Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-15-16 / 39. szám

1992. február 15-16., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Lemondásra szólították fel Pásztó polgármesterét Kedd este a rendkívüli­ként összehívott testületi ülésen két frakció nyílt leve­let adott át dr. Dobrovoczky István polgármesternek. Eb­ben a Fidesz és az SZDSZ képviselői megfogalmazták, a választások óta eltelt idő­szakot mérlegelve arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a polgármester eltávolodott írásban foglalt kötelezettsé­geitől, döntéseit az elmúlt másfél évben személyes in­dítékok és indulatok irányí­tották. A képviselők szerint a polgármester előterjesztett javaslatait az illetékes szak- bizottságokkal és az érintet­tekkel nem ismertette, javas­latainak szakmai megtárgya­lása sorozatosan nem történt meg, egyéni intézkedéseiről az önkormányzati képvi­selő-testület csak utólag szerzett tudomást. A nyílt levél utolsó mon­data úgy szól, a polgármes­ter úr egyszemélyi hata­lomra törekvése következté­ben Pásztó városának de­mokratikus vezetését nem látják biztosítottnak. Ezért a frakciók lemon­dásra szólították fel Dobro­voczky Istvánt, aki a levél átvételekor nem kívánt arra reagálni. Telefonon kerestük őt, arra kérve, mondja el a vé­leményét a történtekről. Dobrovoczky István azt vá­laszolta, a legközelebbi ülé­sen elsőként a képviselőket tájékoztatja döntéséről. A vízmérő beépítéséről Az 1992. évi vízáremelés ha­tására megyénkben is felerősö­dött a mellékvízmérők beépí­tése iránti igény. Zömében olyan lakások egyedi vízmeny- nyiségméréséről van szó, ahol korábban az egész többszintes épület egyetlen, úgynevezett főmérőn keresztül kapcsolódott az elosztó hálózathoz, s a közö­sen elfogyasztott víz lakásokra történő szétbontása a fogyasz­tóknak nem volt megnyugtató. A dolog természeténél fogva a mellékvízmérők beépítése után létrejön egy szerződésen nyugvó szolgáltatási jogviszony közvetlenül a fogyasztó és a vízszolgáltató között. Ezen szerződés jogszabályi keretei bizonyos kötöttséget jelentenek mindkét fél számára. Emiatt a megyei vízmű ismételten fel­hívja az érintettek figyelmét arra, hogy ezen szerződés felté­teleinek ismerete nélkül ne fog­janak hozzá a jelentős költség­gel járó mérőbeépítésnek. Kizárólag a jogszabályi kere­tek betartása mellett van rá mód, hogy a beépített vízmérő valóban alapja legyen az elszá­molásnak, csakúgy, mint a gáz­vagy villamosmérők esetében. A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeinél részletes felvilágosítással szol­gálnak az érdeklődőknek. Leszerelő öregbakák Rétságon Előléptetések, kitüntetések Vidám, daloló, hangoskodó fiataloktól volt mozgalmas Rút­ság a hét közepén. Ámde ez a hangoskodás nem váltott ki senkiből visszatetszést, a járó­kelők látták, leszerelt katonák örvendenek a civil életnek. Amint megtudtuk a rétsági dandártól több, mint négyszá­zan szereltek le. Csupán négy sorkatonát tartottak vissza ér­vényben lévő fogság fenyítése miatt. Ezzel szemben ötven le­szerelő katonát léptettek elő. A sorállományból 22-en őrmes­terként, 19-en szakaszvezető- ként, 9-en pedig tizedesként szereltek le. Nagy kitüntetés érte a Hu­nyadi János Gépesített Lövész- dandárt, mert hosszú idő után egy leszerelő katonájuk elnyerte a Magyar Hadsereg parancsno­kának újrakezdési alapítványát. Kátai Zoltán szakaszvezető hú­szezer forintot kapott. A leszerelést követően a lak­tanyában megkezdték a felké­szülést a rövidesen érkező be­vonuló fiatalok fogadására. A kistermelőt az ág is húzza (Folytatás az 1. oldalról) Tóth László, a Tóth és Tsa. BT. vezetője az egyik legismer­tebb nyúlátvevő, nyúlforgal- mazó megyénkben. Somostól Legéndig hatvan településen áll kapcsolatban a termelőkkel. Amikor a napokban kialakult, számára is meglehetősen rossz helyzetről kérdeztük, gondjait nem titkolva, de nyugodtan mondta véleményét:- Képzelheti, hogy fejbe kó- lintott bennünket is az átvételi árak drasztikus csökkentése. Januárban például még 130— 135 forintos áron vásároltuk fel az állatokat, de egy héttel ez­előtt is száz forinton fölül volt az áruk. Ezek reális összegnek tűntek, termelő és átvevő szem­szögéből is. Az életbe léptetett rendelkezés viszont alighanem jelentősen lecsökkenti a te­nyésztők kedvét.