Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

1992. január 31., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 Razzia a tarjáni piacon Igazán, nem mondható, hogy szerencsés csillagzat alatt indul­tak útnak és pakolták ki csalo­gató portékájukat azok a város­béli, illetve messzebbről érke­zett árusok, akik nemrégiben egy nagyszabású rendőrségi razzia kellős közepébe cseppen­tek- Mi történt tulajdonképpen? A felvilágosítást Juhász Ist­ván rendőrőrnagytől, a salgótar­jáni rendőrkapitányság vezető­helyettesétől kaptuk. — Az utóbbi hetekben egyre „zűrösebbé” vált a piac, első­sorban hét elején és végén, de a többi napokon is bőven akadtak gyanús eredetű holmikat kínáló zugárusok. Megszületett a dön­tés, hogy a rendőrkapitányság bűnügyi nyomozói, a polgár- mesteri hivatal képviselőivel, a közterületfelügyelőkkel, a vám- és pénzügyőrség szakem­bereivel tartsanak razziát. — Mi volt a legfontosabb tennivaló? — Kiszűrni az engedély nél­kül árusítókat, csempészeket, viszonteladókat, esetleges or­gazdákat. Az eredmény nem is maradt el, a zsákmány több, mint kétszázezer forint értékű lefoglalt áru, amely eredetét nem tudták bizonyítani. — A büntetés? — Az árut elkoboztuk, a to­vábbiakban az elkövető lakhe­lye szerint illetékes polgármes­teri hivatalok járnak el szabály­sértési ügyben, nem riadva vissza a komoly összegű pénz- büntetéstől sem. A razziának egy másik ered­ménye is volt, a nyomozók ugyanis tiltott szerencsejátékon érték tetten a salgótarjáni G.Vilmost, aki nem csekély hangerővel invitálta az „itt a pi­ros, hol a piros” dobozkáihoz az arra járókat. A fiatalembert elő­állították a városi kapitány­ságra. ahol vizsgálat indult el­lene. —cs— Gyógyszeráremelés februártól Nyugtatót olcsóbban kapunk Minden magyar állampolgár értesült már a hírről, hogy - saj­nos - ismételten emelkednek február elsejével a gyógyszerá­rak. Milyen munkát ró ez a pa­tikusokra, hogyan birkóznak a feladatokkal? Erre kerestünk választ Nógrád megye legna­gyobb gyógyszertárában, a sal­gótarjáni Pécskő patikában. — Több, mint hatszáz gyógyszer ára változik, ebből mintegy 590-et drágábban, kö­rülbelül tizet olcsóbban vásá­rolhatunk - mondta Dénes La- josné, a gyógyszertár vezetője. — Az átárazás igen nagy mun­kát ró az itt dolgozókra, jelenleg mi is zárva tartunk'.'szombaton nyitunk. Addig á forgalom nagy részét a vásártéri gyógyszertár veszi át, segítségül kilenc em­berünket küldtük oda. Néhány példát mondanék a változásokról, ami a legkereset­tebb gyógyszereket illeti. Az Algopirin és a Demalgon ára változatlan marad, a Maripent és a Vegacillint olcsóbban kap­juk, a Kalmopyrin ára viszont 13 forintról 22-re, a C-vitamin 19-ről ugyancsak 22 forintra módosult. Az Eleniumot ezen­túl 43 forintért vásárolhatjuk. A közkedvelt nyugtató, a Seduxen ára 37 forintról 29 forintra csökkent. A mostani változások tulajdonképpen nem olyan nagy mértékűek, mint ahogy a közvé­leményben elterjedt, de sajnos úgy tűnik ebben az évben vi­szont nem az utolsók. — Borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban az a miniszteri rendelet is, melynek értelmében az éjszakai ügyelet alatt indoko­latlanul kiváltott receptek ese­tében nyolcvan forintot kell fi­zetni pluszként. Ezzel mi a hely­zet? — A megoldások mindig emberségesek, az aznapi vagy az ügyeleti recepteket mindén-' kör kiadjuk pótdíj fizetése nél­kül. Viszont vannak olyan notó­rius éjszakai „látogatóink”, akik egy vagy két hetes receptekkel jönnek netán cumit, óvszert vagy éppen alkoholt akarnak venni. Ezek a dolgok nyugodtan megvárhatják a másnapi nyitást. Egyébként az említett 80 forin­tokat nem a patikus kapja meg, azt beütjük a pénztárgépbe és a gyógyszertári központ hasz­nálja fel a költségek csökkenté­sére.