Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

2 HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. NOVEMBER 4., HÉTFŐ Madrid — tapasztalatok Madrid. (MTI) A kiállítási csarnokból hamarjában a leg­korszerűbb technikával felszerelt és több ezer újságírónak kora reggeltől késő éjszakáig otthont nyújtó sajtóközpontban pénteken egészen estig tartottak a delegá­ciók sajtótájékoztatói. Sok újat nem hallhattak a tudósítók. Izrae­liek és palesztinok, jordániaiak és libanoniak, szírek lényegében ugyanazt mondták, amit a nyilvá­nos üléseken. Madridban csak nagyon kevés új elem látszott a közel-keleti válság megoldására, ha egyálta­lán látszott ilyen a résztvevők álláspontjában. Samír Izrael kétségkívül meglévő békeszán­dékát hangoztatta és felszólalása valóban mérsékeltnek tűnt. Ám a kormányfő mindjárt bevezetőben jelezte, hogy nem ugyanarról akar tárgyalni, amiről a többiek. A szíriai küldöttség sem mu­tatta különösebb tanújelét a megbékélésnek. A konferencia „kemény" felszólalásai, az Izrael elleni leghevesebb és bizonyítha­tóan aligha mind igaz vádak, Faruk as-Saraa külügyminiszter szájából hangzottak el. Azok viszont, akiktől a legtöbb elkeseredett hangot lehetett vol­na várni, a palesztinok meglepe­téssel szolgáltak: a tanácskozás egyetlen olyan fejleményével, amely kiindulópont lehet a jövő­höz. Nem vitás, hogy Madridban elsősorban az amerikai elgondo­lás játszott főszerepet. A megbé­kélési programot George Bush elnök összegezte megnyitójában, s Mihail Gorbacsov egyetértett azzal. Ez ellen a program ellen pedig legalább is nyíltan a kon­ferencia egyetlen résztvevője sem szólalt fel. Magyar hajókat lőttek Magyar hajókra lőtték Vuko- vár térségében vasárnap délelőtt. A Dunán konvojban haladó Eger, Adony és Csepel hajókra Vuko- vár felől lőttek kézifegyverrel és aknával. Két hajó: az Eger és az Adony megsérült ugyan, de ha­józásra alkalmas maradt. Szemé­lyi sérülés nem történt. A hajók a térséget sietve elhagyták, a kora esti órákban Újvidék táján halad­nak. Meiszter Dávid, a külügyi tárca helyettes államtitkára érint­kezésbe lépett a Duna Bizottság soros elnökével, illetve soros titkárával. Tájékoztatta őket az incidensről, s kérte: a történteket mielőbb hozzák a Duna Bizott­ság tagállamainak tudomására. A sajnálatos esemény további ki­vizsgálása után a Külügyminisz­térium megteszi a szükséges lépéseket. Harcok a határ mentén Belgrad. (MTI) A nyugat-szla­vóniai szerb területvédelem el­rendelte 18 szerb település kiürí­tését. Az akciót azzal indokolják, hogy a horvát erők katonai forrá­sok szerint felégettek egy szerb falut, s lakosait meggyilkolták. Az idézett források-^szerint a horvátök a Daruvar—Belovaf— Virovitica (Verőce) háromszög­ben „offenzívát” indítottak, va­lószínűbbnek látszik azonban az, hogy a hadsereg fog jelentős „ellentámadást” végrehajtania A ' szerb szélsőségesek követelései között a Virovitica—Karlobag határvonal is szerepel, ezzel Horvátországot megfosztanák jelenlegi területének több mint hatvan százalékától. A harcok tehát most közvetlenül a magyar határ mentén zajlottak. Lázadás a lakótelepen (Folytatás az 1. oldalról) ig nem kapott a fűtésére állami támogatást, mert a lakóknak saját kazánjuk volt. Még a régi veze­tés, Győri Sándorék kérték, de az energiafelügyelet elutasította. Most nézzétek meg, bevezették a gázt két kazánra, Babcsány Tibor fűt nekik, mint vállalkozó, elfo­gadható áron. Miért nem fűthe- tünk mi is magunknak? Hogy kellene ezt megcsinálni? Ha nem fizetünk, miből veszi meg a fű­tőanyagot a vállalat? Ha fizetünk, miért fizessünk mások helyett egy ellenőrizetlen közös kasszá­ba? Hová kerültek az évek óta fizetett felújítási pénzek? Van-e remény lakossági ellenőrzésre? Támogatja-e a kormány a megyei és helyi önkormányzat a kazán­házak lakossági tulajdonba adá­sát, már csak azért is, mivel azok a lakótelepi beruházások része­ként épültek. Ha ez az út járható lenne, ez az ügy már nem terhelné jelentősen az önkormányzatokat. Mikor dönthetnek végre a lakók, hogy megversenyeztethessék a fűtést? Az Új Nógrád írja, hogy a Nógrádhő átalakul. De ha helyi vállalat lesz is, egy kutya lesz az, ránkerőltetett. Ment a szöveg, a kazánház kulcsa pedig jött. így aztán a fagyoskodó közös képviselők végre melegebb helyre jutottak, bár érezték, hogy a vállalat emberei legszívesebben mele­gebb égtájakra kívánnák őket. Ebből a lakótelepi kazánleltár­ból levél született a Nógrádhő vállalat igazgatójának. Ebből idézünk: „A mi kazánházunkhoz tartozó lakások tulajdonosai a követke­zőket 'lféfik: 1. Mások helyett a közös kasz- szába néni hajlandók fizetni. 2. Ebben a helyzetben csak a mi kazánházunk részére vásárolt olaj ellenértékét és a ráeső költsége­ket hajlandók megfizetni. Ennek a technikai és adminisztratív lebonyolítását közösen egyeztet­ni kell. 3. Kérjük, hogy a vállalat vizsgálja felül a fűtési díj mérsék­lésének a lehetőségét, tudomá­sunk szerint a legmagasabb ösz- szeget rótták ki ránk. Október 29-én önkormányzati ülés volt Balassagyarmaton, ahol a hőszolgáltatás ügyében élénk vita kerekedett. Dr. Kiss Tamás alpolgármester többek között a következőkről tájékoztatta a nyitott ülésen megjelenteket. „A kazánok az állam tulajdo­nában vannak, a díjat az ipari minisztérium állapítja meg. Májusban megkereste a Nógrád­hő az önkormányzatot, hogy átállna gázra és a gázhozzájáru­lásra három évi kedvezményt kért. A testület nyitott volt erre a kérésre, de időközben a vállalat változtatott és azt javasolta, hogy nem vállalja fel a gázhozzájáru­lást és az átalakítás költségeit, hanem terheljük a lakosságra és lesz gáz. Ezt a testület júliusi ülésén elutasítottuk azzal, hogy a más kontójára nemi lehet döntést hozni. Kerestük a megoldást, mert az állami támogatás megvo­nása, az energia-áremelés miatt át kellene valahogy állni a gázfű­tésre, de ez csak a vagyonátadó bizottság döntése után lehetsé­ges. Tovább folytak a tárgyalások, látni lehetett a Nógrádhő önerő­ből nem tudja, nem akarja a gázra való átállást elvégezni. Ekkor a múlt ülésen döntött a testület, aki átáll a gázra, fizet. Az önkor­mányzat fizetési kedvezménye­ket ajánl a lakosságnak. Miért kell fizetni? A város 170—180 millió forinttal tartozik azért, hogy Romhányból elhozták a gázt. Erre a pénzt a város hitelből teremtette meg, és a fogyasztók­tól kell visszakérni. Ezzel egyi- dőben jelent meg az önkormány­zati törvény, amely többek között úgy rendelkezik, hogy az önkor­mányzat kérésére a vagyonátadó bizottság' átadhatja a kazánokat önkormányzati tulajdonba. Mi még nem kértük. A lényeg az, hogy az önkormányzat most »nincs helyzetben«, nem az övé a kazán, csak igyekszik elérni, hogy a helyzet javuljon. A Pénz­ügyminisztérium értesítette az önkormányzatot, hogy a 959 balassagyarmati lakás fűtésére, korszerűsítésre 3 millió 979 ezer forint támogatást nyújt, és 1992. első negyedévében további 5,2 millió forint támogatást várha­tunk". A testület a Dózsa utcai kazán gázra való átállítása mellett döntött, és elhatározta, hogy november hóra 14 forint támoga­tást ad légköbméterenként a távfűtéses lakások számára, vala­mint szociális alapot képez. A testületi ülés alatt délután öt órakor újra találkoztak az Arany Jánös úti kazánházhoz tartozó közös képviselők és a hőszolgál­tató emberei. Aradi László a Nógrádhő képviselője a követke­ző nyilatkozatot szerette volna aláirattatni a közös képviselők­kel: „Kedves lakók! Megvizsgál­tuk a fűtési számlák jogosságát, mivel az állami támogatás meg­szűnt és az energiaárak emelked­tek, a számlák reálisak. Ha a kazánházat megvesszük, vagy mással üzemeltetjük, akkor se tudjuk olcsóbban megoldani a fűtést. Mivel az olajtartályok üresek, félő, hogy leáll a fűtés, mert ha nem fizetünk, nem ka­punk olajat. Ezért kérek minden­kit, hogy a fűtési díjat sürgősen fizesse be a Nógrádhő Balassa­gyarmat, Rákóczi 2—4. irodáján. Aláírás: Közös képviselő.” Ez nem lehet komoly — mondta Dobsonyi Zoltánná az Arany János 8. képviselője. De volt még más is. A hőszolgáltató főmérnökének a telefaxa, amely­ben a lakóknak fogyasztói közös­ség megalakítását javasolják és teljesítmény szerinti elszámolást. Ezenkívül más reálisnak látszó elképzelés, vállalati, gazdasági intézkedés sem volt. Sőt, a tele­fax tartalma egy-két helyen hi- bádzik, mert a hőszolgáltató vállalat főmérnökének tudnia kellene, hogy az Arany János utcai kazánház milyen lakásokat fűt, mert az általa koreografált megbízásban felsorolt lakásokat nem az a kazánház fűti. így működne á drága pénzen, pén­zünkön megvásárolt korszerű technika és adatszolgáltatás? A közös képviselők a hőszol­gáltató ajánlatát elvetették és a késő estébe nyúló találkozásukon a következőképpen döntöttek: „1. Kifizetjük az októberi számlát jövő hét közepéig. 2. Fűtési fogyasztói közösséget alakítunk, fűtési bizottságot vá­lasztunk és megbízottat. 3. Kérelmet nyújtunk be az önkormányzathoz, hogy tegye lehetővé számunkra, hogy az Arany János utcai kazánház a lakók tulajdonába kerülhessen, tulajdoni hányaduk részeként. Egyben kérjük az önkormányza­tot, hogy sürgősen nyújtsa be a kazánházak önkormányzati tulaj­donba vételének a kérelmét a vagyonátadó bizottságnak. 4. Hasonló kérelmet juttatunk el a megyei közgyűléshez és a vagyonátadó bizottságnak, kérve mielőbbi megértő segítségüket. 5. Pályázatot hirdetünk az Arany János utcai kazánház két kazánjának gázra való átállításá­ra. 6. Pályázatot hirdetünk az Arany János utcai kazánház üzemeltetésére. 7. Kérelmet nyújtunk be az önkormányzathoz, amelyben támogatást kérünk a gázra való átállás finanszírozására a követ­kezők alapján: 800 000— 1 000 000 forint hitelt kérünk, és egyszeri vissza nem térítendő tá­mogatásként 700 000—500 000 forintot, a városnak e célra átutalt összegből. Ebből fizethetnénk a gázra való átállás anyag- és munkadíját, a nyertes pályázat alapján. 8. Ezzel szemben a tulajdono­sok vállalják, hogy a város által biztosított 800 000—1 000 000 forint hitelt — ha ezt az önkor­mányzat megadja — 1992. június 1-jétől 12 hónap alatt visszatör- lesztik. Vállalják az önkormány­zat által (általunk magasnak tartott) gázrákötési díj megfizeté­sét 1992. június 1-jétől azokkal a kedvezményekkel élve, amelye­ket az önkormányzat biztosított”. Akkor este újabb kazánellenőr­zésre nem kerülhetett sor, mert a Nógrádhő nem engedte be a közös képviselőket a kazánházba. Segíti-e a „kazánfoglalókat” a szerencse, szól-e mellettük majd a jog, védelmet ad-e elképzelé­sükhöz a helyi és a megyei önkonnányzat? Vasárnap lakó­gyűléseken döntik el az önálló útralépés kezdeményezését, hét­főn este újra találkoznak a közös képviselők, hogy a lakók vélemé­nyének ismeretében újra tovább­lépjenek. Nyakunkon a tél, a pénztárca vékony, sok helyen üres, nem mindegy mennyit kell áldozni a megélhetésre, a fűtésre. Hideg van! l'fn -jupr Alt . t‘)j*n '1 ' vny* Pályázat A balassagyarmati Arany János utcai ka­zánházhoz tartozó lakások tulajdonosai pá­lyázatot hirdetnek a kazánház négy kazán­jából kettőnek a gázra való átállítására. A pályázatnak tartalmaznia kell az anyag- és munkabér összegét, a kivitelezés határide­jét. Versenytárgyalás 1991. november 10- én délután 15 órakor Szontágh út 9. fsz. 6. sz. Szabó Endre Pályázat A balassagyarmati Arany János utcai ka­zánházhoz tartozó lakások tulajdonosai pá­lyázatot hirdetnek a kazánház üzemeltetésé­re, várhatóan 1991. december 1-től. A pályá­zatnak tartalmaznia kell a vállalkozó fűtési díjra, energiafelhasználás összegére, vállal­kozói díjra vonatkozó elképzeléseit. A ver­senytárgyalás 1991. november 20. délután 13 óra Szontágh u. 9. fsz. 6. sz. alatt. Jön a földadó (Folytatás az 1. oldalról) — A kérdés csupán az, hogy a termelési kedv ezek után is megmarad-e, vagy ismét megin­dul az elvándorlás a földekről? — Ettől nem tartunk. A pénzü­gyi tárca a jövőben a mezőgazda- sági kistermelőket is szeretné jobban rászorítani a vállalkozás­szerű könyvelésre. Ha valaki vál­lalja, hogy a kiadásait, ráfordítá­sait számlával is alátámasztja — és ebben a maga termelt takar­mány felhasználását is betudhatja kiadásként — akár még kedve­zőbb jövedelmi viszonyok közé kerülhet, mint az, aki továbbra is „átalánydíjjal” számol el. — Megjelenik egy új adófajta, a földadó is... — A költségvetés jövőre két- szerannyi bevétellel számol föl­dadó címen, mint amennyi az idén befolyt, de ez nem jelenti az adó mértékének emelését. Pusz­tán arról van szó, hogy ezentúl mindenki — a.téeszek, az állami gazdaságok és'a kistermelők is — egységesen, minden megkülön­böztetés nélkül fogják fizetni ezt az adót. — A mértéke? — Semmiképpen sem akkora teher, ami a termelés gazdaságos­ságát befolyásolhatná. Az idén ihektáronként mintegy 30—35 ezer forintba került a szántóföl­dek megművelése. Jövőre ezt a költséget — átlagos földminősé­get véve alapul —, mintegy újabb 400 forint terheli majd. Gyü­mölcsnél, veteményeknél hektá­ronként 800, az erdőknél, lege­lőknél 200 forint adóval lehet számolni, a megművelt föld aranykorona értékének arányá­ban. (somfai) Kuratóriumi ülés Budapesten tartotta második megbeszélését Közép-Kelet Európa első nemzetközi tudo­mányos továbbképző központ­ja, a Collegium Budapest nemzetközi kuratóriuma. Az intézmény alapító okiratát jú­liusban ugyancsak a magyar fővárosban írták alá Antall Jó­zsef miniszterelnök jelenlétében. A nemzetközi kuratórium átte­kintette a jövő ősszel induló Collegium Budapest költségve-, tési terveit, s szó volt a nemzet­közi továbbképző központ tudo­mányos programjairól, valamint ezek feltételeinek megteremtésé­ről. Az egészséges táplálkozásért (Folytatás az I. oldalról) Az előadást követően Kajzin- ger Károly, a Madzsar József Megyei Kórház és Rendelőinté­zet élelmezési osztályának veze­tője mutatta be azokat az élelmi­szereket, amelyeket Fekete Gyu- láné főszakács irányításával a kórházi konyha dolgozói készí­tettek. Ezt a bemutatót egészítette ki a természetgyógyászok által kreált ételek kóstolója. Megtalált rendszámtábla Rendszámtáblát találtak a Sal­gótarján és Kishartyán közötti Zsidóhegy környékén. Az ANN—993-as forgalmi rend­szám tulajdonosa a salgótarjáni tűzoltóságon veheti át autója tartozékát. Táskát találtak Bordó férfi kézitáskát találtak Salgótarjánban, a Dimitrov út 46. számú ház előtt. A megtaláló behozta a táskát szerkesztősé­günkbe, tulajdonosa a telefon- központban veheti át. Rendőrségi felhívás November másodikán, este 22 óra 50 perckor Salgótarján belte­rületén a BAT-772 forgalmi rendszámú NYSA kisteherkocsi- val Somoskőújfalu irányába közlekedve, egy ismeretlen gép­kocsivezető több esetben sem tett eleget a megállásjelzést adó rendőrjárőröknek. Az üldözést követően a Vöröshadsereg útról balra kanyarodott a Vadaskert alsó vasúti pályatest felé, ahol a betonozott keretnek ütközött. A baleset következtében utasa, egy 20—22 év körüli fiatalember súlyos, életveszélyes állapotban került a salgótarjáni kórházba. Jelenleg sincs kihallgatható álla­potban. Az ismeretlen gépkocsi- vezető a baleset után eltávozott a helyszínről, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A rendőrség kéri, aki bármi­lyen felvilágosítást tud adni az esettel kapcsolatban, tegye meg ezt telefonon a megyei főkapi­tányság központi ügyeletén (tele­fonszám: 11-255), vagy bármely rendőri szervnél. Horvátországi harcok Szeged/Zágráb.(MTI) A hor­vátországi háború eddigi mérlege 10 ezer halott, 400 ezer menekült, 15 milliárd dolláros kár, 105 romba döntött katolikus temp­lom. Ezeket az adatokat a horvát kormány alelnöke közölte a transznacionális radikális párt tanácsának zágrábi ülésén. A pártot az a Marco Panellá vezeti,, aki már 20 napja éhségsztrájkot tart a Horvátország elleni agresz- szió miatt. A harctéri jelentések alapján megállapítható, hogy a szövetségi légierő szombaton igen aktív volt. Bombázták Eszé­ket, Sziszeket és egy Zadar kör­nyéki települést. Obulin felett a horvát légierő lelőtt egy szövet­ségi gépet. A zágrábi rádió szerint súlyos harcok folytak a Vukovár melletti Bogdanovcinál, ahol két szövet­ségi páncélkocsit kilőttek. Több találat érte a vukovári kórházat, amelyben jelenleg több mint 150 súlyosan sebesültet ápolnak. Katonai források azt állítják, hogy a horvát alakulatok ismét harci gázokat vetettek be. Az újvidéki rádió értesülése szerint a szerbiai katonakötele­zettek többé nem utazhatnak külföldre. Kivételt csak azok képeznek, akik hivatalos útra mennek és az erre vonatkozó okmányaikat a katonai hatóságok jóváhagyják.

Next

/
Thumbnails
Contents