Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

4 LÁTÓHATÁR 1992. január 15., szerda A szünidő végeztével ismét jelentkezik a Diákpanoráma. Változatlanul várja leveleite­ket, tudósításaitokat iskolái­tok életéről, élményeitekről az összeállítás szerkesztője: Kovács Margit Iskolánk eseményeiből Az elmúlt évben is sor került iskolánkban a Luca napi sorsje­gyek árusítására. A fődíjon, egy kétkazettás magnón kívül még sok nyeremény várt gazdára. A sorsolás annál is izgalmasabb volt, mert Luca napja péntek 13-ra esett. A fődíj végül is Ka­szás Péteré lett, de azok sem jár­tak rosszul, akiknek más meg­lepetést tartogatott Fortuna. * * * A szünet előtti utolsó tanítási napon iskolánk tanulói és taná­rai nagyon szép karácsonyi hangverseny hallgatói voltak. A muzsikát a Salgótarjáni Szim­fonikus Zenekar, és az iskola énekkara adta elő. A Mozart évre való tekintettel főleg Mo­zart művei hangzottak el. * * * Első ízben került megrende­zésre iskolánkban a televízió­ban oly népszerű Tátika. A ver­seny résztvevőit lelkes kis csa­pat biztatta. A győztes jutalom­ban részesült.A sikerre való te­kintettel még egy műsorral sze­retnénk jelentkezni. Szűcs Dóra Zp-i Körzeti Alt. Iskola A végrendelet IV. (Meghökkentő mese) Jill agyán átfutott egy gondo­lat, hogyan állhatna bosszút testvérén. Már alig emlékezett erre az esetre, bár azt pontosan tudta, hogy többször is végeztek velük vizsgálatokat és megálla­pították, hogy (bár nagyon ritka ), mivel ők ikrek, létezik vala­miféle fájdalomátvitel. Kigon­dolt valamit. . . — Jaj, Barbara, ne haragudj, de rohannom kell, mert Robert- tel megbeszéltem, hogy 5-kor találkozunk. Eljön kocsival ér­tem, hogy ne kelljen vonattal hazamennem. — Jó, menj csak kedvesem. De, ugye azért nem feledkezel el a temetésről? - kérdezte Bar­bara és megsimította a lány ar­cát. — Persze hogy nem. Te olyan aranyos vagy - mondta és már ott sem volt. Hazafelé a kocsiban csend­ben ültek. Aztán Robert mégis-, csak megszólalt: — Apádtól nem volt valami szép, hogy a lepusztult nyaralón kívül nem hagyott rád semmit. — Mindig is jobban szerette Christophen - mondta szárazon Jill. Most már egyre jobban utálta ikerbátyját, aki mindösz- sze 3 perccel volt idősebb nála. Mindig is nagyképű volt, és most övé minden. Jill gondola­tait most már nem a pénz haj­totta, hanem a testvére iránti gyűlölet. Úgy érezte, talán sike­rülhet a terve, ha most kivétele­sen a szerencse is mellé állna. Este volt már. Mindjárt 9 óra. Jill a konyhában tevékenyke­dett. Az ablakon át látta az esti London fényeit. Robert a tele­víziót nézte, Jill feltette a teavi­zet. Jill tudta, hogy testvére ott­hon mindig pontban 9-kor indul fel a toronyszobába, hogy be­zárja az ablakot. Soha nem mu­lasztja el, és mindig pontban 9- kor. A pontosság élő szobra. El­indul felfelé a hosszú, korlát nélküli csigalépcsőn. Ppntosan 2 perc alatt lehet felérni. Kilenc óra egy perckor Jill levette a te­áskannát a tűzről és a forró víz­zel leforrázta a karját. Csúnyán megégett a keze, szörnyű fájda­lom volt. egy pillanatra el is ájult. Orvoshoz kellett vinni. A Rosen villában Christopher Rosen már majdnem feléri a to­ronyszobába, amikor egész tes­tében iszonyatos, égető fájdal­mat érzett. Egy pillanatra el­vesztette az eszméletét és lezu­hant a lépcsőn. Mentőt hívtak hozzá, de útközben belehalt sé­rüléseibe. Tragikus baleset - mindenki így emlegette. Jill Rosen a reggeli lapokból tudta meg, hogy testvére tragi­kus baleset áldozata lett. Letette az újságot és kajánul elmoso­lyodott. Igen, baleset volt. Egyedül csak Jill tudta és el is suttogta, miközben végigsimí­tott fájó, megégett karján: „Sokszor van az úgy az életben, hogy nem igazság az, ami igaz­ság.” (Vége.) Kurucz Éva Budapest Arany J.Gimn. Német szakkör Az iskolánkban október vé­gétől német szakkör indult, amit osztálytársam. Szigeti Dénes vezet, akinek német az éde­sanyja. Egyik keddi napon bekuk­kantottam hozzájuk, kíváncsi voltam hogyan is folyik egy német óra. Dénes 13 második osztályos csöppséget próbál bevezetni a német nyelv rejtelmeibe.Ottjár- tamkor - a karácsonyi ünnepek közeledtével - a gyerekek né­met dalokat tanultak, amit aztán nagy élvezettel el is énekeltek. A látottak és hallottak alapján az a véleményem, hogy a gye­rekek élvezik a szakkört és jól megértik egymást a „tanár úr­ral". Doros Anna 8,a. St. Rákóczi Ált. Isk. Decemberi hírcsokor Iskolánk, élete december hó­napban a megszokottnál is mozgalmasabb volt. Kezdődött a sor a szokásos mikulás napi discóval, ahová a Télapó is személyesen ellátoga­tott, s egy-egy kis mikulás csomaggal lepett meg minket. December 13-án a 2. osztá­lyosok felelevenítve a régi nép­szokást, minden osztályterem­ben elmondták Luca napi jókí­vánságaikat. A karácsonyt várva feldíszí­tettük fenyőágakkal, adventi koszorúval a tantermeket, re­mélve, hogy mindannyiunknak boldog ünnepet szerzünk. Most is, mint tavaly, nagy iz­galommal vártuk a karácsonyt megelőző hetet, amikor is roko­nainknak, ismerőseinknek, ne­velőinknek bemutathatjuk nagyszalontai betlehemes játé­kunkat, ahol korhű öltözetben, magunk által készített betle­hemmel idéztük fel Jézus szüle­tésének körülményeit. Ezzel szüléink is megismerhették ezt a régi néphagyományt, nagy- szüleink pedig felidézhették gyermekkoruk régi szokásainak emlékeit. A karácsonyi ünnepélyen is téli népszokásokat elevenítet­tünk fel egy fonóházi keretben, ahol a Krisztus születését a báb­csoport mutatta be. Az alsó ta­gozatos gyerekek pedig téli ver­sekkel, dalokkal kedveskedtek a közönségnek. A karácsonyi hangulat csúcs­pontja egy budapesti színházlá­togatás volt, ahol a Megváltó születését a Z'Zi Labor előadá­sában Betlehemi csillag címmel láthattuk. Ezek után gondoljuk, senki sem várta január 6-át, a téli szünet után a tanítás kezdetét. Azonban minket ekkor is kel­lemes meglepetés fogadott, ugyanis a tornatermünk csö­pögő, hideg radiátorait a szü­netben megjavították, újakra cserélték, így az új tornater­münk elkészültéig is kellemes körülmények között mozogha­tunk, sportolhatunk. Bakó Tamás Illyés Ágnes Mátranovák Ált.Isk. TÓ Befagyva áll a tó már vén medrében. Mint agg a házában, úgy időz a télben. Miskolczi Ákos St. Bolyai Gimn. I/c. Megszépült szaktermünk Iskolánkban a szünidő alatt nagy munka folyt. Biológiai szaktermünk sok újításon ment keresztül. Új parketta, szép, tiszta fal fogadott bennünket. A könyvek, a virágok, a faliképek ismét megtalálták régi helyüket. Az ablakok is csillognak a tisz­taságtól, amin