Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. OKTÓBER 8., KEDD 2 LUZJ-UHU Kérdőjelek Közösen könnyebb? (FEB) Közép- és Kelet-Európábán mind szorosabb együttműkö­désre törekvő három állama előtt közös kihívások állnak. Érdekeik számos szempontból azonosak, s egyre határozottabb a felismerés, hogy a politikai és gazdasági kérdésekre adandó válaszok is könnyeb­ben megtalálhatók a szándékok és erőfeszítések egyesítésével. Ez lehet tán a legfontosabb tanulsága a lengyel, a cseh—szlovák és a magyar vezetők hét végi krakkói csúcstalálkozójának. Együtt közeledni a NATO szervezetéhez? Harmonizálni az EGK- társulás ügyében teendő lépéseinket? Konszenzust elérni a jugoszlá­viai válsággal kapcsolatban? Mindezek a problémák terítéken voltak Krakkóban. Biztató, hogy akár a katonai biztonság, akár a gazdasági kötelékek erősítése volt a téma, sikerült összhangra jutni. Végre ezt a világ is észlelheti. ,,Blokk-építés” folyik Közép-Európában? A szovjet és jugoszláv krízis nyomán kialakuló érdekházasság? Vannak fanyalgó hangok, bírálatok, amelyek így állítják be a Hármak közeledését. Pedig zilált régiónkban a szálak szorosabbra fűzése kedvező hatású lehet. Sőt, talán másutt is felismerik a nemzetközi kihívások nyomán, hogy közösen könnyebb... Szegő Gábor Lemondott Salgótarján polgármestere (Folytatás az I. oldalról) ülést kért. Ezúttal (minimális többség­gel) sikerült a kivitelezés. A sajtó kivonult, mert nélkülük „őszintén lehet beszélni”, és „csak az kerül nyil­vánosságra, ami publikus”... A sajtó munkatársainak megfogal­mazott tiltakozása szerint a visszaélé­sek gyanúja, és minden, várossal kapcsolatos ügy közügy. Aligha érthe­tő, hogy bárki személyiségi jogait sértené a hivatali rend be nem tartása. Mindenesetre a „botránykeverők” a folyosón várták ki „az őszinte beszél­getés” végét. A zárt ülés utáni sajtótájékoztatón Gusztos István bejelentette: néhány kérdésfeltevés után, a testület elfogad­ta az SZDSZ határozati javaslatát, vagyis Tolmácsi Ferenc polgármester bejelentését, miszerint október 31-éig lemond és ezt tudomásul veszik. A testület a polgármestert hathavi alap­bérének megfelelő juttatásban részesí­ti, egyben megszünteti az ellene elren­delt fegyelmi eljárást. Mivel Tolmácsi az SZDSZ által állított polgármester (volt), kérdésként vetődik, mennyi a felelőssége a történ­tekben az SZDSZ önkormányzati frakcióvezetőjének? — tette fel a kérdést Gusztos. Ezért frakcióvezetői mandátumát az SZDSZ helyi csoport­jának rendelkezésére bocsátja. Az SZDSZ-frakció az ülésen nem, de a sajtótájékoztatón indokolt. — A jelenlegi helyzet folytatását másképp nem tartjuk megoldhatónak — mondta Gusztos. — A testület működésképtelen lenne, ha a helyzet így marad. Kérdés: az SZDSZ állítja-e a követ­kező polgármestert? Válasz: megkísérelheti, de semmi sem biztos... Dudellai Ildikó * Munkatársunk jelentette lapzártakor: „A képviselő-testület elítéli és olyan kihívó provokációnak tekinti az MSZMP XV. kongresszusának Salgó­tarjánban történő megtartását, mely joggal váltott ki széles körű tiltako­zást” — terjesztette elő Eötvös Mihály (MDF). A határozati javaslat elfogadá­sa esetén a testület felkéri a párt vezetését, álljon el elképzelésétől, és erre kedden 16 óráig válaszoljon. Amennyiben az MSZMP eredeti szán­dékát fenntartja, a testület utasítja a sportcsarnok vezetőjét, hogy a bérleti szerződést azonnal mondja fel. Gusztos István elmondta, az önkor­mányzat csak biztonsági szemponto­kat mérlegelhet, a határozat etikai részét nem tudják elfogadni. Szigetvá­ri János és Kovács József (MSZMP) a kongresszus mellett foglalt állást. Kovács József hangsúlyozta: a sajtó élére állt a rosszindulatú hangulatkel­tésnek. Politikai oda-vissza után M. Szabó Gyula kijelentette: a gazdasági