Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

1991. november 8., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 Rejtvény, (nemcsak) ínyenceknek A negyedik forduló szerencsés nyertese Hotel Kamms A Hotel Karancs és az Új Nógrád rejtvénypályázatának negyedik kérdésére is rendkívül sok jó válasz érkezett. A levelek tanúsága szerint a legtöbben tisztában vannak az­zal, hogy a szálloda éttermének november 1-től érvényes étlap­ján 71 étel szerepel. A helyes megfejtők közül a sorsoláson dr. Juhász Erzsébet (Salgótarján, Kercseg út 40. 11/ 1.) kedvezett Fortuna istenasz- szonya. így ő az a szerencsés, aki ezáltal megnyerte a Karancs Szálló negyedik fordulóra fel­ajánlott díját, a kétszemélyes meghívót a november 8-i ..Ba­bonabálba”. Figyelje továbbra is lapunk és a hotel közös játékát! Velünk így duplán nyerhet! Közvilágítás féláron Salgótarján ónkormányzata hosszútávú szerződést kötött a bu­dapesti CREDILIJX Rt-vel. A megyeszékhelyen korszerű lámpa­testek kerülnek a hálózatra, melyek lényegesen jobb világítást adnak az eddigieknél és ötven százalékos energiamegtakarítást eredményeznek. A kivitelezési munkákat az Emász Salgótarjáni Üzemigazgatóságának dolgozói végzik. Gyurkó felvétele Feljegyzés a nyolcvanas évek végéről-Bátonyból Van egy város a hegyek kö­zelében, amely a szénre épült. Bátonyterenyének hívják. La­kóházai, közintézményei, szel­lemisége, a látogató számára kissé-vegyes benyomást keltő városképe elválaszthatatlan a bánya sorsától. Most azonban nehéz helyzetben van a bánya, amely létrehozta. Már-már úgy tetszik, mintha el is hagyná a városát. Pedig még nincs is ké­szen. Vannak, akik azt mondják, hogy már nem is lesz, a város félkész állapotban emlékeztet majd arra az időre, mialatt jelen állapotába került. Ez valóban egy egész történelmi korszak, Bátonyterenye városa pedig ott áll a mezőn lakótelepeivel, egy-egy szép városrészével, szép közintézményével. Közepe ugyan nincsen, mégis van. Ezek azonban talán túlságo­san is szkeptikus vélemények. Aki Bátonyterenyén jár, lép- ten-nyomon tapasztalhatja az itt lakók élniakarását. A többi kö­Csipkerózsika álmából végre felébredt a Vidor! Ma este újra megnyitja kapuit a fiatalok előtt. Erről beszéltünk Dániel Tamással, a Vidor klub vezető­jével. — Meguntuk már az értel­metlen és üres városi progra­mokat! Mi megpróbálkozunk egészen újat és tartalmasat adni! —- Mire gondol? — A Fidesszel szövetkez­tünk és létrehoztuk az ország, legnagyobb Narancs Klubját. Szeretnénk együtt, patronálni, a zött ebben segíti a város polgá­rait az a mentalitás, amelynek kialakulásában roppant nagy szerepet tölt be az itteni kulturá­lis élet is, ami közösségterem­tőnek bizonyult. Legszívesebben méltató so­rokat írnék arról a képzőművé­szeti kiállításról, ami november közepéig még várja az érdeklő­dőket a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központban, a két kiállító művész, Csem- niczky Zoltán és Kicsiny Balázs munkássága ezt meg is érde­melné. Most mégis inkább csak egyetlen gondolatra szeretném felhívni a figyelmet, annak iga­zolására, hogy ez a félkész vá­ros már jelen állapotában is mennyire ihlető forrás lehet. Pontosabban, a bánya világa, amely Kicsiny Balázs Feljegy­zés a nyolcvanas évek végéről című sorozatának témája. A fiatal művész munkássá­gában kitüntetett szerepe van a szénnek, s mindannak, ami ez­„srácokat”. A helyi szervezet például minden este fogadóórái tart. — Lesz más program is? — Igen. Például zenés ve­télkedő, aminek a neve billenő­szék. Ennek az a lényege, hogy van egy szék, ami valójában is hátra billen . Ebbe a székbe sze­retettel várjuk a város vezetőit, akik válaszolnak majd a közön­ség által feltett kérdésekre, s ha nem tudnak, akkor megnyo­munk egy gombot és a szék mögött. lévő. szivacsra esnek. zel összefügg. Képein és szob­rain, amelyek kitűnnek modern formavilágukkal mindig ott van az a világ, amely őt is útjára in­dította. Ennek a világnak része a bányász a maga küzdelmes életével, szerszámaival, gépei­vel, örömeivel és gondjaival, a szénosztályozó, de maga a vá­ros is, Bátonyterenye. A művé­szet így is szolgálhatja azt a kö­zösséget, amelyből létrehozója kiszakadt, de amelytől nem szakadt el. Márpedig, ha egy te­lepülésnek művésze is van, ak­kor jövője is van. Kicsiny Ba­lázs képi följegyzései tehát nemcsak a nosztalgia dokumen­tumai, hanem a közösséget szolgálva a jövő reményét is hordozzák. Ahhoz a belső fo­lyamathoz járulnak hozzá, amelynek eredményeként az azonosság tudata erősödhet mind az egyénekben, mind pe­dig a formálódó közösségekben Bátonyterenyén is, az élni akaró városban. —mér Minden csütörtökön Rock klub is működik. Minden nap este hét órától filmvetítés is lesz és olyan hangtechnikával dolgo­zunk, hogy közben a picér is nyugodtan felszolgálhat. Diszkó is lesz, a legjobb zené­ket igyekszünk majd szolgál­tatni, és lányok vetkőznek köz­ben a színpadon. Jóslást is vé­geznek a vajákos lányok. A já­tékterem az marad. A belépő ára sem változott és -aki két hatost dob az ajtóban kockával, az visszakapja ajegyek árát. Szeli Az elhunytakért • Salgótarján. Szentmisét tar­tanak az elhunytakért november kilencedikén tizenhárom órakor a Karancs Kápolnában. Nyit a Paradiso • Szécsény. Új szórakozóhely- lyel gazdagodik a város. No­vember 8-án, pénteken 17 óra­kor nyílik a Bástya Panzió Pa­radiso bárja a művelődési ház szomszédságában, melyet két fiatal vállalkozó, Juhász Ferenc és Khell Gyula üzemeltet. Ma tárgyalnak • Pásztó. Tegnapi informáci­ónkkal ellentétben pénteken délután tárgyalnak a Cser­hát-völgyi községek polgármes­terei az intézményes szemét- szállításról a városházán. Közgyűlés és kiállítás • Salgótarján. Az Értelmi Fo­gyatékosok Nógrád Megyei Ér­dekvédelmi Szervezete novem­ber 8-án, pénteken 14 órától rendezi meg idei éves közgyű­lését. A rendezvény helye á mentőállomással szemben lévő szociális napközi otthon. A közgyűlésen kiállítást rendez­nek a fogyatékosok munkáiból. Rejtvényfejtők versenye • Karancskeszi. „Karancs kupa” országos rejtvényfejtő csapatversenyt rendeznek no­vember 9-én, szombaton 11 órától a település művelődési házában, mester és haladó kate­góriákban. Eddig 25 csapat mintegy 100 versenyzője adta be nevezését az ország külön­böző részeiből, de még várják a továbhi jelentkezéseket. Kínpad helyett billenöszék a Vidorban Csaltak, loptak, hamisítottak Keserűvé vált a cukor annak a két fiatalembernek, akik az Egyházasgergén lévő tartósító üzemből 21 darab ötvenkilós kiszerelésű kristálycukrot akar­tak elemelni: a dolgozók tetten érték őket. A lapok hasábjain több íz­ben olvashattak ilyen hirdeté­seket: „házi bedolgozás, magas keresettel”. A megadott cí­mekre leveleket kellett eljuttatni és ezzel egyidőben 500-500 fo­rintot postára adni. Ilyen úton az ügyeskedők rövid idő alatt nagyobb összegekhez jutottak. Rútságon hasonló ügyben csalás bűntette miatt egy fiatalkorú lány ellen folyik eljárás. A fiatalkorú Cs.J. sziráki lakos általános iskolai diák elégtelen osztályzatát elégsé­gesre javította ismeretlen jóaka­rója ... Az ügyben közokirat­hamisítás miatt, ismeretlen tet­tes ellen nyomozást folytatnak. A rablás a méheknél sem ismeretlen dolog Az 1980-as évek elején vészjósló hírek érkeztek országunk Romániával határos területeiről. A „határokat” nem tisztelve megjelentek a méheket pusztító atkák. Az adott területeket vesztegzár alá helyezték. Ez 1-2 évig lelassította terjedésüket, ám ennek ellenére 1985-87-re elárasztották az ország egész terü­letét. Ez évben egy újabb betegségről hallani nem kevésbé ijesztő híreket.Erről kérdeztem Gyepes Bélát, a Magyar Méhé­szek Egyesülete Nógrád megyei szervezetének elnökét. Nézőpont Talpadó A meglehetősen szokatlan szóösszevonás a cím­ben, nem a szerző talál­mánya. Csupán felhasznált egy olyan fordulatot, melyet a na­pokban hallott, bizonyos, a pénzügyi körökhöz közelálló híranyagban. Nevezetesen az autótulajdonosokat sújtó újabb lidércről, az úgynevezett sú­lyadóról van szó. Ezek szerint az autókat, illetve tulajdonosa­ikat a gépjármű kilói szerint fogják adóztatni, kg/x Ft mér­tékben. Igazából szóhoz sem jutot­tam e hír hallatán. Első gondo­latom az volt, hogy de jó lenne megismerni az ötlet kitalálóját személyesen. Gyerekkorát, is­koláit, választott hivatását, életvitelét. Vajon milyen előé­let kell ahhoz, hogy egy ilyen abszurd ötlet megszülessen egy nyilván jobbra hivatott szürke- állományban. Ám a napok múl­tával egyre jobban beleéltem magam az ötlet szerzőjének lo­gikájába. Ha egyszer az autó súlyát megadóztatjuk - amihez annyi köze van a tulajnak, mint mondjuk Makónak Jeruzsá­lemhez -, akkor ettől fogva minden megtörténhet. Vagyis ne csupán a környezeti tárgyai után vessünk ki adót a szeren­csétlenre - amihez azért mégis van némi köze -, hanem saját adottságai után is, melyek jó része eldőlt az őt nemző pilla­natban, tehát befolyásolni eze­ket aligha tudja. Ilyenformán állt össze az alábbi adólista-javaslat, melyet szíves figyelmébe ajánlok a Tisztelt Olvasókon kívül a pénzügyi kormánykörökhöz közelállóknak is. Nyilván ri­asztó talpméreteim miatt esett a címválasztás a talpadóra. Álta­lában 18 éves kor után ez a mé­ret stabilizálódni szokott. Ja­vaslatom ez esetben teljesen mechanikus. A könnyű kiszá­mítás és ellenőrzés biztosítása érdekében - a magyarországi számozáshoz igazodva - szá­monként és évenként száz Ft x 2-vel, tekintettel arra, hogy jobb esetben az állampolgárok 2, azaz kettő talppal rendelkez­nek. Azoknál a honfitársainknál, akik eleve fél lábbal vagy láb nélkül születtek ettől az adó­nemtől eltekinthetne a hatóság. Akik viszont 18 éves korúk után csonkulnak, azoknak csu­pán 50 százalékos engedményt tartanék indokoltnak, hiszen 18 éves korukig vidáman használ­ták immáron hiányzó talpukat, talpaikat. A talpadó bevezetése után fokozatosan kiterjeszthető a rendszer. Jól kezelhető a to­vábbiakban a testhossz adó. Ennek áldásos következménye lenne hosszútávon, hogy a ma­gyarságból szép lassan kipusz­tulnának, elsorvadnának a tu­ráni fajtól oly sok idegen elemmel elütő hosszú és nagy­talpú emberek. Ezt követően a dupla testré­szek kerülnének sorra, minde­nek előtt a fül és a mell. S fül átmérője lenne az adóalapot számító mérték, míg a mellnél a köbtartalom. Ilyenképpen ez nyílván csak a nőnemű honfi­társainkat sújtaná. Ezt az igaz­ságtalanságot nézetem szerint rögvest fölszámolná az egyre inkább elnőiesedő pénzügyi kormányzat és adóhatóság. Va­lószínűleg széleskörű párte­gyeztetés, bizottsági vita és egy szokatlanul heves parlamenti csatározás előzné meg a férfi­akra vonatkozó különleges adó megállapítását - természetesen és elsősorban a női kedélyek megnyugtatása érdekében. Szépségesen szép belegondolni a remélhetően közeli döntése­lőkészítő tárgyalássorozatba, amint a teljességgel hím-több­ségű politikus gárda a férfiakra kirótt extra adóról vitáz heve­sen. A nők milliói pedig a tv előtt figyelnek ziháló keblüket lep­lezve, hiszen őket már nyo­masztja majd a mell-adó. A magyarság népszaporulatának növelése mellett kardoskodó honatya a sokat tudó férfi ké­pességet teljes adókedvez­ményben részesítené. A fölve­tést ázonnal lehurrogják majd a nagy tapasztalatú, és sok ku­darcot megélt társai, akik a rendre és az ország kiegyensú­lyozottságára való álnok hivat­kozással a nyugalmi állapot mértékét kívánják majd az adó­számítás alapjául törvényesí­teni - cm/2000 Ft évi összeg- szerűséggel. Igen ám, hangzik egy hona­nya kontrája, aki az önbevallás hazai etikájára hivatkozva, eleve szomorúsági pótlékot szavaztat meg az adóhatóság hölgydolgozói számára, akik az így bevallott adatok töme­gével naponta találkozva, nyil­ván súlyos lelki károsodást szenvednek .. . A ddig is míg az itt elkép­zelt izgalmas vitára sor kerül, igyekszem komo­lyan venni a súlyadóról szóló híreket. Ki tudja, mi mire lesz még jó a jövőben. Németh János István — Méhészkörökben újabban sok szó esik az atkarészről, újabban a költésmeszesedésről. Mit is jelentenek ezek a fogal­mak, igazak-e a veszélyhelyzet­ről szóló hírek? — Sajnálatosan igazak, túl­zás nélküliek. Mint minden élő szervezetnek - így a méheknek is - megvannak ősi ellenségeik. A velük való küzdelmet maguk a méhek vívják meg elsődlege­sen azzal, hogy tisztító tevé­kenységükkel csökkenteni igyekeznek a fertőzés mérté- két.A sokféle betegség és ve­szély közül - mert ilyen is van - a két legsúlyosabbat emelem ki. Az első nagy betegség - inkább vész - az atkák által okozott ká­rosodás. Az atkák a pókokkal rokon nyolclábú állatkák, me­lyek a méhekre telepedve szív­ják annak vérét, élősködve azt legyengítik. Az intenzív atka­szaporulat elárasztja a méhcsa­ládot, amely előbb fiasítását el­veszítve legyengül, majd el­pusztul. A nagy „atkavész” ide­jén az országban sok ezer méh­család pusztult el. Szerencsére ma már többféle hatásos véde­kező eljárást ismerünk, alkal­mazunk. A második fő betegsége a méheknek a „költésmeszese- dés”. Egy parányi gombafajfa spórái az etető méhek közvetí­tésével a méhálca belsejébe jutva, - de az álca testén keresz­tül is képes behatolni - fejlő­désnek indul, fonalaival átszövi az álca testét, amely így elpusz­tul. Kialakulhat az atkák által okozott helyzet, ha hatékony gyógyszer nem kerül idejében a méhészek kezébe. Vannak csa­ládok, amelyek kezeléskor ki­vonulnak a kaptárból, vagy „rablás" tör ki. A nehézségek leküzdése érdekében igyek­szünk minden segítséget meg­adni: a méhegészségügy helyze­téről, kiemelten a betegségek­ről, a gyógyszer szakszerű fel- használásáról előadásokat tar­tunk. —szgys— Fogadónapok Szécsény. Juhász Péter országgyűlési képviselő november 8-án fogadónapot tart a polgármesteri hivatalban, délelőlt kilenc órától délután tizenöt óráig. * * * Salgótarján. Dr. Bőviz László, az MSZP városi képviselője no­vember 8-án pénteken, délután 15 órától fogadónapot tart. Áz ér­deklődők az MSZP Kossuth Lajos út 8. szám alatti irodájában ( az APEH mellett) keressék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents