Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

6 MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1992. január 4., szombat ^ Színház! ssMfe W A szervezők tömegigénnyel magyarázták Eisemann Mihály operettjének meghívását a sal­gótarjáni József Attila Művelő­dési Központba, s ezt én - őszintén szólva - kétkedve fo­gadtam. Ugyancsak előítélettel éltem a várható színvonallal kapcsolatban, amikor meglát­tam a plakátot, melyről kiderült, hogy a darabot a Kecskeméti Katona József Színház művé­szei adják elő. Tehát nem a színház jegyzi az előadást, ha­nem néhány tagja „állt össze” vendégszerepelni. Volt már ilyen korábban - ha jól emlék­szem Paprikáscsirke címmel 7- s az bizony meglehetősen hal­vány amatőr, - hakniszerű - „tákolmánynak" mutatkozott. Nos utólag be kell vallanom: az előzetes feltételezések „dön­tetlenre” realizálódtak. Abban ugyanis nekem volt igazam, hogy nem dőlt a közönség egy olyan előadásra, amelynek sze­replői közül senkit sem ismer. Lett volna csak a színlapon Bodrogi, Sztankay, Csala Zu- zsa. Schütz Ila vagy Voight Ági neve, bizony egy tűt sem lehe­tett volna leejteni a nézőtéren, így pedig nemhogy „sok-sok tűnek", de még legalább „két harmadnyi háznak” is lett volna helye. Akik viszont eljöttek a bérleten kívüli előadásra, azok valóban operetlrajongók, s minden bizonnyal tudatosan vá­lasztották a két ünnep közötti időtöltés eme formáját. Kitű­nően szórakoztak s nem fukar­kodtak a tetszésnyilvánítással sem, a nyílt színi tapssal sem. Volt is okuk erre, s e megál­lapítással egyszersmind azt is elismerem: tévedtem, amikor Egy csók és más... egyebek eleve; harmatgyenge produkci­óra számítottam. Ez az előadás nem volt méltatlan sem a ma­gyar operett - tetszik nem tet­szik: lásd a nyugati tévétársasá­gok által is közvetített újévi szupergálát a budapesti Viga­dóból - gazdag hagyományai­hoz, sem a Katona József Szín­ház társulatához. Nyilván a Fő­városi Operett-ben - a műfaj szakmai etalont jelentő szenté­lyében - lehet látni ennél paza- rabb, csillogóbb kiállítású elő­adásokat, jóval nagyobb kali­berű művészeket, de ez igazság­talan összehasonlítási alap lenne. A hasonló lehetőségek­kel, erőkkel bíró vidéki színhá­zak előadásainak átlagából vi­szont egyáltalán „nem lógott ki" az alkalmi „társulás" össztelje­sítménye. Amire vállalkoztak azt lelkiismeretesen meg is ol­dották: lett légyen az díszlet, jelmez, élő zene, színészi játék, koreográfia, vagy éppen a ren­dezés. Sőt egy valamiben — a lel­kesedésben - felül is múlták némelyik nevesebb pesti kom­pánia megfáradt, „vidékre jó lesz” szemléletű, e deszkákon már nem egyszer tapasztalt mentalitását. Látszott vala­mennyi színészen, hogy ők ma­guk is élvezik a játékot, s önfe­ledt hangulatuk sugárzott ki a nézőtérre is. Mindenekelőtt érvényes ez az illegális -bár már bébivel is „rendelkező" - szerelmespárt megszemélyesítő Csombor Te­réz és Pál Attila temperamen­tumos. életszerű játékára. Mindketten jól énekelnek és táncolnak, ami ugye mégiscsak alapkövetelmény egy operett­ben. A gyengébbik nem iránt igencsak vonzódó válóperes ügyvéd - aki előtt, mint szigorú apa előtt titkolni kell a szerel­met és az újszülöttet - szerepét Gulyás Zoltán sajátos felfogás­ban, helyenként „túljátszva” formálja meg. Találó gesztu­sokkal él Maronka Csilla a fér­finek gondolt és ezért a fiatalok által a gyermekük apjának „ki­szemelt” vegyészmérnök, dr.Schön