Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. október 1kedd T Vélemény Az impalla nem bűnös Gondolom sokan nem tudják, hogy mi az az impalla. Jómagam is az idegen szavak szótárában néztem meg, hogy e különös hangzású szó Afrika leggyorsabb antilopját jelöli. S e nálunk kevéssé ismert állat egy magyar kisfiú tudatában bűnbakká lépett elő. Éjszakai rémálmaiban szüntelenül attól retteg, hogy az impalla utoléri őt és halálra ökleli. Lőrincz,— a Hunnia Stúdió és a televízió közművelődési szerkesztőség dokumentumfilmjének hatéves címszereplője — azonban nemcsak a kései órákon, öntudatlan állapotban fél a haláltól, hanem az ébrenlét során is szüntelen kényszerképzetek gyötrik. Az ágy alatti sötét szegletet szörnyek lakhelyének véli, s úgy érzi, hogy rémek követik a lépcsőházban. Az óvodáról az a véleménye, hogy a "kölykök" utálják őt s "elakarják pusztítani". Attól is tart, hogy a mama, — aki tudós ember lévén gyakran utazik külföldre — egyszer nem jön többé haza. Vajon miért szorong ennyit — az egyébként szuperérzékeny, az életkorát meghazudtoló intelligenciájú, hihetetlenül fejlett nyelvi kultúrával bíró, fantáziadús rajzkészséggel megáldott — Lőrincz s miért nem játszik gondtalanul, felszabadultan, mint a vele egyívású többi gyermek? Erre a nem könnyen megválaszolható, gyakorlatilag drámai tartalmú kérdésre keresi a választ a Sipos András rendezte bő órás film, miközben nyomon kíséri a pszichológus — dr.Virág Teréz — figyelemre méltó próbálkozásait,érdekes módszereit, melyekkel oldani, megszűntetni igyekszik a kisfiú lelki görcseit. Rettegésének okairól magától a főhőstől tudni meg legtöbbet. Elmeséli óvodai élményeit, melyekből sok mindenre lehet következtetni. Kiderül például, hogy az úgynevezett büntetésben egy helyben kell állni s nem szabad játszani. Az igazi konfliktust azonban az jelentette számára, amikor csendespihenő alatt eleredt az orra vére s nem mert szólni, hogy ne zavarja az alvókat. "Mintha egy sebesült feküdt volna az ágyban, úgy néztem ki" — mondja az esetről, míg az óvónő azzal fenyegette meg, hogy az ágyneműt haza kell vinnie kimosatni. Hasonló benyomások érték a kórházban is a mandulaműtétje során. Nem véletlen — s ezt már az édesanyja mondja el — hogy "viszonzásul" szüleit az állatkerti rácsok mögé akarta dugni. A mama és a papa megszólalásával új, mögöttes rétegei tárulnak fel Lőrincz furcsa viselkedésének. A férfi megemlíti, hogy saját gyermekkorában kísérteties játékokkal ijesztgették egymást társaival. Bányász apja alkoholista lett, emlékei róla a kocsmához kötődnek. Felesége viszont annak idején félt a temetőtől s ha csak lehetett nagy ívben elkerülte a halottak nyughelyét. Egyikőjüknek sincs már rokonsága, gyökérvesztettek lettek. Ezért mondja Lőrincz: "mindenkinek van testvére, meg nagyapja, csak nekem nincs. Mondhatnám, hogy félárva vagyok." S nem ez volt az egyetlen meghökkentő fogalmazása a forgatás során, hisz a félelmet génjeiben hordozó kisgyermekben az átlagot messze meghaladó képességek szunnyadnak. De mint köztudott, az úgymond normál esetek kezelésére berendezkedett környezet még az egyfajta szélsőséget is nehezen tolerálja, hát még Lőrincz több szempontból is kivételes személyiségét. Ez derül ki a záró képsorokból is, amelyek már iskolásként mutatják őt. A tanítónő is inkább panaszkodik a gyerek szétszórt figyelmére, látszólagos közömbösségére, de egyetlen szóval sem tesz említést például csodálatos rajzairól, lexikális tudásáról. Az is lehet persze, hogy Lőrincz titkolta az iskolában e készségeit, s csak a pszichológus igazán hozzáértő — önmagában is érdekfeszítő — közreműködése jóvoltából nyílt meg, szenzációs élményben részesítve a diskurzusukat, hosszú és sikeres együttműködésüket nyomon követő film nézőit. — csongrády — Postánkból Futottam a busz után 1991.IX. 22-én-én vasárnap délelőtt Salgótarjánban, a Rokkant telepem (Schuyer Ferenc út vége) a tetőn lévő buszmegállóban vártam a helyijárati búszt, két nehéz csomaggal. Jött is a 11 óra 15-kor induló 8-as járat, és megállt. Én a középső ajtón akartam felszállni, de abból sajnos semmi sem lett. A busz vezetője csak az első ajtót nyitotta ki, ahol egy férfi és egy gyerek szállt le. Amikor észleltem, hogy a sofőr úr annyira fáradt, hogy képtelen a középső ajtót nyitó gombot megnyomni, elindultam az első ajtó felé.. Mielőtt az ajtót elértem volna, a busz elindult. A busz oldalára ütöttem és és integettem, hogy fel akarok szállni; Ezt a vezető a visz- szapillantó tükörből láthatta, mert lassított, én pedig futottam a busz után, remélve, hogy megáll. A jármű mintegy 20 méterig lassan gurult, én futottam utána, de nem bírtam! 61 éves II. állománycsoportos (100 %-os) rokkant vagyok. Most értettem meg, hogy a Volán miért hadakozott olyan kitartóan a magán autóbuszok beállítása ellen. Ilyet egy magánbusz vezetője nem engedne meg magának. Lerner Béla Salgótarján Egy valódi szörnyecske Ilyen állat talán nincs is — gondolhatnánk a képre nézve. Ez az aye - aye (Dauben- tonia madagascariensis) a főemlősök rendjébe tartozó lemurfé- lék (félmajmok) egyik faja. Az állatka az orrától a farkáig mindössze 80 centiméter hosz- szú, fülei denevér módjára megnyúltak, mellső végtagjainak középső újjá hosszú, hegyes karomban végződik. Funkcióját tekintve nagyjából ugyanazt a szerepet tölti be, mint a harkályok csőre. Az aye - aye ugyanis a főemlősök világában egyedülálló élelemszerzési technikát fejlesztett ki. Étrendjébe a gyümölcsök és a különféle magvak mellett a rovarlárvák is beletartoznak. Ez utóbbiakat a fák odvábán, kopogtatással keresi meg. Ezt a képességét olyan fokra fejlesztette, hogy tévedhetetlenül meg tudja állapítani, hol rejtőznek odvak a fa kérge alatt, és melyikben lapul lárva. Fogságban, laboratóriumi körülmények között is végeztek vele kísérleteket, és az állatok sosem hibáztak. Hogy különlegesen jó hallásuknak, netán finom tapintásuknak, esetleg a szaglásuknak köszönhetik-e ezt a sikert, egyelőre titok. Fülei, mint a denevéré. Tilos a bicikli Alig lépett hivatalába az új svéd miniszterelnök, máris kifogás érte életstílusát, méghozzá hivatalos helyről. A Svenska Dagbladet című, jól értesült újság szerint maga a titkosszolgálat főnöke figyelmeztette, hogy hagyjon fel kedvenc hobbijával. Tegye le a kerékpárját, állítsa be a garázsba, vagy ajándékozza el. A testőrség ugyanis nem vállalkozhat arra, hogy biciklivel követi magánútjain a kormányfőt. Az pedig képtelenség, hogy míg a politikus kerekezik, a civilruhás biz- tosnági szolgálat gyalogosan trappol mellette, vagy mögötte. Mert mi van, ha például gyorsabban hajt, mint ahogy a kísérők futnak? Ha pedig szolgálati kocsin követnék, hogyan venné ki magát, hogy a testőrök az adófizetők pénzén autóznak, a miniszterelnök meg á pedált tekeri?! így tehát Paul Bildt, aki a legutóbbi választáson megverte a szociáldemokratákat, máris megkapta az első ultimátumot. Gorbacsov brit hasonmása Vancouver, Kanada. David Lloyd Austin, brit származású, Kanadában élő színész kezében Mihail Gorbacsov szovjet államfő portréjával. A színész a megtévesztésig hasonlít a szovjet politikusra, akit már több Filmben is megszemélyesített. Edison utolsó találmánya Thomas Alva Edison, a híres amerikai feltaláló nem szeretett interjút adni és éppen ezért újságírót sem engedett közel magához. Történt azonban, hogy egy New York-i társaságban közelébe férkőzött egy újságíró és hirtelen ezzel a kérdéssel fordult a feltalálóhoz:- Mister Edison, mi volt az Ön első találmánya? Edison nem felelt, de akkor már fiatal és szép asszonyok vették körül, kérlelve őt, hogy feleljen a kérdésre. A feltaláló nem térhetett ki. — Amikor még rikkancs voltam — kezdte — utcáról- utcára futva kínáltam az újságjaimat, az egyik lapból megtudtam, hogy N.S.-nek, városunk gazdag polgárjának abszolút biztosnak vélt páncélszekrényét feltörték. Néhány percei később a bankár előtt álltam:- Uram! - szóltam hozzá -, éppen most találtam ki egy készüléket, amely néhány óra alatt kézrekeríti Önnek a tolvajt...- Ah, valóban? - kiállton fel a bíltrkfir: -**És'tnlfkíván ezért á találmányért?- 'Az Orv "hí rés szép leánya kezét.- Ez lehetetlen. De tízezer dollárt szívesen adok. Persze, ha előbb meggyőz a találmánya hasznosságáról.- Úgy lesz, uram . . .- Megegyeztünk és két nappal később elvittem a találmányomat a bankárhoz. Újabb két nap múlva meglátogattam. Még ágyban feküdt.-Uram - mondtam neki. — Ön tetnap este nyolc órakor ki akarta nyitni a pénz- szekrényt, de alig nyúlt a zárhoz, amikor áramütés érte. Most már jobban érzi magát? Mindenkivel ez történik majd, aki megkísérli ellopni a pénzét? Hát ennyi az első találmányom története — fejezte be Edison. — Boldogan hallgattuk Önt, mester - vetett rá hálás pillantást az újságíró. - Volna olyan szíves elmesélni a legutosót is? — Ez a történet az, amelyet az imént hallottak - mosolyodon el a feltaláló. Pap János Az első „galambos” légiposta Az első légiposta járat indulását az 1870-71-es németfrancia háború eseményei előzték meg. Amikor Párizst körülzárták a németek, a francia fővárosból csak galambpostával lehetett üzenetet kijuttatni. Az élelmes franciák kitalálták, hogyan lehet a legtöbb szöveget a legkisebb helyen elrejteni: leírták, majd lefényképezték a szövegeket s libatollból készült apró hüvelyekben a galambok szárnya alá rejtették. E különleges fényképezési eljárást is Daguerre párizsi fényképész dolgozta ki: több ezer sürgöny szövegét írták fel egy lepedőnyi fehér papírra, lefényképezték és 4 négyzetcentiméteresre kicsinyítették. Az üveglapon lévő zselatinréteget — rajta a 3-4000 sürgönynyel - óvatosan leválasztották és összesodorták. Egy galamb 18 hártyát, tehát kereken 60 ezer(!) sürgönyt vitt magával minden fordulóban. A címzettnek nem volt más dolga, mint a szelatinhártyákat óvatosan behelyezni egy vetítőgépbe és gyorsan lemásolni a szöveget. Miniszterelnöki interurbán tolmáccsal és anélkül Halványodnak a diplomácia külsőséges fényei (FEB) Túlzás volna azt állítani, hogy munkanélküliség fenyegeti az államférfiak személyes találkozásainak, hivatalos tárgyalásainak előkészítőit, a protokoll főnököket. Az azonban bizonyos, hogy a diplomáciai érintkezés hagyományos külsőségeinek fénye fokozatosan halványul, s az időigényes ceremóniák helyett a sallangmentes, praktikus tárgyalási formák honosodnak meg. Kivált a diplomáciai, hivatali útvesztőket kikerülő, közvetlen telefon - beszélgetések, amelyek gyakran hasznosabb, jobb eszközei a magas szintű kontaktusok építésének, mint a tradicionális találkozók. A különféle híradásból tudjuk, hogy hovatovább a magyar miniszterelnök munkanapjainak is szerves része a külföldi államférfiakkal folytatott kötetlen telefonkonzultáció. De hogyan zajlik le a gyakorlatban egy — egy ilyen távbeszélgetés? Van valamilyen külön vonal, forró drót? Vagy „normál” vonalon tárcsázza mondjuk Antall József titkárnője a Fehér Házat, s ha az elnök mással beszél, pár perc múlva újra hívja? — Nem. Nincs semmiféle forró drót, a miniszterelnöki interurbán — tárgyalásokat ugyanolyan távközlési csatornák közvetítik, mint bármely más nemzetközi beszélgetést —• kaptuk a tájékoztatást a kormányhivatal illetékesétől. — Kialakult az az időtakarékos módszer, hogy — akár a niniszterelnök úr, akár valamelyik partnere kezdeményezi az eszmecserét — a hívást egy „munkatársi szintű” bejelentkezés előzi meg. Rendszerint az illető államférfi személyi titkára, kabinetfőnöke, közvetlen munkatársi körének valamelyik több nyelvet beszélő tagja jelzi, hogy főnöke szeretné fölvenni a telefonkapcsolatot, s azt is hozzáteszi, hogy milyen témában vagy tárgykörben. Még egy rövid időegyeztetés — délelőtt, délután, este, melyik mindkét fél számára a legalkalmasabb időpont — , majd megállapodás arról, mi lesz a „tárgyalási nyelv”, s ezzel az előkészítés le is zárul, így tehát egyszerűen kiküszöbölhető, hogy a drót túlsó végén —jelképesen vagy szó szerint — mással beszéltet jelezzen a készülék. — Ha befut a hívás, Antall Józsefen kívül ki van „telefonközeiben”? — Esete válogatja. Ha például angol nyelven zajlik a beszélgetés, jelen van a tolmács, aki a kihangosított szöveget követve, szinkronban fordít „oda” és „vissza”. Ha viszont német, akkor tolmács nélkül, „direkt- ben” folyik az eszmecsere, mert a miniszterelnök úr jól beszéli a németet. Egyébként általában följegyzés készül a tárgyalásokról — vagy magnófelvétel vagy kézírásos jegyzetek alapján. — Előfordul, hogy csak úgy minden előrejelzés nélkül befut valamilyen külföldi államférfi telefonja? — Hogyne. Főként azoktól, akikkel Antall Józsefnek a „hivatalos” nexuson túl is személyes mondhatni bensőséges kapcsolatai vannak. Kohl vagy Vranitzky kancellár például nem egyszer személyesen tárcsázza föl miniszterelnökünket, érdeklődve, hogy tudnának—e „melegében” szót váltani valamilyen frissen fölmerült nemzetközi vagy egyéb kérdésről. S ha Antall József éppen házon kívül van, természetesen később ugyanígy, minden formaság mellőzésével visszahívja .. . Mert az efféle távbeszélés minden tekintetben közel hozza egymáshoz a partnereket. (bajnok)