-cs­Főként a szakmunkások kerülnek a kapun kívülre (Folytatás az I. oldalról) — Nő a 20-30 év közöttiek száma. A pályakezdő fiatalok részére kihelyezett átképző tan­folyamokat szerveztünk. A 95 fiatal közül 42-őt szólítottunk fel a banki, a deviza-ügyintézői képesítés megszerzésére. Mind­annyian érettségizettek voltak. Közülük ketten nemmel vála­szoltak. Őket kizártuk a segé­lyezésből. — Mások is osztoztak az előbbiek sorsában? — Még ketten, mert ellenőr­zési csoportunk felderítette, hogy fekete munkát végeztek. A törvény szerint ki kell őket zárnunk a munkanélküli jára­dékból. Amennyiben jövede­lemre nem tesznek szert, kérhe­tik a járadék ismételt megállapí­tását. Ebben az esetben őket tel­jesen új igénylőként vesszük számba és három hónapig nem folyósítunk részükre segélyt. — Igaz-e, hogy önöknél felje­lentik az úgynevezett fekete munkát végző munkanélkülie­ket? — Ha nem is azzal arányo­san, ahogyan nő az utcára kerü­lők száma, egyre több feljelen­tést kapunk. Ezeket kivizsgálás céljából a megyei központba továbbítjuk. Havonta 5-6 ilyen esetünk van. — A munkanélküli státust többféleképpen és igen szélső­ségesen ítélik meg a társadalom különböző csoportjai... — Alapvetően két jelenség­ről szólhatok. Akik szívesen dolgoznának, amikor hozzánk jönnek azzal kezdik: tudunk-e részükre valamilyen munkát ajánlani. Ők az 50-60 éves kor­osztályhoz tartoznak. De van­nak olyanok is, akik korábban sem szerettek munkába járni. — Mire számíthatnak a jelen­legi munkanélküliek? — Tavaly júliustól novembe­rig senkinek sem tudtunk egyet­len állást sem felkínálni. A beje­lentési kötelezettség megszigo­rításával valószínű, jobb lesz a helyzet. Pillanatnyilag Rétsá- gon, az EszakrPesti Afész 18 betanított munkást és egy mű­szerészt keres. Magánvállal­kozó 15 főnek tudna hosszabb távra erdőmunkát biztosítani. — Októberben kaptam kéz­hez munkakönyvemet egy váci kft-től. Azóta sehol sem tudok elhelyezkedni, s itt sem ajánla­nak munkát, pedig nagyon sze­retnék dolgozni - mondja ide­gességgel a hangjában Herczeg Gábor drégelypalánki lakos, fi­atal kőműves szakmunkás. — Két gyermeket nevelek, a fel­eségem gyesen van a kisebbik­kel, aki négy hónapos. Én 10.700 forint munkanélküli já­radékot kapok, a feleségem pe­dig 7.230-at. Havonta 7.000 fo­rintot törlesztünk az OTP-nek. Akárcsak ön. mások is a vállal­kozást szajkózzák. Ehhez lega­lább két és félmillió firint alap­tőke kellene. Nem beszélve a kibírhatatlanul magas kamatról. Ráadásul a piac is bedugult. Rettentően megcsappant az építkezni szándékozók száma. Azt mondják, mindezért az előző rendszer a hibás. Én ezt nem tudom megítélni. Azt vi­szont állítom, hogy a szocializ­musban tudtam dolgozni, s ez nekem nagy biztonságot jelen­tett. Ne csodálkozzon, ha ideges vagyok, mert bárkit kérdezek, senki sem tud semmi konkrétat mondani a jövőről. — Nagyorosziban voltam boltvezető - folytatja nem sok­kal később Gere Ferencné. — Három éve vagyok munkanél­küli-segélyen. A rokkantnyug­díjas férjemet, és a 90 éves anyósomat ápolom. Szeretnék korkedvezményes nyugdíjba menni. — Csak a vállalatnál dolgo­zóknak van erre lehetőségük - szól közbe a jelenlévő Zalán At­tila. a’lcirendeltség vezetője. - Esetleg előnyugdíjazásról iehet szó. — Havonta 2.700.-Ft-ot ka­pok - veszi vissza a szót Gere Ferencné. - A férjem nyugdíjá­val együtt úgy kell beosztani minden forintot, hogy szűkösen, de elég legyen. A kirendeltségvezető nem­csak beosztásánál fogva érez együtt a dolgozni akaró munka- nélküliekkel. ugyanis néhány napig, amíg ide nem került, ő is átélte a munkanélküliséggel járó rossz közérzetet.-Venesz­Behajtási akció • Salgótarján. A kohászati üzemek jelentős kintlévőségei eredményesebb behajtása érde­kében anyagi érdekeltséggel egybekötött pénzbehajtási ak­ciót kezdett. Mindazok a válla­lati dolgozók, akik egyszeri megbízatási szerződés alapján az akcióban feladatot vállalnak és eredményesen dolgoznak, a behajtott összeg 1 százalékát kapják meg. Az akció március végéig tart. Új jegyző • Karancskeszi. Február else­jétől más munkakörbe kerül Gaál Zoltán, a község eddigi jegyzője. Távozási szándékát már korábban bejelentette, így a testület már gondoskodott utód­ról is: a jövő hónaptól Köröské- nyi Péter látja el a jegyzői fel­adatkört. Fogadónapok a városházán • Salgótarján. Az önkor­mányzat tisztségviselői minden héten szerdán fogadónapot tar­tanak a városháza épületében. A város választópolgárait Reggel nyolc órától tizenkettő óráig és tizennégy órától tizenhat óráig várják. 1992. február 5: Dr. Zsély And­rás. polgármester 1992. február 12:Detre Jenő. al­polgármester 1992. február 19: Ercsényi Fe­renc. alpolgármester 1992. február 26: Dr. Oravecz Péter, jegyző. Építjük mezőgazdasági külkapcsolatainkat Kíváncsiskodó A hibaelhárítás megtörtént Három hónapja délután négy órától nincs vonal, nem lehet telefonálni. Mi ennek az oka? - kérdezte Viczián Béla pataki lakos, aki régi telefon előfizető. Olvasónknak Schob- locher István, a megyei táv­közlési üzem helyettes veze­tője adott választ: — A bejelentés után meg­vizsgáltuk Viczián Béla pana­szát. Műszaki hiba okozta a gondot, amit azóta elhárítot­tunk. előfizetőnktől pedig elné­zést kérünk. Szeretnéhf azonban megjegyezni: mivel Dejtáron nincs éjszakai szolgálat, kény- szerűségből egy áramkörön öt előfizetőt „éltetünk”, s ez sok műszaki problémát okoz. A salgótarjáni Peleskei Sándorné néhány hete balese­tet szenvedett egy helyijáratú buszon. Kártérítést viszont nem kapott, s ezt azzal indo­kolták, hogy a jegy ára nem foglalja magában a biztosítási díjat. Mi igaz ebből? A N.ógrádifvíl^gyei Földműve- lődéswgyj,., jj^y^íjul , kárpátaljai vendégeket hívott meg. me­gyénk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának tanulmá­nyozására. Hétfőn érkeztek Tar- jánba Beregszászból és Ungvár­ról a szakemberek. Ittartózko- dásuk idején sikerült üzletet is kötniük. Érről kérdeztem a cso­port vezetőjét. Bacsó Istvánt, az ungvári megyei tanács mező- gazdasági és élelmiszeripari fő­osztályvezető-helyettesét: — Sajnos nálunk még eddig nem volt igazán jó törvény a privatizációra. így nem is igen tudjuk az adandó lehetőségeket kihasználni. Ezenkívül nincse­nek kisgépeink, amelyket a gazdálkodók használnának a szétosztott földeken. Ezek a le­gégetőbb gondjaink. Az átala­kulásban. még csak a kezdetek­nél tartunk. Találkozásaink és tárgyalásaink alkalmával nem­csak árucserében gondolkod­tunk a magyar szakemberekkel, hanem közös válalatok létreho­zásában is. A nógrádi húsipari és a sütőipari válalattal már megkezdődtek a tárgyalások. A VIA ET VITA Rt. pályázatot hirdet (3101. Salgótarján, Pf.: 24.) VÁLLALKOZÁSI ÉS FENNTARTÁSI FŐMÉRNÖK munkakör betöltésére. Az Rt. fő tevékenysége Környezet (út) építés és Vámudvar-üzemeltetés termelő és kereskedelmi tevékenységekkel. A munkakör betöltésének feltétele:- szakirányú egyetemi végzettség és szakterületen szerzett gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány, valamint német nyelvismeret. A benyújtott pályázat tartalmazza:- a feltételeknél felsorolt okiratok másolatait,- részletes szakmai önéletrajzát,- bér és jövedelem Igényt. A pályázatokat: 1992. II. 5-ig lehet benyújtani a jelzett címre. Felvilágosítást a 11-511 -es telefonon Verebélyi Istvánná ad. (528) Nm-i Mg-i Termelők Szövetsége Salgótarján, Dimitrov út 18/b. Bérbe adja: 77 négyzetméter alapterületű, 3 helyiségből álló irodáit. Ár: megegyezés szerint. Érdeklődni: személyesen, vagy a 10-919-es telefonszámon. (632) Schamschula úr Nógrádban is jól „titkolta” a konkrétumokat A kormány tanácstalan a foglalkoztatás ügyében A szervezők indítéka kétség­telenül dicséretes volt: álljon a bátonyterenyeiek elé a me­gyénkben tartózkodó dr. Schamschula György, a Mun­kaügyi Minisztérium államtit­kára, s mondjon valami biztatót, mit kívánnak tenni a munkanél­küliség mérséklése érdekében, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű területen. Elvégre az illusztris vendég tagja annak a tavaly júniusi ki­helyezett kormányülést köve­tően megalakított bizottságnak, amely megkülönböztetett móT dón hivatott törődni megyénk gondjaival, így például az or­szágos átlagot jóval meghaladó arányban utcára keriiltekkel. Igen. a cél üdvözlendő volt, ám amint a minap az Ady Endre Művelődési Házban megtartott lakossági fórum utáni „hangok­ból" megítélhettem, az érdeklő­dők nem azt kapták, amit vár­tak, s döntő többségük elégedet­lenül távozott. Ennek oka pe­diglen az volt, hogy a megye „felemelkedése” érdekében ed­dig végzett munkáról, vagy a tervezett teendőkről semmi konkrétumot nem hallottunk. Annál gyakrabban került szóba, hogy a többi volt szocialista or­szágban még rosszabb a hely­zet, hiszen például a hajdani NDK-ban a lakosság 10 száza­léka, mintegy másfél millió ember munkanélküli. Ehhez képest a mi „szerény” 2,5 száza­lékunk és 400 ezrünk meglehe­tősen kedvezőnek tűnik. Legalábbis az államtitkár szerint, mert ez a relatíve jó kö­rülmény aligha vigasztalja azo­kat, akik esetleg másfél-két éve nem találnak maguknak mun­kát. Abban viszont osztottuk a vendég véleményét, hogy a munkanélküliek egy része visz- szaél a törvény adta lehetőség­gel, s nem is nagyon töri magát kenyéradó foglalatosság után. Elvégre egyiküknek-másikuk- nak 16 ezer forintot is visz a postás havonta. Javasolta is egy középkorú férfi: mindenkit ugyanannyi munkanélküli jára­dék illessen meg, elvégre egy­formán nem dolgoznak. Mire Schamschula úr azt felelte: ez nem volna illdomos, hiszen a munkanélküli járadéknak, mi­ként a nyugdíjnak is, vissza kell tükröznie az érintett korábbi „kivívott., jövedelmét. Egy fiatalember felvetette: miért nem csökkentik a nyudíj- korhatárt, s vezetik be, hogy harminc év munka után bárki nyugdíjba mehessen, hiszen ez­által is mérsékelhető volna az állásra várók száma. Erre az volt válasz: ha több lenne a nyugdíjas, akkor tovább reduká­lódna a társadalombiztosítás bevétele, melyet csak a TB-já- rulék drasztikus emelésével le­hetne ellensúlyozni. Holott az már amúgy is tetemes, összes­ségében 53 százalék. Nem volna tehát ésszerű tovább te­tézni a munkavállalók és a munkáltatók anyagi terheit. Van-e a kormánynak átfogó, az egész országra kiterjedő át­képzési koncepciója? — érdek­lődött a következő kérdező. Merthogy eképpen is emberek tízezrei teremthetnének maguk­nak új egzisztenciát. Az állam­titkár nem is titkolta: ilyen ter­vezete nincs a kormánynak, ám nem is lehet, mivel az átképzé­sekről helyben szükséges dön­teni. Utóvégre az adott területen tudják, milyen szakemberekre van igény. Központilag csak az oktatáshoz szükséges pénzesz­közök egy részét kell biztosí­tani. De. hogy mennyi lehet ez az összeg szűkebb pátriánkra vetítve, arról nem esett szó. Rendben van, képezzük át a munkanélkülieket, de van-e rá biztosíték, hogy a frissen elsajá­tított szakmájukban képesek lesznek elhelyezkedni? — így az egyik felszólaló. Hiszen az új munkahely olyan ritka, akár­csak a fehér.holló, a termelő­szövetkezetek ijfl: szétverésével pedig csak megyénkben további ezrek maradnak megélhetés nélkül. Pontos választ nem hallhattunk, pusztán egy meg­jegyzést: nem kell a téeszeket szétverni, szétesnek azok ma­guktól is. Az újabb szót kérő a közhiva­talnokok számának alakulását firtatta. Az államtitkár erre úgy reagált: kevesebben vannak, mint amennyien politikai mun­kásként vették fel busás fizeté­süket a néhai pártbizottságokon, a szakszervezeti bizottságokon, a Hazafias Népfront szervezeti­nél. Dr. Várkonyi József, a Köz- társasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője kiegészí­tésként még hozzáfűzte: ők ma huszonötén végzik el azt a munkát, amellyel korábban a megyei tanácsnál hetvenöt em­ber bíbelődött. Olyan speciális kérdések is terítékre kerültejc. rpinthogy: a Nógrádi Szénbányák felszámo­lása után ki fizeti majd a bá­nyásznyugdíjasok elmaradt és évente esedékes szénjárandósá­gát, valamint a széntermeléssel gyakran együttjáró bányakárt? Ezekre Schamschula György megintcsak nem tudott érdem­ben felelni, mondván: ezek a témák nem tartoznak az ő ..asz­talára". Bizonyára megunhatta a sok általánosságot az a férfiú, aki az államtitkárnak szegezte a kér­dést: itt. Nógrádban hogyan kí­vánják csökkenteni a munka- nélküliséget? Mire a válasz: először az infrastruktúrát kell fejleszteni, különben kicsi a te­rület tőke-vonzereje. Slussz... De. hogy számszerű adattal is szolgáljak, közreadom azt a tá­jékoztatóban elhangzott infor­mációt, miszerint a múlt évben 15 milliárd forintot költött or­szágunk a munkanélküliség ak­tív befolyásolására, történetesen átképzésre, új munkahelyekre, előnyugdíjazásra. Az idén is ugyanekkora összeg áll rendel­kezésre ezekre a célokra, amely édeskevés, tekintve, hogy prog­nózisok szerint a munkanélkü­liek száma a 800 ezret, sőt az egymilliót is elérheti év végére. Tehát a sok bizonytalanság közepette is biztos: szegényes az államkassza a mind súlyo­sabb probléma megnyugtató kezeléséhez, s ebből követke­zően teljes a kormány tanácsta­lansága a foglalkoztatás kérdé­sében. Ezek után csodálható-e. ha a lakossági fórum résztvevői borúlátóan hagyták el a termet?! Kolaj László

Next

/
Thumbnails
Contents