- A levél tanúsága szerint az érintettek számára nem marad más, mint a bosszankodás.- Ez így igaz, de mondja már el nekem, miért volt szükség erre? Azt mindenki tudja, hogy emelkednek a tápárak, drágább a gabona, meg munka is bőven van a nyúllak Akkor kérdezem én, mi lehet az üzlet ezek után a nyúltermelésben. Amikor száz forinton fölül alakult az ára, ak­kor kilónként megfelelő volt rajta a haszon, ám ez a kilenc­venöt forintos termelési ár szinte egyenlő a ráfizetéssel. És még azt is képzelje el, hogy mindezeket nekünk, átvevők­nek kell hallgatnunk a termelők szájából, és közben magyarázni a bizonyítványunkat, mintha mi tehetnénk az árcsökkentésről. Azt már csak mellékesen jegy­zem meg, hogy mindezt saját zsebünkön mi is megérezzük. De vajon mennyire érzi meg a kilónkénti veszteséget a kis­nyugdíjas, a munkanélküli, il­letve mindazok, akik azért fog­lalkoznak nyúltenyésztéssel, hogy legyen miből megélniük? S hogyan látja a nyúlfronton kialakult helyzetet a feldolgozó- ipar? Erről Pápay Csabát, a Környei Mezőgazdasági Kom­binát termelési igazgatóját kér­deztük:- Nézze, magyarázkodásra nincsen szükség mondta -. Egyszerűen stagnál az európai nyúlpiac, a kis feldolgozóüze­mek itthon éppen ebből faka­dóan óriási anyagi gondokkal küzdenek. Utoljára tavaly no­vemberben emeltünk exportá­rat, ám az év végén már érez­hető volt, hogy gondok lesznek. Az olasz piac felvevőképessége például olyannyira korlátozó­dott, hogy szabályoznunk kel­lett a hetenként szállítható mennyiséget.-A rögzített garantált ár azért is meglepő, mert nem is oly régen 140 forint körüli áraik voltak az átvevőknek?- Ez volt a legnagyobb hiba. A termelők ugyanis nyomban arra gondolkodtak, hogy a világ végéig ilyen jó ára lesz az állat­nak. Márpedig ez a csillagászati összeg csupán a piacon kiala­kult árharc eredménye volt.-Azt mondják a termelők, hogy 95 forintos kilónkénti árért nem érdemes nyulakkal foglalkozni.- Megítélés kérdése. Ekkor is van tisztes haszon kilónként, persze nyilvánvalóan nem any- nyi, mint két hónappal ezelőtt. S hadd mondjam el, hogy a nyári időszakban még alacsonyabb lesz várhatóan a garantált ár. * * * Jelenleg itt tart a háború - nyúlfronton. Az igazságosztó szerepére nehéz lenne vállalko­zót keresni. A feldolgozó gazda­ságoknak a piac diktál, a terme­lőknek a haszon lebeg a szemük előtt. Mivel pedig a kettő össze­függ, és pénzről van szó, alig­hanem - legalábbis is elviekben - mindenki a saját érdekét védi továbbra is. Vaskor István Előadás a községházán Karancsalpujtő. Február 19-én, szerdán délután 3 órai kezdettel a községháza nagy­termében a Nógrád Megyei Földművelődésügyi Hivatal munkatársa, Fenes Attila tart előadást a szövetkezeti törvény­ről, valamint az átmeneti tör­vényről. Az előadást követően az érdeklődők részletes vála­szokat kaphatnak kérdéseikre, elmondhatják véleményüket, problémáikat az említett törvé­nyekkel, s azok végrehajtásával kapcsolatban. Értékesítés postán Romhány. A vevők gyorsabb kiszolgálása érdekében a Wi- denta romhányi gyáregységénél bevezették a megrendelők pos­tán történő kielégítését. A beér­kezett rendelést vagy raktárról elégítik ki azonnal, vagy