Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-07 / 235. szám
1991. október 7., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 „Hazádnak rendületlenül V Látogatóban a sziráki kastélyban A sziráki kastély festői környezetében egy idősebb úr és a felesége karöltve sétálgat. Amikor közelebb érek hozzájuk, hallom, hogy spanyolul beszélgetnek. Megszólítom őket bízva Fortunában, hogy megértik a magyar nyelvet. Szerencsém volt. A bemutatkozáskor meglepődtem. Egyszerűen és kedvesen csak ennyit mondott, Széchenyi Géza. A név hallatára megdobbant a szívem és mint később rájöttem, nem véletlenül. Hiszen gróf Széchenyi István utódja előtt álltam. Mint kiderült, Argentínából jöttek a feleségével együtt és Kállón vettek házat. — Két évvel ezelőtt mentem nyugdíjba, és úgy döntöttem, hogy hazajövök. Itt akarom hasznossá tenni magam. De amint látom, nem tanultunk a történelemből. Marakodunk, és nem vesszük észre, hogy ez az utolsó vonat. Nem olvassuk Széchenyi István műveit, pedig abból nagyon sokat tanulhatnánk. Bár én a származásommal soha nem dicsekedtem, és most is Csak azért mondom, me'ít ügy érzem, tényleg hasznunkra válna. — Hogyan határozta el, hogy elhagyja az országot? — Nagyon egyszerű a dolog. 1944-ben. a marosvásárhelyi egységnél hadapród voltam, Németországba kerültem, majd innen angol hadifogságba. Többen megszöktünk Ausztriába, majd Franciaországba. Rettenetes világ volt. Éhínség, nyomor, és még sorolhatnám a rokonértelmű szavakat. Itt egy ideig so- főrködtem, majd Argentínába mentem, és ott autószerelő voltam. Ezt a szakmát még a hadapród iskolában tanultam. Aztán építkezésvezető lettem, huszonhét évig műszaki tanácsa^ dóként dolgoztam. Honvágyam volt, de a munka az mindent feledtetett. Most a feleségem éli át azt az időszakot, amit én éreztem akkoriban. A mosolygós arcú hölgy a férje elmondása szerint már az iskolában is érdeklődött Magyarország iránt, és mindig szeretett volna egyszer eljutni ebbe a számára egzotikus országba. — Idegen szemmel hogyan látja Magyarországot? — Nagyon jól érzem magam, csak az argentin ízek hiányoznak. Nálunk a parázson sült hús nemzeti étel, ugyanolyan, mint a mate, amely nem más, mint kiszárított tökbe beletett tea. Nálunk ezzel kezdik az emberek a reggelt, és ebből mindenki iszik. Körbeadják. — Es mivel foglalkozott kinn ■Argentínában' — Én kereskedelmi főiskolát végeztem ugyan.’Dolgoztam pénzintézetekben, de amikor karácsony este a jövendőbeli férjemmel megismerkedtem, és férjhez mentem, elsősorban feleség vagyok. — Még egy mondat, amit el szeretnék mondani — szól közbe Széchenyi Géza. — Azt hiszem azért tudtam itt hagyni ezt az országot, mert sajnos az ember fiatalon nem gondol arra, hogy valójában mit mondanak a Szózat szavai. —szeli— Hogyan tovább? Az élet peremén — Hogy hogyan érint a rezsiköltségek növekedése? Rosszul! Mintha belém vágtak volna egy kést! A salgótarjáni özv.Kivovics Jenőnét a „Józsi”-ból biztos sokan ismerik. 25 éve nyugdíjas. Közvetlen asszony, aki nem rejti véke alá véleményét. — A kormány azt hiszi, hogy hülye a nép? Egyszer az elvtársak, másszor meg ezek tesznek tönkre. A nyugdíjból persze, ki lehet jönni . .. csak nagyon hamar! Amíg dolgoztam, jó volt. De már minden nyugdíjast elküldték a művelődési központból. Nincs munka- alkalom. Megéltem én már két inflációt, tudom mi az! De az a baj fiam, már 86 éves vagyok. Öli néni és Szidike barátnők, szintén nyugdíjasok. Üldögélnek a pádon. — Napról, napra új árakkal találkozunk. 95 forint egy üveg ecet. Az asszonyok csak néztek a boltban .. — mesélik. El vannak keseredve a drágaság és a bizonytalanság miatt. — Azt hittük, ha megöregszünk, jobb lesz . . .-k — Önkényes lakásfoglalók vagyunk, mert azt a nedves pincelakást már nem bírtam elviselni. Gondolja csak el! A második gyereket vártam, féléves pici fiam a szőnyegen játszott, amikor meglátom, hogy a pelenkáján mászik egy csótány. Azt mondtam, bármit vállalok, de innen elmegyünk. így kerültünk a Bajcsy-Zsilinszky úti kolónia egyik lakásába. Balázs Barnabásné férjével és gyermekeivel lakik itt. — A családvédelmi osztályról volt kinn egy hölgy, lehet, hogy menni kell innét.. . Hogyan fogunk megélni? Még a hol sem biztos! — Nem kell nagy fantázia elképzelni, hogyan érintik önöket az áremelések. — A gyerekeknek mindent elő akarunk teremteni, ami szükséges. De egyre nehezebben megy. A férjem munkanélküli, kevés a pénz! Minden lehetőséget meg kell ragadni! Ma a haverok szóltak, össze lehet szedni valamelyik tsz földjéről a krumplit, amit a gép a földeken hagy. Szóval így mennek a dolgok . .. — Nem látszik túlzottan le- törtnek, pedig amiket elmondott ...! — A, néha nagyon el vagyok kenődve! De nem teheti tönkre az embert a gond! Mi lenne akkor velünk? A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben még van munkájuk a dolgozóknak. Egyelőre. Any- nyi feladat persze így sincs, hogy egyszerre mindenki dolgozzon. Dankó Csabával a téren találkoztam. Aranyos pici babát tologatott. Ő is az egyike azoknak, akik „kényszer pihenőn” vannak. — Még elég fiatal házasok vagyunk, de ahogy tapasztalom, az anyagi problémák minden más gondot előhoznak. Minden abból indul ki. — Gondolom, ezért is szeretnél egy biztosabb és jövedelmezőbb állást. — Igen. Itt a hirdetési újság minden nap. Egy külföldi munkalehetőséget lenne jó találni. Ebben látom a megoldást. A vállalkozóknak könnyebb? Régóta ismerem azt az urat, aki most megosztja velünk a gondolatait. Jó egy éve magánkereskedő. A nevét? Azt ne írjam meg! — Már szinte szállóige, hogy Magyarországon svéd adózási rendszerhez albán bér- színvonal járul. Erre növelik az adó— és rezsiterheket. 'Magas az SZTK járulék, emelkedik a bolt helyiségbérlete, az áram, a fűtés dija is. Ahol tudom megkeresem a kiskapukat, ha lehet lespórolok egy-egy számlát. — Érthető, el kell tartani a családpt is. — így van! Feleségem, másfél éves kislányommal otthon van. Hiába van egyetemi végzettsége, a GYED, amit kap lassan a rezsire sem lesz elég. Az energia áremelés nemcsak fogyasztó, de vállalkozás ellenes is. Mert hol spórolhatnak az emberek? Fűteni kell, víz nélkül pedig ... Hát egyre kevesebbet vásárolnak. — Milyen kiutat lát? — A kormány régóta hangoztatott ígérete szerint végre kezdje el támogatni a vállalkozókat, teremtsen munkahelyeket, csökkentse a lakossági terheket! Fenyvesi Ágnes Ötletpályázat a síküveggyárban • Salgótarján. A síküveggyár vezérigazgatója meghirdette az Ötletem a pénzem című pályázat őszi fordulóját. A vállalat dolgozói legfeljebb tíz olyan ötletet adhatnak be, amelyek elősegítik a takarékosságot, a gépi berendezések élettartamának növelését, s hozzájárulnak a műszaki—gazdasági fejlődéshez. A javaslatokat bizottság bírálja el, s a legjobb pályázatokat díjazzák. Kezdj el élni! • Salgótarján.E címmel indul előadássorozat a József Attila Művelődési Központban. Az érdeklődők október 19—tői december 7—ig szombatonként vehetnek majd részt a teljesebb életre felszólító programban. Az énekesnek ígérkező sorozatbán szó lesz — többek között mindennapi kábítószereinkről, a múlt csodálatos városairól és egy ma is korszerű, több évezredes „útmutatásról”—, módszerről mely a harag és a bosszúság elkerüléséhez vezet. Az előadó Gyűrűs István adventista lelkész. Teleki sírbolt • Szirák. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a közeljövőben rendbehozzák a község egyik nevezetességét, a Teleki sírboltot. Ehhez hozzájárul az Országos Műemlék Felügyelőség amely szászezer forintot adott erre a célra. Nem feledkeztek meg az evangélikus templomról sem, amelynek a tatarozására újabb százötvenezer forintot ad a felügyelőség. Grafikák az iskolagalériában Salgótarján. Kiállítás nyílt’ ’ a napokban a Budapesti úti Körzeti Általános Iskolában. A közel húsz műalkotást a mátraalmási nemzetközi grafikai művésztelepen az idén •nyáron vendégeskedő alkotók készítették. A művészek Hollandiából, Nagy-Britanniából, a Cseh és Szlovák Köztársaságból érkeztek ide, de volt köztük magyar és erdélyi is. Angolul tanulnak Szuha. Beindították az angol nyelvoktatást az alsó tagozatos általános iskola 4. osztályában. A tanár heti két alkalommal érkezik a salgótarjáni oktatási központból. A féléves költség mintegy 50 ezer forint, a pénzt az önkormányzat adja. A Pokoli torony című katasztrófafilm jó tíz évvel ezelőtti bemutatója után, ismét egy olyan produkciót vetítenek a mozik, igaz egyelőre csak Pesten, amelyben a tűzoltók játsszák a főszerepet. Ez a film szolgáltatta az apropót, hogy kérdezősködjem Sándor János századostól. Pásztó tűzoltóparancsnokától. — Nem megy el a kedve a szolgálattól, amikor, mondjuk egy film kapcsán, a legkorszerűbb tűzoltási technikával találkozik, s összeveti azt a helyi lehetőségekkel? — Annak idején láttam a Pokoli torony-t, s már akkor ijesztő volt a következtetés: ugyanazt várják el tőlünk, akik elmaradott, hiányos technikával rendelkezünk, mint amit a legkorszerűbb eszközökkel küzdő nyugati kollégáktól, akiknek még úgy sem könnyű. Egyébként az adott tárgyi feltételek mellett, elhivatottság szükséges ahhoz, hogy az ember így is kitartson választott pályája mellett. — Milyen Pásztó és környéke tűzvédelmi helyzete? — Úgy érzem, nincs számottevő visszaesés az elmúlt évekhez képest. Továbbra is műA tűzvédelmi helyzet kielégítő, de ... Lesz-e Pásztón hivatásos tűzoltóság? ködnek, bár egyre szűkülő anyagi lehetőségek közepette, az üzemi tűzoltóságok, megfelelő a közintézmények, óvodák, iskolák tűzvédelmi ellátottsága, s itt van a Pásztói Önkéntes Tűzoltó Egyesület is, amelynek azonban technikai felszereltsége hagy maga után kívánnivalót. Persze azért nem kell megijedni, hogy nincs megoldva a város és környéke tűzvédelme. Jó kapcsolatot építettünk ki a MN jobbágyi egységével, így ígéretet kaptunk, szükség esetén, polgári tüzek elhárításához is riasztható a tűzoltóra- juk.Emellett. Salgótarjánból 30 perc alatt Pásztora ér az állami tűzoltóság. — Viszont 30 perc arra is elég, hogy egy lakóház leégjen. Mennyire aktivizálhatóak az önkéntesek? — Az önkéntesek létszáma 60—70 fő, de szervezésük, ön- kéntesi alapon, egyre nehezebb. A riasztásuk napközben nehezen megoldható, mivel kevesen dolgoznak közülük helyben, de a nap más időszakaiban sem könnyű, mivel nem nagyon van telefonjuk. Ami a technikai felszereltségüket illeti, rendelkeznek egy működésképtelen ZISZ tűzoltóautóval és egy UAZ-zal, amely a 800 liter/perc teljesítményű • kismotor fecskendőt szállítja. — Nem lenne jobb, biztonságosabb megoldás az állami, hivatásos tűzoltóság számára laktanyát kialakítani ? Hisz a városiasodás elég komoly méreteket öltött már. — Ez a kérdés állandóan napirenden van. Az Országos Parancsnokság elvileg támogatja az elgondolást, de anyagiakban nem tud segíteni. Mi javasoljuk, a személyi állomány kérdését oldjuk meg megyén belüli átcsoportosítással. így a Pásztó környékéről Salgótarjánba járó tűzoltók Pásztón lennének állományban. A laktanyát illetően a legjobb megoldás egy már meglévő épület ez irányú hasznosítása lenne. Tippem lenne rá, melyik. — Ketten szolgálnak hivatásos állományúként Pásztón. Mit tudnak tenni ilyen létszám mellett, érdekünkben? — Ellenőrző és tűzvédelmi propaganda tevékenységet fejtünk ki, a tűzesetek megelőzése érdekében. 180—200 ellenőrzést tartunk évente a vállalatoknál, intézményeknél. Célunk a hiányosságok feltárása, a figyelemfelhívás s nem a büntetés, amelyet csak a legvégső eszközként alkalmazunk. Ellenőrző munkánk ellenére tavaly 132, az idén eddig 70 esemény történt. A veszélyeztetettség egyre nagyobb, sok az elektromos háztartási eszköz, egyre több az otthon tárolt festék, vegyi anyag, mindehhez párosul az emberi felelőtlenség. — Mit tanácsol, mire ügyeljünk otthonunkban, a tűzesetek elkerülése érdekében? — Könnyen rövidzárlat keletkezhet, ha túlterheljük a konnektorokat azzal, hogy 2-3 nagy teljesítményű elektromos készüléket is egy elosztóra kapcsolunk. A gyakori villanybojler tüzek is megelőzhetőek, ha gyakrabban ellenőriztetjük azokat, de csak szakember beavatásával. Lassan itt a fűtési szezon, a tüzelő—fűtő berendezések mellé ne tegyünk éghető anyagokat. Óvakodjunk az ágyban dohányzástól, s ne hagyjunk gyufát, öngyújtót a kisgyerekek előtt. A közelmúltban sajnos arra is volt példa, hogy gyúlékony anyagot tároltak a kémény mellett. Elég volt egy szikra, hogy tűz keletkezzen. Arra kérek mindenkit, fogadják meg a tanácsokat, hisz egy kis odafigyeléssel elkerülhető az, hogy mind a magunk, mind a családunk tagjainak testi épsége veszélybe kerüljön, illetve, hogy otthonunk kárt szenvedjen. Vallus Tibor Ki beszél itt sortűzröl? (Folytatás az i. oldalról) segítségét is a békés rendezés érdekében). A levélben egyebek között ezt hangsúlyozzák: a kongresszus zavartalan lebonyolítása érdekében mindent megtettek. A helyszínen, a sportcsarnokon belül(így!) békés eszközökkel biztosítják a rendet... Megítélésük szerint a kongresszus idején történő bármilyen külső rendzavarásért a politikai és jogi felelősség azok szervezőit és a törvényesség felett őrködő illetékes állami szerveket terheli! Beda József, a politikai foglyok szövetségének megyei szervezete és legutóbbi megyegyűlésükön résztvevő ötvenhatos szövetség nevében telefonon közölte, hogy nem lehet előre egészen pontosan megmondani, milyen nagy tömeg érkezik Salgótarjánba október 12—én. Ok békés, méltóságteljes demonstrációra készülnek. Tizenkettedike után is lesz rendezvény—megemlékezés Salgótarjánban egy országos program (október 22.-én kezdődik Pesten) keretében, december 8—án a megyeházánál lévő táblánál. Tiltakozásukhoz több demokratikus párt - a két kisgazda, az MDF és a szocdem is csatlakozott. Közös nyilatkozatot fogadtak el. A pofoszo- sok felhívták a Parlament, a kormány és a becsületes polgárok figyelmét békés demonstrációjukra. Csatlakozásra szólítva fel a polgárokat. Beda József arra a kérdésre, hogy várható—e valamiféle fegyveres összecsapás, ezt a választ adata: őrültségnek tartja, még a fel- tételezést is. B al assagy arm atról mindenki! Bilecz Endre (SZDSZ) országgyűlési képviselő és társai. Juhász Péter és Kovács Gábor (KDNP) ugyanúgy aláírta azt az állásfoglalást, amelyet faxon juttatott el hozzánk. Ebben határozottan tiltakoznak a tarjáni kongresszus ellen.„Közös meggyőződésük szerint: az MSZMP nincs otthon Nógrád megyében ... Együttérzünk az 1956. december 8—i sortűz túlélőinek és családtagjainak fájdalmával és felháborodá- sával.”Az aláírók: hét! helyben is működő párt, a városi ön- kormányzat, a Civitas Fortis- sima Kör, több kulturális egyesület és csoport, valamint a pedagógusok gyarmati szakszervezete a már említett képviselőkön kívül. Ehhez, a szinte mindenkit egyesítő állásfoglaláshoz azonnal csatlakozott a megye városai közül még pénteken a rétsági és a pásztói önkormányzat, képviselő—testületé. A két város polgármestere. Rétságon Bánszky György, Pásztón dr. Dobrovoczky István szerkesztőségünknek telefonon is megerősítette a csatlakozás tényét. A pásztói polgármestertől tudjuk, hogy ott helyben a Fidesz, a KDNP és az MDF is kifejtette az egyetértést a gyarmatiak állásfoglalásával (mint ismeretes az SZDSZ pásztói szervezete külön bejelentette tiltakozását, amelyet lapunk már közölt.) A Magyar Demokrata Fórum Nógrád megyei választmánya is eljuttatta lapunkhoz nyilatkozatát, amelyben kiemeli, hogy bár minden bejegyzett pártnak joga van kongresz- szust tartani — mélységesen etikátlan és a magyar nép történelmi érzékenységét súlyosan sértő a salgótarjáni helyszín mostani megválasztása. Áz ismert történelmi előzmények miatt. „Lesznek—e a kongresszus résztvevői között olyanok, akik vállalják az elődök felelősségét?” — kérdezi a nyilatkozat szövegében az MDF megyei választmánya, amely egyben hangsúlyozza értetlenségét Salgótarján város polgármesterének magatartása miatt. A választmány támogatja a POFOSZ hangsúlyozottan békés tüntetésének megvalósítását. T.Pataki Lászl
