Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. november 8., péntek Kérdőjelek Orient(áció)? (FEB). Kiegyensúlyozottság és kapcsolatépítés - ez lehet a két döntő tényező, ha Antall József egyiptomi látogatásának gyorsmér­legét igyekszünk megvonni. A kairói vizit jelentőségét egyébként (a szokásos gazdasági és kulturális témák, magas szintű politikai esz­mecserék mellett) az adta meg, hogy a magyar miniszterelnök most utazott első ízben arab, illetve afrikai országba. Egy hajóban utazunk? A hasonlattal a budapesti egyiptomi nagykövet élt, utalva például a nyomasztó külföldi adósságterhekre, de akadnak párhuzamosságok a két állam gazdaságpolitikájában, a piac előtérbe helyezésében, s a tervgazdálkodás leépítésében. Ta­pasztalatcserére, az együttműködés esélyeinek keresésére is lehető­ség nyílt, tehát Kairóban. Kiegyensúlyozottság? Ez főként a közel-keleti válsággal kap­csolatban értendő. Antall József a közelmúltban felkereste már Iz­raelt is, s nyilatkozatában most a magyar kormány új orientációja­ként értékelte az egész térséggel fenntartandó, összehangolt diplo­máciát. Ha most határainkhoz jóval közelebb szólnak is a fegyve­rek, azért jó, ha tudjuk, stratégiailag a Közel-Kelet nem választható el Európától. Ha ott béke honol, kontinensünkön is könnyebben le- .het megnyugvást keresni. Többek között ebben is egyetért Kairó és Budapest. Szegő Gábor Szándékosan bombázták a „jugó” repülök Barcsot Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a jugo­szláv légierő rendelkezik olyan bombakazettákkal, amelyeket Barcsra október 27-én este dob­tak, s az is bizonyítást nyert, hogy a repülőgépvezető szán­dékosan oldotta ki a gránátokat, illetve még ezt megelőzően olyan tudatos manővert hajtott végre, amely csak bombavetés előtt szokásos - hangzott el csü­törtökön délután a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótá­jékoztatón. Ezt megelőzően Somogyi Fe­renc külügyi államtitkár tájé­koztatta a vizsgálat eredményé­ről Jugoszlávia budapesti nagy­követét, aki az elmondottakat tudomásul vette, de nem fűzött hozzá megjegyzést. Keleti György HM-szóvivő azt is kö­zölte, hogy Somogyi Ferenc arra kérte a nagykövetet: kez­deményezzenek Jugoszláviában vizsgálatot a teljes igazság kide­rítésére. Katonai szakértők bemutat­ták a két ledobott bombakazetta maradványait, illetve elmond­ták, hogy azok BL 755 IB MK3 típusúak, Angliában készültek a Hunting Engineering cégnél, ahol még 1987 májusában töl­tötték fel gránátokkal a kazettá­kat. A hazánkban akkreditált brit katonai attasé nyilatkozat­ban megerősítette, hogy való­ban eladtak Jugoszláviának ilyen eszközöket, de még jóval a polgárháború kitörése előtt. Hírek röviden ORMOC. A legújabb össze­sítések szerint már legalább 6500 személy vesztette életét, illetve tűnt el a Fülöp-szigete- ken tomboló Thelma tájfun kö­vetkeztében. Egy helyi illetéke­sek közölte, hogy a Thelma kedden Leyte szigetén pusztí­tott. Az áradások következtében a szigeten háromezer ember vesztette életét, s mintegy 3500-an tűntek el. PALO ALTO. A Merkur északi pólusát valószínűleg jég borítja, jóllehet ez a bolygó ke­ring legközelebb a Naphoz, te­hát a legmagasabb a hőmérsék­lete - állítja egy tanulmány, amelyet szerdán