Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

1991. november 7., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 WaVW/M'M Sikerek és — emberek Egy valóságos képviselő Hazánkban az arborétumok helyzete katasztrófái isi Sokan nem vagyunk tisztában e nö­vénykertek igazi értékeivel. Pe­dig mennyivel szűkebbek len­nének az ismereteink, ha ezek a bemutató jellegű kertek nem lennének. Anyagilag tiszta ráfi­zetésesek . hiszen a belépője­gyek értéke minimális. Az ál­lami támogatásról nem is be­szélve! Ám mégis akadnak, olyan emberek maroknyi kis or­szágunkban. akik nem rettennek vissza arborétumok létrehozásá­tól sem! A béri arborétum alapítója. Rozsnyai Aladár, aki a Magyar Televízió számára készít termé­szet és néprajzi filmeket, expe­díciói során sok országot be­járva ismerte és szerette meg földünk növényzetét — Miért pont Bérre esett a választása? — Először is azzal kezde­ném. hogy rengeteg ismeret­ségre tettem szert mind külföl­dön, mind belföldön. Dr.Debre­ceni Zsolt a Természettudomá­nyi Muzeum főmunkatársa, dr. Józsa Miklós a szombathelyi Park Építőipari Vállalat főmér­nöke. Csató Sándor a palotás­halmi termelőszövetkezet el­nöke. Gál Sándor az egri Erdő­felügyelőség igazgatója. Harkai László kertészmérnqk, valamint a béri önkormányzat élén Maczó László polgármesterrel. E nevek felsorolását, azért tar­tom fontosnak, mert ők azok akik rajtam kívül szívügyüknek tekintik az arborétum létrejöttét. Együtt kerestük a megfelelő he­lyet, s a legutolsó pillanatban meg is találtuk. A község Cser­hátnak pont egy olyan részén fekszik, amely a mi kritériu­munknak is megfelel. Ugyanis ezek a növények,— mivel kü­lönböző éghajlatú területekről származnak — mások az is az igényeik. Arról nem is beszélve, hogy a béri emberek szintén magukénak érzik és már segít- keznek az első ültetéseknél is: önként és ingyen! — Milyen lesz a felépítése? — A 4-5 hektáros területen Hajdani Király Lajos órás­mestert mindenki ismerte és szerette Pasztán és környékén. .4 köztiszteletben álló ember RO éves koréiban tette le a szer­számot, s rá öt érre szólította macához az égi itélőbíré. A fő­utcái műhely azonban tovább működik. Király mester jóelőre gondoskodott az utánpótlásról, amikor Zoli fiát órástanoncnak adta Gyöngyösre. Bent a műhelyben enyhe fél­homály. s mint egy kivilágított akvárium az ablak mellett az órásasztal. Távolabb, s ez már az életnek a kényszere ifjabb Király felesége butikérákat kí­nál megvételre. Természetesen az ajakrúzs és az öreg Do.xa, az anorék és a falióra megférnek egymás mellett. S a forgalom­mal sem lehet különösebb haj. Röpke II) percre került ki a „zárva., tábla, de ezidö alatt is jó páran kopogtattak az ajtón. — Ez csak a látszat. Többen lesz '.különlegességek gyűjtemé­nye, ahol különféle egzotikus növényeket csodálhatnak majd meg a látogatók. A másik része dísznövények parkja lenne, amely az országok kertkultúrá­ját is képviselné. Sajnos eddig nem nagy gondot fordítottunk az effajta ízlésnevelésre. A harmadik pedig, hazánk északi vidékein élő növényeket fog­lalná magába. Gyakran előfor­dul. hogy a környezetünkben lévő növényeket észre sem vesszük, csak elmegyünk mel­lettük. még akkor is ha az tény­leg kuriózum. Végezetül a ne­gyedik részben mediterrán nö­vények honosításával próbál­koznánk kísérlet gyanánt. — Mikor kezdődnek meg az igazi munkálatok?- Tavasszal és aztán fo­lyamatosan telepítünk. A lom­bos növényzet már egy-két éven belül eléri azt a szintet, hogy a látogatók is gyönyörködhetnek benne. — Hogyan biztosítja a van­dálok ellen az arborétumot? — Én abban bízom, hogy a béri lakosok az egész környé­ken jó irányban befolyásolják majd a közhangulatot. Remé­lem. hogy az emberek még mindig hajlamosabbak a jót el­fogadni. mint a rosszat! Az eset­leges lopást úgy próbáljuk meg­akadályozni. hogy a növények magvainak és hajtásainak egy részét eladjuk a látogatóknak. — Miért nem egy anyagilag gyorsabban megtérülő vállalko­zásba kezdett? — Szeretném, ha az embe­rek nem mennének el a növé­nyek mellett. Hiszen szüksé­günk van rájuk, még akkor is. ha csupán csak gyünyörködünk bennük. Szeretem a növényeket és azt remélem, hogy az embe­rek is talán megkedvelik őket és úgy ahogyan én a ..barátaik” lesznek. S ha ezt már elértem, akkor nem volt hiábavaló! Valóban igaz. ha megismer­jük a növényeket, meg is sze- retzjük őket és ahogyan a Kis- herceg. mi is felelősek leszünk értük! —Szeli — jönnek a feleségemhez és keve­sebben az én pultomhoz, őrén reperáltatni — legyint lemon­dóan Király Zoltán, aztán mondja is az okát: — Úgy vagyunk most mint régen a cipészek voltak. Nem egy susztert a munka helyett az. unalom ölt meg.Olcsó volt a lábbeli. Mostanra csillagászati az ára. ezért aztán ismét javí­tani viszik, az eldobás helyett. Tehát ismét rangja van a ci­pészszakmának. A kiváló és jó minőségű, de drága időmérők helyett sokan inkább az olcsó bóvliórákat veszik.s ha vége eldobják. Egyáltalán nem ked­vez még a forgalomnak a több­szörösére emelkedett anyagá­rak. — Annak ellenére, hogy nem fest rózsás képet a helyzetről, mégis inkább nyugalom mint­sem idegesség érződik a hang­jából,s az óráspult is inkább egy folyamatos elfoglaltságról A magyar rádió halottak napi jegyzetét ő írta. olvasta fel ko­rán reggel. A jegyzet nemcsak a gyász — az élet hangján is szólt. A harangokén, amelyeket az élők szólaltatnak meg. Talán valóban ez illik egy képviselő­höz. Az emberek, az élet küz­delmei. Tóth Sándor a Keresztény­demokrata Néppárt egyik kép­viselője a megyében. Ä válasz­tások idején a legfőbb érv az volt ellene az eszközökben nem éppen válogatós riválisok részé­ről, hogy Pesten-élve „csak fan­tom" képviselő lehet itt! Ehhez képest érdemes lejegyzeni. mi­ként beszéltem meg felesége közvetítésével vele a találkozót egyik fogadónapjára. — Hát igen. jó ha ott talál­koznak. de az nem lenne jó, ha Sándor rá is érne akkor — így a válasz és mi tagadás már nekem is várni kellett és .ránt is vártak ugyanúgy, mikor fejezem már be. — Hogyan élte meg és azóta mit gondol arról a fantom-vád­ról?" — Számomra a jelöltség meghívás és kihívás volt egy­szerre. Nógrádiak jöttek és hív­tak el Budapestről. így alkal­mazhatták ellenem a fantom­vádat. hogy nemigen tudom, hol van Nógrád megye, nem ismer­hetem. nem tudom majd a fővá­rosból jól képviselni. Nógrádi voltam mindig és az is mara­dok. törzsökösen kistcrenyei.Ha az Oravecz és a Dudok hadak eredetileg árvaiak voltak is.(Itt benyit valaki és aztán gyorsan November 11-én hétfőn kez­dődik az az egyhetes rendez­vénysorozat. amelynek kereté­ben a pásztói polgárok megem­lékeznek dr.Rajeczky Benjamin zenetudós, ciszterci szerzetes születésének 90. évfordulójáról. Ezen az estén a hálaadó szent­mise után 19 órakor a Szent Lő­rinc plébániatemplomban „Je­lenti magát Jézus" címmel lát­árulkodik. — Hiszek abban, hogy a hul­lámvölgyből lesz felemelkedés is.S mivel már gyerekfejjel az apám műhelyében megismer­hettem a mesterséget,s a gyön­gyösi tanoncévek Misi Imre irányításával, még jobban erő­sítették ezt a kötődést, pilla­natnyi gondok nem ingatnak meg.Orésra. jó órásra szükség volt mindig és szükség lesz ez­után is. Itt van ez a műhely. Valóban a butik megnyitását az élet kényszerítette ki. Amikor apám lába sokáig gipszben volt, még akkor is bejárt a műhelybe. S hogy felügyelet nélkül ne ma­radjon: a feleségem kigondolta ezt a megoldást. Szerencsénk is van. Ha nem lenne tulajdo­nunkba a helyiség, most fizet­hetnénk a havi 20 ezer forintos bérleti díjat. Akkor biztosan gondterheltebben beszélnék a gondjaimról. visszahúzódik, igyekezni kell). Szolnokon születtem ugyan, de ez érthető, mert apám vasutas­ként akkor éppen ott szolgált, ám aztán visszakerülve Kistere - nyére. ott is nőttem fel. s ma is annak vallom magam. A táj. az emberek, a meghatá­rozó élmények ma is itt vannak, ezekből él. táplálkozik szel­lem i-tartásbeli oldalakról nézve a dolgot és azt a bizonyos fan- tomságot. Szeretnék én ilyen fantom lenni — mondom ma­gamban. éppen errefelé áhí­tozva arra. hogy a jöttmentség- től megszabaduljon az em­ber.Hiába. A kollégát is tisztelem benne (a katolikus hetilap és újabban az Új Magyarország cikkírója), jó tíz éven át ő volt a kislét- számú egyházi újság egyetlen riportere. —- Mai dolgaimban sem ha­gyom el Nógrád megyét, ami­kor csak lehet beleszövöm kul­túrája vagy népi hagyományai révén írásaimba, rádiós szerep­léseimbe. Megemlegetem, ahogy csak lehet. Például az Új Magyarország Kalendárium ro­vatában. — Ez a meghívás. És a kihí­vás? — Ahogy nagyjából a bibliai idézet is vallja: követ kenyérrel kell viszonozni vagy másként, oda kell tartani « másik orcán­kat is. Nem haragudtam akkor sem. amikor ez a fantom-vád volt a divat. — Ugyanez politikusabban fogalmazva, hiszen egy képvi­selőhöz mégiscsak az illik? hatnak műsort. Másnap, november 12-én kedden délután 2 órakor a pász­tói zeneiskolában megrendezik a Rajeczky Benjámin városi népdaléneklési versenyt. Az ünnepségsorozat decem­ber elején folytatódik. Ekkor veszi fel a nagy zenetudós nevét a városi zeneiskola. A kolostor­ban megnyílik a Rajeczky-ent­Szurdokpüspöki. Huszon- yolc pályázó közül a NÁÉV nyerte el a községi önkormány­zat meghirdette pályázatot amely egy iskolai tornaterem felépítésére adott megbízást. Az állampolgárok pénzén és állami támogatásból indított építési munkálatok november 4-én el­A kis traktor nyergében a gazda, Sándor Ernő hátra-hátra pillant: hogyan hasítják az ekék a porhanyós fekete földet. S amikor pihenteti a gépet, jut idő rövid diskurzusra is. no meg szétnézésre. A kétszintes ház nem régen épült. Nincs benne semmi hi­valkodó. Az udvara ápolt, gon­dozott. Az alsó szinten kapott helyet a garázs, egyben ..büty­kölőhely", a központi fűtés ka­zánja. s még egy pinpongasztal is a testmozgásra. — A lányom és a feleségem kedvéért leginkább. Nekem testmozgásra itt van a kert és az apósom portája. De farmer az nem vagyok — tiltakozik Sán­dor Ernő. Az kétségtelen, hogy mint a nagybátonyi Fűtőber műszerésze nem keresek annyit, hogy ab'ból gyarapodi tudjunk, egyáltalán megtarthassuk lega­lább azt. amit eddig elértünk. Ezért aztán besegítek az idős apósomnak. Márpedig a két te­hén. a disznók, a baromfi meg­kezdődtek. A könnyűszerkezetes ele­mekből készülő tornateremben két év múlva nemcsak az isko­lások tarthatják tornaóráikat, hanem lesz benne színpad, használhatják kulturális ren­dezvények színhelyéül és al­kalmas lesz filmvetítésre is. követeli a magáét. Csinálni kell. Akarat, szorgalom, sok munka kell hozzá. A feleségem a pász­tói Áfész árúforgalmi csoport- vezetője. a lányom gimnazista. Ok sem szégyellik a paraszti munkát. Sok falusi családban a fiatalabbak, ha tehetik besegíte­Segített az önkormányzat • Szarvasgede. A palotásra és jobbágyiba járó iskolás gyer­mekek bérletét, megtérítette il­letve meghvásárolta a helyi ön- kormányzat. az alsó és felső ta­gozatosokét egyaránt. Több mint hétszáz forintot fizettek ki fejenként a szülőknek. Lesz áram! • Palotás. A község zártkertje­iben lakossági összefogással az önkormányzat anyagi támoga­tása nélkül bevezetik az. áramot. A munkálatokat az ÉMÁSZ végzi. Miután a kiviteli tervek elkészültek, a területen meg­kezdődnek a munkálatok. Ülésezett a testület • Jobbágyi. A községben ok­tóber 31-én tartott testületi