Tóni, azaz Antónia alakjában. A cselekmény másik fő szálán egymásra találó pár - az idős férj mellett szüzességét kényszerűen megőrző Ani és az őt a valójában asszonnyá tevő Sándor- szerepében Wagner Márta és Turpinszky Béla ele­gáns megjelenésükkel, tartá­sukkal tűnnek ki leginkább. Utóbbi elismerést érdemel mér­téktartó, mégis lendületes, öt­letgazdag rendezéséért is. Orth Mihály gyakorlatilag hármas szerepében (egy megcsalt férj, a pincér és a bíró) esetenként túl harsányra veszi a figurákat, el­ragadtatja magát. Úgy tűnik: a közönség reagálása is „ludas” ebben. Hajdú Sándor és Basa István zenei kísérete megfelelő, kár. hogy néha nézőnek képze­lik magukat és hangosan ne­vetve követik az általuk már ki tudja hányszor látott szituáció­kat. Az ügyes megoldásokat produkáló díszlet- és jelmezter­vező, valamint a koreográfus neve nincs feltűntetve a színla­pon, ennélfogva ezúttal is ano­nimok maradnak. Az előadás összhatását fo­kozza, hogy az Egy csók és más semmi zenei anyagába más Ei­semann darabokból is beépítet­tek örökzöld dalokat. Ha ennek jogi akadálya nincs, akkor jól tették, hisz így érték el a fentebb már jelzett hatást.- csongrády ­A színész-igazgató Mikó István a sokoldalúságról (FEB) A "kis Mikó" neve ma már fogalom a szakmában. Ha kell zenél, prózát mond. komé- diázik, netán átalakul könnyet fakasztó drámai hőssé. Vagy éppen színházigazgatóvá: né­hány hónapja megbízták az Ari­zona Színház vezetésével. — Hogy érzi magát a direk­tori fotelben? — Felemásan. - Az arcán át­fut a jól ismert mikói mosoly. - Az ember próbálja szétválasz­tani a dolgokat, s eldönteni, hogy most végerendményben micsoda: színész, igazgató, kol­léga, felettes, barát, vagy ellen­ség. . . — Nem bánta meg, hogy be­lement ebbe a csapdába ? — Hát... Még talán nem. Igaz, nagyon sok munka vár rám, de én világéletemben sze­rettem dolgozni. A feladat na­gyon tetszik nekem.-— Számított arra, hogy egy­szer színházat fog igazgatni? — Bár már az általános isko­lában voltak előzményei az én mostani "igazgatóságomnak", hiszen színészkedés ürügyén a rendezéstől a díszletezésig min­dent elvállaltam, valójában mégsem számoltam ezzel. Min­dig csak színész akartam lenni. Most is csak úgy tudom elkép­zelni az életemet, hogy ha a két foglalkozásomat együtt gyako­rolhatom: igazgatok és játszom. — Úgy tűnik, az Arizonából zenés színház lesz. . . — Nem szeretném! Igaz, hogy sok régi zenés produkciót játszunk, de ezek az előadások még az elődöm igazgatósága alatt születtek meg. Emellett azonban egy sor prózai darab is a repertoárunkon van, vagy ott lesz hamarosan. Csak meg kell nézni a műsorunkat, igaz, ná­lunk otthonra találtak a Rock Színház zenés programjai is. Hamarosan bemutatjuk Ibsen A tenger asszonya, Shaw Segítség orvosa, Joyce Számkivetettek című darabját, és egy ifjúsági előadásra is készülünk Álompa­linta címmel. Ennek az utóbbi­nak én magam írom a zenéjét. — Ez egy újabb szerep. Mi más vár még ebben a szezonban az igazgatóra? — A Mindenkit megnyúzunk című darabban prózai szerepem van, a Vigyázat törékeny című két személyes musicalban Psota Irénnel együtt lépünk színpadra. — Hogyan bírja energiával? — Már mondtam: ha az em­ber szereti, amit csinál, akkor futja az energiájából mindenre, amit csak akar. Persze azért ne­kem is be kell osztanom az erőmet, igyekszem rendesen ét­kezni, jól kialudni magam. Na ez az, ami soha sem sikerül. Éj­jel egykor-kettőkor kerülök ágyba és fél hatkor már csörög a vekker. Igaz nem én kelek, csak a feleségemet próbálom ébresz­teni, mert ő képtelen magától felkelni. Attól kezdve gyakorla­tilag már én sem alszom. Ami­kor végre sikerül észhez tér­nem, igyekszem elintézni az otthoni dolgaimat, hogy valami belőlem is jusson a családnak. Na ez a másik, ami soha nem sikerül. — Más ember lett igazgató­ként? — Ha alapjaiban nem is vál­toztam meg, egy s más dolog­ban azért igen. Régen híres vol­tam arról, hogy két rendezői instrukció között is nagyszerűen tudtam aludni a színpadon. Er­ről most le kellett szoknom, egyrészt mert kevesebbet ját­szom, másrészt mert az ember igyekszik példát mutatni. Fe­gyelmezetlen alak voltam és azt hiszem, az is maradtam. — Milyen viszonyban áll a kollégákkal? — Talán idegesebb vagyok, mint azelőtt. — Miért kellett elvállalnia még a soproni színházat is? — Miért? Mert azt gondol­tam. hogy a két színház értel­mesen működtethető egy kéz­ben. Szeretem Sopront, szíve­sen ingázom a két város között. A Madách-rokonság hagyatéka A salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum birtokába került a Madách-famíliával rokon­ságban lévő Balogh-család ha­gyatéka: A család egy ma Bu­dapesten élő leszármazottjától jelképes áron vette meg a mú­zeum a családi dokumentumok csaknem félszáz darabból álló együttesét. Ezzel, - valamint a korábbi években eszközölt vá­sárlásokkal - most már Madách minden fontos családi doku­mentuma a múzeum irodalom- történeti gyűjteményének bir­toka került. A legidősebb Balogh Károly Madách Imre nővérének. Mári­ának a második férje volt, így a családi dokumentumok a Ma- dách-kapcsolat miatt különösen figyelemre méltóak. A hagyaték értékét növeli az a tény. hogy a dokumentumok a múlt századi nógrádi családoknak azt a típu­sát példázzák, amely az anyagi javak megbecsülése mellett nagy fontosságot tulajdonított a művelődésnek, a kultúrának, a szellemi-művészi értékeknek. A megvásárolt gyűjtemény érdekes darabjai azok az iskolai bizonyítványok, amelyek egyér­telműen igazolják, hogy a váci piarista gimnázium mellett egy­koron Losoncnak volt kiemel­kedő szerepe a nógrádi ifjak ok­tatásában. nevelésében. Valódi különlegesség az a pár soros le­vél, amelyben Darányi földmű­velésügyi miniszter közel száz esztendővel ezelőtt - 1899. ta­vaszán- megköszöni a család egyik Alsó-Bodonyban élő tag­jának. hogy a "boldogult Ki­rályné Őfelsége" emlékére 8000 darab fenyőt és 200 darab tölgy­fát ültetett. , A Benkó bravúr Amerikai dixie-mise európai liturgiára (FEB) A Benkó Dixieland Band öt kerek esztendeig ké­szült egy amarikai jazzre épít­kező ökumenikus karácsonyi mise bemutatására. 1991 kará­csonyán a televízió jóvoltából az egész ország láthatta a nyí­regyházi evangélikus templom­ban megtartott mise bemutató­ját, amelyen a magyar zenészek mellett fellépett Luis Armstrong még élő klarinétosa Joe Murá­nyi, valamint Mike Vax néger trombitás is. Berki Tamás éne­kelt, a 200 tagú Cantemus kórus „kisérte" a zenekart. Egyedü­lálló kísérlet volt. amire talán csakis Benkó László vállalkoz­hatott. — Nem egyszerűen egy mise bemutatására készültünk, amit talán a ráfordított idő is bizonyít - mondta néhány órával a kon­cert után a zenekar vezetője. — Hitünk szerint kulturális misz- sziót teljesítettünk, amikor egyetlen mise zenei anyagában megpróbáltuk összesíteni a kü­lönböző világrészek egyházi hagyományait. — Miért éppen a di.xie lett a kapocs? — A mai New Orleansban megrendezett ünnepeken a pa­pok együtt táncolnak, énekel­nek a gyülekezettel, a szertar­tást pedig körülölelik a néger vallási dalok, spirituálék. Maga a szertartás idegen az európai ízléstől, ezért kiemeltük a zenét s hozzáillesztettük az európai li­turgikus szokásokhoz. Ez a „művelet" nemcsak zeneileg je­lentett bonyolult feladatot, ha­nem figyelembe kellett vennünk bizonyos egyházi előírásokat is. Sokat segített Bozorády Zoltán, a nyíregyházi evangélikus templom esperese, dr Várady József, római katolikus teológus professzor, hogy csak őket emeljem ki a szakértők sorából, de valamennyi egyház segített a munkában s így végül is való­ban ökumenikus liturgia került a közönség elé. — Miért kellett mindehhez öt esztendő? — Előbb a zenei gyökereket kellett felkutatnunk, tudomá­nyosan meglapozni, a művet, azután következett a komponá­lás időszaka. Ebben a zenekar minden tagja részt vett, igazi kollektív alkotás született, az első .olyan mű, amelyet az egész együttes a magáénak mondhat. (szémann) Mózes-premier az Operaházban Rossini Mózes című operájá­nak bemutatójára készül a Ma­gyar Állami Operaház. A mű zenei betanítását Lamberto Gardelli irányítja és ő vezényli az első előadásokat is. A premi­ert január 23-án. olasz nyelven tartják. Az opera magyarnyelvű előadásait Medveczky Ádám dirigálja, a . rendező Kerényi Miklós Gábor, a díszlettervező Csikós Attila. A jelmezeket meghívott vendégként János- kuti Márta tervezte. A darabot párhuzamos sze­reposztásban mutatják be. Mó­zes szerepét Airizer Csaba és Berczelly István énekli , El- isero: Andrej Lancov és Gerde- sits Ferenc. Fáraó: Sólyont- Nagy Sándor és Stanislav Mic- kievich lesznek. A Magyar Ál látni Operaház társulata most először mutatja be Rossini Mózes-ét. A darabot a magyar közönség 1970. ja­nuár 20-án és 22-én a Teatro Communale di Bologna társula­tának vendégszereplésével lát­hatta. szintén az. Operaházban. Csoóri Sándor és Sütő András levélváltása „Leveledre pedig, amelyben a közgyűlés óhaját is tolmá­csolva arra kérsz, hogy vállal­jam el újra a Világszövetség tiszteletbeli elnöki tisztségét, sajnálattal közlöm: nem tehe­tem” - olvasható a Magyarok Világszövetségének az MTI- hez eljuttatott közleményében, amely részleteket közöl Sütő András és Csoóri Sándor leve­lezéséből. A Marosvásárhelyen élő író az MVSZ új elnökének címzett levelében aláhúzza: „Indokom röviden az. hogy a közgyűlés alkalmából megfogalmazott aggodalmaim teljesen beigazo­lódtak, mi több, az elhangzott viták intoleráns szellemiségét tekintve újabbakkal gyarapod­tak". Sütő András reményét fejezte ki. hogy a „ma még aggasztó helyzet javulni fog, ám ez rend­kívüli erőfeszítést igénylő munka a világ minden táján, ahol a világnézeti politikai megosztottság „magyar beteg­sége" pusztít". A fekete kerámia egyetlen művelője Szentesen A híres szentesi fekete kerámia talán egyetlen művelője Bese László szentesi fazekasmester. Eddig hét kiállítása volt szerte az or­szágban, több népművészeti díj tulajdonosa. Kerámiái már Venezuelábaa, Los-Angelesbe, Svájcba és Ausztráliába is eljutottak. Képeinken a mester és művei láthatók. 1 Csombor Teréz, Orth Mihály és Gulyás Zoltán az Eisemann da­rab egyik jelenetében. Fotó: Gyurián Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents