Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

1991. október 28., hétfő MEGYEI KORKÉP 3 Rejtvény, (nemcsak) ínyenceknek Töltse ki, s megtöltheti a hasát! Ha szereti a hasát, használja á fejét! Ezzel a mottóval indul ma a Hotel Karancs és az Új Nógrád közös játéka, melyet tíz fordulón keresztül kísérhet­nek figyelemmel az újság ha­sábjain. Az egyes fordulókban egy-egy kérdést teszünk fel önöknek a Karancs Szállóra vonatkozóan, melyek megfej­tése az igazi ínyenceknek biz­tosan nem okoz majd gondot. A kérdések mellett minden al­kalommal találnak egy fotó­részletet és egy számot is. A feladat, hogy a tíz kérdésre he­lyesen válaszoljanak, a tíz kép­részletet egy egésszé állítsák össze és a számokat olyan sor­rendben rakják egymás mellé, hogy az kiadja a szálloda meg­nyitásának pontos időpontját. Akinek mindez sikerül, és For­Hotel Karancs tuna istenaszony is kegyeibe fogadja, négy személyre szóló meghívót nyer a Hotel Karancs szilveszteri vacsorestjére. De már az egyes részfordulók helyes megfejtői között is ér­tékes nyereményeket sorso­lunk ki, melyeket szintén a szálloda ajánlott fel. A helyes megfejtéseket ok­tóber 31-én déli 12 óráig küld­jék be az Új Nógrád szerkesz­tőségébe (Salgótarján 3100, Erzsébet tér 4). A szerencsés nyertesek között meghívót sor­solunk ki a Hotel Karancsban november 4-én tartandó halász vacsoraestre. Ne feledje ki­vágni és összegyűjteni a kér­dés melett lévő fotó-részletet és a számot, hiszen a végső „elszámolásnál” ezzel is nyer­het! Figyelje továbbra is az Új Nógrádot, következő kérdé­sünket kedden olvashatják. Az első kérdés: Tudja-e, hogy melyik szállodalánchoz tartozik Salgótarján legna­gyobb szállodája? Hatályon kívül helyezi?! A felkínált hitel és a szigor Á magyarnándori' (Cserhát­vidéke) takarékszövetkezet új kezdeményezésével kíván hoz­zájárulni a sikeres vállalkozók táborának szélesítéséhez. Har­minc-ötvenmillió forint szabad kölcsönkeretüket, kamatlicitá­lással egybekötve, az igények­nek megfeleően ajánlják a kü­lönböző vállalkozóknak, válla­latoknak. — Ha jól érzékelem, akkor ön egy jelenlegi pénzhez jutási gyakorlatot kíván „hatályon kí­vül helyezni”. - kérdeztem Holes Miklóstól,a takarékszö­vetkezet ügyvezető igazgatójá­tól. — így is lehet mondani. — Miért választotta a bank­szakmában teljesen szokatlan módszert: a felkínálkozást? — Az igazgatóság által meg­szabott üzletpolitkánkban a többi között szerepel, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt oda juttassuk, ahol képesek meg­termelni annak ellenértékét, be­leértve a magas inflációs kamat visszafizetését is. Látszólag pénzbőség van a piacon, mivel a kereslet nincs összhangban a visszafizetési kötelezettséggel. Ez utóbbi mögött legtöbbször megalapozatlan üzleti célok, bi­zonytalan, vagy hiányos piaci háttér, körültekintés nélküli fel­lángolás, át nem gondolt hitelre való várakozás húzódik meg. Az ezt követő néhány hetes, hónapos tündöklés után az út a csődeljáráshoz vezet. — Ilyen felismerések birto­kában milyen módon akarják eldönteni a jelentkezők, a licitá­lók megbízhatóságát, kockázat- vállaló és fizetőképességét? — Közgazdaságilag átvilá­gítjuk, megismerkedünk a ko­rábban felvett hiteleivel. írást kérünk, hogy teljesítette-e az SZTK-val, az állammmal szembeni járulék adófizetési előírásait, rendelkezik-e megfe­lelő szállítási szerződéssel. En­gedélyével betekintünk a fő­könyvelésébe is. Az előbbiekre azért van szükségünk, mert ke­vés a jó közgazdasági szakem­ber, ráadásul sokszor a vállal­kozók sem ismerik a minden­kori maximális piaci kamatokat. — Vagyis .az ön által felkí­nált pénzhez igen jelentős szi­gor párosul? — Számunkra a kihelyezett kölcsön beszedése jelenti a nagy feladatot. Ezért kínálatunk során azokba vállalkozókat cé­lozzuk meg, akiket élet- és fize­tőképesnek ítélünk meg. — Ha jónak tartják a hosz- szabb távra szóló üzletpolitikát, meggyőződtek arról, hogy az eddig kapott hitelt a kérelmező átgondoltan használta fel, jól gazdálkodott vele - nem nyu­gati gépkocsiba fektette -, ak­kor milyen garanciákat kémek? — Akárcsak a kereskedelmi bankok, mi is elfogadunk fel­ajánlott ingatlant, amennyiben nincs jelentősen megterhelve. Elsősorban személyi készfizető kezeseket kérünk, általában a hitelt igénylő környezetéből, akik egyúttal megbízható ga­ranciát jelentenek a teljes visz- szafizetésre. — Néhányszor tapasztaltam, hogy az elbíráláskor még a po­tenciális hitelt kérőt sem tartják egyenrangú partnernak. — Mi egyenrangúnak tekint­jük. Amennyiben életképtelen­nek minősítjük üzleti célját, vagy megbízhatatlannak tartjuk, akkor ezt a tárgyalás elején azonnal közöljük vele, ami egyet jelent kívánságának eluta­sításával. Más esetekben, ha ne­tán olyan szituáció alakul ki, akkor hagyjuk magunkat meg­győzni, A hitel folyósításánál és a vele járó kamatláb licitálásá­nál előnyben részesítjük az ipari termelést szolgáló, munkahelyt teremtő beruházásokat, de csak működési területünkön. Ugyan­csak előnyben részesülnek, akik nálunk vezetik folyószámláju­kat, rövid lejáratra kérik a hitelt, és vállalják a gyors megtérülést. Jelenleg a megyéből, Vácról és Budapestről vannak jelentke­zők. A budapestiekkel nem tár­gyalunk, . . . Mostani akci­ónkkal a közismert szlogenünk igazát kívánjuk ismét bebizo­nyítani: Mindent egy helyen. Ennek megfelelően felajánljuk szaktanácsadásunkat, vállaljuk az ügyvitelhez szükséges kellé­kek beszerzését, megrendelésre bélyegzőt készítünk. Venesz Svájci államtitkár látogatása • Rétság. A svájci Nemzetbiz­tonsági Minisztérium államtit­kára, Hans Ulrich Ernst többna­pos látogatásra érkezik ha­zánkba. Október 28-án, hétfőn 14 órakor Annus Antal, a Hon­védelmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára kíséretében a rétsági gépesített lövészdandár vendége lesz. Kék hírek • Felhívás! Két férfi Salgótar­ján lakásaiba, úgy próbál be­jutni és bűncselekményt elkö­vetni, hogy nyomozóknak adják ki magukat. A rendőrség kéri a lakosságot, csak szabályos iga­zolvánnyal rendelkező szemé­lyeket engedjenek be! • Rács mögött a rabló! Elfog­ták a tettest, melynek fantom­képét az október tizenötödikéi számunkban közöltünk. Az üggyel kapcsolatban sok beje­lentés érkezeti, ennek alapján sikerült elfogni az egyik elköve­tőt. A rendőrség köszöni a la­kosság segítségét! • Öl az alkohol! Egy férfi fe­küdt az árokparton és az igazak álmát aludta. Fázni nem fázott, mert az ereiben több volt az al­koholtartalom, mint a vér! Saj­nálatos módon mire a rendőrök megtalálták, akkorra huszonöt fokra hűlt le az ittas személy testhőmérséklete. A kórházban küzdenek az életéért, de a re­mény nem sok. Tehát az alko­hol valóban öl, ám ezt a „tet­test” rács mögé nem lehet be­zárni! Kockáztasson a lakó? A szolgáltatás nem szociálpolitika! A Nógrádhő Vállalat esetleg külföldi tőke bevonásával, rö­vid időn belül, az önkormányzat támogatásával és döntésével, gazdasági társasággá alakul. Er­ről értesülhettek október 24-én. a Lakásszövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének közgyű­lésén a szövetkezetek elnökei. — Ettől mennyivel lesz ol­csóbb a fűtés? —-■ kérdezte fenntartásokkal Nyerges István, az Arany János út 3-13 lakász- szövetkezet elnöke. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja ugyanis a Nóg­rádhő szolgáltatásai és a díjel­számolás lehetőségeinek meg­tárgyalása volt. A küldöttgyűlé­sen megállapították, a költség- csökkentés lehetőségeinek két fő iránya van, egyrészt a szol­gáltató kiadásainak mérséklése, másrészt a fogyasztó takarékos­sága. Csőke Béla, a vállalat igazga­tója ismételten hangsúlyozta, a i vállalat önköltségének 75%-a rajtuk kívül álló okok követ­kezménye, nevezetesen, a befo­lyó összeg háromnegyed részé­ért veszik a Gagarin Hőerőmű­től az energiát Az önkormány­zatnak érdemes lenne megvizs­gálni ezt, a hőszolgáltató legna­gyobb költségét kitevő ténye­zőt! A Nógrádhő költségeivel korábban felvetődött esetleges gondokkal kapcsolatban Csőke Béla kijelentette: — A költségszerkezet meg­vizsgálásában a lakosság érdek- képviseleti szervének rendelke­zésére állunk. Várhelyi Bélának, a közgyű­lés elnökének a kérdésére, hogy a hőszolgáltató átmenetileg vál­lalja-e az esetleges többletkölt­séget, ami az egyéni fogyasztót, a teljesítmény szerinti elszámo­lásra való áttéréskor terhelné, egyértelműen elutasító választ kapott. Ugyanakkor Csörge Jó­zsef, a vállalat gazdasági igaz­gató-helyettese elmondta, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium jóváhagyott közel 4 millió Ft támogatást Balassagyarmat­nak és 2 millió Ft-ot Salgótar­jánnak.A lakossági terhek egyenletesebb megosztására feltett javaslatot elutasították a vállalat képviselői. — A távfűtés és a szociálpo­litika két dolog —- mondta Csákvári Csaba, műszaki igaz­gató-helyettes.— Itt adott egy szolgáltatás, ennek az árát meg kell fizetni. — Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a válla­lat önhibáján kívül nem tud megfelelően szolgáltatni — folytatta Csőke Béla —, mert az elhasználódott belső rendszerek nem adnak át megfelelő meny- nyiségű hőt. Ekkor a tulajdo­nosé a felelősség, neki kell saját költségén felújítani -a fűtési rendszerét. A hőszolgáltató és a lakász- szövetkezetek vezetői csak egy dologban tudtak megegyezni. Az fizessen többet, aki több energiát használ el. Az egyéni mérés bevezetése lenne erre a megoldás.De a hőszolgáltató ál­tal javasolt költségmegosztót, csak a saját szakembereivel sze­relheti, mert a cég, amelyikkel szerződést kötöttek, ehhez ra­gaszkodik. A lakásszövetkezeti elnökök, úgy tűnt, nem lettek nyugod- tabbak a gyűlés befejeztével sem, mert a Nógrádhő szakem­bereinek válaszaiból az derült ki, hogy csak a fogyasztó ötjj- mérséklésével csökkentheti ki­adásait, a hőszolgáltató nem te­het semmit. Kockázatot sem vállalhat. Ez ugyanis a cég zsebére menne. fá Nézőpont Faluturizmus adóztatva E gyik oldalon ott van a meglehetősen bátorta­lanul és minden külö­nösebb támogatástól - csak ép­pen nem esik adó alá tíz ágyig - mentesen éledező hazai falusi üdültetés, üdülés és turizmus. Ott van azután a hazai kezde­ményt támogató és szervező, összefogó szövetség dr.Csáky Csabával az élen, s ott volt, amíg ő miniszterkedett, a mi szécsényi Hütter Csabánk is. Éppen az ő idejében sikerült elérni, hogy a kormányzat a fa­lusi üdültetéssel foglalkozók­nak az említett ágyszámig adó- kedvezményt adjon. Ez most veszélyben van. Aztán ott van még a beinteg- rálódásunk a fejlett nyugat-eu­rópai falusi üdültetés rendsze­rébe. De sehogy sem sikeredik a beilleszkedés. Olyan mél­tánytalanul nagy a különbség itt és ott, általános társadalmi gyakorlatban és minden más­ban. Például a tanulásban. Ma itt, nálunk, szinte senki el nem hi­szi, hogy a falusi családoknál az üdülőket fogadó osztrák gazdaasszonyok és jelöltek, ezt az egészet tanulják is! Vagy ott van a támogatás kérdésé-gya­korlata. Ausztriában tíz ágyig a modernizáció terjesztése érde­kében (főként higiéniai szem­pontból) ágyanként tízezer Schilling! vissza nem térítendő támogatást kapnak a gazdák. Steierországban az állam viseli a falusi turizmus marketing költségeit, már ami a reklámo­zást illeti. Ha itthon, Nógrádban valaki Kozárdról, Vizslásról, Holló­kőről, Tóidról, ahol üdültetnek már, színes prospektust akarna kiadni és terjeszteni is, való­színűleg külön nagy kamatú kölcsönt vehetne fel, ha ugyan kapna egyáltalán. És akkor hol van még az ebből eredő biz­tos/?/ jövedelem, amit meg akarnak adóztatni mindenféle tiltakozás ellenére. A szövetség nevében éppen Csáky Csaba írt hasonló tar­talmú figyelmeztető-kérő leve­let Kupa miniszternek, hogy aztán milyen eredménnyel - ar­ról még nem tudhat a fáma sem. Magam csak annyit tehe­tek hozzá, hogy egy nemrégi­ben lezajlott sajtótájékoztatón, ahol a munkaügyi államtitkár válaszolt a kérdésekre: megle­hetősen fránya mondatként hangzott a „megnyugtatás” -, ha ezt a tevékenységet mégis megadóztatják, lehet más szek­tor, amit viszont támogatnak és így majd kiegészítik egymást, vagy mit csinálnak egymással. Nálunk ugyanis - és így pél­dául Nógrád megyében Cser- hátszentivánon, Diósjenőn stb. - már a negyvenes évek elején fejlett falusi turizmus létezett! És éppen az ismert történelmi okokból minden mással egy- időben tönkrement. Az ott­honmaradó, szövetkezetből ki­lábaló,de saját földbe meg be nemigen lábaló mai gazda ne­vében - szóval éppen most!, levelet kell írni. Nyilvánvaló ügyben, könyörgősre is fogva a dolgot, a miniszternek. Hogy valahogy az istenért, kegyel­mezzenek már meg ennek az újraéledő/?/ falusi turizmus­nak. S ne sarcolják máris. R endezhetünk mi eu­rópai konferenciát e tárgyban, amiként rendeztünk is, hogy milyen lesz az egész kétezerben, ha most még ott sem tartunk, ahol a stájer parasztgazda-asszony és lánya, sőt. Éppen lehúzhat­juk a redőnyt, úgy is mint relu­xát a hazai fejlődés előtt. Mert még az is abbahagyja, aki ed­dig nem nagy jövedelem mel­lett csinálni merte, az meg el sem kezdi, aki tehetné a jövő­ben. Máshogy bevételt sze­rezve az országnak, például a fogyasztással, vendéglátással. De minek ezt magyarázni? Ép­pen egy miniszternek. Ezzel nem törődik úgy látszik a ke­reszténydemokrata nógrádi képviselő, Tóth Sándor, aki éppen holnap, kedden délután interpellál falusi turizmus ügy­ben. Meg fogják hallani? T.Pataki László Többe kerül a leves, - • mint a hús?! A megyeházán sorban állnak a kárpótlási hivatal előtt. Van, aki türelemmel viseli, s van aki háborog, mert már harmad­szorra áll a bűvös ajtó előtt. Hi­ába még nem szoktuk meg a sorban állást! K. Vince: — Kérem, nagyon egyszerű lenne az egész, ha sor­számot osztanának, és esetleg több ember foglalkozna ezzel. Az sem ártana, ha valaki időn­ként kijönne és elmagyarázná, hova kell még mennünk, mi­előtt itt végigvárnánk a sort. — Arról nem is beszélve, hogy az anyakönyvi kivonato­kat és egyéb ilyen okiratokat potom háromszáz forintért kap­juk meg! Nekem ez „csak” ezerkettőszáz forintomba került eddig. Holott a rádió is be­mondta, hogy az illetéket nem nekünk kell fizetni.— mondja L. János nyugdíjas. — Én a nevemet nem adom az újságnak, mert nem szeretem a nyilvánosságot, valahogy be­lém rögződött. De annyit el­mondok, hogy sok hűhó sem­miért! Kálváriát járunk a föl­dhivatalba, a levéltárba! Egy egységcsomag ötven forint, plusz a betétlapok, darabja tíz forint. ,F. István és felesége: - Mi­ért nem tudnak, olyan szemé­lyeket beállítani, akik kitöltik az adatlapokat. Könyörgök, egy hetvenéves ember, nem tudja megcsinálni. Fél kilencre men­tünk Balassagyarmatra a föl­dhivatalba ott a hetvenes sor­számot kaptuk és délután ket­tőre értünk ide, az útiköltségről nem is beszélve. De amikor el­vették a földet, nem ilyen lassan folyt az ügyintézés! — A kárpótlási hivatalban, maga az ügyintézés díjta­lan — válaszolta Dr. Med- gyesi Péter, de sajnos két embe­rem van, a kollegáim nem tud­nak többet dolgozni, és a hat­vannapos határidőt is be kell tartanunk! Rendszertelenség a rendszer­ben?! Odabent a hivatalban ügyiratok halmaza, odakint vi­szont, csak várunk, állunk, ide­geskedünk, és mire vége az egész kárpótlásnak, megtanul­juk a sorban állás technikáját! Szeli

Next

/
Thumbnails
Contents