Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-07 / 287. szám
1991. december 7., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Káeftéböl káefté? A síküveggyár ládáihoz készül a des/.kaanyag Sorsok a „semmi ágán” Csendesek a tarjáni hajléktalanok Juhász Gyula mar otthonos az átmeneti szálláson Ez év július elseje előtt egy esztendeig kft-ként működött a Karancs Termelőszövetkezet Agrofa üzeme Karancskeszi- ben. Akkor olyan termékek gyártásával próbálkoztak, amely nem talált igazán vevőre a piacon. Bútorléc készült itt exportra, ám 100 köbméter fából általában csupán 15 köbmétert sikerült értékesíteni határainkon túl. s a cég hat hónap alatt 15 millió forint veszteséget „produkált”. ’91 nyarán aztán az egység visszakerült a téeszhez, mint melléküzemág, s az új felállásban megkezdődött a profilváltás is. Jelenleg elsődleges fafeldolgozás folyik, fűrészárut, gerendát. szarufát, tetőlécet, akác és tölgyfa parkettát, lépcsőt, kerítéselemeket, hajópallót és lambériát gyártanak. Pillanatnyilag az Agrofa a legolcsóbb a megyében, s ma már havonta millió forint árbevételre tesznek szert. Bár mint a fentiekből kitűnik több dologgal is foglalkoznak, legfontosabb parnerük mégis két, szintén a szövetkezethez tartozó salgótarjáni üzem, ahol a Karancskesziben előállított nyersanyagból ládákat készítenek a síküveggyár számára. Ez a cég legbiztosabb értékesítési pontja. Mindennek ellenére a vállalatnál nem látják rózsaszínűnek a jövőt, hiszen a termelőszövetkezet, melyhez tartoznak 60-80 millió forintos adósággal küszködik. Ezért jövőre szeretnének önálló gazdálkodó egységgé válni. így ismét új formában működik majd a karancskeszi fafeldolgozó, s elképzelhető, hogy a két salgótarjáni üzemmel együtt újra kft—t alakítanak. Mert úgy tudják, ládákra ezután is szüksége lesz a síküveggyárnak. A hajléktalanok sorsa és elhelyezése nagy viharokat kavart annak idején. Az ellenvélemények dacára Salgótarjánban, a Zója bölcsőde egyik részében mégis kialakították a város átmeneti szállását. Mi történt a kezdetek óta? - kérdeztük a polgármesteri hivatal egészségügyi osztályának munkatársát. — Már megszűnt a közelben lakók ellenséges magatartása az átmeneti szállás és az ott lakókkal szemben - mondta Szlo.va- csek Gyuláné. Éfogadták, sőt megértőek is velük szemben a környékbeliek. —- Milyen a szállás kihasználtsága? — Csupán két-három emberrel indultunk, most már a rendelkezésre álló tizenöt férőhely mindegyike gazdára talált. A bennlakók összetétele vegyes. Mindenféle ember megfordul a szállás falai között, van aki azért került be, mert megszűnt a munkaviszonya. így a munkásszállásról. ahol eddig él. el kellett jönnie, van akit Nógrád- gárdonyból hazatérve nem fogadtak vissza az albérletébe. van aki most vonul majd börtönbe, van aki az élettársától ide menekült. Ezekkel az emberekkel törődni kell. Ki vállalja ezt a feladatot? Az átmeneti szállás gondnoka, Gordos Vilmos nyílt tekintetű, fiatalember, valódi „jó apjuk” az ide betérőknek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, a megyéből egyedül ő, rendszeres továbbképzésen vesz részt. — Pszichológusok, gyermek és csecsemő gondozók, szociológusok, gazdasági szakemberek tartanak előadásokat — mondja a gondnok. — Sok hasznos ismeretet, gyakorlati tanácsot hall tőlük az ember. Például lényeges, hogy legelőször az ide betérők alapvető biológiai szükségleteit kell kielégíteni, enni adni neki, biztosítani a tisztálkodás lehetőségeit és így tovább. — Előfordulnak-e verekedések, italozások, rendbontások a szálláson? — Van házirend, ezt már tudják azok, akik be akarnak jönni. Összetűzések nem fordulnak elő, akin látom, hogy ivott, azt elküldöm sétálni egy kis időre, és csak akkor jöhet ide be, ha látom, hogy nagyjából kitisztult. Már megszokták a rendet, akik ide bejárnak. Salgótarján és környéke Felülvizsgálják a terveket • Vizslás. A település önkormányzata megkezdte a rendezési terv felülvizsgálatát. A falu arcultának kialakításába szeretnék bevonni a lakosságit is, ezért a közeljövőben fórum keretében kérdezik meg a vizslá- siakat, milyen javaslataik vannak a rendezési terv felülvizsgálatára vonatkozóan. Bizottság dönt a segélyekről • Karancsalja. Rendkívüli képviselőű-testületi ülésen döntött arról a település önkormányzata, hogy a jövőben a szociális bizottság hatáskörébe utalja a segélykérelmek elbírálásának jogát. Ezzel egyrészt tehermentesíteni kívánják a képviselőket, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy az elutasítottak másodfokon a képviselőtestületéhez fellebezenek. elkerülve az esetleges bírósági procedúrát. Az önállóságra szavaztak Menhelyi csendélet A helyi polgármesteri hivatal felhívással fordult a település lakóihoz. Arra kérték a faluban élő iskolás korú gyermekek szüleit, nyilvánítsanak véleményt abban a kérdésben, hogy a jelenlegi körzeti iskolai renszer- ből Karancsalja kiváljon és itt két-három éven belül önálló általános iskola működjön. Most ugyanis csupán az 1—4 osztály tanulói járnak a helyi intézménybe, a többiek Karancsla- pujtőn tanulnak. Az önkormányzat szeretné, ha a jövő esztendő szeptemberétől legalább két osztály visszakerülne Karancsaljára, illetve a mostani negyedikesek már itt maradnának. Az átszervezéshez mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak. A kiküldött kérdőíveket szinte minden érintett visszaküldte a polgármesteri hivatalba. A megkérdezettek 92 százaléka pedig azt a választ adta, hogy támogatja az önkormányzat kezdeményezését. A szülők vélemény már azért is fontos, mert minden érdkelt részéről cselekvő együttműködésre lesz szükség a minél zök- kenőmentesebb átálláshoz. Idősek napja December 7-én, délután fél háromkor rendezik meg Karancskesziben a hagyományos idősek napját a helyi művelődési házban. A minden évben megrendezésre kerülő eseményen mind a falu. mind a környező települések különböző művészeti csoportjai vesznek részt. Idén az ünnepi műsor keretében a hetven éven felülieket a pásztói Muzsla néptáncegyüttes, a keszi zeneiskola növendékei és Simon Lajosné, mesemondó szórakoztatja. Új igazgató a sóshartyáni iskolában Alkalmazkodnunk kell adottságainkhoz Pályázat útján nyerte el a sóshartyáni általános iskola igazgatói tisztjét Kovács György, aki augusztustól vezeti az intézményt. Mielőtt mostani feladatát ellátta volna, Salgótarjánban, a GYIVI-ben dolgozott. Lassan fél éve irányítja a tantestület munkáját, így már mérleget vonhat tervei és az eddigi eredmények között. — Nem világmegváltó gondolatokkal indultam el, amikor beadtam a jelentkezésemet. Az elmúlt tanév végén kezdtem megismerkedni kollégáimmal, hiszen a pályázat elkészítéséhez valamennyire ismernem kellett a körülményeket. Abban már akkor is megegyezett a véleményünk, hogy nem pedagógiai kísérletek sokaságát szeretnénk elvégezni. A szülők, a gyerekek igényeinek kielégítésére fektetjük a hangsúlyt, a továbbtanulást kell segítenünk. Persze ez a koncepció sem valamilyen légből kapott elképzelés, hanem a tanulók összetételéből, település jellegéből adódik: a gyerekek 70 százaléka cigány nemzetiségű, más az indíttatásuk, az életvitelük, mint például egy elitiskola diákjainak. Ez nem azt jelenti, hogy a követelményekből adtunk le, csupán az adottságainkhoz próbálunk alkalmazkodni. Elsődleges célunk a jobb képességű tanulók megfefelő foglalkoztatása mellett a lemaradókat segíteni és felébreszteni az igényt a tanulásra. A teljesítmények osztályzásánál fontos szempont az is, hogy az érdemjegyek ugyanazt a tudásszintet tükrözzék, mint egy városi iskolában. Az elmúlt években ugyanis több gyermeket elvittek tőlünk a szüleik, az alacsony színvonal miatt. El kel! érnünk, hogy a továbbtanulóink más intézményekben is megállják a helyüket. Az elmondottakat egyébként pályázatom is tartalmazta, amit az képviselő-testület támogatott. — Megvannak ehhez a személyi fel tétel ek? — Tavaly még öt-hat képesítés nélküli pedagógus tanított az iskolában. Ma két olyan tanárunk van, akik jelenleg a tanárképző főiskola utolsó évfolyamát végzik, a többiek szakképzett tanárok. Ezt az átalakítást az önkormányzat kezdeményezte. Megpályáztattuk a státuszokat, kiválasztottuk a jelentkezők közül a legmegfelelőbbeket, s ez év szeptemberében már úgy indultunk neki a tanévnek, hogy nem volt a tantestületben képesítés nélküli kolléga. A polgármesterei hivatal segítségével a pedagógusokat az eddiginél jobban meg tudjuk fizetni, hiszen tavaly a bérek még 30 százalékkal maradtak el a megyei átlagtól, ma már „csak” 1 1 százalékkal. A képesítéssel rendelkező nevelőket másként nem is lehet megtartani. — Nemrégiben sor került az iskola épületének átalakítására is... — Igen. A jó munkához szükség van bizonyos tárgyi feltételek megteremtésére is. Ezt az önkormányzat minden erejével igyekezett támogatni. Az elmúlt években három épületben tanítottunk, ami nem kis gondokat okozott. A munkálatok során négy tanteremből hatot csináltunk, és az iskola melletti szolgálati lakást is tanteremmé alakítottuk. Jelenleg tehát tíz helyiségben oktatunk, és egy technika-terem is rendelkezésünkre áll. Folyamatban van a vizesblokk kialakítása, a központi fűtés bevezetése, a tornaterem építése. Sajnos idén már befejezni nem tudjuk ezeket a munkákat, mert nincs rá pénz. Az eddigi beruházás körölbelül 5,5 millió forintjába került a falunak. Az én vélefnényem az, hogy megindult a fejlődés a sóshartyáni iskolában szinte minden vonatkozásban, s remélem rövid időn belül városi színvonalú oktatást produkálhatunk, falusi környezetben is. O.T. Adomány az óvodásoknak Kazár. A kazári óvodásokért alapítványhoz a salgótarjáni Peep- Show tulajdonosa 30 ezer, a helybeli Pótkerék Kft. 15, a Zöldmező Termelőszövetkezet 10, az önkormányzat ugyancsak 10 ezer forintot adott. Az adományozók közül kiemelkedik Bakó Gáborné óvónő, aki 25 ezer forinttal járult az alapítványhoz. Áldozatvállalásáról nagy elismeréssel szólnak. A renaélkbzésre álló pénzből játékos módszerekkel végzik az angol nyelv oktatását az óvodában, jut pénz e zenei képzésre, és a művészi torna alapvető mozzanatainak elsajátítására. E célok megnyerték a szülők tetszését, s duplájára emelkedett helyi óvodába járók száma. Két út két nap alatt A/, elmúl heten feje/ödnlt he karancsaljan a Bartók Béla es ti Béke út felú jítása. A beruházás több mint kétmillió forintjába került az önkormányzatnak. A kivitelezést az Egri Útépítő Részvénytársaság végezte, akik két nap alatt összesen 4000 négyzet- méternyi utat aszfaltoztak le. Nincs elegenő pénz a medertisztításra • Karancskeszi. Régi gondja a település lakóinak, hogy nagy esőzések, illetve a hóolvadás idején megemelkedik a talajvíz szintje, s szinte elönti a Széchenyi és a Kossuth utat. A Dob- roda patak vízelvetőképessége a benne lerakodott hulladék és iszap miatt jelentősen csökkent, a bajon csak egy alapos kotrás segítene. Erre azonban jelenleg nincs pénze az önkormányzatnak, de a feladatot számon tartják, mint a jövő egyik sürgős tenivalóját. Közmunkások segítenek • Sóshartyán. Élve a megyei munkaügyi központ állal biztosított lehetőséggel közmunkásokat alkalmaznak a települése. Eredetileg kisebb létszámot tervezett az önkormányzat, ám az elvégzendő feladatok mennyisége miatt utólagos hozzájárulással bővítették hét főre a létszámot. Az alkamazott munka- nélküliek az iskola építésében és a területrendezésben segédkeznek. Konyhabővítés Kazáron • A meglévő óvodai konyha bővítését a községben az igénybe vevők számának növekedése indokolta. A munkálatokhoz szükséges összeget az önkormányzat biztosítja. Eddig 200 ezer forintot használtak fel: megvásárolták a konyhai berendezéseket, gépeket. A bővítéssel együttjáró korszerűsítés munkálatai a befejező szakaszhoz érkeztek. Ezt követően a diákokon kívül, innen kapják majd ebédjüket az öregek napközi otthonának lakói, a Váci Kötöttárúgyár kazári gyáregységének ebédjeggyel rendelkező dolgozói is. Az újjávarázsolt konyha 220-230 személynek biztosít naponta ízletes ebédet.
