Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-13 / 292. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. december 13., péntek A szegények érdekében... ? A legravaszabb, legkínosabb demagógia határát súrolja, ha egy-egy önkormányzat a szegények érdekeire hivatkozva tűri el, támogatja a törvénytelenséget. Az úgynevezett kágéesté piacok ügyéről van szó. Tiltakozhatnak állampolgárok, hogy szemét-árúkkal, bóvlival rendszeresen becsapják őket, tiltakozhatnak adófizető kereskedők, hogy az adó-és vámmentes, a lopott árúk dömpingszerű legális jelenléte ellehetetleníti őket. Tiltakozhatnak piac-szomszédok, hogy az illegális szeszkereskedelem és a bűnözés melegágya a lengyelpiac; mindez semmit nem használ. . . Sőt: egy-egy polgármester úgymond, a szegények oldalára áll, nyilatkozik, és „hajthatatlan” a kágéesté-piac mellett. . . Nem azt mondja, hogy egy kis türelmet kérne ahhoz, hogy rend legyen, hogy majd közérdekű, reális megoldásokat keresnek, hanem azt mondja, hogy neki fontosabb sokezer ember, a szegények érdeke, olcsó vásárlási lehetősége, mint az amu- gyis drágán árúsító kereskedők panaszkodása. Megáll az ész! Hát nem azért születnek a törvények, szabályozások ebben az országban, hogy korlátozzák a bűnözést, megvédjék az állam, az állampolgárok tényleges érdekeit? Hát nem azért választanak a városlakók önkormányzatokat, hogy azok okos helyi politizálással a törvényesség, a rend, a korszerű működés körülményeit garantálják? S itt már régen nem a lengyelekről, románokról, szlovákokról, oroszokról van szó, akik saját szegénységük miatt vállalják az illegális árúbehozatal és kivitel kockázatát... Itt már egészen másról van szó! Magyar állampolgárok meglehetősen széles köre veszi át a piacokon a Karácsonyi választék Amerikában (MTI) Jóllehet karácsony előtt az amerikai lapok tele vannak, a romló gazdasági helyzetről, a növekvő munkanélküliségről szóló hírekkel, az ünnepi árúkínálatot tekintve a gondok viszonylagosak. Nyilvánvalóan nem érintik a Neiman-Marcus luxusáruház üzletfeleit, akiknek a cég hagyományos karácsonyi katalógusa az ezerdolláros női kabátkák, 160 dolláros londoni férfiingek és üvegszáloptikás, világító macska-nyakörvek mellett egyedülálló ajánlattal szolgál: megrendelhetik az Öböl-háborúban használt terepjáró katonai járművet. A harckocsihoz hasonló mászó-képességű autó jövendő tulajdonosainak külön vizsgát kell majd tenniük, miután leszurkolták az 50.000 dolláros vételárat. Ám a jeep sivatagi utóda nyilván legalább olyan státusjelképnek számít majd, mint egy Mercedes, hiszen ugyanannyiba kerül. Nem kell persze feltétlenül milliomosnak lenni, hogy eredeti ajándékhoz juthassunk, íme, néhány példa a páratlan kínálatból: elemes forgókéses borotva, amellyel élemedett férfiak a fülükböl-orrukból burjánzó szőrt kurtíthatják; rádiósmagnós Walkman, amely egyúttal méri, milyen távolságot tett meg gyalogló, vagy kocogó gazdája. Nem éppen olcsó, de frappáns a telefonkészülék, amely a megadott név alapján, hangutasításra tárcsázza a betáplált 20 számot. Legalább ilyen szellemes az a telefon, amellyel viszont tetszés szerint elváltoztathatjuk hangunkat, ha nem akarjuk, hogy megtudják, ki van a vonalban. Drágább mulatság a világító földgömb, amelyen a fény és az árnyék változása mutatja, hol van éppen nappal vagy éjszaka a glóbuszon, míg a japánok - sok egyéb mellett - háromdimenziós felvételeket készítő kamerával jelentek meg karácsonyra. Egy másik japán sláger: a Sony „elekronikus könyve,,: a táskarádió méretű készülék képernyőjén kompakt lemezek szövege olvasható. A méretek szédítőek, egyetlen lemez százezer oldalas lexikon anyagát tárolja, de kapható már értelmező szótár és szakácskönyvgyűjtemény, sportlexikon és útikönyv, sőt: elektronikus Biblia - egyetlen kulcsszót, idézetet betáplálva megjelenik a képernyőn a megfelelő szakasz az Ó-, vagy az Újszövetségből. Az adatbankkal párosított elekronikus „jegyzetfüzetek” választéka immár áttekinthetetlen. Az egyik legnépszerűbb segítségével pillanatok alatt megoldhatjuk a legbonyolultabb keresztrejtvényt is. Akinek van arra 120 dollárja, azzal egy újfajta mérleg élőszóval közli, hogy mennyit nyom. Aki agglegény-ismerősét akarja karácsonyra elkápráztatni, rendelhet neki egy szép nagy dobozt, amely magától megnyílik, s lengén öltözött hölgy lép ki belőle, aki maradék ruhájától megszabadulva kíván a címzettnek igazán kellemes ünnepeket. Heltai András Egy kisfiú nagy szerencséje Az elmúlt hét végén ünnepélyes keretek között adtak at a gycrC kék körében népszerű LUTRA játék Sebesség című albumának a födi ját, egy Renault Clio-t, a tatabányai SONN Autó Kft. ajándékát. A boldog nyertes, Nagy János, édesanyjával és nővérével együtt a Felvonulás téren, az aranykapu színpadnál vette át a LUTRA képviselőitől a fődíjat. János 10 éves, Halmajon lakik és nem is számított arra, hogy ő nyerhet, pedig egy milliós nyeremény náluk is elfér. Édesapja Tengizben dolgozik, épületlakatos, édesanyja háztartásbeli. fotó: Szabó-Jilek Ádám külföldiek helyét, és kerüli meg. játssza ki a magyar törvényeket, a kereskedelem, az adózás elemi szabályait. Szinte kínos leírni, mert akkora evidencia: semmilyen ügyben nem lehet az állampolgároktól új, igazi polgár-mentalitást igényelni, felelős tulajdonosi, városlakói magatartást elvárni, ha más ügyekben maga a közhatalom felejt el törvénytisztelő lenni, sőt ezzel ellenkező álláspontját még nyilvánosság előtt is közérdeknek álcázni igyekszik. . . A szegények érdekében cselekedni kéne, munkálkodni kéne, s nem magyarázkodni, ködösíteni... Annál is inkább, mert úgy hírlik, nemcsak a munka hiányzik, de pénz is akadna efféle cselekvésre, hiszen az önkormányzatok 1991/92 fordulóján mintegy 50 milliárdot őriznek bankbetétben. Erdős István Szövegelés A jó házasság titka „Egy férfi csak akkor modhatja el magáról, hogy jól nősült, ha megért minden olyan szót is, amit ki sem mondott a felesége.” Alfred Hitchcock Formális logika „A nőket éppen úgy nem lehet puszta logikával felfogni, mint a tüzet. Ha ráfújsz a gyertyalángra, kialszik. Ha viszont az izzó parázsra fújsz rá, fellobban a láng! A nőkkel hásonló a helyzet.” Vittorio de Sica Ünnepi nyilatkozat „Sohasem gondoltam volna, hogy egy 60 esztendős nővel fogok lefeküdni.” Alan Simpson szenátor, felesége születésnapján Pótcselekvés „Hogyha Lanita tűzoltókészüléket használt volna ahányszor csak felforrósodott az alsóneműje, kevesebb bajt csinált volna.” Frank Sinatra, kolléganőjéről Ingakísérlet a templomban A Szombathelyi Egyházmegye, a megyei közgyűlés es a városi közgyűlés, valamint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Kuné Adolf születésének 150. évfordulóján emlékülést szervezett Szombathelyen, amelynek keretében bemutatták az egykori főpap ingakísérletét, mivel a Föld forgását bizonyította. Az 1880. augusztus 26-án elvégzett ingakísérlet alapján 30 méter magasba rögzítették az ingát a Székesegyházban, ahol az a 30 kg-os súlyával - amelyet Gotthárd Jenő asztrofizikus készítetett a Ganz Müvekben -, 11 fokonként döntött el egy bábut. (MTI Foto) Öregebb a, jégember” A szeptember 19-én a Simi- laun tiroli gleccseren talált „jégember” egyes tudósok szerint még annál is öregebb, mint amilyenre az első vizsgálatok alapján becsülték. Konrad Spindler, az innsbrucki egyetem professzora szerint a Kölnben elvégzett tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a „jégember” baltájának feje nem bronzból, hanem rézből készült, amiből arra lehet következtetni, hogy a „homo tyroliensis” a bronzkorszak előtt élt. A mumifikált holttesten talált fűmaradványokon végzett carbon-14 vizsgálatok pedig arra utalnak, hogy a „jégember” 4.616 vagy 4.866 évvel ezelőtt élhetett, de inkább az utóbbi dátum a valószínű. Ezeket a vizsgálatokat egyidejűleg végezték a párizsi és az uppsalai egyetemen. Spindler megállapításait megerősítette Markus Egg, a Meisseni Római-Germán Intézet professzora is. A .jégember” mellett talált tárgyak közül többet a németországi Meis- senbe szállítottak. Egy professzor az osztrák televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a „jégember” mellett talált nyílvesz- szők egynémelyike nem volt alkalmas arra. hogy rendeltetész- szerűen használják. A profesz- szor szerint a „jégember” nem érezte magát fenyegetve és félkész nyílvesszőket vitt magával azzal, hogy majd hegyi túrája során készre faragja azokat. Sabrina Salerno és Angelo Cavagna, az olasz szórakoztatóipar két -sztárja belháborút, azazhogy kebelháborút vív egymással.,. Eldöntendő, hogy melyikük keble a természet bő ajándéka, melyik látványos orvosi siker. Eközben Szicíliában is zajlik egy epizód. Bizonyos Antonio P. úr bíróság elé citálta plasztikai sebészét; azzal vádolja, hogy „a jobb mell egy centivel kisebbre sikerült, mint a bal, továbbá tapogatáskor fáj, és zavarja a fiúval való kapcsolatában". Lapjelentés szerint a bíróság felmentetten a sebészt, s így ő nyugodtan folytathatja tovább a kebelátalakító tevékenységét. Egyelőre. Mert ha beigazolódik az amerikai félelem, hogy tud- nillik a szilikonos kebelpótlás t, ’ ni/ Kebelügyek rákbetegséget okoz és emiatt be kellene tiltani, nos, akkor befellegzett az iparágnak. Angol orvosok szerint az Egyesült Államok esetleges döntése véget vet az évi 34 millió dollárt forgalmazó brit műtéteknek is. Nagy-Britanniában ugyanis 6800 dollárért végeznek ilyen beavatkozást és ezt az összeget tavaly mintegy ötezer nő fizette ki. A Times is beszámolt róla, hogy az idomaikkal elégedetlen hírességek közül ki fordult kebelszabászhoz. Mariéi Hemingway például már panaszkodott is a cinikus célozgatások miatt, hogy tudnillik a keble nem az övé, hanem a hollywoodi stúdió kelléktáráé; az énekesnő Cher orvosi igazolás alapján mondatta ki a bírósággal, hogy minden testrésze eredeti - a keble és az orra kivételével; Joan Colling perelt, Jane Fonda nyilatkozott, és természetesen megszólalt Mrs. Rambo is, Brigitte Nielsen, Stallone egykori neje: „Elegem van, hogy a filmrendezőket csupán a keblem érdekli.” Egyelőre azonban csak az orvosok tartanak a ráktól, azaz a műtétek betiltásától, s nem a nők. Leporolt dossziék Halott csecsemő a szemétdombon Szerelem, házasság, gyerek. Talán ez lenne a legideálisabb sorrend a férfi és nő kapcsolatában. Különösen a középkorban szigorú erkölcs írta elő a házasság előtti szexuális kapcsolat tilalmát; megszegőit egy életre megbélyegezték. Manapság ezt nem vesz- szük ilyen komolyan... Esetünkben a lány még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, a fiú pedig tényleges katonai szolgálatát teljesítette. Szerették egymást, amikor csak tehették, együtt voltak. Egy-két hónap múlva a lány érezte, hogy valami nincs rendjén, terhességre gyanakodott. Hirtelenjében nem is tudta, mitévő legyen, kivel beszélje meg titkát, kitől kérjen tanácsokat. Barátnőiben nem bízott igazán, félt, hogy kifecsegik. Szüleit túl szigorúnak tartotta, tőlük bosz- szúállásra számított. A fiú, aki a legközelebb állt hozzá, aki a gyerek apja, nem volt a közelében. Napokon keresztül gyötrődött. Végül tollat ragadott, és megírta szerelmének, hátha nála megértésre talál. Nem így történt. Postafordultával jött a válasz: Csinálj valamit, mert a gyereket nem tudjuk eltartani! A hírt rövidesen a fiú szülei is megtudták, akik szétkürtölték fűnek-fának, még a lány édesanyjának is elmondták. Ekkortól elszabadult a pokol. Az anya azt vetette a lány szemére, hogy szégyent hozott a családra: kitagadják. A lány némán hallgatta a szidalmakat. Amikor a feldühödött anya kissé megnyugodott, közelebb ment hozzá, és megsímogatta: — Jó, jó, ami megtörtént, azon már nem tudunk változtatni, majdcsak megleszünk valahogy. Adott a lánynak kétezer forintot, menjen a kórházba, és vetesse el a gyereket. A lány előrehaladott terhessége miatt azonban erre már nem volt lehetőség. Eljött a karácsony. A fiú hazajött szabadságra, és megtartották az eljegyzést. A vőlegénynek eszébe jutott a korábbi levél tartalma, és megkérdezte menyasszonyától, hogy sike- rült-e elvetetni a gyereket. A lány hazudott. Azért kövér egy kicsit, mert fogamzásgátlót szed. Ezzel lezártnak tekintették az ügyet. Az anya azonban sehogyan sem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy lánya gyermeket szül. Tudatosan szőtte bűnös terveit. Ráparancsolt, hogy bárki érdeklődik terhessége iránt, tagadja le, és mondja hogy jól megy a dolga, ezért hízott meg egy kicsit. Eljött a szülés ideje. Ennek az emlékezetes napnak a délutánján a lány bement a kisszo- bába, a család többi tagja pedig a nagyszobában nézte a televíziót. Á szülési fájdalmak egyre erősödtek, sűrűsödtek, mígnem megjelent az anya, azzal az eltökélt szándékkal, hogy mielőtt a lány magához tér, az újszülöttet eltünteti. A lány segítségért, mentőkért könyörgött, hiszen tudta, szülés után a gyermeket el kell látni, amire sem ő, sem az anyja nem képes. De az anya hajthatatlan maradt: a gyermeket otthon kell megszülnie. Megindult a szülés. A lány kómás állapotba került, talán még az eszméletét is elvesztette. De így is hallotta, hogy a gyerek felsírt, életjelet adott magáról. Többre nem emlékezett. Azt sem tudta, hogy szép fiúgyermeknek adott életet. Az alkalmi bába befogta a gyerek száját, s mindaddig rajta tartotta, amíg életjelt adott. A gyereket egy reklámszatyorba csomagolta, és elrejtette a szekrénybe. A lepedőt és a véres ruhákat beáztatta, tiszta ágyneműt húzott, pár percen belül úgy nézett ki a lakás, mintha mi sem történt volna. Amikor a lány eszméletét visszanyerte, érdeklődött: — Anyu, fiút, vagy lányt szültem? Az anya széttárta a kezét, és zavartan mondta: — Sajnos a gyerek halva született. A lány megrökönyödött: — Ez nem lehet igaz, hiszen hallottam, hogy felsír. Hozd ide, és mutasd meg! — De az anyja ráripakodott: — Nem hallottál te semmit, hiszen nem voltál magadnál. Biztosan csak beképzelted. így a lány kénytelen volt belenyugodni a dologba. Áz asszony még aznap éjjel a halott csecsemőt levitte a kukába. Másnap a szeméttelepen találtak rá a gyerekre. A bíróság az anyát öt év szabadságvesztésre ítélte, míg a lányát felmentette az emberölés vádja alól.-álv-
