Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

1991. OKTÓBERI., KEDD MEGYEI KORKÉP i:r-rnr-r-i 3 Múzeum mállófélben Volt egyszer egy múzeum Sóshartyán. Tizenöt éve, 1976-ban adták át a községben a falumúzeumot, a Hazafias Nép­front VI. kongresszusa tiszteleté­re. Büszkesége volt ez a hartyá- niaknak, mert nem mindenütt látni helyi viseletbe öltözött menyecskét és legényt, s a régi idők tárgyait: a korabeli szokások szerint vetett ágyat, aztán lócát, szövőszéket, motollát. Mindent az adakozó kedvű falubéliek hordtak össze bele, s akkora sikert arattak ezzel, hogy még az IBUSZ programfüzetébe is beke­rültek, együtt mutogatták múzeu­mukat a benczúrfalvai kastéllyal és az ipolytamóci őslelettel. Aztán telt-múlt az idő, s min­den megváltozott. Mára se Haza­fias Népfront, se falumúzeum, s az IBUSZ is elfeledkezett Sós- hartyánról, hiszen nincs mit mu­togatni. Az épület — miként Pató Pál háza — roskadófélben van, erről is mái ük le a vakolat, bár a szél még nem szalad tudj’ isten, hol egy darab fedéllel. A helyi önkormányzatnak azonban nincs pénze felújításra, pedig „csak” százezer forintról lenne szó. De pénz az sajnos nincs. Balázs—Gvurkó Elbocsátások az Elektro—Métáinál (Folytatás az I. oldalról) — Hány dolgozót küldenek el ebben a hónapban? — Körülbelül 45—50 dolgo­zónktól válunk meg, de igyek­szünk ezt a lehető leghumánu­sabb módon rendezni. Korked­vezményes nyugdíjt kapnak ha­tan, az elbocsátottak—jelentős* részét előnyugdíjazzuk, és a munkaviszonyban letöltött időtől függően végkielégítést adunk a munkásoknak. Emellett a nálunk nagy szám­ban dolgozó betanított munkáso­knak átképzést szervezünk — a megyei munkaügyi központ támogatásával — melyen hu­szonötén vesznek részt. Külön­ben őket is el kellene küldenünk. — S mire képezik át az embereket? Továbbra is elad­hatatlan termékeket gyárta­nak? — Az előbb elmondottak a gyár profilváltoztatási szándéká­nak csak a személyi vonatkozását érintik. Programot dolgoztunk ki ugyanis piaddápb^^ogyaszTási cikkek gyártására. Jelenleg tíz ilyen termék «alőúHrtásáfc <élvez­zük, melyből hármat-négyet már megvalósítottunk. Ezenkívül próbálkozunk külkereskedelem­mel is, valamint nyugati partne­rek megnyerésével, akik segítsé­günkre lehetnek. Amit mi most csinálunk, az termékszerkezet- és piacváltás a legnehezebb idő­szakban, gazdasági recesszió ide­jén. Ez öt éve sokkal könnyebb lett volna. De nem igaz, hogy nincs megoldás, csak nehéz ráta­lálni. — Ozsvárt — Új szervezet a megyei hivatal Szolgál és szolgáltat az egészségügyi, szociális és családvédelmi osztály Szolgálni és szolgáltatni. A szakmai irányításába tartozó in­tézmények: kórházak, szociális intézetek, nevelőotthonok biz­tonságos működtetésével és az ottani munka segítésével úgy, hogy fokozatosan javuljon az ellátás színvonala. S az ellátot­tak: betegek, gondozottak, ápol­tak kapják azt a minőségi hu­mánszolgáltatást, amely ha ter­mészetesen nem is érheti el a nyugat-európai viszonyokat, de közelít felé — így sommázza dióhéjban dr. Szabó Márta, a megyei közgyűlési hivatal mun­katársa az egészségügyi, szociá­lis és családvédelmi osztály leg­fontosabb feladatait. — Mi a legalapvetőbb változás munká­jukban a tanácsrendszer meg­szűnte óta? — Akkor még mint a hatósági jogkör gyakorlói intézkedtünk a közvetlenül hozzánk forduló ál­lampolgárok ügyes-bajos dolgai­nak elintézésében. Most e jogkör megszűnésével, intézményein­ken keresztül találkozunk az ál­lampolgárokkal. Természetesen az osztály munkatársainak rend­kívül fontos ez a kapcsolat. S úgy vesszük észre, hogy az intézmé­nyek is nemcsak anyagi segítsé­get kémek tőlünk, hanem szak­mai tanácsokat is. Erre az új viszonyra jellemző az osztály, az intézmény és az önkormányzati hivatal — ahol az a nevelőotthon, vagy szociális intézet működik — egymásratalálása és együtt­gondolkodása a problémák meg­oldásában. Annak ellenére, hogy a korábbi közvetlen helyett közvetett kap­csolatról beszélhetünk, minden hozzánk fordulónak