szem­pontok a rendezvény mellett szólnak, márpedig ami törvényes és hasznos, az etikus! Végül a képviselők a javaslatot elvetették, tehát szombaton lesz kong­resszus Salgótarjánban! Országgyűlés Zsúfolt napirend a törvényhozók előtt SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet (Budapest XIII.,Váci út 6. |Tel.: 166-7032, .166-7449 ________________ Sér tettek ülnek a vádlottak padján — Kádár Péter szabaddemokrata képviselőnek a határátlépést szigorító új intézkedés ellen fellépő hozzászó- lalásával kezdődött hétfőn az Ország- gyűlés plenáris ülése. A képviselő napirend előtti felszó­lalásában több okból is erőteljesen kifogásolta a kormány kezdeménye­zésére életbe léptetett, a Határőrség Országos Parancsnoka, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka és az Országos Rendőr-főkapitány által jegyzett rendeletet, amely a hazánkba lépő külföldiek számára október 1-től napi ezer forint értékű valuta bemutatását írja elő. Az intéz­kedés ugyanis káros hatással van hazánknak a volt keleti tömb országai­val fenntartott kétoldalú kapcsolataira, s közvetve hozzájárul ahhoz is, hogy ezen országokban tovább erősödjön a magyarellenes csoportok hangja. Az Országgyűlés az egyetlen napi­rend előtti felszólaló meghallgatása után ügyrendi kérdésekben döntött. Ennek megfelelően kivételes és sür­gős eljárással tárgyalja a Ház az önhi­bájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatását célzó, valamint a Magyar és a Cseh- és Szlovák Köztár­saság közti kapcsolatok szabályozásá­ról 1989-ben aláírt szerződés kihirde­téséről szóló törvényjavaslatokat. A kért kivételesség és sürgősség helyett, csak sürgősséggel vitatja meg a helyi önkormányzatok jövő évi címzett és céltámogatási rendszerét szabályozó törvényjavaslatot, továbbá az állami költségvetés 1992-es irányelveit ösz- szegző tájékoztatót és a Munka tör­vénykönyvéről szóló törvényjavasla­tot — valamennyit a kormány előter­jesztésében. Végezetül napirendre tűzte Bethlen István és Palkovics Imre MDF-es és Dénes János (független) képviselők közös, a társadalombizto­sítási törvény módosítására benyújtott indítványát. Az 1991—1992 évi vagyonpoliti­kai irányelveket tartalmazó törvényja­vaslatot Mádl Ferenc, tárcanélküli miniszter ismertette az Országgyűlés­sel. A tervezet főbb alapelveiről véle­ményüket kifejtő frakció-vezérszóno­kok mindegyike általános vitára alkal­masnak találta a tervezetet, ugyanak­kor a tervezetet több ponton is kifogá­solták. A vitát elnapolták, majd az Ország- gyűlés elfogadta az Állami Vagyon­ügynökség munkájáról készített jelen­téseket. (Folytatás az 1. oldalról) január között. A törökbálinti egységhez tartozó kihelyezett őrszázad katonái a vádpontok alapján különböző súlyú katonai bűncselekményeket, továbbá rablást, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértést és lopást követtek el. A vádlottak között szereplő öt hivatásos kato­na — a bázis, valamint az őrszá­zad parancsnoka és három tiszt- helyettes — elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt kerül a bíróság elé. Az utóbbiak a nyomozás adatai szerint meg­szegték a szolgálati szabályzat pontjait, elöljárói intézkedése­iknek és ellenőrzéseiknek elmu­lasztása okozati összefüggésben áll azzal, hogy a katonák az őrszolgálat szabályait folyamato­san megszegték, illetve nem tel­jesítették katonai feladataikat, valamint azzal, hogy nagy számú vagyon és személy elleni erősza­kos bűncselekményt követtek el. A parancsnokok magatartása jelentős hátránnyal járt az alaku­lat szolgálatára és fegyelmi hely­zetére. Fenyegetés és vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról) csökkent, de a túlfűtött otthonok aránya a három év előtti 23,6-ról tavaly csak 23,2 százalékra mér­séklődött. A hőfelhasználás 20— 30 százalékkal magasabb, mint a nyugati országok átlagában. Ebben bizonyos mértékig az elavult technika is ludas (a háló­zati veszteségek helyenként elé­rik az 50 százalékot!), de az érdekeltség hiánya is. Az állami támogatáshoz ugyanis mindenfé­le utólagos elszámolás kötele­zettsége nélkül jutnak hozzá az érintett vállalatok. Érdekes tapasztalat, hogy a távfűtők — nem véletlenül — szívesen szolgáltatnak meleget, ha már vagy még nincs fűtési idény. A pótfűtés díja ugyanis azonos a normál fűtésével, de az elő- vagy utószezonban rendsze­rint jóval melegebb van, mint télen, kevesebb energia kell tehát az otthonok fölfűtéséhez. (FEB) Domi Zsuzsa Micsoda minőségi méretek! (Folytatás az 1. oldalról) István neve fémjelzi a programot. A héttagú zsűri elnöke a várako­zásnak megfelelően Vámos Magda, a Magyar Divatintézet művészeti vezetője lesz. Még valamit a díjakról: 50, 30 és 20 ezer forint vár a helyezettekre, a közönségdíjas jutalma pedig egy videomagnó. Lányok jelentkezését már nem, szponzorokét még elfogadják a rendezők, bár a sikeres lebonyo­lításhoz szükséges pénz jelentős része megvan. Az elkövetkező időszakban is figyeljék lapunkat! Hamarosan megtudhatják, kik is neveztek a szépségversenyre! Ismerjék meg a döntőbe jutot­takat! Hiszen csak nevezni nem lehet. Szurkolni és támogatni viszont igen! . A verseny rendezői: AXEL SPRINGER—Magyarország Kft. Nógrád Megyei Iroda Új Nógrád Szerkesztőség József Attila Művelődési Központ A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA: Elektronikai és Vasipari Gyártó, Forgalmazó Kft. Bátonyterenye, Bolyoki út 3. TOVÁBBI SZPONZOROK: Sooters f ° t ° PESTI DIVAT Salgótarján—Salgóbánya Salgótarján BOSKO HILDA Centrum Virág MARUZS PRINT MAGYAR—KANADAI KFT. Szervezett bűnözés Európában (3.) A fő iparág: változatlanul a kábítószer EK-segély a Szovjetuniónak (Die Welt—FEB) A bűnelkö­vetők szervezetei, — amelyek legfontosabb célja a minél maga­sabb haszon — ma már úgy mű­ködnek, mint a legjobban szerve­zett vállalatok, egy-egy speciali­zálódott „üzletág”, vagy akár egész iparág. Erre a legjobb példa a nemzetközi kábítószerkereske­delem, amely mindmáig a szerve­zett bűnözés legjellemzőbb megjelenési formája. Tavaly az európai biztonsági szervek összesen több mint 6 tonna heroint, majdnem 17 tonna kokaint és legalább 266 tonna kender alapanyagú kábítószert (hasist, marihuánát) koboztak el. Ez az elképesztő mennyiség magukat a szakembereket is meglepte. A szervezett bűnözés más terü­leteihez hasonlóan, a kábítószer­kereskedelemben is egy sor „család” és bűnszövetkezet működik. Néhány szövetség nemzetközi kartellé szervező­dött, amelynek tagjai gyakorlati­lag felosztották maguk között az egész világot. Közben együtt használják a tranzitútvonalakat, a közvetítőket, gyakran még a raktárakat is. A dél-amerikai kartellek befo­lyása miatt Európa az Egyesült Államok után a kokain-kereske­delem második legnagyobb célte­rülete lett. Ezt mutatja az a tény is, hogy míg 1979-ben egész Európában „csak” 155 kg kokaint foglaltak le, addig ez a mennyi­ség 1989-ben nyolc tonnára emelkedett, azaz tíz év alatt megötvenszereződött. Több nagy idei — köztük még egy magyarországi — letartózta­tás során is bebizonyosodott, hogy a lefoglalt kábítószert nemcsak az érintett ország ellátá­sára szánták. Erre utal az is, hogy a letartóztatottak között egy-egy bandán belül is több náció képvi­selteti magát. A legtöbb kábító­szer az európai országok közül Spanyolországba és Hollandiába érkezik, ahol azokat raktárakban tárolják s kivárják, amíg kedvező lehetőséget látnak a továbbszállí­tásra. A társadalomra rendkívül ve­szélyesek a kábítószerélvezők akiknek nagy része bűntett révén szerzi be azt a pénzt, amellyel rendszeresen hozzájuthat az adagjához. Emiatt sok kábítósze­res maga is árul drogot, és így hozzájárul a szenvedély terjedé­séhez. A legtöbb kábítószeres bolti lopásokat vállal, de ha kell résztvesz gépkocsik kifosztásá­ban is. Például Németországban már minden harmadik lakás­vagy épületbetörést, és minden ötödik rablást is kábítószeresek követnek el. A kábítószer társadalmi kára valójában felmérhetetlen: a kábí­tószerélvező nemcsak önmagát, hanem egész családját tönkre teszi. De hatalmas kiadások hárulnak a társadalombiztosítás­ra is. Pár évvel ezelőtt szakértők kiszámolták: annak a költsége, hogy egy kábítószeres karrierje derékba törik, vagy meg sem kezdődik, kiegészítve az összes vele kapcsolatos szociális és egészségügyi kiadásokat, szemé­lyenként egymillió márkára rúg. Arról nem is beszélve, hogy egyre nő a halálos áldozatok száma. A kábítószerkereskedelemből származó jövedelmek a kartellek számára sajátos problémát is jelentenek. Nem mindig könnyű azokat hivatalos csatornákba terelni. Emiatt a pénz tisztára mosásának mind bonyolultabb trükkjeit alakították ki. Becslések szerint a kábítószerből származó pénz és másfajta vagyon értéke már több országban — például Olaszországban — több milliárd dollár, amelynek nagy része azonnal visszafolyik a legális gazdasági életbe. Az Egyesült Államokban például 1989-ben 580 millió dollár értékben foglal­tak le a kábítószerkereskedelem­ből és -csempészetből származó pénzeket és tárgyakat, s bizo­nyos, hogy ez csak a jéghegy csúcsa volt. De míg Amerikában szigorú törvények segítik a rendőrök szervezett akcióit, addig Európa nagy részben nem elég felkészült a jogrendszer és az igazságszol­gáltatás ahhoz, hogy mindig kellő eréllyel le tudjon csapni. így például hiába tartóztattak le nemrégiben a német határon egy török állampolgárt, 700 000 márka készpénzzel a kezében, közvetlen bizonyítékok hiányá­ban futni hagyták. Pedig — ahogyan mondani szokás — a török is tudta, hogy a német rendőrök mindent ponto­san tudtak róla. Hiába, mégis „törököt-fogtak”. Amihez hasonló példákkal magyar rendőrök is gyakran szolgálhatnak, joghézagokat és azok következményeit emleget­ve, nem éppen dicsérő jelzőkkel. (Folytatjuk) Brüsszel/Luxemburg. (MTI) Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei hétfőn' nagyfontosságú elvi döntést hoztak arról, hogy az eddig a Szovjetunió számára biztosított 750 millió ECU élelmiszerse­gélyt 1,250 milliárd ECU értékű új hitelkerettel bővítik és ennek az összegnek mintegy felét kö­zép—európai szovjet vásárlások meghitelezésére fordítják. A Tizenkettek miniszteri ta­Hága. (MTI) Az Európai Közösségek jugoszláviai megfi­gyelő csoportjának tagjai hétfőn nem voltak hajlandók küldetésü­ket folytatni — közölte a holland rádióban Jan-Willem Kosters Moszkva. (MTI) A szovjet kormány délután a horvát veze­téshez is intézett üzenetet, amely­ben a jugoszláv néphadsereg horvátországi laktanyái köré vont nácsának szóvivője, az MTI tudósítójának telefonérdeklődé- dére válaszolva elmondta, hogy ily módon a közösség összesen 2 milliárd ECU, azaz 2,4 milliárd dollárnyi élelmiszersegély sür­gős szállítását vállalta, beszámít­va a tavalyi római csúcsértekez­leten vállalt 750 millió ECU élelmiszer-támogatást. A Rómá­ban elhatározott segély egyhar- mada adomány volt, ennek nagy részét már leszállították. tábornok, a csoport vezetője. Ennek oka az — tette hozzá — hogy a tűzszünetet egyik fél sem tartja be, s az EK-megfigyelők nem akarták magukat fölöslege­sen veszélynek kitenni. blokád feloldását sürgette. A szovjet külügyminisztériumból kiszivárogtatott értesülések sze­rint az üzenet a háromoldalú tűzszüneti megállapodás betartá­sára szólította fel Zágrábot. Életveszélyes a megfigyelés Háromoldalú tűzszünetre szólít Moszkva

Next

/
Thumbnails
Contents