Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-13 / 292. szám
I 1991. december 13., péntek MEGYEI KÖRKÉP Luca, Luca, kitty-kotty Népszokások Nógrádban is András-naptól Gergely-na- pig, vagyis november végétől március derekáig tartó téli időszakhoz, más néven a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó hiedelmek, szokások Luca napjához is kötődnek. December tizenharmadikát eleink igazi gonoszjáró napként emlegették. A néphit úgy tartja, hogy ez az év legrövidebb nappala, illetve leghosszabb éjszakája, így legkedvezőbb időpont a sötétség hatalmának, a gonosznak, amely - a hagyomány szerint- női alakot öltve boszorkányként végezte a rontást. A gonoszűzés szokása értelmében ilyenkor az asszonyokat eltiltották a dologtól, még tüzet is csak a férfiak rakhattak. A rontás ellen pedig számos varázslással védekeztek. Ezek közé tartozik a lucázás, más néven palázolás, kotyolás, amikor hét-tizenkét éves fiúgyermekek szalmát vagy egy kis fatuskót húzva maguk után, sorra járták a házakat. Az ajtó elé, kemence szögletbe egy kis szalmát hintettek, s a fára ülve mondták, énekelték a varázslószöveget. A gazdasszony megajándékozta őket, de a szalmát és a tőkét ott kellett hagyják, mert csak akkor lettek „ ülősek” a tyúkok. A boszorkányok távoltartása, meglátása volt a célja a kémény alatt megkötött nyírfaseprővel való sepregetésnek. A boszorkánylátásra a Nógrádban is ismert Luca-széke szolgált. Ezt egyes helyeken tizenhárom vagy kilencfajta fából faragták, s ha készítője a karácsonyi éjféli misén ráült, megláthatta a környék összes boszorkányát. De aztán a széket rögvest el kellett égetnie. Rimócon és környékén az ajtó előtt keresztbe állított seprővel tartották távol a boszorkányokat, míg a megye északi részein lévő falvakban a zsebben hordott fokhagymagerezdnek tulajdonítottak effajta védőszerepet. Ugyanitt meteorológiai előzetest is készítettek: Lucától karácsonyig minden nap minden órájában feljegyezték az időjárás jellemzőit. Megfigyeléseik szerint ugyanis ezek a következő év hónapjai időjárásának feleltek meg. (Mihalik) ízlik a tízórai a hasznosi suliban (ivurkó Péter felvétele Kritikus helyzetben a mezőgazdasági szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) került a monopolisztikus felvásárlási viszonyok, illetve a KGST piacok összeomlása miatt. Az előzőekből következően szövetkezeteink — legfőbb árú- növényüket - az őszi búzát, - a termelési költségek növekedésével ellentétben, jóval a tavalyi ár alatt kényszerültek eladni. Az ebből adódó árvesztesség mintegy 100 millió forint. Az állattenyésztés dekonjuk- turája miatt 1991 évben tovább folytatódott az állatlétszám csökkenés. Különösen figyelemre méltó, sőt figyelmeztető a sertéslétszám alakulása. Az évek óta stabilnak tartott ágazatban ez év végére várhatóan mintegy 30 százalékos létszám- csökkenéssel kell számolni. Az alaptevékenység ágazatainak kényszerű termelés csökkentése hosszú távon élelmiszer ellátási zavarok előidézője lesz, amelynek jeleit a tojás hiány már mutatja. Az eddigi húzó ágazat, az alaptevékenységen kívüli tevékenység termelése a belföldi kereslet csökkenése miatt jelentősen, mintegy 25 százalékkal visszaesett. A termelés csökkenésének következményeként drasztikusan csökkent az elérhető jövedelmek összege és 26 százalékkal a szövetkezetekben foglalkoztatottak létszáma. Az ügyvezető elnökség kiemelten foglalkozott a szövetkezetek pénzügyi helyzetével. Az 1991 évi 25 százalékos fajlagos termelési költség, valamint a közel 60 millió forintnyi költségvetési elvonás növekedés, ugyanakkor a támogatások összegének megközelítően 20 millió forintos csökkenése a teljes pénzügyi ellehetetlenülés helyzetébe sodorta a szövetkezetek döntő többségét. Az idén várhatóan a szövetkezetek 70 százaléka zár veszteséggel, amelynek összege mintegy 250 millió forint. A mezőgazdaságtól elforduló pénzintézetek hitelezési gyakorlata, a 38-40 százalékos hitelkamatok ellenére egyre szűkülő hitellehetőségek miatt szövetkezeteink a befolyó apróbb-na- gyobb bevételekből kényszerülnek a termelés perspektívát- lan finanszírozására. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem, hogy a jövő évi termelés pénzügyi megalapozására nincs mód, de a szövetkezetek fennmaradásának ténye sem állítható biztonsággal. A kritikus helyzetre utal az is, hogy a szövetkezetek 1991 évben alig több, mint 100 millió forintott fordítottak beruházásra, ami nem, hogy a termelő alapok bővítésére, de az elhasználódott eszközök pótlására sem elegendő. Ebből pedig egyenesen következik, hogy hosszú távon ez a folyamat a már ma is többsségében elavult eszközállomány teljes leromlásához vezet. Összegzésként az mondható tehát, hogy ma a megye mező- gazdasági termelőszövetkezeteit a közgazdasági kényszer miatti folyamatos termelés csökkentés, pénzügyi helyzetüket a teljes kiszolgáltatottság, a gazdálkodás jövője tekintetében- kialakult agrárkoncepció híján- a kilátástalanság jellemzi. Az előzőekből levonható következtetés pedig az, hogy a körülmények változatlansága, azaz a gyors és hathatós kormányzati és ágazati intézkedés elmaradása a teljes összeomláshoz vezet, amelynek következményei beláthatatlanok. Mondhatná bárki, így van ez rendjén, hiszen a szövetkezeteknek leáldozott, a farmergazdaságoké a jövő. Ám ez a kijelentés megalapozatlan és szakmailag elfogadhatatlan lenne, ugyanis a tények ismeretében egyértelműen állítható, hogy a jövőben még hosszú évekig a nagyüzemek lesznek - akarva, akaratlan - a mezőgazdasági termelés meghatározói. Hogy miért? Mert a népgazdaságnak nincs pénze, hogy befektessen a mezőgazdaságba, ezáltal vonzóvá tegye bárki számára ezt az igen kemény helyállást igénylő tevékenységet. Ma a farmergazdaságoknak nincs kialakult termelőeszköz rendszerük, mert nincs pénze a népgazdaságnak. A meglévő eszközök hatékony működtetése ugyanakkor nagyüzemi méreteket feltételez. Összeomlottak a piacok, nincs biztonsággal tervezhető- értékesítési lehetőség, ebből adódóan nincs megfelelő ár, amely az elvárható jövedelmeket biztosíthatná. Hosszú évekre van szükség, amíg kialakul az a farmergeneráció, amelyik képes és kész is arra, hogy átvegye a vezető szerepet a nagyüzemektől anélkül, hogy ez zavarokat okozna az élelmiszer ellátásban. Magas a nyugdíjasok aránya, akiknek a szociális ellátását a népgazdaság még jó ideig nem tudja teljességgel átvállalni, ebből adódóan egzisztenciális biztonságuk csak a közös gazdaságok keretei között teremthető meg. Végül tisztázni szükséges egy igen fontos kérdést. Mégpedig azt, hogy kinek jó ha a nagyüzemek fennmaradnak, kinek fontosak a szövetkezetek, mert ma a kívülállók válasza az, hogy a tsz—elnököknek és a tsz-tagoknak. Ez a válasz azonban messze áll az igazságtól és meglehetősen szűk látókörűségre utal. Ugyanis nagyon fontosak a szövetkezetek a népgazdaságnak, mert fontos az a dolláraktívum, amelyre a mező- gazdasági nagyüzemek exportja révén évek óta biztosan számíthat. Nagyon fontos az az évente mintegy 300 millió forint, amely a megye szövetkezeteiből a költségvetési elvonások révén kerül a közös kasszába. Fontos az a közel 6 milliárd forintnyi vagyon, amit a szövetkezetek munkájuk révén gyűjtöttek és működtettek sikerrel. Lényeges, mert hiányozna az államháztartásból az a közel egy milliárd forint, amit munkanélküli segélyre kellene kifizetni, ha a szövetkezeti dolgozók elveszítenék munakhelyeiket. És végül nagyon fontosak a szövetkezetek azok számára, akik a boltban vásárolják meg a kenyeret, tejet, húst, ugyanis ezeket a termékekidLis a szövetkezetek állítják elő. Bízom abban, hogy a gazdálkodás alakításában hamarosan a gazdasági célszerűség, és nem a politikai rivalizálás lesz a meghatározó. Remélem, hogy mindenki ráébred arra: a mezőgazdaság jelenlegi súlyos problémáit nem elsősorban a tulajdonviszonyok idézték elő, tehát azok megváltoztatása önmagában nem is oldhatja meg azokat. És végül bízom abban, hogy aki ma tud, az holnap akar is tenni az ágazat érdekében, még mielőtt a folyamatok visszafordíthatatlanná válnának. Szlobodnik János Nógrádi M-i Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Salgótarján Emléktábla • Bátonyterenye. A második világháború maconkai áldozatainak mementójára emléktáblát avatnak december 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a maconkai műemléktemplom kertjében. Meglepetés karácsonyra 9 Nagylóc. Minden iskolás és óvodáskorú gyermeket, illetve valamennyi hetven éven felüli személyt megajándékoz a község vezetése a Társadalmi Egyesületek Szövetsége helyi csoportjával karöltve. A csomagokat stílszerűen karácsonyra kapják meg az érintettek. Vacsora bitó alatt • Salgóbánya. A Hotel Med- vesben pénteken 18 órai kezdettel Luca-bált rendeznek. A vacsorán speciális fogás vár a vendégekre: Boszorkánypecsenye (receptje titkos!), és a menü még sok meglepetést tartogat. Bitófa alatt szolgálják fel a főfogást boszorkánynak és hóhérnak öltözött szakácsok. A vacsorát követő műsorban neves fővárosi művészek lépnek fel, az éjféli tombolán valódi zsákbamacskát nyerhetnek, majd hajnalig tartó táncmulatsággal búcsúzik a Luca-nap. Képeslap kiállítás • Bátonyterenye. Barják Gyula helybeli képeslapgyüjtő anyagának válogatása látható csütörtöktől az Ady Endre Művelődési Központ kisgalériájá- bah, amelyet egy héten át tekinthetnek meg az érdeklődők. Pénzsegély a károsultnak • Endrefalva. Húszezer forint rendkívüli segélyt utalt ki a helyi önkormányzat a községben nemrégiben történt tűzeset károsultjának. Az emlékezetes napon egy gazdasági épület kapott lángra, az anyagi kár értéke eléri a százezer forintot. Fogadónap 9 Bátonyterenye. December 14-én, szombaton délelőtt 10 órától Tóth Sándor országgyűlési képviselő várja a választó- polgárokat a városházán. Kertbarátok évzárója Bátonyterenye. Az idei esztendőben végzett munkáját értékeli a helyi kertbarátkor pénteken 17 órától a népkerti művelődési házban tartandó közgyűlésén. A vezetőség beszámolója után a tagok és a meghívottak is véleményt mondanak a kör tevékenységéről. Sok a panasz a lakások fűtésére Salgótarjánban. így sok a reklamáció is. Ilyenkor, mintegy varázsütésre melegebb lesz a reklamáló radiátora, intézkednek a szakemberek. De miért nem lehet kiegyensúlyozott és megfelelő hőszolgáltatást nyújtani a hatalmas fűtési díj ellenében?— hangzott Kíváncsiskodónk előző kérdése. — A választ Bubró Andrástól, a megyei hőszolgáltató vállalat üzemegységvezetőjétől kaptuk írásban: A külső hőmérséklet alakulása függvényében a radiátorok hőmérséklete valóban változó. Csak néhány adat a decemberi napi átlaghőmérsékletek közül; 1-jén -0,75 C fok, 6-án -5,12 C fok, 8-án -9,29 C fok. Tehát Kíváncsiskodó A fűtés valóban drága bizonyos eltérő radiátor hőfok már ezekből is adódik. Ami ezenkívül méginkább változóvá teszi a radiátorok hőmérsékletét az a hőfokszabályzó műszerek működéséből eredő energiasza- bályozás. Az, hogy a hibabejelentés után varázsütésre megjavulna a fűtés talán kissé túlzás, viszont a felvetésből arra is lehet következtetni, hogy a szakemberek igyekeznek segíteni, ha valahol baj van. Az, hogy mennyibe kerül a fűtés tudjuk, hisz ugyanabból a rendeletből értesültünk mi is, mint a fogyasztók. Azzal is egyetértünk, hogy az nem kevés. Ahol áttérnek a mérés szerinti elszámolásra, ott a mért mennyiség után lesz lehetőség a fizetésre, ennek technikai feltétele megteremtésére közösen tesz erőfeszítést a NÓGRÁDHŐ a Salgótarján Városi Önkormányzattal. Tóth Gyula salgótarjáni olvasónk Kazinczy Gyulától, az öblösüveggyár igazgatójától kérdezi: a felavatott emléktáblán miért „felejtették el” kiírni annak a hét üveggyári áldozatnak a nevét, akik 1956. december 8-án életüket vesztették? Riporter kerestetik! Pályázatunk határideje lejárt. Az eddig beérkezett írásokat folyamatosan közöljük, de újabbakat már nem fogadunk el. A szakmai zsűri értékelését a pályaművek közlése után hozzuk nyilvánosságra. Söprögető kertészmérnök Minden szépérzékű embernek feltűnt a nyáron Salgótarjánban a Beszterce lakótelep parkjainak rendje. A füves részek rendszeres vágása, a játszóterek tisztasága és a főtér rendezettsége. Mindez egy fiatal nő és két fiú szorgalmas munkáját dicséri. Jóízű falatozás közben köszöntem rájuk. A hölgyet Fancsik Zsuzsannának hívják és kertészüzemmérnök. A Kecskeméti Kertészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Kérdésemre szívesen válaszolt. — Hogy jutott eszébe ilyen munkát vállalni? Nem érzi-e alantasnak a végzettségéhez képest? — A kényszer vitt rá. El kellett vállalni, mert különben a munkanélküliek sorát gyarapí- tottam volna én is. A munka nem szégyen és ez is a szakmámhoz tartozik. — Édesapja ismert reumato- lógus és városi képviselő. Mi volt a véleménye az egyéni vállalkozásáról? — Támogatta az ötletet. — Ki finanszírozza önöket? Mik a feladataik és mi tartozik a gondnokságuk alá? — A városgazdálkodás meghatározott összegéből gazdálkodom és ebből fizetem az embereimet is. Rendet kell tartanom a Tarján vendéglőtől a Tóstrandig. Kiemelten kell kezelni a főút mellett lévő területeket, a buszmegállót és a főteret. — Ezen a túlzsúfolt lakótelepen az emberek, hogyan becsülik meg a munkájukat? — Órákig lehetne erről beszélgetni. Az ABC élelmiszer üzlet előtti tér a legkoszosabb. Csokipapír, zacskó, napraforgómaghéj, papírzsebkendő széthajigálva. Agyásokból a föld kidobálva. Sajnos ez elsősorban neveletlen gyerekek és meggondolatlan felnőttek műve. Felháborító a közömbösség a szemetelőkkel szemben. Az egyik tízemeletes házból a közös ablakon szórta valaki le a szemetet. A fűnyírógépünkme- gakadt a bokorban egy tele bébipelenkán. Nem beszélve az eldobált tejeszacskókról, a kuka körül széthajigált szemétről. De ha valaki észre veszi a munkánkat és netalántán meg is dicséri, az nagyon jó esik. — Hogyan várják a telet? Mi az elképzelése a jövővel kapcsolatban ? — Felkészültünk a télre. A hóeltakarítás komoly munka lesz. Itt szeretném megkérni a lakókat, ha lehetséges legalább a házuk előtt söpörjék a havat. Egyszerre csak egy helyen tudunk lenni. A jövőre vonatkozóan még több gépet szeretnénk vásárolni munkánk megkönnyítésére. Ha lehetőség adódna rá, szívesen vállalnám más lakótelepek takarítását is. Tótok Ilona Salgótarján
