Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

1991. november 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Rejtvény, (nemcsak) ínyenceknek Töltse ki, s megtöltheti a hasát! Szegény erdészetet az adósság is sújtja! A balassagyarmati bútorü/.emben is csak részben has/naljak ki a gépek termelőképességét Ha szereti a hasát, használja a fejét! Ez a mottója a Hotel Karancs és az Új Nógrád kö­zös játékának, melyet tíz for­dulón keresztül kísérhetnek fi­gyelemmel az újság hasábjain, s melynek több kérdését már olvashatták. Az egyes fordu­lókban egy-egy kérdést te­szünk fel önöknek a Karancs Szállóra vonatkozóan, melyek megfejtése az igazi ínyencek­nek biztosan nem okoz majd gondot. A kérdések mellett minden alkalommal találnak egy fotó-részletet és egy szá­mot is. A feladat, hogy a tíz kérdésre helyesen válaszolja­nak, a tíz képrészletet egy egésszé állítsák össze és a számokat olyan sorrendben rakják egymás mellé, hogy az kiadja a szálloda megnyitásá­nak pontos időpontját. Akinek Hotel Kanmcs Mátraszőlős. November 21-i, csütörtöki lapszámunk 5. oldalán Vezetékfektetés című hírünkben jeleztük, hogy a most folyó munkálatok befejezése­ként még ebben a hónapban megoldódik a község víz­gondja. De jó is lenne, ha valóban így lenne! Ugyanakkor „csupán” arról van szó, - tájékoztatott dr. Langmayer Balázs a március mindez sikerül, és Fortuna is- tenaszony is kegyeibe fogadja, négy személyre szóló meghí­vót nyer a Hotel Karancs szil­veszteri vacsorestjére. De már az egyes részfordulók helyes megfejtői között is értékes nyereményeket sorsolunk ki, melyeket szintén a szálloda ajánlott fel. A helyes megfejtéseket no­vember 28-án, déli 12 óráig küldjék be az Új Nógrád szer­kesztőségébe (Salgótarján 3100, Erzsébet tér 4). A sze­rencsés nyertesek között egy különlegesen díszített, 500 fo­rint értékű tortát sorsolunk ki. Ne feledje kivágni és össze­gyűjteni a kérdés melett lévő fotó-részletet és a számot, hi­szen a végső „elszámolásnál” ezzel is nyerhet! Figyelje továbbra is az Új Nógrádot, következő kérdé­sünket december 2-án olvas­hatják. A nyolcadik kérdés: A Ka­rancs Szálloda süteménybolt­jában mennyibe kerül a legol­csóbb és a legdrágább süte­ményszelet az árlapon? óta önálló község polgármes­tere -, hogy idén, csak a község határáig húzódó gerincvezeték készül el. Ha sikerül megfelelő céltámogatáshoz jutni, akkor jövőre építik meg a belső vízhá­lózatot. Mátraszőlős polgármestere azt is elmondta, hogy az ezzel kapcsolatos lakóházankénti költség várhatóan 30 ezer forint lesz. A Balassagyarmat központú Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság korábbi igazga­tóját állítólag a legközelebbi munkatársai „vitték a jégre”. A kelleténél is engedékenyebbnek mutatkozott velük szemben, a rossz tanácsaikat is elfogadta, s a kegyeltek úgy hálálták meg főnökük nagyfokú bizalmát, hogy a bajban magára hagyták. Pontosabban: megbuktatták. Ma még nem tudni, hogy a márciustól hivatalában lévő Kondor Endre kénytelen lesz-e elődje sanyarú sorsában osz­tozni, mindenesetre korántsem rózsás a helyzete. — Mitől is lenne, amikor vállalatunk mintegy 260 millió forinttal tartozik — mondta az ötvenes éveinek elején járó, de már hófehér hajú igazgató. Ennyi pénzt képtelenség kiiz­zadni. Rajtunk már kizárólag csak az átalakulás segíthet. A gyarmati erdőgazdaság so­hasem tartozott a legjobbak közé, de most minden eddiginél rosszabb pénzügyi helyzetben van. A tizenkilenc erdészet egymás közötti rangsorában en­nek ellenére sem csúszott lej­jebb, hiszen mások még na­gyobb mértékben eladósodtak. A vállalatoknál minél inkább felfejlesztették a faipart, annál számottevőbb a jelenlegi visz- szaesésük. A kérdésre, hogy miként jött össze a tetemes tartozásuk, Kondor Endre ezt válaszolta: — A balassagyarmati bútor­üzem beruházása 84 millió, a Verőce-paphegyi fafeldolgozó üzem fejlesztése 82 millió, az inászói fűrészüzem korszerűsí­tése 13 millió forintba került. Ehhez társul még nagyjából 80 millió forint, amellyel a partne­reinknél vagyunk „sárosak”. Ezzel szemben a mi kintlévősé­günk 60 millió forint. Mire a gyarmataik megvaló­sították az exportfejlesztő beru­házásokat, úgyszólván össze­omlott a volt szocialista és a ha­zai piac. Nincs fizetőképes ke­reslet a termékükre, de nem csak az övékre. Az idén 250 ezer köbméter fát termelnek ki a gazdaságnál, s ennek nem egé­szen az egyötödét értékesítik Németországban, Olaszország­ban, Ausztriában. Ráadásul azt is elsősorban a kevésbé jöve­delmező alapanyagként. Itthon még kisebbb az igény a faárukra. A gépeket csak rész­ben tudják kihasználni. Így az­tán a bútorüzemben előrelátha­tóan 30 millió, a Verőce-paphe­gyi fafeldolgozóban 8 millió fo­rint veszteségre lehet számítani 1991-ben, egyedül az inászói részlegben várható pozitív mér­leg. Az erdőgazdálkodás haszna pedig képtelen ellensúlyozni az ipari termelés ráfizetését.-— Egy német üzletember érdeklődik a bútorüzem iránt — tájékoztat az igazgató. Ha meg­veszi, vállalatunk elkerülheti a ráfizetést. Ellenkező esetben az idei évet is mínusszal zárjuk, s kétes adóssá válunk. Holott már két éve rövidlejáratú hitelekből élünk. Beosztásának elnyerése után Kondor Endre azonnal utasítást adott a fejlesztések leállítására, a feleslegessé vált eszközök, gépek és berendezések eladá­sára, a tárolt faanyagok egy ré­szének értékesítésére, az im­produktív létszám mérséklé­sére. Az általános spórolás le­lassította ugyan a veszteségek növekedését, de mindez kevés az üdvösséghez. Az eddiginél is hatékonyabb intézkedésekre van szükség, s az elképzelések már körvonalazódnak. — A vállalati tanács az er­dőgazdaság átalakítása mellett döntött — közölte vendéglá­tóm. — Két külön vállalat alapí­tásáról van szó. Az egyik a 70 ezer hektáros erdőt kezeli majd, a másikhoz az ipari üzemek, műhelyek tartoznak. Utóbbiakat kívánjuk tőkebevonással priva­tizálni, s adósságainkat törlesz­teni. Máris tárgyalunk egy olasz céggel vegyesvállalal létreho­zásáról. Az átalakulási progra­mot két hónap múlva terjesztjük elő a Földművelésügyi Minisz­tériumban. Kondor Endre annak a remé­nyének adott hangot, hogy sike­rül visszatérni az 1970 előtti ál­lapotokhoz, amikor is külön volt az erdőgazdaság és a külön a mostanra jócskán túlfejlesztett faipar. Az új erdőtörvény elfo­gadása után megszűnik az állam kizárólagos joga. magánkézben is lesznek erdők. A vadgazdál­kodás szerves részét képezi az erdőgazdálkodásnak. A puskás emberek a jövőben csak va­dásznak, a vadgazdálkodás újra a szakemberek feladata lesz. Csakis ezekkel az ésszerű változtatásokkal lehet unokáink számára is megóvni és megtar­tani az erdőt. És megszűntetni az erdészetek templom egerére emlékeztető szegénységét! Kóla.j László Új igazgató • Salgótarján. Legutóbbi ülé­sén értékelte a város önkor­mányzati képviselő-testülete a Gerelyes Endre Művelődési Ház igazgatói állására benyúj­tott pályázatokat. A szakmai el­képzeléseket figyelembe véve Marcsó Zoltánt nevezte ki a na­gyobbrészt az ifjúság által láto­gatott déli városrésszbéli intéz­mény vezetőjének. Barangolás a zene birodalmában • Bátonvterenye. Az Erkel Ferenc Általános Iskola galériá­jában nyitottak kiállítást Barják Gyula országos viszonylatban egyedülálló, 10 ezer darabos képeslapgyűjteményéből, „Ba­rangolás a zene birodalmában” címmel. A képeslapok az ókor­tól napjainkig elénk tárják a ze­netörténetet: zeneszerzők port­réi, zenei létesítmények (köztük a világ nagy operaházai), és más zenetörténeti érdekességek lát­hatók a jövő péntekig szombat és vasárnap kivételével 8 és 18 óra között megtekinthető kiállí­táson. Közgyűlés • Balassagyarmat. A Civitas Fortissima Kör november 25- én 17 órától a városházán tartja következő közgyűlését. Kö­szöntik a csehszlovák vendége­ket, beszámoló hangzik el a kör eddigi tevékenységéről, ismer­tetik a feladatokat, a javaslato­kat, az indítványokat. Múzeumbarátok • Salgótarján. A Múzeumba­ráti Kör következő foglalkozá­sát november 25-én, 17 órától tartja a Nógrádi Történeti Mú­zeum tanácskozó termében. Az összejövetelen „Kínában is jár­tam” címmel úti élményeiről mesél és diát vetít Prakfalvi Pé­ter geológus. Kiállításmegnyitó • Balassagyarmat. November 25-én, 13 órakor nyílik a Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola ga­lériájában Molnár Dénes ma­rosvásárhelyi grafikus kiállí­tása. A tárlatot dr. Kiss Tamás alpolgármester nyitja meg. A vízhálózat jövőre marad! Ebben az esztendőben csak a gerincvezeték készül el Nézőpont Párbaj - kettős győzelemmel? Gázos ügy a gázos ügy... Beszélgetés Kiss György kirendeltségvezetővel Két napba tellett, amíg ma­gam megemésztettem a szerda éjszakai Pető kontra Kónya vita-párbajt, amelyről magá­nak Pető Ivánnak éppenhogy az volt a véleménye (Nép­szava), hogy amin résztvett, az nem vita volt, hanem „tünte­tés”. Nagy kár lenne - mondja erre a másik fél, Kónya Imre doktor má> helyen (Új Ma­gyarország), ha Pető úr csak ennyit okult volna az egészből! És akkor még itt vagyunk mi, akik azt képzeljük, hogy mégis elsősorban miattunk!? közvetí­tették a tévében az igazságté- tel-vitát(vagy akármit), amit vagy megnéztünk vagy nem. Aligha tévedek nagyot, ha megkockáztatom - az ilyen horderejű politikai párbajokat legutóbb a pártállamban lehe­tett éjszakai órákra tenni a ma­gyar televízióban. Akkor volt divat a „szemérmesség” — az ellenzéket úgy kell beengedni a tévébe, hogy végül is kívül ma­radjon a nézői figyelmen, már amennyire lehet. A többit elin­tézi a fáradtság, s mi elalszunk, mint a mackó. A nagyrészben cselekvés­párti közönség reagálásai azonban külön nézőpontot ér­demelnek. Az egész találkozót nem érdemes egyébiránt egyet­len, valamilyen szempont sze­rint megítélni, mert több réte­get jelenített meg a mai hazai politikai gondolkodásból, mint azt esetleg hirtelenjében gon­dolnánk. Pető Iván szabaddemokrata frakcióvezető fő állítása, hogy ugyanis nem lehet jogilag utó­lagos ítélkezést alkalmazni - sorra megbukott az érvelés felől nézve, mert a külhoni példák mutatják, hogy nem­hogy lehet, de még inkább szükséges is! Vagy ez is olyan kérdésként szerepel SZDSZ- körökben, amit most így mon­danak, máskor, más körülmé­nyek között pedig megint más­ként? Amint a legnagyobb vágást éppen egy volt szabaddemok­rata szimpatizáns ejtette Pető Iván plasztronján azzal, hogy a fejére olvasta - a választások idejéből való szadeszes szóró­lap szövegét - ők is ezt akar­ták! Az elszámoltatást, - de csak ha győznek! Ez is minő­síti a politikai kultúrát, ha ugyan lehet ilyesmiről be­szélni. A piszkos politikát lát­szik bizonyítani ez a „követke­zetesség”. Azt a széleskörű és időtlen vádat, ami a politikát általában illette mindig. Pető Iván aggályai mégis elgondol­kodtatnak. Lehet belőlük, sőt kell is annyit tanulni, hogy tö­kéletes igazságtevés nem le­hetséges és akkor mi történik majd? Jönnek az újabb követe­lések? És az újabb követelé­seknek lehetnek veszélyei. A felnőttséget azonban a leg- fiatalabb-gyengécske demok­ráciában sem lehet figyelmen kívül hagyni. A közönséget éppen a lekicsinylés gerjesz­tette vitára, miközben maga a vitatkozó is minden módon alájátszott ennek. Csak ag­gódni - ez valóban kevés. A kormányzat felelőssége a cse­lekvés, annak összes ódiumá­val együtt. Egy ilyen palack és ilyen szellem okozhat gondo­kat. A közönségről pedig any- nyit, hogy szükségtelen párbe­szédre ingerelő bizony, ha az ember (Pető) minden rezdü­lésre hatásos szünetet tart, szemforgatva „érzékenyen” reagál elhallgatásaival. Finom trükknek látszik ön­magunk lehetetlenné tevésének és a közönség magatartásának bizonyítására, tsak határozot­tabban azzal a mondanivalóva­lóval! A párbaj mérlege: Kó­nya úr megerősödött véle­ményben; tenni kell, mert az indulatok lefojtva nem marad­hatnak, Pető úr a másik végén a pástnak: nem szabad, mért indulatok vannak és azok ve­szélyesek. Egy ok, kétféle in­dok? Mineki néznek vajon? T.Pataki László Negyven kilométernyi gáz­vezeték épült az idén Nógrád megyében - tudom meg irodá­jában Kiss Györgytől, a TIGÁZ Nógrád megyei Kirendeltségé­nek vezetőjétől. Keveset tudok azonban kezdeni ezzel az adat­tal. Fogalmam sincs: soknak ta­láljam, vagy keveselljem az így megadott számértéket. — Nagyon relatív, hogy sok-e ez, avagy kevés. Sok minden függ mindenekelőtt at­tól, hogy mikor, milyen ütem­ben épült ez a gázvezeték. Mi ugyanis igen erősen ki vagyunk szolgáltatva a kivitelezőknek. Mert ha ők ma kezdik el a csö­vek lefektetését, s azt három hét elmúltával készre jelentik, ne­künk csak akkor áll módunkban elindítani a műtárgy felülvizs­gálatát, próbanyomás, majd gáz alá helyezését. S ha november végét írjuk, mindenképp meggondolandó a válasz. Végül is az elmúlt évek kialakult gyakorlatához viszo­nyítva átlagosnak tekinthető a 40 kilométer; a problémánk csak az, hogy ennek teljes egé­sze a második felében épült az esztendőnek, s így már tényleg soknak tekinthető. — De ugye ez messze nem jelenti, hogy vezetékes föl­dgázzal jól ellátott megye lenne a miénk! —- Nem, nem, távolról sem! Az ország tizenkilenc megyéje között hátulról számítva Nógrád a második. Komárom-Eszter- gom van csak mögöttünk, hi­szen a mi régiónkban csak nyolc településén van gáz. Leg­utóbb - épp két esztendeje - Ba­lassagyarmat városa kapta meg a lehetőséget: ide vezettük be a gázcsöveket. — És melyik helység lesz a legközelebbi szerencsés? — Most készül Szécsény vá­rosának és környékének tanul­mányterve: ha engedélyező ha­tóságként az Ipari Minisztérium is hozzájárul, jövő évben ott is gázzal fűthet, akinek telik majd a bekötésre. — A bekötésre, meg majd a gázszámlára is! Elárulná, hogy különösen ez utóbbira való tekintettel a TIGÁZ ki­rendeltségvezetője melyik energiahordozó mellett rakja le a garast? — Természetesen a gázra szavazok, de korántsem vagyok egyedül a véleményemmel. Ezt bizonyítja az a sok-sok levél, te­lefon, amiben sürgetik ügyfele­ink a bekötéseket. Az idei évre például 600 új bekötést tervez­tünk eredetileg, s már most túl vagyunk a nyolcszázötvenedi- ken is. Ugyanakkor még 600 körül vannak, akik még az idén szeretnék tudni lakásuk falán a cső végét. — Önnek bizonyára van fogadónapja, vannak fogadó­órái, amikor személyesen is felkereshetik ügyfelei. Milyen panaszokkal, problémákkal teszik ezt legtöbben? — Ki kell ábrándítanom: nincs fogadónapom. Látja, most is gumicsizmában vagyok: per­ceken belül indulok a területre: annyi a munkánk, hogy szükség van minden emberre. Reggel héttől délután négyig vagyok a munkahelyemen. Az ügyfelek elkapnak, amikor és ahogy tud­nak. Ami pedig a problémákat il­leti, csak a szokásos: mikor me­gyünk már, miért nem kapcsol­juk már be, stb., stb. — Kínálkozik a lehetőség, hogy most az újság hasábjain üzenjen nekik . . . — Nehéz dolog - vesz egy mély levegőt Kiss György - mert ma is tíz lakást jelentettek készre. Tegnap, tegnap előtt vi­szont egyet sem. Nem tudunk tehát előre ütemezni, megfelelő tervszerűséggel dolgozni. Ha csak némiképp is több előrelátással végezhetnénk a munkánkat a leendő fogyasztó­ink révén, már könnyebb lenne besorolni a lakások rákapcsolá­sát, s értehetően nyugodtabban várhatná a lakosság is a ziman- kós napokat.. . HGM.

Next

/
Thumbnails
Contents