ülé­sen felülvizsgálták illetve meg­szavazták az 1981-es község­rendezési tervet. Fogadóóra • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő tájékoz­tatja választópolgárait, hogy november 8-án pénteken 10 órá­tól a pásztói városházán foga­dóórát tart. Közmeghallgatás • Csecse. November 8-án pén­teken délután 5 órakor a községi művelődési házban a helyi ön- kormányzat közmeghallgatást tart. amelyre minden állampol­gárt meghívnak. A lakossági fó­rum témái az. idei év számvetése és az, önkormányzat jövő évi el­képzeléséi lesznek. Szemétszállítás • Pásztó. A megyei közgyűlési hivatal területfejlesztési osztá­lyának szervezésében a Cser­hát-völgyi községek polgármes­terei az intézményes szemét- szállításról tárgyalnak ma dél­után a pásztói városházán. nek az idős szülők háztáji gaz­daságába. Persze, akkor ha erre szándék, képesség és szorgalom is együtt van. S a sok munkának mi az eredménye? Valamivel kevesebbet kell piacra járnunk,s a húsbolt helyett a saját mélyhű­tőnkből „vásárolunk... Egyike a legnagyobb és legrégibb egyházközségeknek Tar. Közel 20 ezer hívő tar­tozik a községi plébániához, amely mint anyaegyházközség ellátja a maconkai és nagybáto­nyi fii iákat is. A lelkek gondo­zását Tóth Béla plébános úr egyedül végzi, aki elmondta, hogy például Taron az iskolá­sok döntő többsége jár hittanra. s az órabeosztások nem kis gondot okoznak, s ezért sem lenne rossz, amelyet már né­hány iskolában bevezettek az. országban, hogy órarend kere­tében folyhatna az oktatás. Az anyaegyházközség életé­ben hír. hogy idén ünnepelte 230. éves fennállását a tari pa­rókia. Megszépült az anyaegy­házközséghez tartozó nagybá­tonyi templom. Az itteni hívek adományaiból és a városi ön- kormányzat anyagi segítségével számos felújítást végeztek el. A megszépült templom újraszen- telése várhatóan november 24-én lesz. Anker és ankerkerék híddal lékszoba és egy állandó kiállítás első része. A decemberi prog­ram fontos eseménye lesz a gó­tikus kápolna előtti alapkőleté­tel azért, hogy jövő nyárra Szervatiusz Tibor szobrászmű­vész alkotása a Rajeczky-em- iékkő ezen a helyen hirdesse a nagy tudós és pap életének szel­lemiségét. nagyszerű munkás­ságát. Színpad a tornateremben Farmer is a tari műszerész? „Ültess fát a szívedben!” Béren arborétum lesz, ha törik, ha szakad — Úgy is érvényes. Nem biztos, hogy minden kesztyűi fel kell venni. Mikor a „vád" el­hangzott. a nagy érv ellenem, sokan felháborodottan felkeres­lek és^ ellentmondlak minden módon. Nem válaszoltam a külső támadásra, mert úgy vé­lekedtem, hogy ezzel csak az én népszerűségem növekszik. Nem tévedtem. így esett. Ma már lát­ható. A fantomság így fest — ta­lálkoztam vele Pásztón az cí­műit hónapokban, tudtam dö- rogházi bányász-találkozóiról. együtt ültünk nemrég a kisváro­sok jövőjét taglaló bálonytere- nyei tanácskozáson, ahol fel is szólalt. Fogad egész, napon át a hónap első és harmadik szom­batján itt és ott. a hét első fele viszont a parlamenté, ahol ép­pen most készül a vidéki üdülte­tés adóügyében! interpellálni. Másszóval sokakat képvisel, ha külön nem is kérték rá. S éppen ez utóbbi ösztövér-eredeti me­gyei ügy. ha úgy vesszük. — Most azt tervezem, hogy egyik szabad hétvégemet vál­tozó helyeken töltöm körzetem­ben. A bányászok jövője fog­lalkoztat erősen. Tenni kell. ezt tudom. Ecscgre. Kállóra készült ép­pen. amikor találkoztunk. Meg Pásztora, hogy a népi meséket gyűjtő, verselő szóda Kelemen Klára néném munkáit kiadni segítse. Így már értem, hol ma­rad el Klári néni. aki eddig hoz­zám járt ez ügyben. Van már képviselője - igazi. FAI Pásztó és környéke Pásztó készül a Rajeczky Benjamin emlékünnepségre Csak sajat onellatasara termel a Sándor csalad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents