen, vagy szándékos hibát, hogy a magyar nagykövetet a hamiltoni magyaroknak Nyers Rezső né­ven mutatta be Bányász Rezső helyett. Mindenesetre raccsoló, volt szóvivő urunk (vagy még elvtársunk?) élesen kikérte ma­gának a provokációt, hogy mi­csoda dolog őt összekeverni holmi a munkás-paraszt pártot szétverő likvidátorral. Sikerült bejutnom egy Sha­lom nevű zsidó öregotthonba is, ami annak ellenére, hogy alap­vetően vallási alapon szervező­dik, befogadta azt a bácsit, aki a többségében magyar lakók kö­zött büszkén mutogatja fényké­pét Horthy Miklóssal, nem okozván ezzel osztatlan sikert a gondozottak között. A kilenc­venhat éves, szellemileg tökéle­tesen friss néni, akit megláto­gattunk, annak ellenére, hogy negyven éve nem volt otthon, mikor mondtam, hogy Salgótar­jánból jövök, rögtön kapcsolt és említette, hogy ez a város alig­hanem közel lehet Nagybátony- hoz, ahol neki egy nagyon ked­ves zsidó orvos udvarlója volt, mondta is a nevét, csak hát hi­ába, én harmincnégy évesen el­felejtettem. Panaszkodott, hogy akivel csak találkozott magyar­ral az mind legalább katonatiszt volt, vagy főispán, meg hogy utálja mikor mondják, hogy „mikor Vereckénél bejöttünk”, erre neki az a válasza, hogy igen tudja, mert ott volt az ükapja a Berger bácsi és ott kiabálta, hogy „buzogányt tessék!” Egy magyar volt még, aki nagyon szimpatikus volt: Árpi bácsi. Árpi bácsi félénken, de szé­pen énekelte a magyar him­nuszt, megbotlott a piros sző­nyegben, királyi ebédet adott, távol-keleti angolsággal kö­szöntött mindenkit és elbeszél­gettünk. A családi neve Göncz. (Dr. Szabó Sándor salgótar­jáni ügyvéd kanadai tanulmá­ny útján készült naplójából) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents