Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
1992. január 15., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Télen sem pihennek Berkenye központjában épülő új közintézmény és vendégfogadó létesítésére az idén kétmilliót szeretne elkölteni az önkormányzat. Képünkön az ácsok a tetőszerkezet mielőbbi befejezésén fáradoznak a hűvösre fordult időben is. -Fotó: Gyurkó Gazdag könyvválaszték A rétsági általános iskolások szellemi épülését, szórakozását hasznosan szolgálja a számában és tartalmában is gazdag iskolai könyvtár. A diákok rendelkezésére álló 8500 kötet könyv között nemcsak a kötelező olvasmányok találhatók meg, hanem jelentős a száma a kézi könyveknek, amiket csak az olvasóteremben használhat a csaknem 300 beiratkozott olvasó. Készülődés évfordulóra Romhány.A Rákóczi szabadságharc romhányi csatájának évfordulójára elkezdődtek a megemlékezés előkészületei. E napon a Váci Reménység Egyesület Börzsöny Természetjáró Köre és a helyi polgármesteri hivatal tervez megemlékezést. Ez az utolsó munkánk... A község széli kis büfé egyik asztalánál hárman ülnek. Közülük ketten az Új Nógrádot lapozzák. Ez kelti fel az érdeklődésemet, s kíváncsian kérdezem, hogy tetszik az újság. A pillantásuk először bizalmatlan, de az egyikük megszólal: , — Megjárja. Há nehezen is, de megindul a beszélgetés. Óvatosan faggató- zom, ők még óvatosabban vála- szolgatnak. Nem hajlandók elárulni, hogy kik. Csupán azt tudom meg, hogy egy építő szövetkezetnél vannak alkalmazásban, s a közelmúltban leégett Szepi fogadót hozzák rendbe. Ácsok, kemény kétkezi munkások. Nem helybéliek, hanem más településekről járnak ide. Szidják is a viteldíjak drágulását. Egymás szavába vágva magyarázzák, hogy mennyivel többet kell fizetni. S hogy a fene eszi ezt az egész életet! — Nem éri meg már vidékre sem járni, az autóbuszt nem lehet megfizetni. A fizetés éppen nem lenne rossz, csak munka lenne.Ez a munka azonban az utolsó feladatunk lesz. — Legalább is nekem, mert úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek külföldre — mondja lemondóan a legborostásabb. Kivár egy kicsit, s még hozzáfűzi: — Lehet,hogy ott sokkal többet kell dolgozni, de legalább lesz munka, s a kínlódásnak lesz értelme. A másik kettő szótlanul figyel. A hallgatásuk úgy tűnik, mintha megadták volna magukat nehéz és bizonytalan sorsuknak. Megemelik a poharukat, s kihörpintik a maradékot. — Maguknak sem lehet könnyű, - mondja búcsúzóul egyikük, miközben kezet fogunk - mert szépet keveset írhatnak, a hétköznapi valóság meg nagyon is ronda. — p.a. — A divatos névcserétől nem lesz biztos piac Felejtsiik el az eddigi kedvezményeket — A szövetkezeti törvényben foglaltak alapján a tagsággal együtt döntünk majd arról, hogy merre és hogyan lépjünk. Egyébként az elmúlt gazdasági év előzetes számításai azt mutatják, hogy előreláthatólag talpon maradtunk, veszteség nélkül zárunk, nyereség adót viszont egyetlen fillért sem fizetünk. Erre is csak akkor kerül sor, ha a három és fél milliót érő szerződéssel lekötött mustárunkat értékesíteni tudjuk, - foglalja tömören össze jelenlegi helyzetüket a nemrég megjelent átmeneti szövetkezeti törvény eddigi ismeretei alapján Pongrác: József, a rétsági tsz elnöke. Másik gondját, az ingatlan értékesítést megtiltó moratóriumból fakadó bevételkiesést az új törvény kedvezően megoldotta. — A törvény megjelenése előtt már az ágazatok dolgozóival előzetes véleménycserét folytattunk, ki, hogyan képzeli el a jövőt. A döntő többség úgy vélekedett, hogy az új keretek között is dolgozzunk együtt. — Milyen új formában gondolkodnak? — 2500 hektár földön gazdálkodunk. Tavaly létrehoztuk a Holland AV1KÓ Rt.-t, döntő többségében holland tőkével. Meglévő ipari üzemeinket, köztük a műanyag termékeket gyártót, kft.-vé alakítanánk át. Hasonló sorsra jutna a régészeti tevékenység és a gépészeti rész- leg. — Milyen jövő vár az alaptevékenységre? — Még nem tudjuk, hogy a kárpótlás által összegyűlt igény mennyi területet visz el, hol és milyen minőségben. A jelenlegi piaci értékesítési lehetőségek és az igen nyomott árak miatt egyáltalán nincs jelentkező erre a tevékenységre. Továbbra is nagy kérdőjel az új tulajdonos, vagy tulajdonosok személye. Könnyen lehetséges, hogy az 1500 hektár szántóból 5-600 hektár a parlagon maradt. Ugyanis bármilyen divatos névre cseréljük ki nagyüzemünk eddigi nevét, attól még nem adnak 450 forintnál többet a búzánkért, nem tudunk 20 forintnál többet adni a háztájiban termelt málnáért.-—Az átalakulás során mit kell nagyon gyorsan elfelejteni a tagságnak? — Megszűnik a földjáradék, sürgősen a múltnak kell tekinteni a 20 mázsás háztáji gabona- juttatást, annak hazaszállítását, az önköltséges háztáji föld megművelését. A piaci ár lesz a döntő. Ez azt jelenti, hogy egy hektár burgonya megművelése a jövőben nem 26 ezer forintba kerül, mint eddig, hanem minimum 40, de lehet hogy 50 ezer forintba. Ez majd jelentkezik a fogyasztói árban is. — Korábban egyes politikusok, némely kormányférfiak határozottan azt állítottak, hogy a jelenlegi nagyüzemek szétdara- bolásával levezetik a városokban jelentkező egyre növekvő munkanélküliséget. — Hiú ábránd volt akkor is és jelenleg is az. Jó, ha megúsz- szuk az átállást a mezőgazdaságból jelentkező újabb százezer munkanélkülivel. Ameny- nyiben az ország gazdasága nem mozdul előre, ennél rosz- szabb is bekövetkezhet. — Az előbbinek ellentmondani látszik az országgyűlés azon döntése, mely szerint a kis és magántermelők adómentességét 750 ezer forintra emelték. — A paraszt eddig is kitudta számolni mi a jó neki és mi nem. A kedvezmény növelést az inflációval magyarázzák, holott emögött politikai szándékok húzódnak meg. — Valóban nem lesz egyszerű műfaj az átalakulás. A többi között azért sem, mert a törvényben előírt 100 százalékos vagyonnevesítés kizárja olyan tartalék létrehozását, ami a megváltozott közgazdasági környezetben garantálná a működőképesség fenntartását. — A valóságos tiszta vagyon kimutatása érdekében az átállás előtt olyan nagytakarítást végzünk, amelynek során megszabadulunk minden nyűgtől, beleértve a kétes követeléseket is, hogy a tulajdonosok tiszta lappal induljanak a megválaszolatlan kérdőjelet magába foglaló számukra törvényben kijelölt új úton. Venesz Jelentős állami támogatással Nógrád községben az általános iskola közvetlen szomszédságában épül az új tornacsarnok, amely 35 millióba kerül. Létrehozásához az állam az országgyűlés jóváhagyásával anyagi támogatást ad. Az elmúlt évben az államtól kapott pénz mellett az önkormányzat több millió forinttal járult az űj oktatási létesítmény tető alá hozásához. Az idén újra kell igényelni az állami támogatást, melyhez az önkormányzat saját költségvetéséből két és fél milliót biztosít. A kivitelezői megbízást a rétsági építőipari Kft. kapta meg. -fotó: Gyurkó Vállalkozók a porondon A nagyok árnyékában, eredményesen Sokan még a megyében sem tudják, hogy Kétbodony melyik részén helyezkedik el Nógrád- nak. Ez a kis falu Romhány szomszédságában — közös köz- igazgatásban — tengeti az életét. Lakói vagy a vergődő romhányi üzemekben, vagy az igen mostoha mezőgazdaságban dolgoznak. Már akinek jut munka, mert az itt is egyre kevesebb van, mint szerte az országban. Ebben a nagy semmiben figyelemre méltó egy vállalkozó, aki termelő munkával keresi a boldogulását.Meglepő módon forgácsoló munkákból tartja el a családját ebben a kis faluban, olyan munkával, aminek elvégzésére Romhányban három cégnél is kihasználatlan kapacitásokkal rendelkeznek. Nagy adag bátorság kellett ahhoz, hogy valaki itt, ilyen szorításban próbáljon vállalkozni, otthagyva egy gyár még biztonságot nyújtó melegét. Tonhauser Istvánnak - aki korábban megbecsült szakmunkásként dolgozott - 1985-ben támadt az a gondolata, hogy megpróbálkozik vállalkozni, megpróbál a saját ura lenni. A műhelyt a családi ház pincéjében rendezte be, ahol egyetlen esztergagéppel fogott hozzá a megélhetés biztosításához. A kezdet igazán nem volt könnyű számára, hiszen saját magán kívül alig támaszkodhatott másokra. Nehéz volt kezdetben munkát szereznie, de végül is sikerült és a vállalkozás beindult. Amikor megismerték, a megbízható és precíz munka révén sikerült újabb és újabb megrendelésekhez jutnia. A keletkezett nyereség nagy részét újabb gépek vásárlásába fektette s ez által mind bonyolultabb szerszámok gyártására vállalkozhat. A megrendelők bővülése szükségessé tette, hogy segítőket vegyen maga mellé. A vállalkozás harmadik évében munka- és tulajdonos társként maga mellé vette volt munkatársát. Azonban ketten sem gyyőzték a növekvő igények kielégítését, egy újabb munkatársat vett maga mellé. Most már két társával és egy ipari tanulóval dolgozik. A kis csapat a legkényesebb vevői igényeket is kielégíti, s a legbonyolultabb szerszámok készítését is vállalja. Tonhauser Istvá- nék bizonyítják, hogy kellő szakértelemmel és kitartással a nagyok árnyékában is lehet boldogulni. K.I. Rét sál? és környéke _____________________ M unkakönyveket osztottak • Nőtincs. A helybeli termelő- szövetkezetben a múlt év utolsó két hónapjában 40 főnek, - tagoknak és alkalmazottaknak- adták át a munkak’önyvüket azzal az indokkal, hogy nem tudnak részükre feladatot biztosítani. Olyan munkavállalókról volt szó, akik ledolgozták a kötelezően előírt havi 150 munkaórát. Thürkheimbe • Szendehely. Két gyerek és egy felnőtt hagyományőrző kórus működik a községben. A kulturális együttműködés keresése során a német ajkú kulturális csoportok eljutottak a németországi Thürkheimbe. Olyan kapcsolatot alakítottak ki amelynek eredményeként a német kulturális csoport már kétszer ellátogatott Szendehelyre és gazdag műsort adott. A szendehelyieket pedig egyszer fogadták otthonukban, az idén májusban vagy júniusban a látogatnak el ismét Thürkheimbe és színes műsorral kedveskednek meghívóiknak. Kisiskolásoké • Alsópetény. A polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Pro Renova Kultúrához a kistelepülések kisiskolásainak alapvető felszereltsége javítása céljából. A pályázatban több mint 500 ezer forintot kértek. Amennyiben megérkezik a kedvező válasz, - amit izgatottan várnak, - akkor az elnyert pénzösszegből új földgömbhöz, továbbá normális térképhez jut a 36 főt számláló kisiskola. Méltányosságból • Felsőpetény. Az idén, eddig 54 rászoruló lakosnak méltányosságból átvállalta a képviselő testület a közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal járó összeg befizetését a társadalombiztosításnak. Ez személyenként évi 1340 forintot jelent. A kedvezményt ugyanazok kapták meg mint az elmúlt évben. A folyamat ezzel még nem zárult le. Nincs igénylőlap • Alsópetény. Ottjártunkkor ketten kértek útlevélkérő lapot a polgármesteri hivataltól. Ezen kívül az utcán gyakran megállítják a polgármester asszonyt, s a „mikor jöhetünk” kérdésre várnak választ tőle. Mivel az útlevélkérő lappal kapcsolatban eddig semmiféle értesítést nem kapott az önkormányzat, az igénylőknek meg kell elégedniük a „nem tudjuk” válasszal. Nehéz kezdet • Nőtincs. A községben, s a hozzá tartozó területen működő orvosok már most nem győzik azt a fantasztikus adminisztrációt, ami az új rendelkezésekkel következett be az egészségügyi ellátásban. Az önkormányzat úgy véli, hogy a Társadalombiztosítás nem tekinti partnernek őket, nem kapnak időben kellő információt a várható változásokról.