újból kinézeget csontvázunk, ugyanúgy, mint régen. Most már boldogan me­gyünk órára, amire jobban fi­gyelünk, mint valaha, mivel kö­zérzetünk a megszépült terem­ben már sokkal jobb. Túri Mónika Dejtár Ált. Isk. REJTVÉNY! „Az eltévedt autós” fejtörőnk megoldása gondot okozhatott a próbálkozóknak, mivel egy he­lyes megfejtés sem érkezett szerkesztőségünkbe. íme a he­lyes válasz, amit be kellett volna küldeni:,, Az autós nem érhet célhoz, mert a legrövidebb- az indulóponttól balra vezető- út is 135 km, a benzin pedig csak 126 km-re elég.” A bal felső sarokból kiin­dulva, lóugrásban haladva egy hangszer neve olvasható össze a betűkből. Ez küldendő bejanuár 24-ig. 1 r M ■ r 1 1 R o A 1 B Nem igaz, hogy nem harcoltak Gyermekszáj Könyvek között Balassagyarmaton A balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban jól érezheti magát a betérő. Csön­des eleganciája, otthonos lég­köre, diszkréten, de mindig ha­tározottan ajánlott könyv- és programkínálata ide is vonzza a város és környékének lakóit. A könyvtárba és fiókintézménye­ibe évente csaknem ötezer ol­vasó iratkozik be. Oroszlánná Mészáros Agnes igazgató tájé­koztatása szerint, eddig a könyvvásárlás anyagi feltétele­inek megteremtésével sem volt gond, legföljebb a példány- számcsökkenéssel kellett szá­molniuk. A múlt évben is gya­rapodott tehát a könyvtár, több mint kétezer új dokumentumot szereztek be. Ez már csak azért is fontos, mert hiszen a könyvek és a periodikák árának égbe szökése mind több ember szá­mára teszi lehetetlenné a vásár­lást. Amit nem tud megvásá­rolni az érdeklődő, megtalál­hatja a közgyűjteményekben, így például a balassagyarmati városi könyvtárban, ahol szaba­don hozzáférhet minden infor­mációhoz, ismeretanyaghoz. Különösen fontos, hogy a kü­lönböző kézikönyvek, az egyes szaktudományok információit összefoglaló művek mindig rendelkezésre álljanak, te­kintve, hogy éppen az ilyen jel­legű művek árainak drasztikus mértékű emelkedése teszi lehe­tetlenné ezek megvásárlását mind szélesebb rétegek — köz­tük az értelmiség — számára. A könyvtár vonzáskörzeté­hez Balassagyarmat és körzeté­nek tíz települése tartozik. Fi­ókkönyvtárat működtetnek a városi Dózsa iskolában, a Hely- történeti Gyűjteményben pedig a Balassagyarmatról szóló írá­sos emlékeket, adattári és más dokumentumokat őriznek, ide éretve a város birtokába került hagyatékok értékes anyagait is, például Esze Tamás professzor hagyatékát. Érthető, hogy a könyvtár kü­lönös hangsúllyal ápolja a né­vadó, Madách Imre emlékét. A többi között, arra törekszik, hogy az életműkiadások lehető legteljesebb gyűjteménye álljon az olvasók, illetve a kutatók rendelkezésére. Mindezen kí­vül, más intézményekkel, társa­dalmi csoportokkal összefogva, a különböző alapítványi és egyéb támogatási formák lehe­tőségeit okosan kihasználva az intézmény igen figyelmet ér­demlő publikációs gyakorlatot is folytat, rendezvényei pedig jelentős közönséget vonzzanak. Sajátos hangulatú könyvtár-ga­lériájának bemutatói a város és környéke kulturális életének visszhangot kiváltó eseménye­ivé váltak. És ez csupán egyet­len példa. Most ismét nagy esemény előtt áll az intézmény. Terv sze­rint, január 24-én a Madách Imre Városi Könyvtárban, il­letve a Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központban rendezik meg a Madách Imre emlékün­nepséget. Ugyanekkor zajlik le a 21. országos amatőr színjátszó fesztivál megnyitója is a műve­lődési központban. Kiosztják a Madách-díjakat, a Madách iro­dalmi pályázat díjait, és tartal­mában is új, gazdag kulturális programot állítottak össze, amelynek részletezésére ezúttal nem térünk ki. Csupán egy kivételt teszünk. Erre az alkalomra kívánja meg­jelentetni a Balassagyarmati Honismereti Kör és a városi könyvtár — alapítványi és egyéb támogatással — a nem­rég elhúnyt balassagyarmati művész, Farkas András albumát „Madách Imre: Az ember tra­gédiája — Farkas András raj­zai” címmel, Kovalcsik András szerkesztésében. A reprezenta­tív kötet bevezetőjét dr. Herényi Ferenc irodalomtörténész és dr.Szabó Péter művészettörté­nész írta. Az album kiadását a FÍorváth Endre Kiadványi Ala­pítvány, a Nógrádi Mecénás Alapítvány, az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága és Balas­sagyarmat város önkormány­zata segíti. Farkas András élet­művében megkülönböztetett he­lyet foglalt el Madách Tragédi­ája, amelyhez összesen hét so­rozatit készített élete során, 1949-ben, 51-ben, 66-ban, 72-ben, 73-ban, 76-ban és 81-ben. Ezek az illusztrációk az 1951-es kivételével a család tu­lajdonában vannak, az 51 -es pedig a csesztvei Madách-em- lékmúzeumban van. Az album kétezer példányban lát napvilá­got, tartalmazza a művészről szóló irodalomjegyzékezt, díja­kat stb. is, méltó módon tiszte­legve ezzel Madách Imre és Farkas András előtt is. Úgy tetszik, a balassagyar­mati Könyvtárban még mindig úgy érezheti magát a betérő, mint valami békés szigeten, ahová csak messziről ér el a kö­zélet nem mindig kellemes zaja. Itt még érezhetjük, hogy fon­tosnak tartják a kultúrát, a jövő­építés igazi alapját. —mér Javul a művelődési tárca anyagi helyzete (Ferenczy-Europress) So­kan azt vetették a művelődési tárca vezetőinek szemére, hogy nem elég harcosak, amikor az egyes minisztériumok költség- vetésén osztozkodnak a kor­mánytagok. Mint minden év­ben, az idei költségvetés kiala­kításakor is úgy tűnt, mintha az egyéb kiadások rovására hát­térbe szorulnának a kultúrára, az oktatásra szánható pénzek. A költségvetési irányelveket egyedül Andrásfalvy Bertalan miniszter nem írta alá egyet nem értése jeléül, s noha a par­lamenti vitát megelőző egyez­kedések során már egymilliárd forinttal sikerült feltornázni a tárca pénzügyi kereteit, de a va­lós igényeket még ez sem tük­rözte. Á képviselők azonban segítettek, a tartalékkeret 8,3 milliárdjából 4,5 milliárdot si­került megszerezniük. Érdemes néhány számot ki­emelni a parlamenti vita során kiharcolt többlet forrásokból. Panaszkodtak az önkor­mányzatok, hogy az iskolák fenntartására szánt összegek meglehetősen szűkös gazdálko­dásra adnak csak módot, az egy-egy gyerek után járó 30 ezer forintból az általános isko­lák nem tudnak kijönni. Most 36 ezerre nőtt a keret, ami ön­magában is jelentős bűvölés. A gimnazisták „fejkvótája” az idei 44 ezerről a tervezett 49 ezerrel szemben 51 ezer forintra nőtt, a kollégiumi, diákotthoni támoga­tás a beígért 49 ezer helyett vé­gül 69 ezer forint lett. A fogya­tékos gyermekek oktatásához nyújtott támogatás a tervezett 61 ezer forinttal szemben az idén 65 ezer forint lesz. Ötven százalékkal nőtt az egy-egy állandó lakosra számí­tott közművelődési támogatás is: a tervek szerint 150 forint lett volna, most 200 forint a „fe­jadag”. A községi, városi ama­tőr zenekaroknak 80 millió fo­rint támogatás jut. A színházak az idén már az új finanszírozási rendben dolgoz­nak. Központi céltámogatásként 2 milliárd 46 millió forintot kapnak, az ideihez képest két­szeresére -200 millióra - nőtt az az összeg, amit az egyedi bemutatók támogatására meg­pályázhatnak. 45 millióval nőtt az Állami Operaház költségve­tése is, a történelmi dokumen­tumfilmek készítésére pedig 100 millió forintot szavaztak meg a parlamentben a képvise­lők. Az egyházak és a hitélet tá­mogatására szánt keretet 300 millióval növelték, a hitoktatók díjazására 1992-ben 96 millió­val több jut, mint tavaly. A pe­dagógusok, a művészeti és köz­oktatási dolgozók 10 százalékos automatikus béremelését - vár­hatóan szeptembertől - szemé­lyenként további 2000 forinttal emelte meg a Pénzügyminiszté­rium. (somfai) Kortárs táncművészeti fesztivál Az óvodában a gyerekek nagymosást játszottak, s - mint ilyenkor lenni szokott - a ujjuk végén összehúzódcftt a bőr. Az egyik kislány csodálkozva fel­kiáltott: Jaj, elhervadt az ujjam! A kortárs táncművészet mu­tatkozik be a fővárosban és az ország számos más helyén a március 17-től 26-ig tartó In­terbalett Fesztivál elnevezésű rendezvényen, amelyet immár ötödik alkalommal tartanak meg a Tavaszi Fesztiválon. ■Ham——itiiiia—MEMei—Bwwwiag A sajtó öl, butít és nyomorba dönt? "Vádolom az ellenzéki sajtót (tisztelet a kivételnek) egy nép betegségbe, halálba, öngyilkosságba hajszolásával. Azok a szerencsétlen magyar polgárok, akik ennek a sajtónak olva­sói, saját magukat teszik tönkre. Ideje lenni fölébredni, mielőtt az újságírók önmagukat és az olvasót a fentiekben vázolt önrontósorsba kergetnék. Aki csak rosszat lát mindenben, saját lelkét hervasztja el." Hertai Emil budapesti ol- | vasó levelét a napokban az Új i Magyarofszágban olvashatta, | aki olvasta. Én olvastam, és | azon nyomban pánikba estem. | Mondhatják, hogy szégyen és l gyalázat, de most már beval- * lom, én bizony az ellenzéki ! sajtó olvasója vagyok (ha | ugyan azok a lapok éppen nem | esnek a tisztelt kivétel alá). A fenti sorok elolvasása után hosszan elgondolkodtam. Igaz, ami igaz, távol áll tőlem mostanában a világmegváltó hangulat, még akkor is tehetet­len lennék, ha valaki megta­lálná végre azt a szilárd pon­tot, amivel a világ kifordítható a sarkaiból. Mondom, pánikba estem, de azért igyekeztem kombinálni. Ha tehát úgy áll­nak a dolgok, hogy én, szeren­csétlen magyar állampolgár, «SHBB az ellenzéki sajtót olvasom, akkor betegségbe, halálba, öngyilkosságba hajszolom magam. Hű, a mindenit (jutot­tam végső következtetésre), ennek a fele se tréfa! No de várjunk csak! (Szó­lalt meg bennem saját énem ellenzéke.) Most csakugyan el akarod hinni, hogy nem lesz­nek többé anyagi gondjaid, nem idegesítenek többé az ár­emelések, biztossá válik a munkahelyed, a megélhetésed, fütyülsz a helyi és országos szintű hazudozásokra. ha lapot változtatsz? Most csakugyan el akarod hinni? V

Next

/
Thumbnails
Contents