Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

1991. október 26., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Már a falvakban is csencselnek A képen látható fiatalember gyakran feltűnik a Cered-Zabar-Szilaspogony útvonalon A közterületeken már meg­szokott látvány a portékáikat kínáló zugkereskedők hada, s az utóbbi időben már a megye fal­vaiban is feltűntek „gyékény­ről” árusítók. Mi Cereden talál­koztunk eggyel, akik olcsó és gyakran rossz minőségű cikke­kei csalogatják a vevőket. Az adófizető kereskedők jogosan elégedetlenkednek, hogy egye­sek ellenőrizetlen haszonra tesznek szert, másfelől' az ál­lampolgárok teljesen természe­tesen igényt tartanak az olcsóbb árukra. Az illegális kereskedés jóváhagyása azonban nem je­lenthet kiutat. Sportkocsi ötszázért Van igény a telefonra A Műszertechnika rt., az ön- kormányzatok és a MATÁV te­lefontársaságok szervezését kezdte meg Nógrád megyében. Arra vállakoznak, hogy a kiste­lepülések segélykérő készülé­keit és az előfizetőket bekap­csolják az új rendszerű, orszá­gos távközlési hálózatba, ennek a gerinchálózatnak a kialakítá­sával 1992 végére gyakorlatilag korlátlan csatlakozási lehetősé­get biztosítanak és megvalósít­ják a helyi telefonhálózatot. így minden igénylő kaphat telefon- vonalat, amely személyenként körülbelül 20 ezer forintba ke­rül. A Salgótarján környéki te­lepülések polgármesteri hivata­lai megkezdték a lakosság igé­nyeinek felmérését. Például Ce­reden 150, Szilaspogonyban 40 állampolgár jelezte, hogy vál­lalná a beruházás költségeit, de hasonlóan nyilatkoztak más te­lepülések lakói is. A bekötési költségeket nem mindenki vállja, de az kiderült, hogy a községekben is van igény erre az alapvető szolgáltatásra. Salgótarján. Kovács Ist­vánná, aki a Salgó út.3. szám alatt lakik, nemrégiben egy ba­bakocsit vásárolt a kölcsönző­ben. Azonban miután hazavitte, s jobban szemügyre vette azt, úgy érezte, becsapták az üzlet­ben: — Csak otthon vettem észre, hogy a burkolat alatt törött a fémváz s a lábtartó is tönkre­ment. Vagyis, a használhatónak vélt áru helyett egy roncsot kap­tam. Két nap múlva visszavittük A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vállalati tanácsa leg­utóbbi ülésén szervezési módo­sításokról határozott, melyek személyi változásokat is ma­gukba foglaltak. A döntés ér­telmében a beruházási főosztály és a fejlesztési osztály összevo­násából létrejött fejlesztési fő­osztály új vezetőjének Szabó Antalt nevezték ki. A személy­azt remélve, hogy megtérítik az árát, azonban azzal fogadtak, hogy erről szó sem lehet. Pedig szerintünk ez lett volna a méltá­nyos - mondta a panaszos. A kölcsönző illetékese sze­rint viszont a vásárlónak tisztá­ban kellett lennie azzal, hogy ötszáz forintért, tehát jóval áron alul használt, hibás, javítható árut vesz. S mivel kölcsönzés­ből kiselejtezett cikkről van szó, a kifizetett pénzt nem áll mód­jukban visszaadni. (-m-) zeti, az oktatási és a szociálpoli­tikai osztályból létrejött hu­mán-politikai osztályt Plachy Péter vezeti. Bártfai Ferenc, az önállóvá lett biztonsági osztályt irányítja. Hegyi Anna.a közvet­len vezérigazgató által vezetett belső ellenőrzési osztály veze­tője lett. Wemer Ottó pedig az ügyvitel szervezés vezetőjeként tevékenykedik majd. Személyi változások a kohászati üzemekben Céltalan élet helyett - kilencedik évfolyam Megyeszékhelyünk néhány általános iskolájában működik az a figyelemreméltó kezdemé­nyezés, amely a nyolcadik osz­tályban végzett tanulók tovább­tanulását segíti elő. Ez az úgy­nevezett kilencedik osztály, melyről Dr. Kun Andrással, a zagyvapálfalvai általános iskola igazgatójával beszélgettünk. Elmondta, az említett okta­tási formát ebben az iskolában is a felsőbb irányító szervek ké­résére szervezték meg. Az el­gondolás azoknak a tanulóknak a helyzetét segíti, akiknek nem sikerült az általános iskola nyolc osztályának elvégzése utáa továbbtanulniuk közép­fokú tanintézményben. — Nagy szükség volt erre a lépésre, hiszen ezek a gyerekek az általános iskolából kikerülve többségében munkanélküliként lépnének ki a „nagybetűs életbe”, mivel szakkképzettség nélkül nagymértékben lecsök- kene a munkába állás esélye — mondta az igazgató. — így nem tudnának mit kezdeni önma­gukkal és idejükkel. Céltalan, perspektíva nélküli életre len­nének ítélve ezek a tizennégy éves gyerekek. Ennek elkerü­lése érdekében vállalta isko­lánk, hogy foglalkozik velük. — Hány tanuló végzi itt a ki­lencedik osztályt? — Kis létszámú csoport indítá­sát terveztük, de hamar híre ment a lehetőségnek, s így hu­szonnyolc tanuló kezdte az idei tanévet ebben az oktatási for­mában. Az osztályt a bátonyterenyei szakmunkásképző- és szakkö­zépiskolával közösen szervez­tük. A kilencedikesek közisme­reti tantárgyakat tanulnak: ma­gyar nyelv és irodalmat, törté­nelmet, fizikát, matematikát. Ezenkívül testnevelés és osz­tályfőnöki órájuk is van. A taní­tás délutánonként történik. Év végén a tanulók tantárgyanként tesznek vizsgát, amely megfelel a szakmunkásvizsga általános közismereti tantárgyainak. — Milyen képesítést kapnak ezzel a vizsgával? — Áprilisban a gyerekek a nagybátonyi intézményben gyakorlaton vesznek részt. Ott megfigyelik, milyen szakma iránt van érdeklődésük, s esze­rint tanulhatnak tovább a tizedik évfolyamon Nagybátonyban. A lányok női ruhakészítő, sző­nyegszövő vagy textiltisztító képesítést szerezhetnek, a fiúk szerkezetszerelők, fémforgácso­lók, hegesztők lehetnek a szak­mai üzemi-szakmunkás vizsga letétele után. így két év alatt egy munkahely betöltésére alkalmas bizonyítványt kapnak. Ezután a szakmunkásképzőben vagy magántanulóként folytatva ta­nulmányaikat a tizenhetedik életév betöltése után szakmun­kásvizsgát tehetnek. — Mit mutat az eltelt egy hónap tapasztalata? — Tanítványaink szorgalma­san járnak iskolába, fegyelme­zettek. Az ő érdekük a rendsze­res tanulás, hiszen a tudás bir­tokában sikeres vizsgát tehet­nek. Ez az oktatási forma nem volt teljesen új ebben az iskolában, mert tavaly a 218. számú ipari szakmunkásképzővel együtt szerveztek egy szakmunkásta­nulói csoportot, akik hegesztő­nek készültek s év végén jó eredménnyel végeztek. Ez báto­rította az iskolát a kilencedik osztály indítására. így új elne­vezést kapott az intézmény, Zagyvapálfalvai Körzeti Álta­lános Iskola és Szakiskola lett. Beszélgetésünket néhány ta­nulóval folytattuk. Juhász Helga jól ismeri az iskolát, hi­szen itt végezte az általánost is. — Jelentkeztem a szécsényi mezőgazdasági szakközépbe, majd az ISZI-be, de nem vettek fel, s ide irányítottak. Mindegy, milyen szakmát tanulok meg, az a lényeg, legyen valamilyen szakképzettségem. A tanórák délutánonként vannak, így anyukámnak is tudok segíteni a tanyán, ahol állatokat tartunk. — Én egy évet dolgoztam - folytatja Szeverénvi Zita. - Majd felvettek a nagybátonyi ISZI-be, de így nem kell na­ponta bejárni, buszozni. Az is­kola nem nehéz, bár én inkább a kereskedő szakmában dolgoz­nék szívesebben. Tóth Gábor naponta Etesről jár be. — Egy évig jártam az ISZI- be, de sokat hiányoztam, mert nem tetszett a szakma. Délelőt­tönként készülök az órákra és tanulom az autószerelést, mert az a hobbim. Ha nem lenne ez a lehetőség, akkor valószínűleg dolgoznék. Már ha lenne mun­kám. Remélhetőleg a huszonnyolc fiatalnak sikerül megtalálnia majd helyét abban a bizonyos, nagybetűs életben! —szikora— Hetven éve város Salgótarján Nógrád megye épülő, szé­pülő „fővárosa”, Salgótarján városként jövőre lesz hetvené­ves. Mint ismeretes, Salgótar­jánt 1922. január 27-én nyilvání­tották várossá. Azóta az Y alakú völgyben dinamikusan fejlődő település, amelyet zöld erdők­kel borított hegyek dédelgetnek karjaikban, egyre jobban be­lopta magát lakói szívébe. Nemzedékek nőttek fel maga­sodó falai között, akik forró val­lomásai indokoltnak látszanak, hiszen ez a város mindig is igen nagy gondot fordított arra, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsa a kreatív emberek számára munkásságuk kibonta­koztatása érdekében. Ez még akkor is így van, ha természete­sen a város történetében is vol­tak nehéz és küzdelmes, sőt, tragikus szakaszok. Aki azon­ban itt született, vagy itt élt, so­hasem felejti el azt a sok jót, azt a számos tapasztalatot, amit a Salgó, a „palóc Olimposz" alatt szerezhetett. Lám, már ez a szép jelző is mennyi költőiséget tar­talmaz. Annak ellenére, hogy maga a város elsősorban ipara révén tett szert a megérdemelt hírnévre. Történelme is a gaz­daság által kialakított helyi tár­sadalmi szerkezethez kapcsoló­dik. Most éppen arra vesznek irányt a város történetének kuta­tói, hogy a korábbiaknál árnyal­tabb kép alakuljon ki a városról. Salgótarján mindig is meg­tartó városnak bizonyult. Per­sze, voltak az idők során olya­nok is, akiket máshova hívott a feladat. Innen is sokan elmen­tek. Ez azonban nem mond el­lent az eddig leírtaknak, hiszen bárhol találkozik az ember ve­lük, mindig visszavágynak. És ez így jó. Bizonyítja a város éle­terejét. Ez az az életerő, amelynek je­lei most is egyre szaporodóban vannak. Például máris készülő­dés előzi meg a várossá nyilvá­nítás méltó megünneplését. Hogy csak egyetlen példát em­lítsek, a Nógrádi Történeti Mú­zeum is mindent elkövet, hogy — amennyiben a lehetőségek engedik —r- 1992-re gazdag kiál­lításon mutassák be a várost a helyben lakók és az ide látoga­tók számára. Ez szerepel a mú­zeum tervében. Egyébként, az előkészületek­hez tartozott az a több, kisebb méretű időszaki tárlat is, ame­lyek a korábbiakban voltak lát­hatóak az intézményben, és igen nagy érdeklődést váltottak ki a lokálpatrióták egyre inkább növekvő körében. Például az, amely a salgótarjáni mecénáso­kat mutatta be, vagy az 1918-1919-es város közhangula­tát érzékeltette. Ezekben próbál­ták ki a szakemberek azokat az enteriőröket, amelyek során ér­zékeltetni lehetett Salgótarján jellegzetes fejlődését, egyes korszakait. Ezek tehát mintegy előtanulmányként is felfogha­tóak a tervekben szereplő új ki­állítás előkészítése jegyében. Miután az elképzelések, a végleges tervek még nem álltak össze, hiszen az elkövetkezen­dőkben bizonyára tovább gaz­dagodnak, ezek részletezése egyelőre nem látszik indokolt­nak. Az biztos, hogy a hetvené­ves évforduló megünneplése méltó lesz az alkalomhoz. An­nál is inkább, mert Salgótarján ismét új történelmi korszakot él át. A rendszerváltozás ehhez csak újabb erőt ad, optimiz­musra ösztönöz, noha még van­nak nehézségek, amelyeket le kell győzni. Minazonáltal vannak olyan történészi vélekedések, ame­lyekkel egyetértek, hogy a vá­ros mostani átmeneti korszaka igén tanulságos lehet a ma itt élők számára. Figyelembe véve természetesen a történelmi kü­lönbségeket, kicsit olyan hely­zetben van a város, mint az 1860-as, 70-es és 80-as években, az akkor, úgynevezett „grün- dzeit” időszakában. Ahogyan akkor leírták a városi vállalko­zási tevékenységet, abban sok a hsonlóság. Akkoriban persze más vállalkozások kibontakoz­tatásáról volt szó, a bányászat, a vasipar, az üvegipar stb. von­zotta ide az embereket a szélró­zsa minden irányából. Akkori­ban teremtődött meg Salgótar­ján ipari, gazdasági szerkezete. Az volt az az időszak, amikor — a korabeli dokumentumok tanúsága szerint — a városban rengeteg építkezés, vállalkozás, s persze, rablás, por, piszok, töméntelen átmenő idegen em­ber volt. Nem volt ritka a du­hajkodás, verekedés, az erőszak sem. Mégis, ezzel együtt, ekkor bontakozott ki a város. A mai vállalkozások egye­lőre nem ilyen jellegűek, de gyarapodásuk a jövő Ígéretét hordozza. A kisvállalkozások a kereskedelemben, a szolgáltatá­sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1960-as, 70-es évek be­tonvárosa emberibb léptéket kapjon, mindenütt „feltörik” az épületek betonlábazatait, kis üz­letek nyílnak, és így tovább. Szóval, a vállalkozás szelleme megindult. Éli majd az utca a maga életét, mint annak idején például a Pécskő, a Menház, vagy a Füleki utca, a Főtér, a Fő utca és a többi. Lehet sétálni, nézelődni, kis kirakatok, kis­vendéglők egyebet várják a sé­tálókat. Persze most is van bű­nözés is, erőszak és rablás is, ez a változással úgy látszik, együtt jár. Kétségkívül igaz az is, hogy mint minden „gründzeit”-ben, a mostaniban is benne van a bu­kás lehetősége is. Hiszen ko­rábban is voltak itt nagy buká­sok, csődök, panamák, mint a híres korabeli vasúti panama. Ezzel együtt a várossá nyil­vánítás hetvenedik évforduló­jára készülődő város igen iz­galmas lehet a lakói számára. Különösen az újabb nemzedé­kek örülhetnek annak, hogy megélik ezt a korszakot. Keve­seknek adatik meg ugyanis ez a lehetőség. Nevezetesen, átélhe­tik azt, amiről eddig legföljebb csak olvashattak. -mér Salgótarján és környéke Randevú az olvasókkal • Salgótarján. Az Új Nógrád szerkesztői és újságírói október 28-án, hétfőn 16 órakor a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár­ban várják azokat az olvasókat, akik a fórumon a lap tartalmi és formai megújulását segítő ész­revételeiket hajlandók elmon­dani. Ezek a vélemények segít­hetnek abban, hogy olyan me­gyei lap készüljön, amely az itt élők valós gondjairól szól, az olvasókat érdeklő problémákkal foglalkozik. Kazáncsere • Karancskeszi. A település általános iskolájában nemrégi­ben tönkrementek a kazánok, így azokat takarékosabb, tartó- sabb öntvénykazánokra cserél­ték. Ám a fűtési gondok ezzel nem oldódtak meg az intéz­ményben, mert hamarosan kide­rült, hogy az új berendezések­nek kicsik a meglévő kémé­nyek, s egy új ventillátorra is szükség van. Az önkormányzat már intézkedett az ezzel kapcso­latos munkálatok elvégzéséről, de a váratlanul jelentkező prob­lémák összesen 400 ezer forint­tal terhelték meg költségvetésü­Egyesület alakult • Salgótarján. A Balassi Bá­lint Asztaltársaság, mely a me­gyei könyvtárban működik egyesületté alakult. Olyan kö­zösséget szeretnének életre hívni, melyet a művészetek sze- retete tart össze. Aki verset, no­vellát, karcolatot ír, fest, rajzol, fotózik vagy bármelyik művé­szeti ággal foglalkozik tagja le­het az egyesületnek. Gátépítés • Szilaspogony. A faluban csörgedező Tugár patak gátja már nem tudta megfelelően tar­tani a mögötte lévő több tízezer köbméternyi iszaplerakódást. A kialakult vészhelyzetre való te­kintettel — hiszen az elszaba­dult iszap a Dankó utat teljes egészében elboríthatja -— az önkormányzat rövid időn belül elvégeztette a kőgát újjáépítését és a patak medrének megtisztí­tását. A beruházás 600 ezer fo­rintba került, melyet a költség- vetés tartalékalapjából fedeztek. Múzeumbarátok • Salgótarján. A Múzeumba­ráti Kör október 28-án, hétfőn 17 órától tartja következő fog­lalkozását a Nógrádi Történeti Múzeum tanácskozó termében. Kereskedelem, vendéglátás a régi Tarjánban címmel Balogh Zoltán történész-muzeológus tart előadást kutatásainak eddigi eredményeiről. V agy onmegosztás • Cered, Zabar, Szilaspo­gony. A három polgármesteri hivatal megegyezett abban, hogy az önkormányzatok pénz­ügyi bizottságai felülvizsgálják az egykori közös tanács 1985 és 1989 közötti költségvetéseit. A települések kvóta szerinti bevé­teleinek és kiadásainak ismere­tében tesznek javaslatot a va­gyonmegosztásra.

Next

/
Thumbnails
Contents