Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

4 LÁTÓHATÁR 1991. október 8., kedd TVéleméw Plátói szerelem fekete-fehérben A műsorújságok csak egysze­rűen dokumentumfilmként je­lezték, holott inkább egy óda, egy filmköltemény a Balázs Béla Stúdió Alom balzsam című alkotása. A televízió nem színesben sugározta, mégis an­nak tűnt, olyannyira érzelem­gazdag volt. Késő éjszaka vetí­tették, pedig megérdemelte volna, hogy többen lássák. De az is lehet, hogy a melo- dramatikus, szirupos felnőtt mesékhez — a talmi csillo- gású, mesterséges izgalmakat keltő Dallas-hoz és társai­hoz — szokott, szoktatott né­zők jó része számára unalmas­nak tűnt volna egy órán át két idős ember ráncoktól barázdált arca, magánügynek tetsző ke­serve, nehezen érthető beszéde. Ami azt illeti történés — lega­lábbis látható — valóban nem sok van a filmben, s az úgyne­vezett sztori sem ad okot önma­gában az érdeklődésre, megren­dülésre. Hisz formálisan nincs többről szó, mint egy hamvába holt párkapcsolatról, egy ro­máncnak induló viszony ideje- koráni megszakadásáról, s ilyennel bizony ezerszám talál­kozni nap mint nap. (Lásd Az első szerelem című tévéműsor sok tucat epizódját.) Ahogyan azonban a Lukáts Andor ren­dezte és Gózon Francisco fotog- rafálta film megjeleníti e szok­ványtörténetet, az bizony nem mindennapi szépségű és erejű. Egymástól függetlenül be­széltetik a két öreget, akik mit sem tudnak a másikról, mióta részben a szülői szigor, részben a kegyetlen háború — még a századelőn — szétválasztotta őket. Az asszony — Juliska — göcsörtös kézzel fonja meggyé­rült haját s úgy emlékezik haj­danvolt ifjúságára: zárkózott, szemérmes lányságára, s egy­kori udvarlójára, akivel együtt játszott egy színdarabban jó hetven évvel ezelőtt. Olyan őszinte szeretettel emlegeti kedvenc nótáját -—az Akácos ut-at —, hogy nincs ember, aki megvetné ezért.Szinte hihetet­len, de karácsonykor még min­dig tesz egy terítéket Jánosnak is az asztalra, hátha megjelenik, hátha betoppan. "De, ha meg­kérné a kezem, flegma lennék, s megvárakoztatnám a válasszal" — mondja korát és küllemét meghazudtoló, azonban nemét jellemző hiúsággal, sőt huncut­sággal megfáradt hangjában. S ugyan mi reménye lehet még a találkozásra, mégis úgy beszél róla, hogy "ez a jövő titka". A férfi bonyolultabb szemé­lyiség, — a maga módján he­gedül, verset ír és mond — ke­vésbé gátlásos, szívesen kitá­rulkozó. Az ő vallomásaiból nemcsak az derül ki, hogy da­cára az elmúlt évtizedeknek, változatlan rajongással, a vi­szontlátás örökös reményével szereti a leikével "birtokolt" Ju­liskát — hisz évtizedeken át cipelt bánatától nem egyszer sírva fakad, az oly sokszor el­képzelt ünnepi találkozásnak még a gondolatától is megné- mul, s a borostás arc hosszú má­sodpercekig szótlanul, de kife­jező tekintettel mered a kame­rára — hanem életszemlélete, tapasztalata is figyelemre méltó. Nem pallérozottan fo­galmaz ugyan, de érződik, hogy sokat tépelődik, rágódik nem csupán a saját sorsán, hanem a dolgok folyásán, az emberiség nagy kérdésein is. Minden nap tart istentisztele­tet önmaga számára. "A világ békéden" — mondja,"sok a pusztító eszköz". Egyetlen megoldás — az embertársak szeretete — vezethet csak eny­hüléshez, megnyugváshoz. A legkisebb közösség a házaspár, amelyben szintén a megbocsáj- tásnak kell uralkodnia, nem szabad mindig az ütközőponto­kat hangsúlyozni — véli némi éllel, számonkéréssel a hangjá­ban. Lukáts Andor filmjének dísz­telen hangulatát oldja, mélysé­gesen emberi mondandóját fel­erősíti az a néhány percnyi já­tékfilmes betét is, amely mint­egy művészi eszközökkel il­lusztrálja a két sokat megélt ember bánatát, egyszersmind bölcs derűjét. Dés László zenéje szintén kiváló "kiséretnek" bi­zonyul. Epilógusként ismét kikíván­kozik: ilyen őszinte, mély ér­zelmi töltetű filmeket több em­bernek is látnia kellene. De va­jon készülnek-e még hason­lók. . .? — csongrády — Tudományos kaleidoszkóp Gyors lehűlés (FEB-SAD).Tizenkét év alatt 5 Celsius fokot csökkent a hő­mérséklet^ a m^?oszff rában — állapították meg francia kuta­tók. Kiszámították: a légkör ezen, 50 és 90 kilométer közötti magasságában a jövő század közepén 20 Celsius fokkal lesz hidegebb, mint most. A mezoszféra lehűlése már eddig is óriási változásokat okozott az alatta húzódó sztra­toszférában. Ez főleg az esőzé­seknél és havazásoknál figyel­hető meg. Ha a lehűlés folyta­tódik, a Földön, különösen a trópusokon, radikális éghajlati változásokra számíthatunk. A bűnözés új ellenszere a zene A tudomány új megállapí­tása: a zene felhasználható a bűnözés elleni harcra. A jövő év közepétől a New York-i földa­latti sötétebb állomásain ezért felcsendül a muzsikaszó. A he­lyi közlekedési vállalat a zene hangjaira reméli jobb belátásra bírni az utasokat veszélyeztető bűnözőket. Az, hogy a hangszórók mi­lyen zenét szolgáltatnak, az ál­lomás jellegétől függ majd. A zenei ízlés az egyes negyedek­ben meglehetősen eltérő.Brox- ban például feltétlenül más zene hangjaitól várnak nagyobb biz­tonságot, mint az Opera negye­dében. Arra is gondolnak, ne­hogy az embereket idegesítse a hangos zeneszó. Arról viszont nem szól a fáma, mi lesz a süket bűnözőkkel . . . Visszhang Elképesztő csúsztatás! A kongresszus elleni de­monstráció is elégedetlenség! címmel közölte az Új Nógrád szerkesztősége (szeptember 20.) Mező Sándor sajátos „fel­fedezésen” alapuló véleményét arról, hogy az MDF megyegyű­lése (szeptember 4.) nyilatkoza­tában csatlakozott a POFOSZ megyei szervezetének tiltako­zásához — ne Salgótarjánban, az ötvenhatos népirtás színhe­lyén rendezze meg az MSZMP soros kongresszusát! Az MDF megyegyűlése és más pártok is egyetértőleg csatlakoznak a majdan előre bejelentett, békés, csendes demonstrációhoz a kongresszus színhelyén. Mező úr megállapította: az MDF megyegyűlésén elfoga­dott nyilatkozatra Kónya Imre — aki a taxis blokád mel­lett (!?) tüntetőkre vonatkozó amnesztiát a parlamentben ki­járta — áldását adta. Kivétel le­het — kérdezi az Új Nógrád törzslevelezője — az elégedet­lenség alól a tervezett demonst­ráció, csak azért, mert az egyik kormányzó párt az áldását adja? Kónya Imre, aki részt vett Balassagyarmaton az MDF me­gyegyűlésén, nem adta áldását semmire. A szóban lévő nyilat­kozatot maga a megyegyűlés fogalmazta meg és fogadta el. Ennyi természetes egy demok­ratikus pártnál. A taxis blokád és a majdan bejelentésre kerülő békés demonstráció összekeve­rése, vagy minősíthetetlen tájé­kozatlanság, vagy elképesztő csúsztatás! Az Uj Nógrád sem közölhet véleményem szerint eleve hazug visszhangokat, hi­ába szabad a vélemény .A nyil­vánvaló mellébeszélés senkinek nem lehet az érdeke (vagy mégis?!) Az amnesztiát nem egyedül Kónya Imrének köszönhetik a taxis blokád gazdasági károkat okozó résztvevői, sokkal inkább a parlamentnek. Résztvevői, szervezői és nem azok akik el­lene tüntettek! Az egyesü­lési — és gyülekezési jog min­denkit megillet, nem kell hozzá amnesztia, és egy olyan jogál­lamban, mint Magyarország, nem polgári engedetlenség a törvényes kereteken belül. A kettő látványos összekeverése alapvető hiányokat mutat a tisz­tességes véleményalkotásban és a tájékoztatásban. Gergely Anna, Balassagyarmat Repülőtéri tűzoltás A légi balesetek legna­gyobb része a repülőgép le- illetve felszállása során következik be, ezért rend­kívül fontos, hogy a közel­ben állandóan legyen ké­szenlétben azonnal bevet­hető tűzoltójármű. A francia repülőtereken legújabban csatasorba állí­tott tűzoltóautó vízágyúja 85 méter hatótávolságú, és 60 ezer liter oltó habanya­got képes kiszórni az égő gépre vagy más égő fel­ületre. Magának a tűzoltó gépjárműnek a teljesítmé­nye is figyelemreméltó: fél percen belül gyorsul 80 ki­lométeres sebességre, óránként eléri a 155 kilo­métert. A tűzoltójármű rozsdamentes, műgyanta tartályában van a víz, iletve a folyékony állapotú emulzió, amely a habkép­zést szolgálja. A vizet és az emulziót a jármű tetején lévő habágyúban 6500 liter percenkénti teljesítmény mellett a szivattyú keveri. A jármű 2-3 percen belül oltókész. Ezt a jármüvet állítják üzembe az Orly és Roissy repülőtereken. Szőrtelen kutyák Adelaide, Ausztrália: kínai származású szőrtelen kutyák, kategóriájuk győztesei a helyi kutya­szépségversenyen. A kutyusok különlegessége, hogy csak a fejükön és nyakukon nő szőrzet, ezért fe­lettébb könnyen leégnek. Adható és kapható . . . ✓ Államtudományi szakember a díszpolgár-jogról (Ferenczy-Europress) A na­pokban került nyilvánosságra, hogy a tatabányai városatyák vissza kívánják vonni a dísz­polgári címet Havasi Ferenc volt KB titkártól. A hír kapcsán arról kérdeztük dr. Takács Im­rét, az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karának professzorát; milyen szabályok, szoksájogok vagy egyéb előírások rendel­keznek a díszpolgári cím ado­mányozásáról, illetve megvoná­sáról? Mint a professzor elmondta, általános érvényű, tételes szabá­lyok nincsenek. A nemzetközi és hazai gyakorlat a mértékadó a jelölésben csakúgy, mint a cím odaítélésében, illetve visz- szavonásában. Nálunk az ön- kormányzatok maguk fogal­mazzák meg működési szabály­zatukban, hogy milyen tevé­kenységért adományozzák oda a díszpolgári címet. Általában az adott város, település javára végzett érdemes, kiemelkedő munka az indíték. De lehet ki­magasló, tudományos, politikai, művészeti pálya, életút, sport­teljesítmény, stb. elismerése — függetlenül attól, hogy helybéli, vagy akár más ország szülötté­ről van szó. A szokásjog szerint a dísz­polgári cím a helység lakossá­gának háláját, tiszteletét fejezi ki. Olyan erkölcsi elismerés, amely nem jár anyagi juttatás­sal, nem biztosít előjogokat. Annak viszont nálunk még szo­kásjogi formulái sem igen ala­kultak ki, hogy mik a cím visz- szavonásának kritériumai. Erről pedig sem az önkormányzatok, sem elődeik, a tanácsok nem rendelkeztek, de ilyen passzu­sokat az ide vonatkozó szabály­zatokba pótlólag mindenütt be­iktathatnak. A nemzetközi gyakorlatban egyébként a címfosztás nem ritka. Olyan esetekeben élnek vele, ha a díszpolgári cím vise­lője hűtlennek, durva hálátlan­ság, illetve bűncselekmény el­követőjének bizonyul. Az ön- kormányzatok saját hatáskö­rükben más kategóriákat is fel­állíthatnak, amelyek áthágásá­nak következménye a cím meg­vonása. —dzs— Forgalmazzák — tiltják (FEB)A brit egészségügyi ható­ságok azonnali hatállyal betil­tották a „Halcion” nevű, igen széles körben alkalmazott altató árúsítását és orvosi felhasználá­sát. A döntés oka, hogy a „Tria­zolam” hatóanyagot tartalmazó gyógyszer rendkívül veszélyes mellékhatásokat — emlékezet­kihagyást, depressziót, agresz- szivitást stb — vált ki. Az utóbbi időszakban bizonyítha­tóan a „Halcion” hatására még bűncselekményeket is elkövet­tek. Az amerikai „Upjohn Co” vállalatnak ezt az altatóját 1976 óta fórgalmazzák világszerte, mintegy 90 országban. A Springer Külföldi Sajtó- szolgálat /SAD/ értesülése sze­rint az Egyesült Államok illeté­kes hatóságai is sürgősen meg­vizsgálják, nem követik-e a londoni példát. Németország­ban az egészségügyi szervek felhívták az orvosok, kórházak és gyógyszertárak figyelmét a brit intézkedésre és óvatosságra szólították fel mindazokat, akik e gyógyszert használják. Koko majom számítógépet kapott születésnapjára Valamennyi amerikai tévéál­lomás elküldte tudósítóját Kali­forniába, hogy képpel és hang­gal is közvetítsék az eseményt: Koko születésnapi ünnepségét. Koko ugyanis az Egyesült Ál­lamok legfejlődőképesebb go­rillája: már két mázsát nyom, és állítólag simogatásával is a pad­lóra küldené a nehézsúlyú profi ökölvívó bajnokot. A legfőbb erénye azonban mégsem a testi erő, hanem a szellemi képes- sége.Tanára, Francine G. Pat­terson — aki reggel 7-től este 9-ig vele van — szerint Koko előmenetelében döntő szakasz következik, ugyanis megkapta az Apple cég legújabb típusú számítógépét. A gép billentyű­ire betűk helyett jeleket tettek, ezek szavaknak és fogalmaknak felelnek meg. Bármelyik érinté­sével kifejezheti magát. A riport szerint már csak azért is képes erre, mert 70-90 közötti az intel­ligenciahányadosa (I.Q.), „ami jóval kevesebb, mint Schwarz- kofp tábornoké (160), de azért ez sem rossz.” Patterson asz­szony azt is elmondta, hogy most már élettársat is keresnek a gorillafiúnak, önös kíváncsi­ságból, hogy tudnillik „képes lesz-e örökíteni lingvisztikái képességeit". Hogy,könnyű-e Kokoval társalogni, tanárnője így válaszolt: „Megértjük egy­mást, ha valós tárgyakról van szó. Az elvont dolgokról azon­ban nehezen megfejthető, amit közöl. Koko ugyanis úgy fejezi ki magát, hogy mi emberek nem vagyunk elég intelligensek, hogy megértsük.” Kísérletek az iskolában Mindent ígérő iskolák (FEB)Sorozatunk első részé­ben azokról a kísérletekről volt szó, amelyek igyekeztek a gyermekek képességeihez iga­zítani a tanmenetet, hogy kiala­kulhasson Magyarországon az úgynevezett „testreszabott is­kola”. De vajon mi az oka an­nak, hogy valósággal elburjá- noztak az oktatási kísérle­tek? — kérdeztük Vágó Iréntől, az Országos Közoktatási Kuta­tóintézet munkatársától. — A magyarázat rendkívül kézenfekvő: az elmúlt években a kísérleti iskolák pénzhez jutot­tak az Országos Közoktatási Fejlesztési Alapból. Volt olyan iskola, amelyik ebből a pénzből vett krétát, ebből fedezte a pe­dagógusok továbbképzését, a konferenciák költségeit. Mások ezt a lehetőséget használták fel arra, hogy kibújjanak a szakfe­lügyelet szorításából, mert csak így tudtak - jó értelembe véve - a helyi igényekhez igazodóan működni. Ezeknek az iskolák­nak csupán fedőnév volt a kísér­let. És persze voltak igazi kísér­letező műhelyek is, ahol valódi próbálkozások kezdőtek. — Ezek egy része felülről indított kísérlet volt?-—■ Természetesen. Ilyen volt a Zsolnai—program is, vagy mondjuk a külföldről átvett Waldorf-módszer. Nem vol­nánk azonban igazságosak, ha nem említenénk meg: nagyon sok iskolában a tanárok, az igazgatók saját kezdeményezé­seiket vették be, amelyek azon­ban többnyire csak egy-egy részletében újították meg az ok­tatási menetet. A legtöbb gon­dot azonban mégis ez okozta: másik iskolában, felsőbb osztá­lyokban könnyen lyukak támad­tak az ilyen kísérleteken felnőtt gyerekek tudásában.- A Waldorf—módszer már csak azért is népszerűnek in­dult, mert kezdetben a tanárokat külföldön készítették fel rá.És ma?- A Waldorf—módszer igen elterjedné vált, olyannyira, hogy mára már bekerült a peda­gógusképzésbe is. Ez is, mint általában a jobb oktatási kísérle­tek, már óvodás kortól kezdik „építeni” a gyermekeket, s egé­szen a középiskoláig kisérik a fejlődésüket. De sajnos számta­lan olyan középiskolai kísérlet­nek is tanúi lehetünk, amelyek az én szememben igen kétes ér­tékűek. Az iskola szerkezetet átalakító kísérletek tulajdon­képpen Glatz úr idejében kez­dődtek, akkor melegítették fel a nyolcosztályos gimnázium ötle- tét.Ma már van 6+6-os, 8+1-es, 10+2-es iskola is. Ezek most még abban a helyzetben van­nak, hogy mindent megígérhet­nek. de még semmiért sem von­hatók felelősségre: nincs vissza­jelzés a munkájukról, tanítvá­nyaik még nem kerültek ki az életbe. A jelenlegi helyzetben amúgyis jó, ha kitolódik a kép­zési idő, hiszen addig is ’’par­koltatni” lehet a gyerekeket az iskolapadban, amíg valamelyest nem javul a munkahely—kíná­lat a piacon. Péhl Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents