Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. november 25., hétfő Kérdőjelek Csak belügy? (FEB) A nemzeti érzelmek nem titkolt felkorbácsolása jegyében jóval kétharmados többséget meghaladó szavazataránnyal, a buka­resti parlament elfogadta az új román alkotmányt. Sokan, köztük a magyar nemzetiségű képviselők ellene szavaztak, zömmel a ki­sebbségek jogait korlátozó pontok miatt. Mit mond az alkotmány? Mindenekelőtt azt, hogy Románia egy­séges nemzetállam, ahol - Ion Iliescu elnöknek a La Libre Belgi- que-ban megjelent nyilatkozata szerint - „nem lehet szó föderaliz­musról". Király Károly, a szenátus alelnöke, - aki annak ellenére nem vett részt a csütörtöki szavazáson, hogy ezzel a szenátusból való kizárást is kockáztatja - azt tekinti a legjellemzőnek, hogy az alaptörvény „nem mondja ki a kisebbségek jogait, ellenben ponto­san meghatározza a tiltásokat”. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt vállalják, hogy ez az alkotmány attól még nem lesz európai szintű, mert alkotói annak hirdetik? Hogyan hathat ez például a románia magyarságra? Az alkotmány egyes pontjai és megszületésének körülményei aligha javítják a nagy létszámú kisebbségek közérzetét, sőt új feszültségek forrásai lehetnek. Ez Románia kizárólagos belügye volna abban az Európá­ban. ahol a kelet-európai térség etnikai feszültségeit tekintik az egyik legriasztóbb veszélynek? Ami egyébként nem más, mint amit a római NATO-csúcs is kimondott. Kocsis Tamás A TASSZ jelenti: Csecsének Budapesten Moszkva. Csecsének néhány napja Budapesten igyekeztek kapcsolatba lépni olyan fegy­vercsempész csoportokkal, amelyek egyebek között Jugo­szláviába is szállítanak hadfel­szerelést - jelentette szombaton a TASZSZ. A hivatalos szovjet hírügy­nökség „tájékozott forrásokra,, hivatkozva belföldi adásában azt közölte, hogy A. Sisani, az „Iszlám út” nevű csecsen párt vezetőségének tagja november 15. és 18. között Magyarorszá-1 gon tartózkodott. - Feladata az volt, hogy kapcsolatot találjon azokhoz a fegyverkereskedő csoportokhoz, amelyek egyebek között Jugoszláviába is szállíta­nak katonai eszközöket - írta a TASZSZ. A nyilvánvalóan szovjet hír­szerzési forrásokból kiszivárog­tatott információ szerint A. Si­sani különösen a hordozható harckocsi- és légelhárító eszkö­zök nagy mennyiségű vásárlása iránt mutatott érdeklődést. A TASZSZ ugyanezekre a forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy A. Sisani pártja célkitűzéseként az iszlám értékeknek a kaukázusi köztár­saságokban történő helyreállítá­sát említette, valamint a dzsi- had, az iszlám szentháború ki­bontakoztatását mindenütt, ahol muzulmánok élnek. Értesülések szerint Sisani pártja jelenleg mintegy 30 000 harcossal rendelkezik, s számuk 1992 első felében várhatóan je­lentősen megemelkedik. - Ezért 50 000 darab lőfegyver vásárlá­sáról volt szó (Budapesten). Óvatos várakozás Belgrád. A vasárnap életbe lépett tűzszünet Kelet-Szlavó­niában nem enyhítette az ost­romlott horvát városok kiszol­gáltatott helyzetét, a többi hor­vátországi fronton egyelőre óvatos várakozás tapasztalható, bár az is lehet, hogy a harci te­vékenység csupán a zord időjá­rás miatt nem volt olyan heves, mint egyébként. A szembenálló felek most, a Genfben kötött újabb fegyvemyugvás után nyilvánvalóan utasításokat vár­nak elöljáróiktól. A hét végén megkötött csa­patkivonási egyezmények vég­rehajtása késik, ami szintén összefügg azzal, hogy mindkét fél a másik reakcióit igyekszik kipuhatolni a genfi tűzszünet megkötése utáni első órákban. Splitből, Sibenikből és Divatjá­ból még nem tudták elindítani a kivonuló katonai alakulatokat, állítólag azért, mert késik a hor­vát fél által ígért aknamentesí­tés. Zara környékén két színhe­lyen is tartanak tárgyalásokat. Az egyik megbeszélésen a had­sereg illetékesei megígérték, hogy lehetővé teszik a körbezárt horvát alakulatok ellátását, a másik tárgyaláson a csapatszét- választásról kellene dönteni, er­ről-még nincsenek hírek. Dubrovnikből elutazott már Bemard Kouchner francia ál­lamtitkár, aki a segélyszállít­mányok fogadtatásáról tárgyalt. Elutazása előtti nyilatkozatában a miniszter úgy vélekedett, hogy a város környékén történő csapatszétválasztásról kötött cavtati egyezmény „az első lé­pés lesz Dubrovnik demilitari- zálása irányában". Afgán-szovjet határincidens Dusanbe. Határincidens tör­tént a szovjet-afgán határon, a Pamír-hegyvidéken, ahol sú­lyos harcokat vívnak az afgán kormánycsapatok és a felkelők. A szovjet határőrség válaszul kisebb erődemonstrációt tartott a Pjandzs-folyó völgyében hú­zódó határszakaszon. A Tadzsikta hírügynökség szombati beszámolója szerint afgán területről csütörtökön lö­vések értek egy szovjet ország­úton haladó gépkocsit, amely­nek vezetője és utasa megsebe­sült. Az incidenst követően a szovjet határőrség egységei azonnal demostratív felvonulást tartottak a lövöldözés körzeté­ben, és páncélos harcjárművek bevetésével lezárták az egész adott határszakaszt. Az incidens ügyében megin­dított vizsgálat előzetesen azt állapította meg, hogy nem cél­zott lövéseket adtak le afgán ol­dalról. A szovjet fél az eset kap­csán határozottan tiltakozott az afgán határőrség képviselőinél. Nógrádiak az MSZOSZ kongresszuson (Folytatás a: I. oldalról) megoldását nem az erőszak ol­daláról közelítették meg, hanem a párbeszédet helyezték elő­térbe. Ez a kulcsa ugyanis an­nak, hogy kilábaljunk a nehéz gazdasági helyzetből. Halmos György, ÁFÉSZ( Szécsény): — Ahogy megérkeztem, és telt az idő, úgy javult a hangula­tom. Elsősorban azért, mert fél­retettük az ellentéteket, s a kö­zös érdekeket helyeztük elő­térbe. Ez nagy érdem, ha figye­lembe vesszük a jövő év elején várható változásokat. A belső dolgokat meg kell oldani, ám „kifelé” közösen kell fellépni. Ez itt megfogalmazódott, elég világosan. A szövetkezeti dol­gozóknak azt fogom mondani: az MSZOSZ megerősödött, mi is vállaljuk a küzdelmet és fel­sorakozunk a többi tagszak­szervezet mellé. Az az igazság, hogy a mi saját érdekeinket is Csak úgy tudjuk érvényesíteni, ha mások mellett kiállunk. Szabó Lajos, Fűtőber (Nagy- bátony): — Forró volt a hangulat, s ez érthető, mert az elszegényedés, a tehetetlenség országos. Szá­momra egyértelművé vált, hogy csak összefogással, egységgel lehet kilábalni abból a remény­telen helyzetből, amibe a mun­kavállalók, a bérből- és fizetés­ből élők kerültek. Ezt szinte minden egyes felszólaló meg­erősítette. Nekem a nyílt, őszinte légkör tetszett, erről fo­gok beszélni, ha visszamegyek a gyárba és arról is, hogy nem elég csak egymás között be­szélni a bajokról, cselekedni is keH. Géczi Lőrinc, Öblösüveggyár (Salgótarján): — A küldöttek felelősséggel szóltak, mert mindenki érezte, az utolsó órában vagyunk. Ha nem cselekszik a szakszervezet, akkor a mozgalom szétbomlik, érdekvédelem nélkül maradnak a munkavállalók. Én nagyon szégyelltem magam, amikor a kormány képviselője a régi. be­vált politikát az „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazta. A munkaügyi miniszter hozzászó­lása után ugyanis nekem úgy tűnt, mintha egy kívülálló mon­dott volna véleményt, mintha nem tudná, mi az érdekvéde­lem, mivel foglalkozik a szak- szervezet. És az sem. hogy ná­lunk a politikai intézményrend­szer nem épült ki az érdekvéde­lemmel együtt, mint a nyugati demokráciában. Pedig mindig rájuk hivatkozunk. Megerősödött bennem az is, hogy csak határozott, kemény fellépéssel lehet tárgyalni és a tarjáni küldöttek előtt is vilá­gossá vált, hogy szakszervezet nélkül nincs politika, és for­dítva. Ezt a pártok is kezdik felis­merni, és azt is ki kell majd mondani, hogy a mi szakszer­vezeti tömörülésünknek balol­dalinak kell lenni. Ezt nem kell szégyelni! Szokács László Antall József Olaszországban Róma. A jugoszláviai helyzet és a Hexagonale regionális együttműködés jövője alkotta a fő témát Antall József minisz­terelnök és Giulio Andreotti olasz kormányfő megbeszélé­sén, szombaton a római minisz­terelnökségen. Antall József, aki a Rerum Novarum enciklika századik évfordulójára rende­zett kereszténydemokrata fó­rum résztvevőjeként tartózko­dott Rómában, a találkozó után nyilatkozott az MTI tudósítójá­nak.- Mindenekelőtt rögzítettük Andreotti úrral: a két ország kö­zötti kapcsolat új szakaszba lé­pett azzal, hogy Brüsszelben parafálták az Európai Közösség és Magyarország között a társu­lási megállapodást - mondta Antall József. - Szót ejtettünk ezután a Hexagonale helyzeté­ről. (Ennek Ausztria, Olaszor­szág, Magyarország, Jugoszlá­via, Csehszlovákia és Lengyel- ország a tagja - a szerk.) Ügy vélem, politikai és minden szempontból lehetetlen helyzet állt elő, mivel az együttműkö­dés különböző testületéin az el­nökséget jelenleg a polgárhá­ború dúlta és felbomló Jugo­szláviának kellene betöltenie, de képtelen arra, hogy működ­tesse a szervezetet. Kezdemé­nyeztük már ennek az áldatlan helyzetnek a megoldását, Olaszország is egyetértett ezzel, és most megállapodtunk: de­cember 1-én Velencében ösz- szeülnek a külügyminiszterek, hogy megoldást találjanak. A Hexagonaléban is (amely esetleg újra Pentagonaléra csökken), mint általában az eu­rópai intézményekben, Jugo­szlávia a fő probléma. Erről esett a legtöbb szó a két kor­mányfő között.- Egyetértettünk abban, hogy a hat köztársaság együttes és mielőbbi elismerése lenne cél­szerű. Ezt az EK-országoknak kellene eldönteniük, s csatla­koznia kellene hozzá az Egye­sült Államoknak, a NATO-or- szágoknak, a visegrádi hármak­nak és Ausztriának, esetleg a Szovjetuniónak és a köztársasá­goknak.- Ha valamelyik ország, pél­dául Németország, mert valaki­nek csak el kell kezdeni, kez­deményezné az elismerést, Olaszország, Ausztria, a Bene- lux-országok valószínűleg csat­lakoznának. Nekünk minden­képpen tekintettel kell azonban lennünk arra: hogy a Vajdaság­ban és Horvátországban nagy számban élnek magyar nemze­tiségűek. Az Európai Közösség országainak egységesen kellene lépniük ebben a kérdésben, s minél szélesebb körre kiterjedő támogatással. Rendőrségi felhívás 1991. június 17-ikén délelőtt 11 óra 15 perckor Balassagyarma­ton a Rákóczi út 35., az úgyne­vezett Pécsi zöldséges előtt egy fiatal hölgy eddig tisztázatlan körülmények között kerékpárral elesett, melynek következtében nyolc napon belül gyógyuló, könnyű^senífesf szenvedett. * A rendőrség kéri. hogy a kö­rülmények pontos tisztázása ér­dekében jelentkezzenek mind­azok, akik látták a balesetet! Annak a kis Polskinak a ve­zetőjét is várják, aki a zöldséges előtti kapubejáróból hátrame­netben kívánt a jelzett időben a forgalomba bekapcsolódni, de a kerékpáros- és más járműforga­lom ebben megakadályozta. Jelentkezni lehet a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának balas­sagyarmati alosztályán szemé- 'lyesen. vágy írásban. Cím: Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályának helyszínelő és forgalomellenőrző alosztá­lya, 2660 Balassagyarmat. Bajcsy-Zs. út 18., vagy Balas­sagyarmat, Pf. 130. Volt KGB-tábornok: A CIA sok ügynökét végezték ki Washington. A szovjeteknek nem volt közü a pápa elleni me­rénylethez - állította Oleg Ka­lugin, a KGB kémelhárításának volt vezetője. Az ismert tábor­nok, aki szervezetéből 1990— ben elsőként állt a reformisták közé, péntek esti amerikai tv- nyilatkozatában tanulságos részletekkel szolgált változatos múltjából. Oleg Kalugin már az 50-es években, a Nem York-i Co­lumbia egyetem diákjaként ké­szült feladataira, majd hosszú éveken át volt a KGB ügynöke az Egyesült Államokban, utol­jára mint a szervezet főnöke, Washingtonban. Ő irányította többek között a jelenleg élet­fogytiglani büntetését töltő Jo­nathan Walkert, aki 18 éven át a titkos katonai adatok ezreit adta el a szovjeteknek. A tábornok szerint a KGB sem a pápa, sem más külföldi vezető meggyilkolását soha nem tervezte. Igaz, az eser­nyőbe rejtett különleges mérge­zett tűvel és tanácsaikkal részük volt Georgij Markov, az ismert bolgár ellenzéki emigráns író londoni meggyilkolásában - de ahhoz Todor Zsivkov államfő közvetlen kérésére nyújtottak segítséget bolgár kollégáiknak. A tábornok elismerte, hogy Carlos, a hírhedt terrorista több­ször is járt a Szovjetunióban, de ott állandóan figyelték. Kalugin a PBS tv-nek el­mondotta, hogy a 70-es évek­ben viszonylag magas állású emberük volt az amerikai kül­ügyminisztériumban - ugyan­akkor a CIA vagy féltucat, a KGB-be beépült ügynökét ta­lálták meg és végezték ki. A kérdésre, hogy szakmájában kik a legjobbak, Kalugin a CIA-t tette az első, az izraeli Mosza- dot a második, a brit kémszol­gálatot a harmadik helyre. - A KGB még a hetvenes években is egyenrangú volt a CIA-vel, de azóta a titkosszolgálatot is elérte az általános szovjet rom­lás - mondotta a tábornok. Szovjet-kubai tárgyalások Havanna. A szovjet csapat- kivonással kapcsolatos szovjet­kubai tárgyalásokon részt vett szovjet küldöttség pénteken este hazaindult Havannából - jólle­het a delegáció vezetője, Vja- cseszlav Usztyinov különleges megbízatású nagykövet egye­lőre a kubai fővárosban maradt. A szovjet külügyminiszté­rium rendkívül szűkszavú köz­leménye szerint elképzelhető, hogy további megbeszélésekre kerül sor. Mihail Gorbacsov szeptem­berben jelentette be a 28oo fő­nyi dandár kivonását; ezt azon­ban Fidel Castro kubai vezető a guantanamói amerikai támasz­pont kiürítéséhez köti. Ebek harmincadján Már csak a kutyája emlékeztet rá, hogy egykor ő is nagykutya volt... Jelcin „bombát” robbantott Bonn. A Németországban tartózkodó Borisz Jelcin bom­bát robbantott Bonnban azzal a bejelentésével, hogy „tudjuk, hol van a híres borostyán- szoba”. A Bild című bulvárlap szom­bati kiadásában azt írja, hogy a bejelentés a Bundestag külügyi bizottságának ülésén hangzott el. és Borisz Jelcin engedélyt kért a németektől az acéllá­dákba rejtett borostyánok kiásá­sára. A legendás borostyánszobát I. Frigyes porosz uralkodó megbízásából Gottfried Wolfí- rám dán mester készítette a bér­lini városi kastély számára: egy 55 négyzetméter alapterületű szoba falait borította be gazda­gon díszített borostyánnal. A szobához egyéb, borostyánból készült tárgyak is tartoztak. A borostyánszobát I. Frigyes Vil­mos Nagy Péternek ajándé­kozta, azt Carszkoje Szelóban építették fel újra. A németek Leningrád ostromakor az egé­szet lebontották, először Kö- nigsbergbe, a mai Kalinying- rádba hurcolták, de attól kezdve nyoma veszett. Eddig több mint száz forró nyomról derült ki. hogy nem az. A legújabb forró nyom állító­lag Türingiába vezet, de Werner Brans erfurti kulturális államtit­kár a Bildnek nem volt hajlandó biztosat mondani. - Ha én most megnevezném a feltételezett he­lyet, kincskeresők hada indulna meg. Egy biztos: forró nyomon vagyunk, a következő napokban már világosabban fogunk látni - mondta az államtitkár. A borostyánszoba alkotóe­lemeit állítólag 27 acélládában helyezték el, és robbanóanyag­gal biztosították, hogy senki se férhessen hozzájuk. A Bild sze­rint hamarosan szovjet szakem­berek, köztük tűzszerészek ér­keznek Türingiába.

Next

/
Thumbnails
Contents