Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

1991. december 31kedd MEGYEI KORKÉP 3 Nem szűnt meg a pásztói tejüzem! A területi hivatal külkapcsolatai Mea culpa. .. az én hibám, hogy a december 30-i számunk, 5. oldalán Sámsonházi inter­mezzo címmel megjelent írá­somban kimaradt egy szó, ezzel teljesen megváltozott egy mon­dat értelme. Egy magángazdál­kodó mondta el gondjait, - az írás tanúsága szerint azt -, hogy bezárt a pásztói tejüzem. Holott erről szó sincs! A tejüzem ugyanis csak Bukrán Pál gazda számára szűnt meg létezni. Ugyanis - dacára annak, hogy a pásztói tejüzem az extra minő­ségű tejet a ma adható legmaga­sabb áron veszi meg - egyes kistermelőktől - mert nem tud­ják a kívánt előírásoknak meg­felelő árut előállítani -, valóban csak úgy tudnák felvásárolni a tejet, hogy az már nem éri meg az állattartóknak. A megoldást a magángazdaságok korszerűsí­tése jelentené, amihez pénz kel­lene, de a bankok hatalmas ka­matai ezt nagyon megnehezítik. Ez pedig a kormány hitelpoli­tikájával függ össze. Csaknem másfél év telt el az­óta. hogy társadalmi kitekintés­sel megkezdődött a szövetkeze­tek átalakulása feltételeinek és követelményeinek kimunká­lása. összeállítása. A parlament a sokszori elhalasztás után még mindig nem adta áldását a jelen­legi formájában megalkotott törvényjavaslatra. Ennek ellenére - ismerve an­nak lényegét -, megyénk áfé- szei hozzáfogtak az előkészítő munkálatokhoz, A végrehajtassál kapcsolatos feladatokról beszélgettem 'X’iiu.e Józseffel,'á megyéi áfé- szek elnökével, az Országos Tanács tagjával, a Salgótarján- és Vidéke Afész elnökével. — Az átalakulás alapvető követelménye a tagok tulajdon­hoz való juttatása, tulajdonossá válása, amely csak a vagyonne­vesítés révén valósulhat meg. A tévesen megjelent állítással ellentétben Széplaki Zoltántól, a Közép-Magyarországi Tejipari Vallalat Nógrád Megyei Üze­mek igazgatójától megtudtuk, az üzem nemcsak hogy nem szűnik meg, hanem az egész vállalaton belül, egy privatizá­ciós program keretében, biztató átalakulások zajlanak. — A cél az, hogy működő­képessé tegyük a tevékenysé­günket, illetve likviditásunkat javítsuk - mondta az igazgató. - Egy olyan privatizációs-takti­kával próbáljuk ezt megvalósí­tani, amellyel termmékszerke- zetünket korszerűsíteni, forgóa­lapunkat növelni tudjuk. Első lépésként létrehoztuk a Nógrád- tej Kft-t. A jövőt illetően pedig a rt létrejöttét ítélnénk a legked­vezőbbnek. Elképzeléseink sze­rint, 40-40 százalékban a terme­lők illetve külföldi partner, 20 százalékban pedig a dolgozók és a kereskedelem lenne a tulaj­donos. Fenyvesi Ágnes Ezzel kapcsolatban milyen sür­gős tennivalók várnak elvég­zésre? — Amit most mondok, az december 7-re vonatkozik. A kormány ígérete szerint a par­lament december 31-ig elfo­gadja a bevezetőben említett törvényeket. Jelenlegi ismere­teim szerint kötelező lesz a va­gyon 50 százalékának felosz­tása, illetve a tagokra történő nevesítése. Ezt a feladatot me­gyénkben mindenütt 1992. jú­nius 30-ig kell elvégezni. Ez irányú kötelezettségüknek az áfészek már részben elegét tet­tek. A felosztásnál a korábbiak­hoz képest nem az 1988 évi de­cember 30-ai vagyoni helyzet és az élő tagság lesz a meghatá­rozó. hanem az 1991. december 31-én meglévő vagyon és az élő szövetkezeti tagság. — Megvannak-e a szükséges Az önkormányzati törvény egyik fontos forrása az Európai Ónkormányzati Charta. Ebből is adódik, hogy a köztársasági megbízottnak és területi hivata­lainak fontos feladatai közé tar­tozik a külhoni önkormányza­tok működéséről és közigazga­tási szervezeteiről itthon hasz­nosítható tapasztalatok gyűj­tése. Annál is inkább, mert ezek az értékes ismeretek felhasznál­hatók az önkormányzati szak­emberek képzése során. Az alábbi néhány konkrét példa a Nógrád Megyei Területi Hivatala munkájából ezt illuszt­rálja. Ez év tavaszán két turnusban 110 jegyző részvételével szer­veztek tanfolyamot, amelynek előadói osztrák és német köz- igazgatási szakemberek voltak. Októberben Béren a nógrádi önkormányzatok képviselői számára tartottak továbbképzést a francia közigazgatás jeles képviselőinek részvételével. Ősszel dr.Skultéty Sándor köz- társasági megbízott Franciaor­szágban járt, ahol a prefektúrák és helybeli szakemberek az előbbi nagy munka elvégzésé­hez, vagy netán ebbe a tevé­kenységbe ezzel foglalkozó cé­geket is bevonnak? — Valamennyi szövetkezet rendelkezik a kívánatos számí­tástechnikával, kialakult a va- gyonelosztás módszere is. En­nek ismeretében úgy vélem, hogy a tennivalókat rövid időn belül el lehet végezni. Csupán a vagyont megtestesítő értékpapí­rok előállítása vehet hosszabb időt igénybe. Ez azonban nem jelenti a határidő be nem tartá­sát. A vagyonnevesítésre csak akkor kerülhet sor, ha azt a ve­zetők a tagsággal előzetesen megtárgyalták. A nevesítés után fennmaradó 50 százalék a mű­ködőképességet biztosítja majd. — Ezek szerint a nevesítés nem jelent valamiféle önfelszá­molást? működéséről gyűjthetett tapasz­talatokat. Decemberben a régió és a ba­jorországi Baden Würtenberg tartomány között született egy­üttműködési megállapodás a jövő évre vonatkozóan. Az előző hónapban a 2-es számú régió, azaz Jász-Nagy­kun- Szolnok, Pest és Nógrád megyék területi hivatalainak munkatársai Ausztriában és Ba­jorországban látogatták meg egy-egy város polgármesteri hi­vatalát, megismerkedve azok képviselőtestületeinek munká­jával. az ügyintézéssel. A nógrádi területi hivatal fon­tos feladatának tekinti a szlová­kiai hasonló szervezetekkel való kapcsolattartást. Ezt a célt szolgálta dr. Várkonyi József nyárvégi rozsnyói, rimaszom­bati. nagykürtösi és losonci lá­togatása, amikor felkereste a já­rási hivatalokat. A szomszédlá­togatás során a közigazgatás kérdései mellett szó volt a ré­giók gazdasági összefogásának szükségességéről is. Az akkori tárgyalások kézzelfogható — Erről szó sincs. A vagyon 50 százaléka kerül a tulajdono­sok nevére, a többi vagyon és a tagság továbbra is együtt ma­rad. Véleményem szerint az áfészek a jövőben is megtartják eddigi habitusukat: a tagság szolgálatát. Viszont számolni kell azzal is, hogy lesznek olyan szövetkezetek, amelyek más gazdálkodási formákban kíván­nak működni. Ezt bizonyítja a néhány áfésznél alkalmazott új üzemeltetési forma. — Az utóbbiak mennyiben térnek el a klasszikus formától, miként, vagy egyáltalán érvé­nyesül-e bennük a tagi érdekek képviselete? — Az új üzemeltetési formák nem felelnek meg a klasszikus mai gyakorlatnak, sem pedig a tagi érdekeknek, mert jelenlegi felállásukban megszűnik a tag közvetlen beleszólása a gazdál­eredménye volt az október 4-én Salgótarjánban megrendezett első magyar—szlovák vállalko­zói találkozó. Ez is mutatja, hogy a területi hivatal a szakmai kapcsolatokon kívül a gazda­sági együttműködésnek is a szorgalmazója a kölcsönös elő­nyök alapján. Amit tehát itt te­het az a közvetítés, a partnerek találkozóinak a megszervezése. A konkrét megállapodások megkötése viszont a vállalko­zók, vállalatok vezetőinek a fel­adata. Északi szomszédainkon mellett a területi hivatal osztrák és német befektetőkkel is kap­csolatba lépett, olyanokkal akiknek fogadására már néhány nógrádi önkormányzat is kész. Ennek a kis körképnek iga­zán méltó befejezője, az a hír, hogy a tervpk széféit jövő év májusában a' TIT és az Észak-Magyarországi Gazda­sági Kamara Nógrád Megyei Képviselete szervezésében Bécsben a Collégium Hungari- cumban megrendezik Nógrád megye bemutatkozik című rep­rezentatív kiállítást. kodásba, ugyanakkor teljes mértékben ki van szolgáltatva a piac törvényeinek. — Figyelembe véve a megyei tapasztalatokat, Ón szerint a tagság mi mellett voksol majd? — Nagy többségük, a szá­mukra viszonylagos biztonsá­got, előnyös szolgáltatásokat nyújtó szövetkezeti formát vá­lasztja. Erre figyelmezteti őket az 1991 évi tapasztalat. Rájöt­tek arra, hogy a jelenlegi piaci keretek között működő, kibő­vült kérésié,^)rpithálózaton be­lül részükre á szövetkezeti ke­reskedelem a legkedvezőbb. Az áfészek nagysága pedig garan­tálja, hogy az ipar közvetlenül tárgyaljon velük. Ezáltal olyan láncszemet iktatunk ki a keres­kedelmi folyamatból, amelynek előnyét tagjaink és a nálunk vá­sárlók az olcsóbb árban fogják majd érezni. Venesz Károly Gyermekenként egy ezres • Szalinatercs. Még a búcsúzó esztendő vége előtt kapjon min­den 3-18 éves helybeli lakos eze-ezer forintot: így döntött nemrégiben a község vezetése, mely ezt megelőzően a hetven éven felülieket részesítette pénztámogatásban. A mostani intézkedés 243 gyermeket.il­letve fiatalt érint. Bogarasok • Rétság. Azok a bogárhátu Wolkswagen gépkocsitulajdo­nosok titulálják így magukat, akik a művelődési ház szerve­zésében helyben kívánják létre­hozni a bogarasok klubját. Cél­juk között szerepel, hogy hely­ben oldják meg a szervízeléssel, javítással, tanácsadással kap­csolatos feladatokat és bekap­csolódjanak az országos talál­kozókba. A szervezés eredmé­nyeként eddig a városból és a környékéről már harmincán je­lezték klubtagsági szándékukat. Megalakulásukra előrelátható­lag februárban kerül majd sor, és a művelődési intézmény ad számukra helyet. Autóbusz­forduló • Mátraszőllős. Nem kell a sa­rat dagasztaniok az állampolgá­roknak a Vasút úton a volt tűz­oltószertárig, mert az önkor­mányzat teljesítette régi kíván­ságaikat. A tartalékalapból 678 ezer forintot biztosítottak a vas­útállomásig húzódó járdafelújí­táshoz.Ebből az összegből jutott még az állomás előtt egy autó­busz forduló kialakítására is. A munkálatokat a vizslási UKKÜ szakemberei végezték el. Legközelebb jövőre • Közöljük tisztelt olvasóink­kal. hogy lapunk legközelebbi száma 1992. január 2-án, csü­törtökön jelenik meg, a hétköz­nap szokásos nyolc oldalas ter­jedelemben. A tagság együtt marad Nem önfelszámolás, hanem tulajdonossá válás Balassagyarmat képtára Balassagyarmat kis ligetében szerényen bújik meg a Városi Képtár. Ha nem túl nagy a kö­zeli fő út forgalma, az elegáns, világos termekben hallani, amint a vén fák ágai között a mezei varjak kárognak. A tele­pülés építészete, utca- és tér- szerkezete, közintézményei, megmaradt templomai, vagyis hangulata egyértelműen jelzi a látogatónak, tipikus kelet-kö- zép-európai kisvárosban jár. Ezt már ismerheti az irodalomból is. Balassagyaimat képtára nem sorakozik büszkén az évszáza­dos múlttal dicsekvő, timpano- nos, oszlopsoros, jelképet for­máló elődök mellé, noha a haj­dani kisvárosi úgynevezett úri közönség emlékét is idézhetné ez az épület. Sokkal fontosabb azonban az a szerep, amit most betölt, a műtárgyakban megőr­zött történelmi ismeretet, a szépséget, a humánumot kí­vánja — reméljük — nemzedé­keken át tovább adni. Itt gyűj­tötték össze és őrzik mindazt a képzőművészeti értéket, aminek születése ehhez a városhoz kö­tődik, s ami az itt élők szellemi gyarapodását szolgálja, erősítve öntudatát, életének esztétikai minőségét, mindazt, amit egy város kultúrájának szoktunk nevezni. A képtárban igen értékes képzőművészeti anyaggal talál­kozhat a látogató. Mindenekelőtt itt vannak azon mesterek alkotásai, akik e tájról származtak el, vagy itt dolgoztak életük valamely sza­kaszában. Hogy csupán néhány példát említsünk a teljesség igénye nélkül, külön öröm Szabó Vladimir, vagy Zórád Ernő művei előtt állni. Leg­alább olyan öröm, hogy például Jánossy Ferenc, Farkas András, vagy éppen Szederkényi Attila, vagy Tomay Endre András munkásságának jelentős része, vagy legalább annak jelzése megtalálható a kiállítótermek­ben. Nem is szólva azokról, akik ugyan nem kötődnek köz­vetlenül Balassagyarmathoz, de néhány művük itt kapott ott­hont, továbbá a ma is a város­ban élő művészek jelenlétéről.-A festmények között Blaskó János, Földi Péter. Iványi Ödön. Jovián György, Kéri László. Kokas Ignác, Kótai Tamás, Mustó János, Patay László, Pénzes Géza, Szkok Iván, Szur- csik János, Tóth Menyhért, Tury Mária néhány jellegzetes képpel szerepel. Farkas András, Jánossy Ferenc és Réti Zoltán terjedelmesebb kollekciója megfelelő hangsúlyt ad a kép­anyagnak. Jánossy Bázeli kar­neválja méltán reprezentálja hangsúlyos helyen az életmű­vet. Ugyanígy ismert főművek találhatók Farkas és Réti kol­lekciójában is. A grafikai anyagban Diveky József, Farkas András, Jánossy Ferenc és Zórád Ernő van jelen nagyobb hangsúllyal. Banga Ferenc. Czinke Ferenc, Csáky Lajos, Csohány Kálmán, Esziuk Alajos, Gábor Imre, Gross Ar­nold, Korányi Gábor, Lu- kovszky László, Merczel Péter, Muzsnay Ákos, Pető János, Rácmolnár Sándor, Szemethy Imre, id. Szabó Wladimir művei ( semnic/k\ Kárholgy jelzik azt az esztétikai sikrétű- séget, ugyanakkor magas szín­vonalat, ami a képtár grafikai „kínálatát" jellemzi. Bobály Attila, Borbás Tibor, Csemniczky Zoltán, Fischer György. Fritz János, Gyulavári Pál, Kígyós Sándor, Kő Pál, Paulikovics Iván, Szederkényi Attila és Tornay Endre András plasztikái fogadják még itt a lá­togatót. Megjegyzendő, hogy ez „csak" a jelen kiállításon látható anyag, a képtár igen jelentős műtárgy-gyűjteménnyel ren­delkezik. Hátra van még a teljes anyag szakmai földolgozása és publikálása, ami majd megadja a képtár valódi rangját a ha­sonló hazai intézmények sorá­ban, s a kortárs művészet fóru­main. —mér Gazdag programmal várja lá­togatóit a Városi Művelődési és Ifjúsági Centrum. December 31-én szilveszteri bálba hívják az érdeklődőket, akik január 1 -én, éjjel 1 órakor tűzijátékban is gyönyörködhetnek. A téli szünet ideje alatt gon­doltak a gyerekekre is: január 3-án a Téli erdő program kere­tében az erdészek érdekes mun­kájával ismerkedhetnek, és a későbbiek során lehetőségük nyílik nagys/üleik játékainak Salgótarján város önkor­mányzatának képviselőtestülete az év utolsó előtti napján meg­hozta az esztendő utolsó dönté­seit. Határozat született a jövő évi költségvetés elfogadásáig terjedő időszak átmeneti gaz­dálkodásáról szóló előterjesz­téssel kapcsolatban: a testület a javaslatot jóváhagyta. Megtárgyalták és elfogadták a Centrum Áruházak Vállalat privatizációjával kapcsolatos önkormányzatot érintő kérdé­seket. Ennek megfelelően hatá­rozat született arról, hogy a vál­lalat kezelésében lévő salgótar­jáni belterületi földértéknek megfelelő apportérték pénzben történő kifizetését kérik. A képviselők jóváhagyták a következő év első félévének üléstervét. így az önkormányzat jövő évi gazdasági tervének és költségvetését szabályozó ren­elsajátítására is. Január 15-ig várják a 7-8 osztályos tanulók jelentkezését az Ifjú vállalkozók klubjába. A felnőttek január második felében lakossági fórumon ve­hetnek részt, és várja őket a természetgyógyász klub is, 14-én. A munkanélküliek klubja külön nőknek és férfiak­nak 22-én, illetve 29-én tart nyitva. A Kertbarátkor 30-án biogazdálkodás, kiskertészet témakörbentart foglalkozást. deletnek megalkotása a januári ülésén, a rendelet elfogadása pedig februárban lesz esedékes. Januárban hallgatnak meg egy előterjesztést is, amely a me­gyei jogú városi cím előnyeit és hátrányait taglalja. Január 27-én a képviselők Salgótarján várossá nyilvánítá­sának évfordulója alkalmából ünnepi ülésen vesznek részt. Márciusban - többek között - Salgótarján általános rendezési tervének felülvizsgálatára, va­lamint a piacok, vásárok tartá­sáról, áprilisban az önkormány­zat vagyoni helyzetéről hallgat­nak meg tájékoztatót és javasla­tot a testület tagjai. Májusban az állattartásról, a közterületen tör­ténő szeszesital fogyasztásról és a temetők rendjének szabályá- sáról szóló rendeleteket fogad­nak el, és megtárgyalják a má­sodik félévi munkatervüket. Jánossy Ferenc: Palóc utca Rigó fotó Az év utolsó ülése Tűzijáték Szécsényben

Next

/
Thumbnails
Contents