Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
6 MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1992. január 4., szombat ^ Színház! ssMfe W A szervezők tömegigénnyel magyarázták Eisemann Mihály operettjének meghívását a salgótarjáni József Attila Művelődési Központba, s ezt én - őszintén szólva - kétkedve fogadtam. Ugyancsak előítélettel éltem a várható színvonallal kapcsolatban, amikor megláttam a plakátot, melyről kiderült, hogy a darabot a Kecskeméti Katona József Színház művészei adják elő. Tehát nem a színház jegyzi az előadást, hanem néhány tagja „állt össze” vendégszerepelni. Volt már ilyen korábban - ha jól emlékszem Paprikáscsirke címmel 7- s az bizony meglehetősen halvány amatőr, - hakniszerű - „tákolmánynak" mutatkozott. Nos utólag be kell vallanom: az előzetes feltételezések „döntetlenre” realizálódtak. Abban ugyanis nekem volt igazam, hogy nem dőlt a közönség egy olyan előadásra, amelynek szereplői közül senkit sem ismer. Lett volna csak a színlapon Bodrogi, Sztankay, Csala Zu- zsa. Schütz Ila vagy Voight Ági neve, bizony egy tűt sem lehetett volna leejteni a nézőtéren, így pedig nemhogy „sok-sok tűnek", de még legalább „két harmadnyi háznak” is lett volna helye. Akik viszont eljöttek a bérleten kívüli előadásra, azok valóban operetlrajongók, s minden bizonnyal tudatosan választották a két ünnep közötti időtöltés eme formáját. Kitűnően szórakoztak s nem fukarkodtak a tetszésnyilvánítással sem, a nyílt színi tapssal sem. Volt is okuk erre, s e megállapítással egyszersmind azt is elismerem: tévedtem, amikor Egy csók és más... egyebek eleve; harmatgyenge produkcióra számítottam. Ez az előadás nem volt méltatlan sem a magyar operett - tetszik nem tetszik: lásd a nyugati tévétársaságok által is közvetített újévi szupergálát a budapesti Vigadóból - gazdag hagyományaihoz, sem a Katona József Színház társulatához. Nyilván a Fővárosi Operett-ben - a műfaj szakmai etalont jelentő szentélyében - lehet látni ennél paza- rabb, csillogóbb kiállítású előadásokat, jóval nagyobb kaliberű művészeket, de ez igazságtalan összehasonlítási alap lenne. A hasonló lehetőségekkel, erőkkel bíró vidéki színházak előadásainak átlagából viszont egyáltalán „nem lógott ki" az alkalmi „társulás" összteljesítménye. Amire vállalkoztak azt lelkiismeretesen meg is oldották: lett légyen az díszlet, jelmez, élő zene, színészi játék, koreográfia, vagy éppen a rendezés. Sőt egy valamiben — a lelkesedésben - felül is múlták némelyik nevesebb pesti kompánia megfáradt, „vidékre jó lesz” szemléletű, e deszkákon már nem egyszer tapasztalt mentalitását. Látszott valamennyi színészen, hogy ők maguk is élvezik a játékot, s önfeledt hangulatuk sugárzott ki a nézőtérre is. Mindenekelőtt érvényes ez az illegális -bár már bébivel is „rendelkező" - szerelmespárt megszemélyesítő Csombor Teréz és Pál Attila temperamentumos. életszerű játékára. Mindketten jól énekelnek és táncolnak, ami ugye mégiscsak alapkövetelmény egy operettben. A gyengébbik nem iránt igencsak vonzódó válóperes ügyvéd - aki előtt, mint szigorú apa előtt titkolni kell a szerelmet és az újszülöttet - szerepét Gulyás Zoltán sajátos felfogásban, helyenként „túljátszva” formálja meg. Találó gesztusokkal él Maronka Csilla a férfinek gondolt és ezért a fiatalok által a gyermekük apjának „kiszemelt” vegyészmérnök, dr.Schön Tóni, azaz Antónia alakjában. A cselekmény másik fő szálán egymásra találó pár - az idős férj mellett szüzességét kényszerűen megőrző Ani és az őt a valójában asszonnyá tevő Sándor- szerepében Wagner Márta és Turpinszky Béla elegáns megjelenésükkel, tartásukkal tűnnek ki leginkább. Utóbbi elismerést érdemel mértéktartó, mégis lendületes, ötletgazdag rendezéséért is. Orth Mihály gyakorlatilag hármas szerepében (egy megcsalt férj, a pincér és a bíró) esetenként túl harsányra veszi a figurákat, elragadtatja magát. Úgy tűnik: a közönség reagálása is „ludas” ebben. Hajdú Sándor és Basa István zenei kísérete megfelelő, kár. hogy néha nézőnek képzelik magukat és hangosan nevetve követik az általuk már ki tudja hányszor látott szituációkat. Az ügyes megoldásokat produkáló díszlet- és jelmeztervező, valamint a koreográfus neve nincs feltűntetve a színlapon, ennélfogva ezúttal is anonimok maradnak. Az előadás összhatását fokozza, hogy az Egy csók és más semmi zenei anyagába más Eisemann darabokból is beépítettek örökzöld dalokat. Ha ennek jogi akadálya nincs, akkor jól tették, hisz így érték el a fentebb már jelzett hatást.- csongrády A színész-igazgató Mikó István a sokoldalúságról (FEB) A "kis Mikó" neve ma már fogalom a szakmában. Ha kell zenél, prózát mond. komé- diázik, netán átalakul könnyet fakasztó drámai hőssé. Vagy éppen színházigazgatóvá: néhány hónapja megbízták az Arizona Színház vezetésével. — Hogy érzi magát a direktori fotelben? — Felemásan. - Az arcán átfut a jól ismert mikói mosoly. - Az ember próbálja szétválasztani a dolgokat, s eldönteni, hogy most végerendményben micsoda: színész, igazgató, kolléga, felettes, barát, vagy ellenség. . . — Nem bánta meg, hogy belement ebbe a csapdába ? — Hát... Még talán nem. Igaz, nagyon sok munka vár rám, de én világéletemben szerettem dolgozni. A feladat nagyon tetszik nekem.-— Számított arra, hogy egyszer színházat fog igazgatni? — Bár már az általános iskolában voltak előzményei az én mostani "igazgatóságomnak", hiszen színészkedés ürügyén a rendezéstől a díszletezésig mindent elvállaltam, valójában mégsem számoltam ezzel. Mindig csak színész akartam lenni. Most is csak úgy tudom elképzelni az életemet, hogy ha a két foglalkozásomat együtt gyakorolhatom: igazgatok és játszom. — Úgy tűnik, az Arizonából zenés színház lesz. . . — Nem szeretném! Igaz, hogy sok régi zenés produkciót játszunk, de ezek az előadások még az elődöm igazgatósága alatt születtek meg. Emellett azonban egy sor prózai darab is a repertoárunkon van, vagy ott lesz hamarosan. Csak meg kell nézni a műsorunkat, igaz, nálunk otthonra találtak a Rock Színház zenés programjai is. Hamarosan bemutatjuk Ibsen A tenger asszonya, Shaw Segítség orvosa, Joyce Számkivetettek című darabját, és egy ifjúsági előadásra is készülünk Álompalinta címmel. Ennek az utóbbinak én magam írom a zenéjét. — Ez egy újabb szerep. Mi más vár még ebben a szezonban az igazgatóra? — A Mindenkit megnyúzunk című darabban prózai szerepem van, a Vigyázat törékeny című két személyes musicalban Psota Irénnel együtt lépünk színpadra. — Hogyan bírja energiával? — Már mondtam: ha az ember szereti, amit csinál, akkor futja az energiájából mindenre, amit csak akar. Persze azért nekem is be kell osztanom az erőmet, igyekszem rendesen étkezni, jól kialudni magam. Na ez az, ami soha sem sikerül. Éjjel egykor-kettőkor kerülök ágyba és fél hatkor már csörög a vekker. Igaz nem én kelek, csak a feleségemet próbálom ébreszteni, mert ő képtelen magától felkelni. Attól kezdve gyakorlatilag már én sem alszom. Amikor végre sikerül észhez térnem, igyekszem elintézni az otthoni dolgaimat, hogy valami belőlem is jusson a családnak. Na ez a másik, ami soha nem sikerül. — Más ember lett igazgatóként? — Ha alapjaiban nem is változtam meg, egy s más dologban azért igen. Régen híres voltam arról, hogy két rendezői instrukció között is nagyszerűen tudtam aludni a színpadon. Erről most le kellett szoknom, egyrészt mert kevesebbet játszom, másrészt mert az ember igyekszik példát mutatni. Fegyelmezetlen alak voltam és azt hiszem, az is maradtam. — Milyen viszonyban áll a kollégákkal? — Talán idegesebb vagyok, mint azelőtt. — Miért kellett elvállalnia még a soproni színházat is? — Miért? Mert azt gondoltam. hogy a két színház értelmesen működtethető egy kézben. Szeretem Sopront, szívesen ingázom a két város között. A Madách-rokonság hagyatéka A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum birtokába került a Madách-famíliával rokonságban lévő Balogh-család hagyatéka: A család egy ma Budapesten élő leszármazottjától jelképes áron vette meg a múzeum a családi dokumentumok csaknem félszáz darabból álló együttesét. Ezzel, - valamint a korábbi években eszközölt vásárlásokkal - most már Madách minden fontos családi dokumentuma a múzeum irodalom- történeti gyűjteményének birtoka került. A legidősebb Balogh Károly Madách Imre nővérének. Máriának a második férje volt, így a családi dokumentumok a Ma- dách-kapcsolat miatt különösen figyelemre méltóak. A hagyaték értékét növeli az a tény. hogy a dokumentumok a múlt századi nógrádi családoknak azt a típusát példázzák, amely az anyagi javak megbecsülése mellett nagy fontosságot tulajdonított a művelődésnek, a kultúrának, a szellemi-művészi értékeknek. A megvásárolt gyűjtemény érdekes darabjai azok az iskolai bizonyítványok, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a váci piarista gimnázium mellett egykoron Losoncnak volt kiemelkedő szerepe a nógrádi ifjak oktatásában. nevelésében. Valódi különlegesség az a pár soros levél, amelyben Darányi földművelésügyi miniszter közel száz esztendővel ezelőtt - 1899. tavaszán- megköszöni a család egyik Alsó-Bodonyban élő tagjának. hogy a "boldogult Királyné Őfelsége" emlékére 8000 darab fenyőt és 200 darab tölgyfát ültetett. , A Benkó bravúr Amerikai dixie-mise európai liturgiára (FEB) A Benkó Dixieland Band öt kerek esztendeig készült egy amarikai jazzre építkező ökumenikus karácsonyi mise bemutatására. 1991 karácsonyán a televízió jóvoltából az egész ország láthatta a nyíregyházi evangélikus templomban megtartott mise bemutatóját, amelyen a magyar zenészek mellett fellépett Luis Armstrong még élő klarinétosa Joe Murányi, valamint Mike Vax néger trombitás is. Berki Tamás énekelt, a 200 tagú Cantemus kórus „kisérte" a zenekart. Egyedülálló kísérlet volt. amire talán csakis Benkó László vállalkozhatott. — Nem egyszerűen egy mise bemutatására készültünk, amit talán a ráfordított idő is bizonyít - mondta néhány órával a koncert után a zenekar vezetője. — Hitünk szerint kulturális misz- sziót teljesítettünk, amikor egyetlen mise zenei anyagában megpróbáltuk összesíteni a különböző világrészek egyházi hagyományait. — Miért éppen a di.xie lett a kapocs? — A mai New Orleansban megrendezett ünnepeken a papok együtt táncolnak, énekelnek a gyülekezettel, a szertartást pedig körülölelik a néger vallási dalok, spirituálék. Maga a szertartás idegen az európai ízléstől, ezért kiemeltük a zenét s hozzáillesztettük az európai liturgikus szokásokhoz. Ez a „művelet" nemcsak zeneileg jelentett bonyolult feladatot, hanem figyelembe kellett vennünk bizonyos egyházi előírásokat is. Sokat segített Bozorády Zoltán, a nyíregyházi evangélikus templom esperese, dr Várady József, római katolikus teológus professzor, hogy csak őket emeljem ki a szakértők sorából, de valamennyi egyház segített a munkában s így végül is valóban ökumenikus liturgia került a közönség elé. — Miért kellett mindehhez öt esztendő? — Előbb a zenei gyökereket kellett felkutatnunk, tudományosan meglapozni, a művet, azután következett a komponálás időszaka. Ebben a zenekar minden tagja részt vett, igazi kollektív alkotás született, az első .olyan mű, amelyet az egész együttes a magáénak mondhat. (szémann) Mózes-premier az Operaházban Rossini Mózes című operájának bemutatójára készül a Magyar Állami Operaház. A mű zenei betanítását Lamberto Gardelli irányítja és ő vezényli az első előadásokat is. A premiert január 23-án. olasz nyelven tartják. Az opera magyarnyelvű előadásait Medveczky Ádám dirigálja, a . rendező Kerényi Miklós Gábor, a díszlettervező Csikós Attila. A jelmezeket meghívott vendégként János- kuti Márta tervezte. A darabot párhuzamos szereposztásban mutatják be. Mózes szerepét Airizer Csaba és Berczelly István énekli , El- isero: Andrej Lancov és Gerde- sits Ferenc. Fáraó: Sólyont- Nagy Sándor és Stanislav Mic- kievich lesznek. A Magyar Ál látni Operaház társulata most először mutatja be Rossini Mózes-ét. A darabot a magyar közönség 1970. január 20-án és 22-én a Teatro Communale di Bologna társulatának vendégszereplésével láthatta. szintén az. Operaházban. Csoóri Sándor és Sütő András levélváltása „Leveledre pedig, amelyben a közgyűlés óhaját is tolmácsolva arra kérsz, hogy vállaljam el újra a Világszövetség tiszteletbeli elnöki tisztségét, sajnálattal közlöm: nem tehetem” - olvasható a Magyarok Világszövetségének az MTI- hez eljuttatott közleményében, amely részleteket közöl Sütő András és Csoóri Sándor levelezéséből. A Marosvásárhelyen élő író az MVSZ új elnökének címzett levelében aláhúzza: „Indokom röviden az. hogy a közgyűlés alkalmából megfogalmazott aggodalmaim teljesen beigazolódtak, mi több, az elhangzott viták intoleráns szellemiségét tekintve újabbakkal gyarapodtak". Sütő András reményét fejezte ki. hogy a „ma még aggasztó helyzet javulni fog, ám ez rendkívüli erőfeszítést igénylő munka a világ minden táján, ahol a világnézeti politikai megosztottság „magyar betegsége" pusztít". A fekete kerámia egyetlen művelője Szentesen A híres szentesi fekete kerámia talán egyetlen művelője Bese László szentesi fazekasmester. Eddig hét kiállítása volt szerte az országban, több népművészeti díj tulajdonosa. Kerámiái már Venezuelábaa, Los-Angelesbe, Svájcba és Ausztráliába is eljutottak. Képeinken a mester és művei láthatók. 1 Csombor Teréz, Orth Mihály és Gulyás Zoltán az Eisemann darab egyik jelenetében. Fotó: Gyurián Tibor