hoztak nyilvá­nosságra a kaliforniai Techno­lógiai Intézet kutatói. A bolygó­ról augusztusban készített első radarfelvételek szerint egy kö­rülbelül 450 négyzetkilométe­res terület rendkívül erősen veri vissza a fényt, azaz feltehetően jég borítja. A Merkur sarkvi­déki területeinek hőmérséklete plusz 110 C, míg az egyenlítői térségek hőmérséklete plusz 430 C fok körül van - ezért ma­guk a tanulmány szerzői is „meglepőnek" minősítették sa­ját feltételezésüket. NAHODKA. Csütörtökön megkezdte a Vlagyivosztok kö­zelében fekvő távol-keleti szov­jet kikötővárostól, Nahodkától Szentpétervárig tartó gyalogú­ját Vikasz Szingh indiai utazó. A bátor férfiú elhatározta, hogy 25 év alatt gyalog megkerüli a földet. Szingh már négy éve úton van, Délkelet-Azsia 13 or­szágát barangolta be eddig. A Szovjetunióba Mongóliából ju­tott, ahol héthónapos gyaloglás után érte el a szovjet határt. In­nen Eszak-Koreába ment volna tovább, de az ottani hatóságok nem engedték be az országba. MILÁNÓ. Étolajból készült üzemanyaggal járják a svájci Zürich városát néhány hete az olasz Ferruzzi-Montedison cég svájci leányvállalatának, a No- vamontnak a kísérleti autóbu­szai. A környezetkímélő jármű­vek 70 ezer kilométer utáni eredményei igen biztatóak: a busz teljesítménye és fogyasz­tása ugyanakkora, mint a ha­gyományosé, a gázolajjal mű­ködőé, motorjával kapcsolatban sem merültek föl komolyabb problémák. A növényi olajból kikísérle­tezett üzemanyag elégése során feleannyi szennyezőanyagot bocsát ki, mint a hagyományos üzemanyagok. BUDAPEST. A londoni City-nek igen nagy a bizalma a Maxwell-csoport új vezetői, lan és Kevin Maxwell iránt. Ezt jelzi a részvények tőzsdei árfo­lyamának jegyzése is: a Robert Maxwell halála miatti jegyzés felfüggesztésekor tapasztalt 70- es szintről csütörtökre 106-ra emelkedett a Maxwell részvé­nyek árfolyama. A képviselők jóllaktak, majd angolosan távoztak (Folytatás a: I. oldalról) Vélhetően a rossz példa ra­gadósságának tudható be me­gyei közgyűlésünk egyik-másik tagjának eltévelyedése. „Ha az országgyűlési képviselőknek annyi mindent lehet, akkor én is engedélyezhetek magamnak egy szabad délutánt!,u— jutha­tott eszükbe többeknek, s a tet­tek mezejére léptek. Megették a megyeháza jóhírű konyháján főzött és éttermében feltálalt finom ebédet, s amúgy angolosan, bejelentés nélkül le­léptek. Bizonyára példaképeik­hez hasonlóan ők is találtak maguknak valamilyen szóra­koztató programot. Legalábbis kedvesebbnek, érdekesebbnek igérkezőt, mint a fizikailag fá­rasztó és elmét is próbára tevő sok órán át tartó ülésezés. így történhetett meg aztán az a nem mindennapos eset, hogy félórányi ejtőzés után Korill Fe­renc, a megyei közgyűlés el­nöke kénytelen volt a csütörtök délelőtt 10 órakor kezdődött és mindössze fél 1-ig tartó ülést berekeszteni. Merthogy az eltá­vozottak miatt határozatképte­lenné vált a testület, semmiben sem tudott volna dönteni. Szomorúan jegyezte meg a szemmel láthatóan roppant csa­lódott és számára lelki traumát okozó, a megyei közgyűléshez méltatlaneset kapcsán, a „ko­molytalan,, képviselőkre cé­lozva az elnök úr: „Tettük fele­lőtlenség az időt és fáradtságot nem kímélő társaikkal, a ben­nük megbízó választóikkal szemben. Helyettük is nagyon szégyellem magam!" Más kérdés, hogy a megye­házát nagy ívben elkerülő, a rá­juk ruházott kötelezettség telje­sítése elől megfutamodó dele­gáltak korántsem bizonyultak ennyire lekiismereteseknek és szemérmeseknek. Különben a rendkívüli, nyil­vános ülésen a Nógrád Megyei Temetkezési Vállalat, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Nógrád Megyei Hő- szolgáltató Vállalat átalakítási koncepciói szerepeltek napi­renden. Három fontos, kommu­nális feladatokat ellátó, úgy­szólván a megye teljes lakossá­gával kapcsolatban álló cég sor­sának alakulásáról kellett volna tárgyalni, véleményt cserélni, valamiféle közös álláspontra jutni. Mondom: volna!... Kolaj László Cyrus Vance budapesti megbeszélései Jugoszláviáról Jeszenszky (íéza külügymi­niszter csütörtökön találkozott az ENSZ főtitkárának a jugo­szláviai válsággal foglalkozó megbízottjával, Cyrus Vance- szel és tájékoztatta őt a válság­gal kapcsolatos magyar állás­pontról. A két fél egyetértett abban, hogy a fegyverszünet be­tartása alapvető fontosságú a jugoszláviai válság megoldásá­ban. Megengedhetetlennek ítél­ték a jugoszláviai belső határok erőszakos megváltoztatását. Ki­emelték az emberi jogok tiszte­letben tartásának alapvető sze­repét. Antall József miniszterelnök csütörtökön parlamenti irodájá­ban fogadta Cyrus Vancet Vance kifejtette, hogy Jugo­szláviában tovább romlik a helyzet. A legutóbbi tűzszüneti megállapodás összeomlásával súlyosbodnak a politikai és hu­manitárius gondok, az ottho­nukból elűzött emberek száma már 400 ezerre nőtt. Az október 3-ai puccs óta nem működik törvényes központi kormány. Tárgyalni akarnak a vasutasok A MÁV 80 ezer dolgozóját képviselő Vasutasok Szakszer­vezete csütörtökön eljuttatta ál­lásfoglalását az MTI-hez, a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete november 6-án köz­zétett sztrájkfelhívásával kap­csolatosan. A dokumentum megállapítja: a Vasutasok Szakszervezete - a vitás kérdések során képviselt álláspontját fenntartva - válto­zatlanul a kialakult feszültségek tárgyalásos rendezésében érde­kelt. Ennek alapján a MÁV ille­tékeseivel folytatott tárgyalások haladéktalan felújítására és azonnali megállapodásra törek­szik. A sztrájkról az állásfoglalás kimondja: ezek alkalmazása az igénybevevőktől taktikai gya­korlatot, fokozott felelősségér­zetet és a külső környezet lehet­séges reakcióinak előzetes fel­mérését kívánja meg. Szabad hazában szabad iskolaválasztás (Folytatás az I. oldalról) kormányzat köteles nemzetiségi óvodai, illetve iskolai csoportot működtetni. A művelődési tárca elgondolása szerint a köz­oktatási törvény kimondja, hogy nevelési-oktatási intéz­ményben főállású pedagógus­ként csak pedagógiai képesítésű személy alkalmazható. Ez alól csak néhány művészeti tárgy szerződéses oktatása jelenthet kivételt. Igazgató csak az lehet, aki megfelelő képesítésen túl legalább 8 éves tanítási gyakor­lattal rendelkezik - köti ki a ter­vezet. Figyelemre méltó rendelke­zése a koncepciónak - emeli ki az összefoglaló anyag -, hogy a pedagógus nem kötelezhető olyan munkára, amely az iskola alaptevékenységével nem függ össze, amely nem pedagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gyarapítja. A pedagó­gusok bérezése központi bérta­rifarendszer alapján történik, a közalkalmazottakra vonatkozó majdani rendelkezések szerint. Ä nevelési-oktatási intéz­mény igazgatójának kinevezé­séről megtudhatjuk: a koncep­ció szerint az igazgatót az isko­laszék javaslatára a fenntartó nevezi ki - a nevelőtestület és az iskolaszék véleményének fi­gyelembevételével. Teljesen új intézmény az iskolaszék-emeli ki a minisztérium tájékoztatója -, amelyet a koncepció szerint minden oktatási intézmény mel­lett létre kell hozni. Az iskola­szék nem felettese és nem fenn­tartója az intézménynek. Fel­adata, hogy támogassa annak működését. Tagjai az önkor­mányzat, a nevelőtestület és a szülők képviselői lesznek egy- harmad-egyharmad arányban. Rekordok könyve A legigénytelenebb Sári néni. 4 egész 52 század deka párizsival A közvélemény nem lehet befolyásoló tényező (Folytatás az I. oldalról) — Abból kiindulva, hogy egy új intézmény lép be a ma­gyar közjogi rendszerbe, az al­kotmánybíróság akkori, szűk stábja sejtette, hogy ez az ál­lampolgárokban felfokozott vá­rakozást ébreszt. Sokan gondol­ták úgy, hogy az eddigi, szerin­tük rosszul lezárt ügyeikben kapnak egy olyan szuperfóru­mot, amely képes lesz arra, hogy újból revízió alá vehessen úgynevezett jogi anomáliákat. Tudatában léve az alkotmánybí­rósági hatásköröknek azt is tud­tuk, hogy a politikai rendszer alkotmányos kereteiben lesz szerepe a testületnek. De hogy a politikai konfliktusok, melyek jelen vannak a magyar közélet­ben ilyen sokszor fognak köz­jogi köntöst ölteni és jönnek végső, döntő fórumként az al­kotmánybírósághoz, ezt a fajta felértékelődést nem prognoszti­záltuk. — Ha ilyen nagy a súlya az Alkotmánybíróságnak, meny­nyire tudják függetleníteni ma­gukat a politikai nyomástól vagy a közvélemény ítéleteitől? — A kérdésben is benne van, hogy a függetlenség elvárható ettől az intézménytől és akkor beszélhetünk diszfunkcióról, ha nem így működik. A közvéle­mény nyomása soha nem hathat az Alkotmánybíróságra, mert más dolog egy társadalmi igaz­ságérzet, egy szociális problé­mából eredő indulat és más do­log egy adott kérdésnek a jogi megítélése. Ilyen fajta nyomást éreztünk tavaly, a kamatadóra vonatkozó állásfoglalásunk meghozatalakor. Ekkor hoztunk egy olyan döntést, ami részben megfelelt a polgárok elvárásai­nak, de nem tetszett a kormány­zatnak, hiszen ők azt szerették volna, ha a kormányzati straté­giájukkal szinkron határozat születik. Tehát meg tudtunk állni egy köztes helyzetben. Politikai elképzelések és egy alkotmányossági megközelítés adott esetben lehet konfliktus­ban egymással, és minden akotmánybírósági döntés mö­gött ilyen értelemben vannak konfliktusszituációk. Maga, az alkotmánybíráskodás midig benne van a politika erőterében, így mindig nehezedik rá politi­kai nyomás is. De nem abban az értelemben, hogy direkt módon befolyásolják a döntését, hanem maga a szituáció gerjeszt politi­kai nyomást. De nekünk min­den kérdést a közjog oldaláról kell vizsgálnunk, annak tudatá­ban, hogy döntésünk egyben egy politikai hangsúlyú, politi­kai stratégiát átrendező döntés is. Ezt feli kell vállalnunk, mert a szerepünkből adódik. — Többen azon a ponton kérdőjelezik meg az önök dönté­seit. hogy az értelmezések alap­jául szolgáló magyar alkotmány maga elavult, és ez néhány esetben akadályozza a rend­szerváltás folyamatát is. — Ez az alkotmány, formai­lag egy alkotmánymódosító törvény. Tulajdonkáéppen azt is mondhatnám, hogy az előbb említett kifogás egy bizarr megközelítés és csak a jogi formalizmus szintjén igaz. Va­lóban nics egy Á-tól Z-ig új al­kotmányunk, de ez a módosítás tényleg azt jelenti, hogy a régi­ből majdhogynem csak annyi maradt benne, hogy Magyaror­szág fővárosa Budapest. Ebben egy jogállami alkotmány min­den ismérve jelen van, teljesen a kialakult hatalommegosztás elvére épül. Igaz, nem egy nyu­godt, stabil politikai mechaniz­mus talaján kihordott törvényről van szó, hanem a rendszervál­tozás alkotmányáról, amely magán viseli ennek bélyegét. Ezzel együtt, ez az alkotmányos berendezkedés ma már tartal­mában egy parlamentáris pol­gári demokrácia szisztémája. Ennek az alkotmánynak 1949— hez és az ehhez kötődő asszoci­ációkhoz már semmi köze. Mindehhez még azt is hozzá­tenném, hogy ma egy teljesen új alkotmány létrehozásához nincs meg a megfelelő politikai, nem­zeti konszenzus. — Az Alkotmánybíróság dön­tései sok esetben normát jelen tenek. Ebből következően úgy tűnik a testületnek szinte téved­hetetlennek kell vagy kellene lennie. Valóban az? — Senki nem tévedhetelen. Egyszerűen arról van szó, hogy számunkra az iránytű maga az alkotmány és az abból levezet­hető alkotmányos elvek. Ezek nek az elveknek a tisztaságát vagy nézőpontját kell minden­esetben figyelembe vennünk. Tehát az alkotmányos alapérté­kek határozzák meg a munkán kát. Ez nem tévedhetetlenség, hanem alkotmányos felelősség, mely el kell hogy igazítson ben­nünket a döntéseinkben. A poli­tikától való távolságtartás és az alkotmányos értékek őrzése - leegyszerűsítve, ez a munka- módszerünk. Ha hibázunk, a parlamentnek van módja korri­gálni. — A laikusok számára sok­szor érthetelen. hogy a parla­menti képviselők, akiknek az a dolguk, hogy törvényeket alkos­sanak olyan jogszabályokat ad­nak ki a kezükből, melyek üt­köznek az alkotmánnyal. Vár­ható ebben a kérdésben előre­lépés? — Ez egy teljesen természe­tes jelenség. A parlament kiala­kít egy politikai, elképzelést és ezt transzformálja jogi téte­lekbe. Tartalmi kérdésekkel, a megvalósítás lehetőségeivel foglalkozik elsősorban, így óha­tatlanul elsikkadnak esetenként alkotmányossági szempontok, amit az erre hivatott szervezet­nek kell észrevennie. Önmagá­ban az a tény, hogy egy parla­ment alkotmányossági szem­pontból nem mindig tökéletes törvényeket hoz, még nem rontja le egy parlamentáris rendszer minőségét. A mostani, speciális politikai szituációban túlterhelt törvényhozás dolgo­zik, ezért a törvényalkotásban nagyobb a hibaszázalék is. — Várhatjuk-e az, hogy a jö­vőben kevesebb dolga lesz az Alkotmánybíróságnak? — A következő néhány év­ben nem hiszem, hogy keve­sebb munkánk lesz, de remé­nyeim szerint talán tíz-tizenöt év múlva csökken majd a ránk­bízott ügyek mennyisége. Majd ha egy új alkotmányt fogad el talán a következő ciklus parla­mentje, akkor az Alkotmánybí­róság már tisztább alkotmányos keretekben, egyértelműbb kor­mányzati hatásköri modellben dolgozhat. Ozsvárt Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents