Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
1992. január 31., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 Razzia a tarjáni piacon Igazán, nem mondható, hogy szerencsés csillagzat alatt indultak útnak és pakolták ki csalogató portékájukat azok a városbéli, illetve messzebbről érkezett árusok, akik nemrégiben egy nagyszabású rendőrségi razzia kellős közepébe cseppentek- Mi történt tulajdonképpen? A felvilágosítást Juhász István rendőrőrnagytől, a salgótarjáni rendőrkapitányság vezetőhelyettesétől kaptuk. — Az utóbbi hetekben egyre „zűrösebbé” vált a piac, elsősorban hét elején és végén, de a többi napokon is bőven akadtak gyanús eredetű holmikat kínáló zugárusok. Megszületett a döntés, hogy a rendőrkapitányság bűnügyi nyomozói, a polgár- mesteri hivatal képviselőivel, a közterületfelügyelőkkel, a vám- és pénzügyőrség szakembereivel tartsanak razziát. — Mi volt a legfontosabb tennivaló? — Kiszűrni az engedély nélkül árusítókat, csempészeket, viszonteladókat, esetleges orgazdákat. Az eredmény nem is maradt el, a zsákmány több, mint kétszázezer forint értékű lefoglalt áru, amely eredetét nem tudták bizonyítani. — A büntetés? — Az árut elkoboztuk, a továbbiakban az elkövető lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalok járnak el szabálysértési ügyben, nem riadva vissza a komoly összegű pénz- büntetéstől sem. A razziának egy másik eredménye is volt, a nyomozók ugyanis tiltott szerencsejátékon érték tetten a salgótarjáni G.Vilmost, aki nem csekély hangerővel invitálta az „itt a piros, hol a piros” dobozkáihoz az arra járókat. A fiatalembert előállították a városi kapitányságra. ahol vizsgálat indult ellene. —cs— Gyógyszeráremelés februártól Nyugtatót olcsóbban kapunk Minden magyar állampolgár értesült már a hírről, hogy - sajnos - ismételten emelkednek február elsejével a gyógyszerárak. Milyen munkát ró ez a patikusokra, hogyan birkóznak a feladatokkal? Erre kerestünk választ Nógrád megye legnagyobb gyógyszertárában, a salgótarjáni Pécskő patikában. — Több, mint hatszáz gyógyszer ára változik, ebből mintegy 590-et drágábban, körülbelül tizet olcsóbban vásárolhatunk - mondta Dénes La- josné, a gyógyszertár vezetője. — Az átárazás igen nagy munkát ró az itt dolgozókra, jelenleg mi is zárva tartunk'.'szombaton nyitunk. Addig á forgalom nagy részét a vásártéri gyógyszertár veszi át, segítségül kilenc emberünket küldtük oda. Néhány példát mondanék a változásokról, ami a legkeresettebb gyógyszereket illeti. Az Algopirin és a Demalgon ára változatlan marad, a Maripent és a Vegacillint olcsóbban kapjuk, a Kalmopyrin ára viszont 13 forintról 22-re, a C-vitamin 19-ről ugyancsak 22 forintra módosult. Az Eleniumot ezentúl 43 forintért vásárolhatjuk. A közkedvelt nyugtató, a Seduxen ára 37 forintról 29 forintra csökkent. A mostani változások tulajdonképpen nem olyan nagy mértékűek, mint ahogy a közvéleményben elterjedt, de sajnos úgy tűnik ebben az évben viszont nem az utolsók. — Borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban az a miniszteri rendelet is, melynek értelmében az éjszakai ügyelet alatt indokolatlanul kiváltott receptek esetében nyolcvan forintot kell fizetni pluszként. Ezzel mi a helyzet? — A megoldások mindig emberségesek, az aznapi vagy az ügyeleti recepteket mindén-' kör kiadjuk pótdíj fizetése nélkül. Viszont vannak olyan notórius éjszakai „látogatóink”, akik egy vagy két hetes receptekkel jönnek netán cumit, óvszert vagy éppen alkoholt akarnak venni. Ezek a dolgok nyugodtan megvárhatják a másnapi nyitást. Egyébként az említett 80 forintokat nem a patikus kapja meg, azt beütjük a pénztárgépbe és a gyógyszertári központ használja fel a költségek csökkentésére.-csFőként a szakmunkások kerülnek a kapun kívülre (Folytatás az I. oldalról) — Nő a 20-30 év közöttiek száma. A pályakezdő fiatalok részére kihelyezett átképző tanfolyamokat szerveztünk. A 95 fiatal közül 42-őt szólítottunk fel a banki, a deviza-ügyintézői képesítés megszerzésére. Mindannyian érettségizettek voltak. Közülük ketten nemmel válaszoltak. Őket kizártuk a segélyezésből. — Mások is osztoztak az előbbiek sorsában? — Még ketten, mert ellenőrzési csoportunk felderítette, hogy fekete munkát végeztek. A törvény szerint ki kell őket zárnunk a munkanélküli járadékból. Amennyiben jövedelemre nem tesznek szert, kérhetik a járadék ismételt megállapítását. Ebben az esetben őket teljesen új igénylőként vesszük számba és három hónapig nem folyósítunk részükre segélyt. — Igaz-e, hogy önöknél feljelentik az úgynevezett fekete munkát végző munkanélkülieket? — Ha nem is azzal arányosan, ahogyan nő az utcára kerülők száma, egyre több feljelentést kapunk. Ezeket kivizsgálás céljából a megyei központba továbbítjuk. Havonta 5-6 ilyen esetünk van. — A munkanélküli státust többféleképpen és igen szélsőségesen ítélik meg a társadalom különböző csoportjai... — Alapvetően két jelenségről szólhatok. Akik szívesen dolgoznának, amikor hozzánk jönnek azzal kezdik: tudunk-e részükre valamilyen munkát ajánlani. Ők az 50-60 éves korosztályhoz tartoznak. De vannak olyanok is, akik korábban sem szerettek munkába járni. — Mire számíthatnak a jelenlegi munkanélküliek? — Tavaly júliustól novemberig senkinek sem tudtunk egyetlen állást sem felkínálni. A bejelentési kötelezettség megszigorításával valószínű, jobb lesz a helyzet. Pillanatnyilag Rétsá- gon, az EszakrPesti Afész 18 betanított munkást és egy műszerészt keres. Magánvállalkozó 15 főnek tudna hosszabb távra erdőmunkát biztosítani. — Októberben kaptam kézhez munkakönyvemet egy váci kft-től. Azóta sehol sem tudok elhelyezkedni, s itt sem ajánlanak munkát, pedig nagyon szeretnék dolgozni - mondja idegességgel a hangjában Herczeg Gábor drégelypalánki lakos, fiatal kőműves szakmunkás. — Két gyermeket nevelek, a feleségem gyesen van a kisebbikkel, aki négy hónapos. Én 10.700 forint munkanélküli járadékot kapok, a feleségem pedig 7.230-at. Havonta 7.000 forintot törlesztünk az OTP-nek. Akárcsak ön. mások is a vállalkozást szajkózzák. Ehhez legalább két és félmillió firint alaptőke kellene. Nem beszélve a kibírhatatlanul magas kamatról. Ráadásul a piac is bedugult. Rettentően megcsappant az építkezni szándékozók száma. Azt mondják, mindezért az előző rendszer a hibás. Én ezt nem tudom megítélni. Azt viszont állítom, hogy a szocializmusban tudtam dolgozni, s ez nekem nagy biztonságot jelentett. Ne csodálkozzon, ha ideges vagyok, mert bárkit kérdezek, senki sem tud semmi konkrétat mondani a jövőről. — Nagyorosziban voltam boltvezető - folytatja nem sokkal később Gere Ferencné. — Három éve vagyok munkanélküli-segélyen. A rokkantnyugdíjas férjemet, és a 90 éves anyósomat ápolom. Szeretnék korkedvezményes nyugdíjba menni. — Csak a vállalatnál dolgozóknak van erre lehetőségük - szól közbe a jelenlévő Zalán Attila. a’lcirendeltség vezetője. - Esetleg előnyugdíjazásról iehet szó. — Havonta 2.700.-Ft-ot kapok - veszi vissza a szót Gere Ferencné. - A férjem nyugdíjával együtt úgy kell beosztani minden forintot, hogy szűkösen, de elég legyen. A kirendeltségvezető nemcsak beosztásánál fogva érez együtt a dolgozni akaró munka- nélküliekkel. ugyanis néhány napig, amíg ide nem került, ő is átélte a munkanélküliséggel járó rossz közérzetet.-VeneszBehajtási akció • Salgótarján. A kohászati üzemek jelentős kintlévőségei eredményesebb behajtása érdekében anyagi érdekeltséggel egybekötött pénzbehajtási akciót kezdett. Mindazok a vállalati dolgozók, akik egyszeri megbízatási szerződés alapján az akcióban feladatot vállalnak és eredményesen dolgoznak, a behajtott összeg 1 százalékát kapják meg. Az akció március végéig tart. Új jegyző • Karancskeszi. Február elsejétől más munkakörbe kerül Gaál Zoltán, a község eddigi jegyzője. Távozási szándékát már korábban bejelentette, így a testület már gondoskodott utódról is: a jövő hónaptól Köröské- nyi Péter látja el a jegyzői feladatkört. Fogadónapok a városházán • Salgótarján. Az önkormányzat tisztségviselői minden héten szerdán fogadónapot tartanak a városháza épületében. A város választópolgárait Reggel nyolc órától tizenkettő óráig és tizennégy órától tizenhat óráig várják. 1992. február 5: Dr. Zsély András. polgármester 1992. február 12:Detre Jenő. alpolgármester 1992. február 19: Ercsényi Ferenc. alpolgármester 1992. február 26: Dr. Oravecz Péter, jegyző. Építjük mezőgazdasági külkapcsolatainkat Kíváncsiskodó A hibaelhárítás megtörtént Három hónapja délután négy órától nincs vonal, nem lehet telefonálni. Mi ennek az oka? - kérdezte Viczián Béla pataki lakos, aki régi telefon előfizető. Olvasónknak Schob- locher István, a megyei távközlési üzem helyettes vezetője adott választ: — A bejelentés után megvizsgáltuk Viczián Béla panaszát. Műszaki hiba okozta a gondot, amit azóta elhárítottunk. előfizetőnktől pedig elnézést kérünk. Szeretnéhf azonban megjegyezni: mivel Dejtáron nincs éjszakai szolgálat, kény- szerűségből egy áramkörön öt előfizetőt „éltetünk”, s ez sok műszaki problémát okoz. A salgótarjáni Peleskei Sándorné néhány hete balesetet szenvedett egy helyijáratú buszon. Kártérítést viszont nem kapott, s ezt azzal indokolták, hogy a jegy ára nem foglalja magában a biztosítási díjat. Mi igaz ebből? A N.ógrádifvíl^gyei Földműve- lődéswgyj,., jj^y^íjul , kárpátaljai vendégeket hívott meg. megyénk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának tanulmányozására. Hétfőn érkeztek Tar- jánba Beregszászból és Ungvárról a szakemberek. Ittartózko- dásuk idején sikerült üzletet is kötniük. Érről kérdeztem a csoport vezetőjét. Bacsó Istvánt, az ungvári megyei tanács mező- gazdasági és élelmiszeripari főosztályvezető-helyettesét: — Sajnos nálunk még eddig nem volt igazán jó törvény a privatizációra. így nem is igen tudjuk az adandó lehetőségeket kihasználni. Ezenkívül nincsenek kisgépeink, amelyket a gazdálkodók használnának a szétosztott földeken. Ezek a legégetőbb gondjaink. Az átalakulásban. még csak a kezdeteknél tartunk. Találkozásaink és tárgyalásaink alkalmával nemcsak árucserében gondolkodtunk a magyar szakemberekkel, hanem közös válalatok létrehozásában is. A nógrádi húsipari és a sütőipari válalattal már megkezdődtek a tárgyalások. A VIA ET VITA Rt. pályázatot hirdet (3101. Salgótarján, Pf.: 24.) VÁLLALKOZÁSI ÉS FENNTARTÁSI FŐMÉRNÖK munkakör betöltésére. Az Rt. fő tevékenysége Környezet (út) építés és Vámudvar-üzemeltetés termelő és kereskedelmi tevékenységekkel. A munkakör betöltésének feltétele:- szakirányú egyetemi végzettség és szakterületen szerzett gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány, valamint német nyelvismeret. A benyújtott pályázat tartalmazza:- a feltételeknél felsorolt okiratok másolatait,- részletes szakmai önéletrajzát,- bér és jövedelem Igényt. A pályázatokat: 1992. II. 5-ig lehet benyújtani a jelzett címre. Felvilágosítást a 11-511 -es telefonon Verebélyi Istvánná ad. (528) Nm-i Mg-i Termelők Szövetsége Salgótarján, Dimitrov út 18/b. Bérbe adja: 77 négyzetméter alapterületű, 3 helyiségből álló irodáit. Ár: megegyezés szerint. Érdeklődni: személyesen, vagy a 10-919-es telefonszámon. (632) Schamschula úr Nógrádban is jól „titkolta” a konkrétumokat A kormány tanácstalan a foglalkoztatás ügyében A szervezők indítéka kétségtelenül dicséretes volt: álljon a bátonyterenyeiek elé a megyénkben tartózkodó dr. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, s mondjon valami biztatót, mit kívánnak tenni a munkanélküliség mérséklése érdekében, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű területen. Elvégre az illusztris vendég tagja annak a tavaly júniusi kihelyezett kormányülést követően megalakított bizottságnak, amely megkülönböztetett móT dón hivatott törődni megyénk gondjaival, így például az országos átlagot jóval meghaladó arányban utcára keriiltekkel. Igen. a cél üdvözlendő volt, ám amint a minap az Ady Endre Művelődési Házban megtartott lakossági fórum utáni „hangokból" megítélhettem, az érdeklődők nem azt kapták, amit vártak, s döntő többségük elégedetlenül távozott. Ennek oka pediglen az volt, hogy a megye „felemelkedése” érdekében eddig végzett munkáról, vagy a tervezett teendőkről semmi konkrétumot nem hallottunk. Annál gyakrabban került szóba, hogy a többi volt szocialista országban még rosszabb a helyzet, hiszen például a hajdani NDK-ban a lakosság 10 százaléka, mintegy másfél millió ember munkanélküli. Ehhez képest a mi „szerény” 2,5 százalékunk és 400 ezrünk meglehetősen kedvezőnek tűnik. Legalábbis az államtitkár szerint, mert ez a relatíve jó körülmény aligha vigasztalja azokat, akik esetleg másfél-két éve nem találnak maguknak munkát. Abban viszont osztottuk a vendég véleményét, hogy a munkanélküliek egy része visz- szaél a törvény adta lehetőséggel, s nem is nagyon töri magát kenyéradó foglalatosság után. Elvégre egyiküknek-másikuk- nak 16 ezer forintot is visz a postás havonta. Javasolta is egy középkorú férfi: mindenkit ugyanannyi munkanélküli járadék illessen meg, elvégre egyformán nem dolgoznak. Mire Schamschula úr azt felelte: ez nem volna illdomos, hiszen a munkanélküli járadéknak, miként a nyugdíjnak is, vissza kell tükröznie az érintett korábbi „kivívott., jövedelmét. Egy fiatalember felvetette: miért nem csökkentik a nyudíj- korhatárt, s vezetik be, hogy harminc év munka után bárki nyugdíjba mehessen, hiszen ezáltal is mérsékelhető volna az állásra várók száma. Erre az volt válasz: ha több lenne a nyugdíjas, akkor tovább redukálódna a társadalombiztosítás bevétele, melyet csak a TB-já- rulék drasztikus emelésével lehetne ellensúlyozni. Holott az már amúgy is tetemes, összességében 53 százalék. Nem volna tehát ésszerű tovább tetézni a munkavállalók és a munkáltatók anyagi terheit. Van-e a kormánynak átfogó, az egész országra kiterjedő átképzési koncepciója? — érdeklődött a következő kérdező. Merthogy eképpen is emberek tízezrei teremthetnének maguknak új egzisztenciát. Az államtitkár nem is titkolta: ilyen tervezete nincs a kormánynak, ám nem is lehet, mivel az átképzésekről helyben szükséges dönteni. Utóvégre az adott területen tudják, milyen szakemberekre van igény. Központilag csak az oktatáshoz szükséges pénzeszközök egy részét kell biztosítani. De. hogy mennyi lehet ez az összeg szűkebb pátriánkra vetítve, arról nem esett szó. Rendben van, képezzük át a munkanélkülieket, de van-e rá biztosíték, hogy a frissen elsajátított szakmájukban képesek lesznek elhelyezkedni? — így az egyik felszólaló. Hiszen az új munkahely olyan ritka, akárcsak a fehér.holló, a termelőszövetkezetek ijfl: szétverésével pedig csak megyénkben további ezrek maradnak megélhetés nélkül. Pontos választ nem hallhattunk, pusztán egy megjegyzést: nem kell a téeszeket szétverni, szétesnek azok maguktól is. Az újabb szót kérő a közhivatalnokok számának alakulását firtatta. Az államtitkár erre úgy reagált: kevesebben vannak, mint amennyien politikai munkásként vették fel busás fizetésüket a néhai pártbizottságokon, a szakszervezeti bizottságokon, a Hazafias Népfront szervezetinél. Dr. Várkonyi József, a Köz- társasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője kiegészítésként még hozzáfűzte: ők ma huszonötén végzik el azt a munkát, amellyel korábban a megyei tanácsnál hetvenöt ember bíbelődött. Olyan speciális kérdések is terítékre kerültejc. rpinthogy: a Nógrádi Szénbányák felszámolása után ki fizeti majd a bányásznyugdíjasok elmaradt és évente esedékes szénjárandóságát, valamint a széntermeléssel gyakran együttjáró bányakárt? Ezekre Schamschula György megintcsak nem tudott érdemben felelni, mondván: ezek a témák nem tartoznak az ő ..asztalára". Bizonyára megunhatta a sok általánosságot az a férfiú, aki az államtitkárnak szegezte a kérdést: itt. Nógrádban hogyan kívánják csökkenteni a munka- nélküliséget? Mire a válasz: először az infrastruktúrát kell fejleszteni, különben kicsi a terület tőke-vonzereje. Slussz... De. hogy számszerű adattal is szolgáljak, közreadom azt a tájékoztatóban elhangzott információt, miszerint a múlt évben 15 milliárd forintot költött országunk a munkanélküliség aktív befolyásolására, történetesen átképzésre, új munkahelyekre, előnyugdíjazásra. Az idén is ugyanekkora összeg áll rendelkezésre ezekre a célokra, amely édeskevés, tekintve, hogy prognózisok szerint a munkanélküliek száma a 800 ezret, sőt az egymilliót is elérheti év végére. Tehát a sok bizonytalanság közepette is biztos: szegényes az államkassza a mind súlyosabb probléma megnyugtató kezeléséhez, s ebből következően teljes a kormány tanácstalansága a foglalkoztatás kérdésében. Ezek után csodálható-e. ha a lakossági fórum résztvevői borúlátóan hagyták el a termet?! Kolaj László