Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

1991. OKTÓBER 8., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Az üzlethez érteni kell Diszkont-e a diszkont? A minap betérve a salgótarjáni acél­gyári úton található Diszkont Áruházba, kissé bosszankodva szemléltem az ára­kat. Kiváltképpen az édességek árcímkéin akadt meg a szemem. Ha ismereteim nem csalnak, akkor a diszkont üzletek többsége az egyes árucikkeket a többi bolt és áruház árai­nál valamivel ol­csóbban hozza for­galomba. Ezek után nem értettem, hogy vajon itt miért kerül tizenegy forintba például egy Sport­szelet a városköz­pont sok boltjaiban megvásárolható tíz forintos árral szem­ben? Vagy miért drágább a francia­drazsé, vagy a ház­tartási keksz, mint más üzletekben? Hosszasan lehetne folytatni a sort, de közben rádöbbenek a dolog nyitjára: az üzlet ugyanis min­denkinek üzlet, akár diszkont, akár nem! Jelen esetben az áruházhoz közel ta­lálható az iskola, a nebulók pedig köztu­dottan szeretik az édességet. Akár drá­gább, akár nem! S még így is jobban jár a szülő, ha gyermeke egy, vagy két forint­tal magasabb árért nyalogatja az édes­séget, mintha nyolc forinttal drágábban enné a diszkont al­máit. Mert a gyü­mölcs ugyan egész­séges és vitamindús, csak egy kissé bor­sos. Mármint az ára. (fekécs) Fogd a kezem, segíts nekem! Szátok. „Az általános iskola és diákotthon gyermekeiért” alapít­ványt hoztak létre. Célja: az állami gondozott, értelmi fogyatékos tanulók szakképzésének az önálló életre való felkészítésének előse­gítése, valamint a nevelési-oktatási feltételek javítása és az iskolai rendszerű továbbképzés előkészítése. Babicz István, az alapítvány képviselője, az iskola igazgatója, az alábbiakat mondta el törekvéseik alátámasztására: — Tudjuk, hogy eljárásunk nem szokványos, de ha nem kapunk több segítséget a társadalomtól, akkor egy elesett, kiszolgáltatott réteg — a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalok ^-remény nélkül néznek a jövőjük elé. S így életük újratermelheti azokat a problémákat, amelyeket ma nem sikerült megoldani. Úgy gondoljuk, aki átérzi mindezt, anyagi lehetőségeitől függően áldoz az alapítvány javára. Az adományokat a következő számlaszámra várják: 754001 479. OTP Rétság. (m. j.) Korszerűbb iskola Hollókő. Szeptembertől négy ■osztály tanulhat a község általá­nos iskolájában, melynek korsze- ■rűsítése az önkormányzar^gyik fő célkitűzése. Ennek megfele­lően kezdték meg idén a vizes­blokk megépítését, mely — a Hagyomány­rr rr m őrzők A kazári hagyományőrző együttes nagy sikerrel szerepelt szombaton Bagón, az országos hagyományőrző fesztiválon. Az együttesről a Magyar Televízió is felvételt készített, amit előrelát­hatólag szombaton, a Falutévé műsorában sugároznak majd. szécsényi tsz kivitelezésében, ■é50 ezer Awintos költséggel — a napokban befejeződött. A mun- kálatokbóttr szülők iá kivették a részüket: az elmúlt hét végén társadalmi munkában kitakarítot­ták az iskolai helyiségeket. Harmóniák Bátonyterenye. Az Ady Endre Művelődési Központban október 12-én, 10 órakor. Égi és földi harmóniák címmel Esterházy Pál herceg énekeit és dalait mutatják be, az „Énekelt költészet a XV—• XVIII. századi Magyarorszá­gon” sorozat keretében. A rendőrség nem elég a bűnözés megfékezésére A „békés sziget” titulus csak az emlékekben létezik Interjú dr. Rafael Károly megyei főkapitánnyal Bármennyire is kevés a hivatalok pénze, sok helyen úgy gondolták: sok más teendőnél fonto­sabb most segíteni a rendőröket. Valóban így is van ez? Ennek apropóján kíváncsiskodtunk arról: vajon hogyan vélekedik e kérdéskörről dr. Rafael Károly megyei főkapitány? — Elég rossz me­gyénk közbiztonságá­nak helyzete. Az is­mertté vált bűncselek­mények száma tekinte­tében az „előkelő”, 3. helyen vagyunk az országos viszonyítás­ban. Mit jelent ez? Idén, az első fél évben 3144 bűncselekmény történt a megyében, korábban ez a magas szám egy évre volt a jellemző. Az különö­sen aggasztó, hogy nemcsak az emelkedő tendencia, hanem az elkövetők agresszivi­tása és vakmerősége is jellemző. Elég ha a rablásokat említem. Tavaly tizenegy volt, az idén csak az első fél évben ennek három­szorosát követték el. — A bűncselekmé­nyek gyakoriságát nézve, melyek a megye ,,legfertőzöttebb" te­rületei? — Salgótarján, kü­lönösen Zagyvapálfal- va környéke. Ugyanígy Nagybátony és Kiste- renye. Rossz bűnügyi képet mutat Balassa­gyarmat is. Itt az eP múlt évhez viszonyítva ■ duplájára nőtt az is­mertté vált bűncselek­mények száma. Tehát bűnügyi szempontból sem lehet már azt mondani, amivel még a közelmúlt években párt- és rendőrségi elöljárók dicsekedtek, miszerint „Nógrád egy békés sziget”. Mégis ebben az igen súlyos helyzetben a nyomozá­si eredményességünk 10 százalékkal jobb az országosnál. — Mit jelent ez a valóságban? — Jelenleg minden száz bűncselekményből negyvenhétnek találjuk meg az elkövetőjét, vagy elkövetőit. Lehet, hogy most sokan fölkapják a fejüket és keveslik, pe­dig ez igen nagy erőfe­szítésébe telik a rendőri állománynak. Akadhat, aki azt gondolja: most panaszkodik a parancs­nok. Pedig csak arról vap szó. hogy szeretnénk ha Nógrádban is rádöbben­nének: a rendőrség nem elég a növekvő bűnözés és elszemtelenedő bűnö­zők megfékezésére. Még azokban a fejlett orszá­gokban is, ahol a rendő­rök létszáma és nem utolsósorban technikai felszereltsége sokkal jobb, ott sem tudják nélkülözni az állampol­gárok és az önkormány­zatok segítségét. Ehhez azonban nálunk szemlé­letváltozásra van szük­ség. — Vannak olyan megyék, ahol nemcsak szép szavakkal, hanem pénzzel és technikával is segítik a rendőröket az önkormányzatok. — Nógrádra ez még nem jellemző, bár akad­nak hasonló kezdemé­nyezések nálunk is. Említhetem Bátonytere- nyét. A városi önkor­mányzat felelősséget érez a környék közbiz­tonságáért. annyira, hogy pénzzel, szakipari munkákkal, szolgálati lakással segíti az alaku­lóban levő rendőrkapitá­nyság gyorsabb megszü­letését. Remélhetőleg hamarosan aláírhatjuk a salgótarjáni önkormá­nyzattal azt a megálla­podást, amely szerint három rendőr bérét fi­zetné a hivatal, cserében őket a város „legfertő­zöttebb” körzeteiben al­kalmaznánk, mintegy állandóvá téve a rendőri jelenlétet. De nemcsak városból, vidékről is akad jó példa: Szirák, Kálló és Erdőtarcsa ön- kormányzatai a közbiz­tonság javítása érdeké­ben maguk fizette ren­dőrt is szeretnének al­kalmazni. Ennek ninc­sen semmi akadálya! Kollégáimmal együtt már azt is nagy segítség­nek vesz-szük, ha talá­lunk olyan önkormány­zatokat, amelyek fele­lősséget vállalnak köz­ségük, városuk közbiz­tonságáért. Amelyek pedig haj­landók áldozatot is hoz­ni azokat különösen nagyra értékeljük. Saj­nos ellenpélda is akad. Van olyan polgármester, aki a területén működő körzeti megbízotti iroda bérleti díjának többszö­rös megemelésével akar „segíteni és együttmű­ködni”. — Munkatársaival a polgármesteri hivatalo­kat járja. Milyen célt szolgálnak ezek a láto­gatások? — Bűnügyi tájékozta­tókat tartunk. Egy-egy körzet bűnügyi helyze­tének alakulására hívjuk fel a figyelmet és prog­nózist is készítünk. Megbeszéljük azokat a kisebb-nagyobb óvin­tézkedéseket, amelyeket a községháza és a polgá­rok tehetnek a bűnmege­lőzés érdekében. Tulaj­donképpen ezek a láto­gatások a rendőrség, önkormányzatok és a polgárok jobb együtt­működésének kialakulá­sát hivatottak segíteni. — Hogyan illeszked­nek ebbe az egyre sza­porodó önvédelmi cso­portok, polgárőrségek? — Harminc ilyen önkéntes szerveződés működik Nógrádban. De ezeket továbbra is az önkormányzatoknak kell megalakítani. A rendőrség, csak taná­csaival, javaslataival segítheti munkájukat. Egy önkormányzati testületi ülésen valaki fölvetette, hogy adjunk gumibotot a polgár­őröknek. Véleményem szerint :erre nincsen szükség, s olyan jogo­sítványokra sem számí­thatnak, mint a segéd­rendőröknek volt. Cso­portos jelenlétük, együttes fellépésük víkendházak, garázsok, környékén, közterülete­ken való éjszakai moz­gásuk elriasztó lehet. Erre példát saját mun­kánkból is mondhatok. Hosszú ideig a kapi­tányság minden dolgo­zója — beleértve a fő­kapitányt is járőr- szolgálatot adott. A gyakoribb járőrözés a megyében, az ellenőr­zések sűrűbbé válása ezáltal észrevehetően csökkentette az elköve­tések Számát. — Két hét alatt két­szer adóit'ai'jutáimat a salgótarjáni rendőrka­pitányságon. — Látványos ered­mények, csak a filmek­ben vannak. A jó nyo­mozó a kis nyomokat is megbecsüli. így sike­rült elkapni egy rablótá­madás tettesét és végére járni egy hosszú betö­réssorozatnak. Ezt a nyomozómunkát ismer­tem el. Szabó Gy. Sándor Szakmunkás- képzés az otthonban Bátonyterenye. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthonban az idei tanévben új oktatási formá­kat vezettek be: szövő, illetve faesztergályos szakmunkásokat képeznek, valamint virágköté­szetet is tanítanak. A résztvevő tanulók köre nem csupán az ott­hon lakóiból tevődik össze: vannak közöttük bejárók is. Kipattant a szikra Még megsem kezdődött a fűté­si szezon, s máris tüzet okozott a tüzelőberendezésből kipattant szikra. Az eset Rimócon történt, ahová a balassagyarmati tűzoltó­kat riasztották. A Lenin út 21. szám alatti kétszintes családi ház udvarán levő fészerben égett a tűzifa és egyéb anyagok is lángot fogtak. A becsült kár 30 ezer forint. Zenélő Ifjúságért A Salgótarjáni Állami Zeneis­kola 50 000 forintos induló tőké­vel alapítványt létesített „A zenélő ifjúságért” elnevezéssel. Az alapítvány célja, hogy anya­gilag támogassa a kamarazene­csoportok, ifjúsági zenekarok működését, zenei táborokban való részvételét, hazai és külföldi gyerekkapcsolatok kialakítását, hazai és nemzetközi találkozó­kon, versenyeken való részvéte­lét, valamint elősegítse a zeneis­kola további jó szakmai munká­ját. Az alapítvány nyitott, ahhoz adománnyal magánszemély és gazdálkodó szervezet egyaránt csatlakozhat. A felajánlott össze­get a 379-98075 számú OTP 751- 5274-2 csekkszámlára lehet befi­zetni. Hálózatbővítés Nemti. Újra a településen dolgoznak a távközlési üzem emberei. A főút mentén a leága­zási pontokkal építik végig a telefonhálózatot, a postától kezd­ve, a Kisterenye felé eső szaka­szon. Körülbelül 400 ezer forint maradt még a hálózatbővítésre, ez legfeljebb 50 készülék felsze­relésére ad lehetőséget. HÉTFŐI ZSIBVÁSÁR GYARMATON Sátorosok, kereskedők, vállalkozók, használtcikk-árusok lepik el a hétfői napokon a ba­lassagyarmati használtcikk-piacot. Szinte duplájára növekszik a városba látogatók száma a hét első napján. A környező települések és a városok lakói alkudoznak egy-egy vásár­fián, melyet a lengyel, a román és a szovjet árusok kínálnak eladásra. A piaci árak magasabbak, mint Vácon vagy Tarjánban, de a vevők elmondása szerint még így is megéri, hiszen nem kell az olcsó áruért sokat utazni. Képriportunk a piaci hangulatból ad ízelítőt. —Fotó: Rigó Tibor—

Next

/
Thumbnails
Contents