Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
1991. október 1kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Sátán és Vük is besegít Sok a terménylopás, kevés a mezőőr Kegyetlenül ketyeg a kamatára Erőltetett menetben dolgoznak Endrefalva, Szécsényfel- falu, Piliny, Szalmatercs, Ka- rancsság és Ságujfalu közbiztonságára és lakóinak nyugalmára vigyáz az endrefalvi körzeti megbízotti irodán két rendőr zászlós: Dudás János és Bódi Ferenc. A hűvös és puritán berendezésű KMB irodán csak Dudás János tartózkodik ciripelő adóvevője társaságában. Még nem vette le a "kutyás nadrágot", mert néhány perccel korábban fejezte be Sátánnal, a hűséges és megbízható rendőrkutyával gyakorlatát,s a biztonság kedvéért a másik négylábú segítőtárs. Vük is besegített. S, hogy milyen szükség van erre a tréningre, azt Dudás zászlós tudja igazán megmondani. — Kettőnkre jut ez, a közel nyolcezres lélekszámú nagy körzet. Úgy osztjuk be az időnket és az energiánkat, hogy szinte éjjel-nappal készenlétben legyen valamelyikünk. Azért is van állandóan működőképes helyzetben az URH- és a CB-rádió, az asztalon a telefon, hogy azonnal elérhetők lehessünk. A három község - Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny polgármestereivel is jó viszonyban, napi kapcsolatban vagyunk. Szükség is van erre, hiszen szinte mindennaposak a bűncselekmények a körzetben. A közelmúltban csak Enrefal- ván kétszer törtek be az élelmiszerboltba és két alkalommal a presszóba. Minden esetben Sátán és Vük szimata vezeteti el bennünket a tettesekhez. Sok mostanában a terménylopás is, s ennekoka, hogy kevés a mezőőr. Ha sikerül elkapni az elkövetőket ezer-ezerötszáz forintnyi birsággal megússzák és a bátrabb és a szemtelenebb kezdi ismét. Vagy éppen megszületik a jegyzőkönyv: feljelentés ismeretlen tettes ellen... — Milyen a viszonyuk a lakossággal? —Bíznak bennünk az emberek. Gyakran hívnak bennünket családi perpatvarokhoz, bár nem avatkozhatunk be a viszályba, ha tudunk adunk tanácsot és nyugtatjuk az indulatokat. Endrefalván a lakosságnak a fele cigány. Talán ezért sem véletlen, hogy a tizenhárom fős önvédelmi csoportnak is van hat cigány tagja és kiválóan végzik munkájukat. Éjszaka és nappal is dolgoznak. Ha egy kicsit sarkított is a megfogalmazás, mégis így igaz. Ugyanis Földi László és felesége Mária asszony az egészségügyben tevékenykednek: a férj ügyeletes gépkocsivezető, a feleség éjszakás nővér. A nap közbeni pihenő helyett azonban mindketten elkezdik következő műszakjukat a szécsényi vágóhídon. Természetesen ott besegítenek az alkalmazottak is, de így is marad feladatuk bőven. S ha mindez még kevés lenne, akkor Földi László „kiugrik” a téglagyár közelében lévő disznófarmra, hogy ellássa az állatokat. — Természetesen nem vagyunk egyedül. A két - három alkalmazotton kívül mozgósítottuk az egész családot. A vállalkozás felelőssége ellenben a miénk, és marad is mindkettőnknek a munkából - mondja Földi László, amikor a patika tisztaságú hatalmas vágóhelyiséget bemutatja, szomszédságban a két tágas húshűtő - kamrával. A felesége addig elől a boltban ellenőrzi, minden a helyén van-e? — Mikor lett a fuvarosból hentes?