a gyár­tást követően szállítanak, s a vásárlók utánvéttel fizethetnek. A tagság akarata: irtsák ki! Málna-hadművelet ’92 Rimoc. A falu határában csodálkozva néztük, hogy a tavaszias napfény milyen hamar kicsalo­gatta a határba a helybelieket. Igaz, nem mentek messzire, csak a falu képzeletbeli kapujában lévő, még téli álmát alvó málnaföldre. De vajon minek ez a sietség? Hiszen csalóka a jó idő! S ahogy tovább néztük a mozgolódást, lát­hattuk, hogy nem is a málnavesszőkkel foglala­toskodtak az emberek: rángatták kifelé a rögzítő oszlopokat, bontották le a drótokat. Talán újakat hoznak? - tanakodtunk, kérdezős­ködtünk, s nem is késett a felelet:- Nem kell már itt sem a régi, sem az új, mert a málnás, már nem éri meg a nyarat: kiirtják, be­szántják. Talán olyan öregek már a tövek?- Á, dehogy! Nincs pénze a varsányi téesznek, hogy tovább művelje. Drága a gázolaj, meg min­den. Kiadták már bérbe is korábban, de úgy sem jöttek ki vele, visszaadták a szövetkezetnek - ma­gyarázta az egyik házaspár, de nem szaporították tovább a szót, mentek a dolgukra. Mint Galcsik Antal, a varsányi termelőszövet­kezet elnökhelyettese elmondta, a tagság még a múlt évben döntött a terület sorsáról.- Úgy ítélték meg, hogy a hagyományos for­mában - ami azt jelenti, hogy a szövetkezeté a bevétel, a dolgozók pedig bért kapnak a művelé­sért - nem érdemes foglalkozni vele. Odaadtuk haszonbérbe, de hamar vissza is kaptuk, s azóta sem akadt vállalkozó, aki fantáziát látott volna benne - sorolja a lépéseket az elnökhelyettes. Mielőtt beszántják a málnást, a rimóciak megtisztítják a területet A megoldás tehát: bánja az a haszontalan, szú­rós málna! - Tavasszal összesen 22 hektár mál­nást fognak beszántani a téesz három illetékességi területén, Varsányban, Rimócon és Nógrádsipe- ken. Mihalik-Rigó Művész testvérpár Tarjánban Csodagyerekként rob­bant be hazánk zenei életébe a később külföldön is hí­ressé vált muzsikus testvér­pár: Szenthelyi Judit és Szenethelyi Miklós. Pályájuk azóta is töretle­nül ível felfelé. Élvonalbeli művészek itthon, s külföl­dön egyaránt. Bár művészi útjuk már külön-külön ha­lad, de igen gyakran kon­certeznek együtt is a hang­versenylátogatók nagy örömére. Közös koncertjeik ma is nagy közönséget von­zanak. A többségében kül­földön szereplő művész testvérpár salgótarjáni fel­lépése kiemelkedő kulturá­lis eseménye 70 éves váro­sunknak. Szenthelyi Miklós hege­dűművész és Szenthelyi Ju­dit zongoraművész kamara­estje február 2l-én, 19 órai kezdettel lesz a salgótarjáni zeneiskolai Mesterbérlet so­rozatának következő hang­versenyeként. Jegyek a zeneiskolában vásárolhatók, ahol a tavaszi hangversenysorozatra még bérlet is kapható korláto­zott számban. Dr. Bélyei Lajosné Megemlékezés Komjáthyról • Balassagyarmat. A Kom­játhy Jenő Irodalmi és Művé­szeti Társaság február 17-én, délután fél 5-től tartja névadó­jára emlékező összejövetelét. A szécsényi Múzeumbarát Körrel közösen először Szécsényben, a szülői háznál, majd Balassa­gyarmaton a Palóc ligetben, a Komjáthy szobornál helyezik el az emlékezés virágait. Ezt köve­tően kerül sor a hagyományos Dalnokversenyre. Számvetés és tervezés • Kishartyán. Közmeghallga­tást tartanak február 17-én, hét­főn 17 órai kezdettel a polgár- mesteri hivatal tanácstermében. Az összejövetel célja mérlegké­szítés az elmúlt évi tervek telje­sítéséről, s az idei elképzelések összehangolása. Utóbbihoz kapcsolódik a sokakat érdeklő szennyvízelvezetés problémá­jának a megoldása. Ä résztve­vők többek közt e témakörben is kifejthetik véleményüket. Nemzetiségi farsangi bál • Bánk. Február 15-én, szom­baton, este 20 órai kezdettel vi­dám nemzetiségi farsangi bált rendeznek a bánki művelődési házban. A bálon jelmezt nem kötelező viselni, de a legjobb maskarákat külön díjazzák. A bálozókra nemcsak jó zene, vi­dámság vár, hanem számos mókás vetélkedő is. Szövetkezeti fórum • Szügy. Február 17-én, hét­főn 18 órakor a helyi művelő­dési házban lakossági fórumot rendez a szügyi önkormányzat. Ezen a résztvevők tájékoztatást kaphatnak a szövetkezeti és át­alakulási törvénnyel kapcsola­tos legfontosabb tudnivalókról. Meghívott vendég: dr. Géczi József, az MSZP országgyűlési képviselője. Érdekvédelmi szervezet tanácskozása A nyugdíjak nem követik az inflációt Pénteken délelőtt Salgótar­jánban a TESZ székházban ta­nácskozott a Nyugdíjasok Ér­dekvédelmi Szervezete, amely két esztendővel ezelőtt alakult meg, azzal a céllal, hogy segítse a nyugdíjasok gondjainak meg­oldását, elsősorban a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A mostani összejövetel abban kü­lönbözött az eddigiektől, hogy jelen voltak a különböző nyug­díjas érdekképviseletek, klu­bok, nyugdíjas szakszervezetek, a mozgássérültek, a volt hadi­foglyok bajtársi szövetségének képviselői is. Az eddig végzett munkáról röviden számoltak be a jelenlévők, a fő hangsúly in­kább arra tevődött, hogy a jö­vőben a szervezet mit tud tenni a nyugdíjasokért. Elmondták véleményüket a Heves megyé­ből érkezett vendégek is, az el­hangzottakat kiegészítve saját tapasztalataikkal. Az érdekvédelmi szervezet tovább kíván lépni, betöltve az érdekegyeztető és érdekképvi­seleti szerepet is. Ma Magyar- országon - ez alól nem kivétel sem Nógrád, sem Heves megye - az idős emberek legfontosabb gondja a nyugdíjak vásárlóérté­kének megtartása. A nyugdíjak emelése, az időnkénti kiegészí­tések ugyanis nem követik az egyre inkább vágtató inflációt. Szóba került az is, hogy a nyugdíjas szervezet adjon lehe­tőséget és segítséget abban is, hogy időnként olcsóbb vásárlási lehetőségeket biztosítsanak a nyugdíjasoknak. Az értekezleten új alapsza­bályt fogadtak el, aminek ér­telmében a jövőben négyéven­ként küldöttgyűlést tartanak, évente két alkalommal választ­mányi ülésen vitatják meg a so­ron lévő problémákat. A kül­döttgyűlés és a választmányi ülés között pedig megválasztott elnökség intézi az ügyeket. Kíváncsiskodó Nem jár, csak adható Salgótarjáni olvasónk egyedül neveli gyermekeit, s szeretné megtudni az önkor­mányzattól, egy évben hány alkalommal kérhet segélyt a hivataltól? Balogh Jánosnétól, az egészségügyi osztály elő­adójától kértünk választ.- Más-más feltételei vannak a rendszeres és a rendkívüli ne­velési segélynek - a kérdésből nem derül ki, hogy az olvasó melyikre kíváncsi. A rendkívüli segélyt évente általában négy alkalommal adjuk ki, de ha bi­zonyíthatóan olyan nehéz hely­zetbe került a kérelmező, hogy segítenünk kell, akkor nem zár­kózunk el. Megvizsgáljuk az ügyet, és adott esetben kiutaljuk a segélyt. Míg a rendkívülinél nem, a rendszeres nevelési segélynél számít a jogszabály által előírt egy főre eső jövedelem. Ez a ha­tár most 5626 forint. (Ebbe mindennemű jövedelem bele­számít.) Aki ez alatt van, tulaj­donképpen jogosult lenne. Efö­lött 20 százalékos méltányossá­got számolhatunk az egyedül álló, három gyereket, vagy fo­gyatékos gyereket nevelő szü­lőnek. Két dolgot még hadd mondjak el: a segélyek nem jár­nak, hanem adhatóak. A másik: az önkormányzat szűkös anyagi keretei nem biztosítják vala­mennyi igény kielégítését. A város egyetlen főútvona­lát átvágó vasúti átjáróban veszedelmessé vált a gépjár­műközlekedés, mivel a nem­régiben „felújított” átjáró be­tonlapjai tönkrementek. Ki vállalja a felelősséget az eset­leges balesetért, és ki fizeti a gépkocsikat ért károkat? - kérdezi több salgótarjáni ol­vasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents