Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

4 LÁTÓHATÁR 1992. január 30., csütörtök Reklámetika - alapfokon Az írott és íratlan reklámeti- felelősséget is viselnie kellaz a fizetett hirdetés a személyi­kának van egy alapszabálya: a saját árumat nem hirdethetem úgy, hogy közben a másikét pocskondírozom, gyártóit nyil­vánosan megbélyegzem, tisz­tességükbe belegázolok, pusz­tán azért, mert mást és másként csinálnak, mint én, vagy, mint én szeretném. Ehhez képest igencsak na­gyot! vétett az SZDSZ, amikor az ország lapjainak, hirdetési újságjainak jó részében közzé­tette ama fizetett hirdetését, amelyből kiderül, hogy vannak a népnek barátai - jelesül Töl- gyessy Péter és Tardos Márton -, és vannak elvetemült ellen­ségei, azok. akik megszavazták az adótörvényeket, a költségve­tést. s ezáltal lehetetlenné tették, hogy új adó s költségvetés nél­kül kezdjük az 1992. esztendőt. (Zárójelben: a kétheti csúszás, valóban hiba volt, de talán nem elégséges ok a költségvetési törvény időben való megszüle­tésének minden áron való meg­akadályozásához.) Ehhez még annyit: a mégis időben elfoga­dott költségvetés pozitív vissz­hangot vert a világ mértékadó országaiban, Bécsben pedig, szinte azonnal felértékelődött a forint, egyedül a volt szocialista országok valutái közül. Mindennek ellenére megbé­lyegeztettünk tehát, csupán azért, mert úgy véljük, hogy minden tényleges hiba és gond ellenére, a koalíció és annak kormánya hivatott - mert erre kapott felhatalmazást, mert a Óh, te drága víz! Ismét felemelték - már­mint a köbméterkénti árát. Olyan magasan jár már az ár, mint ahol az Isten lakik. Fürdeni!?) minden este?! No, ennek már lőttek! De mi lesz a gyerekekkel, a hölgyekkel? Lubickolás he­lyett esetleg, egy néhány perces tusolás, de ezt sem a vakvilágba! Fürdeni!?) he­tente egyszer - az egész csa­lád ugyan abba a vízben: fontossági sorrendben. így gazdaságos. Hogy egészség­telen? Ezzel az „ár” nem tö­rődik! Mosni? Ruhát, aisóneműt hetente egyszer - szennye­zett fürdővízben előáztatva - lehet. Nem kell finnyás- kod ni. Különben is két hétig kell hordani az s inget és csak akkor cserélni, ha már zsírtól fénylik a nyaka. Hugv van-e más járható út? út; az éppenséggel van, csak, hogy járható-e. Ugye tél van,... havat kell szedni a kosárba. A hó tűzhelyen vízzé olvad. A szennyezett­ség leül az edény aljára, nem kell felkavarni! A pén­zesebb szegények vizet fa­kaszthatnak a kiskertben mint Szent László a sziklá­ban. .. Ót kell hívni szakér­tőnek: ő majd megmondja, hol a szikla, amelyből víz buzoghat. Ezt a vizet fel kell fogni lavórba, vödörbe, egy- fenekü hordóba. A sima vízben drága szappan nél­kül is leáztathatjuk ma­gunkról a koszt... Szóval nem csüggedni termett a magyar. Úgve minden áremelés sok-sok haszonnal jár, meg ugye minden áremelés, fizetés- emelés is: ezúttal a vizesek­nél. Igen ám, csakhogy már adtunk bért az olajosoknak, a villamosipariaknak is... Üsse kő! Adunk mi ha kell: még az élelmünket is, ha szükséges, csak... Csak egy ici-picit várjanak még a le­vegő, a fény és az éltető hő áremelésével... Hadd süssön még ránk egy kicsit a Nap... (g-l) ország gazdasági, politikai, er­kölcsi fellendítésére. Eszem ágában sincs kitérni az év végi viták mozzanataira, fel sem ötlik bennem, hogy fel­sorakoztassam azon momentu­mokat (lenne bőven), melyek arra utalnak, hogy a számos jó - és már a bizottságokban elfoga­dott - ellenzéki javaslat mellett, bizony az obstrukció, a zsaro­lás. valamint kormánybuktatás szándékainak egyértelmű jelei is felbukkannak a költségvetési pengeváltásban. Nem szolgálok most részletekkel, mert nem óhajtok az SZDSZ-hirdetés színvonalára süllyedni. Nem, mert úgy érzem, de­mokrata vagyok, sőt liberális, aki tisztában van a többség és a kisebbség viszonyával, aki tudja, hogy senkit sem lehet meghurcolni pusztán azért, mert másként látja az ország boldo­gulásának útját, mint az egyéb­ként általában jobbára tisztelt ellenzéki képviselők. Úgy vé­lem tehát, hogy a demokráciát és a liberalizmust (ez utóbbi egyebek közt a toleranciát, vagyis a másság, a másként gondolkodás elfogadását, mi több tiszteletét is jelenti) érte az első szabad választások óta el­telt immáron két év alatt a talán a legnagyobb pofon, ráadásul a magát legliberálisabbnak hir­dető SZDSZ-től. Az általános, mondhatni elvi kifogások mellett, nagyon is gyakorlati kérdések is felvethe- tők, nevezetesen: alkalmas-e ez ségi jogok megsértésére? Egy kezemben lévő szakvélemény szerint: „A hirdetés. . . súlyosan sérti az ott kedvezőtlen színben feltüntetett képviselők szemé­lyiségi jogait. A sérelem annál is nagyobb, mivel a jó hírnév­hez fűződő érdek hangsúlyo­sabb a kb. hatvanezer választó érdekeit képviselő személy ese­tében. Felhívom szíves figyelmét, hogy a sérelem polgári per útján orvosolható. . . a sérelmet szen­vedett képviselők esetében a pernyerési esély rendkívül ma­gas." Meglehet, még mindig opti­mista vagyok, ezért leírom: hi­szek benne, hogy ezzel (és a Su- rányi ügyben korábban megje­lent) hirdetéssel, nem egy új, a demokráciához méltatlan ellen­zéki stílus vette kezdetét, ha­nem kisiklás ez csupán, különö­sen itt Nógrádban, ahol az el­lenfél (remélem: nem ellenség) tisztességtelen lejáratására ilyen kísérlet eddig még nem történt. A koalíciós pártokat képviselők részéről semmiképp. Végül egy megjegyzés: ezt a választ Hereiéi’ János. Juhász Péter (az ő neve kimaradt a hir­detésből. de vállalja természete­sen, hogy az SZDSZ által kifo­gásolt esetekben az „igen” gombot nyomta meg), továbbá Kovács Gábor és Tóth Sándor KDNP-s képviselők nevében és megbízásából írtam. Speidl Zoltán (MDF) országgyűlési képviselő Csatakiáltások Egyfelől mintha örülni le­hetne: majdnem minden politi­kai pártban vannak józan erők. s megfogalmyiizák, sfirgetik a megbékélést, a nemzeti érdekli párbeszédet. Másfelől, és meg­int mások egy-egy pártban az új és legújabb csatakiáltásoknak örülnek. Itt-ott az országban létrejönnek, megszerveződnek kormánypárti és ellenzéki fóru­mok. Rendszerint neves vendégek­kel. népszerű politikusokkal a pódiumokon, s az állampolgá­rok egy-egy csoportja elviszi régi és új csatakiáltásait a fó­rumokra, mert itt az alkalom. . . Úgy vélik, hogy az el harsogott jelszavak, csatakiáltások mind a népszerű vendégeknek, mind az éppen akkor, ott politizáló em­bereknek rokonszenvesek lesz­nek. tapsokat aratnak, noha a szavak egyike-másika nem igen tűri a nyilvánosságot. . . S a csatakiáltások tulajdono­sai rendszerint nem tévednek: meghallgattatnak, egyetértésre találnak. De ha véletlenül oda­hallatszanának a másik tábor egyidejű rendezvényének más színezésű csatakiáltásai, kide­rülne. itt is, ott is egyformán nagy a sterilitás, az egyetértés az éppen máshol lévő ellenfelek szidalmazásában. S ha véletle­nül, mégis, a tábor, a fórum hangulatával ellenkező, közvetí­téssel egy párbeszéd ösztönzé­sével kísérletező hang megszó­lalna, lehurrognák, nem érte­nék: hogy jön ez ide, miért nem megy amoda elmondani? S egyáltalán, tessék igazodni! Mintha Isten tudja miért, ezt az állapotot akarnák tartósítani a legfrappánsabb jelszavak, rigmusok kiagyalói, hogy csak hadd zúgjanak el egymás mel­lett a csatakiáltások, üvöltések. Mert ha eljön a csendes, hig­gadt párbeszéd, kerekasztal ideje, gyorsan kiderül: a kiálto- zóknak a jólismert kemény frá­zisokon kívül nincs semmi mon­danivalója. Meg cselekvési szándéka se nagyon! Nekik az tetszik, ha tovább tart a táborok szekérsáncainak megerősítése, véglegesítése. Azok az állampolgárok vi­szont, akiket a „ táborok" végte­lenül idegesítenek, hiába keres­nének valami remény-mozzana­tot, önbizalomra, összhangolt cselekvésre lehetőséget nyújtó mozdulást. A szavak állóhábo­rújának hangzavara minden más hangot elnyel. S egyre dur­vább. megalázóbb az igénybeje­lentés: tessék alkalmazkodni! Tessék hegyezni a fülüket, mert aki item teszi, megint élhetet­lennek bizonyul. . . Erdős István Csütörtököt mondunk Mottó: „Emberek vagy államok csak akkor járnak el ésszerűen, ha már minden más lehe­tőséget kimerítettek.” (Katz törvénye Murphy törvénykönyvéből) Díszünnepség. Ha mi magyarok tudunk még valamit, akkor ünnepelni feltétlenül. Ha van rá ok, ha nincs. Most van. Illetve volt. Salgótarján hetven éves! Hurrá! Ez tényleg ok a felhőtlen boldogságra! Némiképp rontott az örömön, hogy ebben a virágzó gazdasági helyzetben, ahol dől a pénz. hetente hétszer déli tizenkettő­kor a városháza összes ablakából két kézzel szórják a nép közé a pénzt, nem jutott cirka két­millió arra, hogy méltóképpen megünnepelhes­sük ezt a nagy napot. Azért egy kevésbé nagy­szabású központi ünnepségre csak telt. Voltak is rajta annyian, ahány éves a város. Hetvenen. Ha folytatódik ez a tendencia, lelki szemeim előtt látom, micsoda teltházas népünnepélyről tudó­síthat köbükunokám (ükunokám a köbön), név szerint MZ/x2, pontosan 2572 január huszonhe- tedikén. A József Attilába ugyanis hatszázötve- nen férnek - s még 580 év kell a 650. évfordu­lóig. Mekkora banzáj lesz! Hamis pénz. Hogy a pénznek szűkében va­gyunk, ez csak féligazság. Ez ugyanis csak a va­lódi pénzre áll. Hamis pénz annyi van. mint a nyavalya. Van is vele baja a rendőrségnek — meg a rászedett polgárnak. Ha már mindenkép­pen valutaszűkében vagyunk, és nincs kéznél speciális vizsgáló lámpánk, feltétlen győződjünk meg róla. hogy nem azonosak-e az eladásra kí­nált (meglehet, hogy ál-)bankjegyek sorszámai. Ha ezt elmulasztjuk, megeshet, hogy csütörtököt mondunk - de még jó. ha csak itthon. Ha ugyanis Németországban próbálnánk meg fi­zetni a hamis százmárkással, Jeszenszky-ne- velte nagykövet legyen a talpán, aki kihoz ben­nünket a nyugati dutyiból. Fájdalmak. Már kétperces fájások rácolják az Egzisztencia, a Privatizációs Hitel és a hoz­zákapcsolódó Országos Garanciaalap anyjának homlokát. Születőben ugyanis az új hitelkonst- rució-többesikrek. A szülés ugyan elhúzódik kissé, de a türelem hitelt terem! Bár Murphy szerint ahhoz, hogy hitelt kaphass, előbb be kell bizonyítanod, hogy nem szorulsz hitelre. Bi­zonygatok országa leszünk! Van munka! Faágon fütyülő fülemüle le­gyek, ha értem a munkanélküliség problémáját. Ugyanis a nagybátonyi. a nagybárkányi. vala­mint a megyei tanács-önkormányzat (meg a bí­róság) 22 éve töri a fejét 6 centiméter ügyében. Ha szegény Mikszáth ezt megérhette volna! Úgyis ügyvéd akart lenni. Már ha ez az egy pere lett volna, ez is eltartotta volna őt családostul. Utána még elmehetett volna írónak, s írhatott volna ebből a hatcentis ügyből egy trilógiát. De hát szegény Mikszáth nem érte meg az Instiló- risz kontra Balogh ügyet. Kár.. . Balázs József Molnár Dénes marosvásárhelyi grafikus tárlata látható Szécsényben a Városi Művelődési és Ifjú­sági Centrumban. Az érdeklődők a kiállítást február 10-ig tekinthetik meg. -Rigó­Tárgyalásokat sürget az IPOSZ Perújrafelvétel vállalkozási adó-ügyben? (Ferenczy-Europress) Nem a régen várt gazdasági növeke­dést, ellenkezőleg, sok egyéni vállalkozó teljes ellehetetlenü­lését sietteti a néhány hete elfo­gadott adótörvény - állítják az Ipartestületek Országos Szövet­ségének vezetői. A mintegy 400.000 egyéni vállalkozó - kiskereskedő, iparos, farmer­gazda - érdekképviseletét ellátó IPOSZ elnöke. Szűcs György nem titkolja: rá szeretnék bírni a kormányt, hogy tárgyalja újra az egyéni vállalkozásokkal kap­csolatos adótörvényt, ne csak szavakban, hanem a szükséges feltételrendszert megteremtve legyen vállalkozásbarát a kabi­net és a parlament. A segélykiáltásnak1 is beillő bejelentés hátterében az áll, hogy miközben növekedtek az adó- és járulékterhek, valójában nincs lehetőség a cégforma sza­bad megválasztására. Kérdésünkre Szűcs György elmondta: — Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy például a falu pékje - az adózási feltételek okán - kénytelen betéti társulást alakítani mondjuk a feleségé­vel, a segédjével, mert nem akar egyéni vállalkozóként kedve­zőtlenebb helyzetbe kerülni. A kisiparosok és a kiskereskedők jó része úgy érzékeli, hogy egyéni vállalkozásukat csak idei-óráig tűrik meg, hosszú távra nem érdemes befektetni. Az IPOSZ valójában a ma­gánvállalkozásról szóló törvény megalkotását is sürgeti. Ettől biztonságot remélnek, neveze­tesen. hogy az érintettek kiszá­míthatóan foglalkozhatnak új cégek alapításával és a régiek fejlesztésével. A most érvény­ben lévő szabályozás éppen a biztonságot nem adja meg. Szőnyi Jenő festőművész kilencven éves Egy sikerekben és küzdel­mekben gazdag alkotói életpá­lya érkezett fontos mérföldkö­véhez: Szőnyi Jenő tanár és fes­tőművész január 30-án, azaz a mai napon tölti be kilencvene­dik életévét. Pályája kezdetén olajfestmé­nyeket. a későbbiekben már temperákat, akvarelleket, olaj- pasztellekel és tusrajzokat ké­szített. Sok kiállítást rendezett és ezek sajtóvisszhangja általá­ban kedvező volt. „Karikatúrái kitűnő jellemábrázolások” - emelte ki a Pesti Műsor 1977-es kritikája. Több mint két évtizede - már akkor sem fiatalon - került Nógrád megyével kapcsolatba. 1970. május 10-24 között Ba­lassagyarmaton. a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban állították ki „Csehszlovákia egy magyar művész szemével” címen rajzait. Ennek megszer­vezésében Hemerka Gyula az intézmény akkori igazgatója komoly érdemeket szerzett. Ez az anyag már előzőleg Budapes­ten is komoly sikert akarott. „Kiállított fekete-fehér grafi­káin a vonalak és tónusok, a fé­nyek és árnyékok: színesek” - állapította meg Szántó Gábor a Köznevelésben. Szőnyi Jenő 1971 -ben a bag- lyasaljai művésztelepen dolgo­zott. Itt készült alkotásait a kö­vetkező hónapok folyamán Bu­dapesten több helyen is kiállí­totta (például Üveggyárban című akvarelljét a Fáklya Klub­ban). 1972-ben újból Baglyasal- ján alkotott. Élményeit számos rajzban örökítette meg. 1973 márciusában Salgótarjánban az Óbudai Művész Klub tagjainak műveiből válogatást mutattak be. ezen Szőnyi Jenő több képét is kiállították. 1977-ben a művész ismét a megyében aratott komoly si­kert. Balassagyarmaton április 3 - 30 között volt Szőnyi Jenő önálló kiállítása, 36 művét mu­tatták itt be. (Ennek a megszer­vezésében Réti Zoltán játszott komoly szerepet.) Dr. Merényi László Ünnepi hangverseny a zeneiskolában Salgótarjánt köszöntik a volt növendékek 70 éves városunkban 36 éve működik az állami zeneiskola. E közel négy évtized során számtalan amatőr muzsikust nevelt az intézmény és száznál is több azoknak a száma, akiket zenei pályára orientált. Ezek a már profi muzsikusok zeneta­nári vagy művészi pályán mű­ködnek hazánkban (megyénk­ben. városunkban, zeneisko­lánkban) vagy külföldön. Sokan még ma is tanulnak. Az évforduló alkalmából a jubiláló Salgótarjánt köszöntik a volt zeneiskolai növendékek. A január 31-én. pénteken 18 órakor kezdődő ünnepi hang­versenyen fellép Füzes Péter kürtművész a Nagybátonyi Kamarazenekar kíséretével (koncertmester Tolják Vilmos), valamint: Balogh Ágnes (klari­nét). Becze Szilvia (oboa). Bo- csó Erika (zongora). Deák Pálma (zongora), Gazsi Éva (gordonka). Gál Gabriella (ének), Gál Péter (trombita). II. Koronczi Gabriella (zongora), Kajzinger Katalin (hegedű). Matuz Csilla (zongora). Törjük Vilmosné (zongora), Tóth Zol­tán (harsona). Valamennyién nagy öröm­mel szerepelnek újból itthon, a pályájukat elindító iskolájuk­ban. városunkban. Dr.Bélvei Lajosné

Next

/
Thumbnails
Contents