—kérdezem. — Tavaly vágtam bele. Előtte valóban fuvaroztam, s mellette sertéseket tenyésztettem. A téglagyár közelében építettem egy disznófarmot, s a telepről leadásra szállítottam az állatokat. Azóta sem adtam fel, pedig manapság úgy néz ki, hogy a disznó a kutyának sem kell, miközben az újságban olvasom, hogy százezret hozunk be külföldről, hogy „pótoljuk a hiányt”. Nem sokat töröm a fejem ezen a képtelenségen! Inkább a továbblépés módján Mulatság Hollókő. Látványos eseményre készül a falu apraja—nagyja: október 6-án, vasárnap szüreti felvonulást rendeznek, amely jó szórakozást igér az érdeklődőknek. A kulturális és egyéb programok szervezésében a helybeli fiatalok jeleskednek. S kedvcsinálónak még any- nyit: a hintókat már jó előre megrendelték... szgys—rigó Dudás János rendőr zászlós naponta megfordul Endrefalván és a környező két településen. Nógrádmegyerben sok a feladat Az iskola célja: megfelelni a kor követelményeinek Nógrádmegyerben a frissen tatarozott iskola falai között, új a mai kor igényeit figyelembevevő pedagógiai munka kezd kibontakozni. Diósi József az intézmény új igazgatója erről a munkáról így beszélt: — A történelmi változások sodrában az iskola iránti elvárás is megváltozott. Nekünk ezeknek a követelményeknek meg kell felelni.Piacgazdaság, vállalkozói szellem, kreatív személyiség, mobilizálható ismeret mind, mind olyan fogalmak amelyeket az oktató—nevelő munka tervezésénél figyelembe kell venni. — A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet elmúlt tanévben végzett felmérése szerint bőven van tennivalójuk. Hiszen több tanulónál baj van az alapkészségekkel. Gondolok itt az olvasásra, írásra ... — Ez valóban így van. Az igazgatói székfoglalói beszédben is hangsúlyoztam: El kell érnünk, hogy az alapkészségek hiánya miatt jóval kisebb legyen az egyes osztályokban a lemorzsolódás. Úgy alakítottuk ki az iskola szervezeti rendszerét, programját, hogy az az előttünk álló kettős célt szolgálja. A felzárkózást és a tehetség gondozást. — Mindezt hogyan kívánják megvalósítani? — Egyrészt differenciált foglalkozással, amelyet a tanítási órákon is szorgalmazunk. A csoportokat is úg> alakítottuk ki, hogy az adott közösségekben a lehető leghatékonyabb legyen a pedagógus munkája. Beiktattunk egy fejlesztő pedagógust. Az ő feladata az alapkészségek fejlesztése. Munkánk során a tehetséggondozásról sem feledkezünk meg. Ezek formái: a tanítási óra, fakultációs foglalkozások, különböző szintű tanulmányi versenyek, szakkörök szervezése. Célul tűztük ki, hogy a különböző jellegű tanulmányi versenyeken minnél több nógrádmegyeri gyermek vegyen részt. A középiskolákban figyelemmel kisérjük a volt tanítványaink tanulmányi előmenetelét. Kidolgoztunk egy helyi tudásmérési rendszert. A tanárok céljutalmának rendszerét is ennek szellemében állítottuk össze. Itt jegyzem meg, hogy 4. osztályban bevezettük az angol nyelv oktatását. Nem csinálunk nagy dolgokat. Tudjuk a célt, ez a tanulók tudász- szintjének emelése, s munkánkat ennek szellemében végezzük. — Az emberben óhatatlanul is megfogalmazódik: mindehhez pénzre van szükség— — Nógrádmegyerben az ön- kormányzat eltökélt szándéka: az iskolai munka színvonalának emelése. Ebben a pénzszegény világban is a legfontosabb anyagiakat biztosítják. Több mint félmillió forintot fordítottak az iskola tatarozására, felújítására. Megszerveztük a napközis foglalkozásokat, tanulószobát. A 300 tanulóból 63 hátrányos helyzetű gyermek részesül ingyenes étkeztetésben. A kedvezményezettek száma 12. Mi különböző pályázatokon vettünk részt, így próbálunk plusz pénzekhez jutni. Az 5. osztályosok úszás oktatását ilyen pénzből tudjuk finanszírozni. — A korábbi években a tantestületre jellemző volt a fluktuáció, a képesítés nélküli nevelők alkalmazása. — Céljainkat csak olyan kollegákkal lehet megvalósítani, akik fogékonyak az új szakmódszerek iránt, kellőképpen tudnak élni a szakmai autonómiával. Az itt tanító nevelők nagyrésze ilyen ember. Egy stabil tantestületet szeretnénk kialakítani. A nevelők fizetése a megyei átlag alatt van. Rövid időn belül rendeznünk kell. Különböző pótlékokat szeptember 1-vel már megemeltük. Földi László: ehhez a vállalkozáshoz a bárd és a kés már kevés ... Kép:Rigó Tibor gondolkodtunk a feleségemmel. Ekkor tudtuk meg, hogy az ön- kormányzat bérbe adná a kényszer - vágóhidat. Megpályáztuk. Az üzemeltetés egyik feltétele az volt, hogy aki elnyeri, az két éven belül kiépít egy új vágóhidat a városon kívül. A mostani itt van a központban, lakóházak közé szorítva, tehát nem egy ideális hely. Vállaltuk a kötelezettséget. A leendő vágóhídon lesz mit csinálnunk, hiszen a sertéstelepünket nem régen bővítettük. A jelenlegi százdarabos sertésszám a duplájára növelhető. Ez ellátná alapanyaggal a vágóhidat, s ha lesz pénzem még a környékről felvásárolni is tudom - mondja bizakodóan Földi László. Mária asszony, akire három gyermekük nevelése is hárul az éjszakai ügyelet, a háztartás gondjai mellett tevékenyen kiveszi részét a vállalkozásból. A miből, és hogyan kérdésre, mint az jrdminisztfatíy ügyek intézője neki is megvan a különbe- járatú véleménye: — Néha úgy érezzük magunkat, mintha harapófogóba kerültünk volna. Mi is vettünk fel vállalkozói kölcsönt, de hiába van a két év türelmi idő. A „kamatóra” kegyetlenül ketyeg: egyelőre háromhavonként 155 ezer forintot taksál. De nincs visszaút! Csinálni kell! Nagyon nehéz lenne kiszállni, bár az optimizmusunk nagyobb mint a fel - fel törő bizonytalanság. Ebből az anyagi szorításból világbanki hitellel szeretnénk kijutni. — Természetesen mindehhez pénz, idő, tárgyalások, levelezés szükséges, amelyeket egy fiskális gondolkodású, ügyes menedzser jobban el tudna végezni. Ilyen szakember alkalmazására azonban sajnos nincs pénzünk. Ezért, mint minden mást, mi csináljuk ezt is, erőltetett menetben. Szabó Gy.Sándor Vizsgázik a kemence Hollókő. Kenyérsütés, mint idegenforgalmi látványosság, vagy ha úgy tetszik, különleges szolgáltatás. Ez még újdonságnak számít Ófaluban is. Az itteni szövőház lepte meg nemrégiben a látogatókat ezzel az "Ínyencséggel", amelyhez előbb meg kellett építeni a tornác végében a kemencét. Mesteri munkát végzett a kőműves, ezt bizonyította ott- jártunkkor számos vizsgadarab: a harminc ropogós pirosra sült lángos és a formás, bamapiros kenyér, nem kevésbé Czímer Bertalanná, ezek készítője. Az idős asszony ottjártunk- kor először fűtötte be cserfahasábokkal, a pesti gyerekek kedvéért. Már kora reggel talpon volt, hogy időben bedagassza a tésztát. — Nagyon tetszett nekik a bemutató - mondja mosolyogva Czímemé, aki annak idején az édesanyjától tanulta a kenyérsütést. Még ma is jól emlékszik, a saját vizsgamunkájára, ami pontosan olyan lett, mint amilyennek szerette volna. S mivel hetenként gyakorolhatta, csiszol- gathatta tudását, finomabbnál finomabb házi kenyérrel lepte meg a családját. Ezért is vállalta ezt a reprezentatív foglalatosságot, szórakoztató ismeretadást, bár a mostani közönsége sokban különbözik a korábbitól: — Nem győztek kérdezni, hogy ezt miért így, azt miért úgy kell csinálni, viszont azt már nem várták vagy nem várhatták meg, hogy milyen lesz, amikor kiveszem a kemencéből.Sajnálhatják, mert ugyan az alja kicsit odakapódott, de belül foszlós, ízletes ez a kenyér. Mihalik Rágógumi a spanyoloknak és a franciáknak Piliny. Kulcsra zárt kapu mögött tiszta, betonozott udvar, ahonnan pár lépés az endrefalvai termelőszövetkezet Start—Pack néven futó csomagoló bázisa. — Félig-meddig még a betanuló időnket töltjük, ugyanis egy jó hónapja indultunk - mondja Hrúz István, a telep vezetője. - A csomagolóanyag nagy részét külföldről kapjuk, s a készterméket - a különböző kiszerelésű rágógumit - is az országhatáron túlra, többek közt Spanyolországba, Franciaországba viszik. Átlagosan huszonnégy, egy műszakban tizenhat személyt foglalkoztatnak. — Ha rá kell hajtani, ennél többen dolgoznak itt. Sőt, jelenleg "vendégmunkásként" a tsz müanyagüzemének alkalmazottai is nálunk vannak - fűzi hozzá a vezető. A munkateremben, a gépek mellett női brigád végzi a csomagolás műveleteit, a levegő áthatóan édesillatú, a zaj elviselhető. Mindenütt tisztaság. Az itt dolgozók jókedvűen végzik tennivalójukat. Három falu - Piliny, Endrefalva, Szécsényfelfalu - asz- szonyai azonban elcsendesednek, amikor a fizetésükre terelődik a szó. Végül egyikük elmondja, hogy teljesítmény szerint kapják a bért, mely átlagosan hatezer forint körül mozog. S gyorsan hozzáteszik, számukra egy a fontos: hogy van munkájuk. /M.J./ Szécsény és környéke Teanézőben Litke.A gyógyteák falun is egyre népszerűbbek. Sokan keresik a település gyógyszertárában is, azonban a polcokon mindössze három féléből lehet választani. Csipkebogyón, kamillán és az úgynevezett gyermekteán kívül mást nemigen szoktak kapni a balassagyarmati gyógyszertári központtól, mely — amint a helyi gyógyszertár vezetője, Kertész Miklós elmondta — korántsem ilyen szegényes készlettel rendelkezik. A Bogumil teaféléktől kezdve a csalánig igen széles a választék. A beszerzés sem jelent gondot, hiszen Nógrád a gyógyfüvek gyűjtésének egyik jelentős bá- zisa.Tehát a patikák választék- bővítésének nincs akadálya. Emlékülés Szécsény. A Kubinyi Fe^ renc Múzeum és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre dr. Haynald Lajos bíboros - érsek halálának centenáriuma alkalmából emlékülést rendez a Kubinyi Ferenc Múzeumban október elsején, kedden este 6 órakor. Az est programjaként megismerkedhetnek az érdeklődők a bíboros - érsek botanikai munkásságával és előadást hallgathatnak dr. Haynald Lajos és Szécsény város kapcsolatáról. Az emlékülésen közreműködik a szécsényi Erkel Ferenc kórus. Felújítás Hollókő. Az ötvenes években még nagy szám volt: vízvezeték épült a községben. Azóta a jó negyven éves rendszer csövei elrozsdásodtak és az idő múlásával több kárt, mint hasznot okoztak. A közeli napokban a víz- és csatornamű vállalat szakemberi megkezdték az elöregedett vezetékek cseréjét. A Szállások utcában már elkészültek a munkával, jelenleg az Orgona utcában dolgoznak a vizmü gépei és emberei. Családokért Karancsság. Az OTP-kamatterhek törlesztéséhez nyújtott támogatást nemrégiben a helyi önkormányzat. A képviselőtestület döntése alapján több mint ötven igénylő kapott különböző összegeket, maximum ezerötszáz forintot. A hozzájárulás mércéje a családok egy főre eső jövedelme volt. Telefonra várnak Piliny.A község polgár- mesteri hivatalának felszereltségére a múlt és jelen együttélése a jellemző. A kor követelményeinek megfelelő irodagépek, berendezések "társaságában" ugyanis ott szerénykedik még az idejétmúlt kurblis telefon, melynek várhatóan a közeljövőben végleg lejár az ideje ebben a községben is. A Műszertechnika Kft.— a hivatal dolgozóinak közreműködésével nemrégiben — felmérte a telefonigényeket egy korszerű telekommunikációs rendszer kiépítése céljából. A helybeliek örömmel fogadták a kezdeményezést s mintegy húszán jelezték: szeretnének telefonhoz jutni. Sz.F.