szívesen adunk tanácsot. — Milyen megyei intézmé­nyek felügyeletében, szakmai irányításában vesz részt az egész­ségügyi osztály? — Szakmai irányítás helyett inkább tanácsadásról — s ha lesz több pénzünk ezekre a célokra — szakmai menedzselésről jobb beszélni. Az egészségügyi intéz­mények közül a megyei Madzsar József kórház, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet és a balassa­gyarmati gyermekotthon, a szo­ciális otthonok közül hozzánk tartozik a mizserfai, szentkúti, valamint a salgótarjáni és ludány- halászi. Mi segítjük a diósjenői és a berceli szociális foglalkoztatók munkáját. Igen fontos területei tevékenységünknek a gyermek­védő intézetek. A salgótarjáni gyermek- és ifjúságvédő intézet, a bátonyterenyei, horpácsi és felsőpetényi nevelőotthon, vala­mint a balassagyarmati csecse­mőotthon. Vélhetően a hatásköri törvény végrehajtási utasításának megje­lenéséig végezzük a szociális otthonok, foglalkoztató intéze­tek, a csecsemő- és egészségügyi gyermekotthon férőhely-kijelö­lését. Továbbá az egészségügyi, szociális és foglalkoztatási reha­bilitációval kapcsolatos szakmai­igazgatási feladatokat is ellátunk. További tennivalóink között kezdeményezzük megyei intéz­mény létesítését, átszervezését, esetleg megszüntetését. Előké­szítjük a megyei közgyűlés egészségügyi, szociális, gyer­mek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos döntéseit. Koordinál és kezdeményez az osztály a megyei és országos szervek kapcsolatában. Szakmai véleményt ad tervezett beruházá­sokról. Irányítja az intézmények informatikai tevékenységét. Fi­gyelemmel kíséri a megyei intéz­mények iránti lakossági igénye­ket és irányítja a szakmai képzést, továbbképzést. Segítjük az egészségügyi, szo­ciális és családvédelmi bizottság munkáját és a képviselők szak­mai igényeit is kielégítjük. Mindezeket a feladatokat az osztály négy munkatársa végzi dr. Kollár Zoltán irányításával. —szgys— Hírek a Híreinkből Szécsény. A városi művelődési és ifjúsági centrum Híreink című kiadványa tájékoztatja a lakossá­got az intézmény rendezvényei­ről, szolgáltatásairól. A kiadvány 2. száma — egyebek közt — „be­konferálja” az október 13-i szü­reti felvonulást és bált, valamint a Gárdonyi Géza Színház ven­dégjátékát. Az egri társulat októ­ber 14-én, 19 órai kezdettel mutatja be Presser—-Horvát— Sztevanovity A padlás című musical-jét. NÉZŐPONT Charta ‘91 „A világ elment jobbra, én egy helyben maradtam: így lettem baloldali, holott azelőtt sohasem voltam az” — mondta a Gondolat-jel című rádióműsorban Moldova György, aki Az elbocsátott légió, A szent tehén, a Bűn az élet és más könyveiben bizony alaposan odamondogatott a korábbi hatalomnak. Az ő ese­ténél azonban még különb dolgokat is produkált a ma­gyar politikai, társadalmi rendszerváltozás. Szinte hihetetlen, hogy a ba­rikád veszélyes oldalán harco­lók — a lakitelkiek, az Ellen­zéki Kerekasztal törzstagjai­nak — egyike-másika milyen távol került egymástól, s a korábbi elvbarátok között ma háború dúl, hovatovább heve­sebb, mint amilyen ütközetet ők közösen, kéz a kézben vívtak a pártállami berendez­kedés felszámolásáért. Akik most is ellenzéki pózból kény­szerülnek politizálni, azoknak elég furcsa lehet az új viszo­nyok — amelynek életre hívá­sáért oly sokat kockáztattak — kritikusának lenni, de nem kevésbé kurióz a hatalmon levők pozíciója sem. Nekik — szakítva eddigi nézőpontjuk­kal, mentalitásukkal — az állammal, a kormányzattal lojális szerepkört kell eljátsza- niok. Van, akiknek láthatóan nincs ínyükre ez az új mez, de jó néhányan közülük — úgy tűnik — most vannak igazán elemük­ben. Az ő szemükben már-már szükséges rossznak látszik a többpártrendszer — amit nem is olyan régen még annyira lénye­gesnek véltek —, s a demokrácia, a jogállam eszméje és gyakorlata is csak addig volt fontos, amíg őket révbe juttatta. Hogy nincs minden rendben, azt -— félreérthetetlenül — jelzi a Demokratikus Charta, 1991. elnevezésű dokumentum életre hívása, nyilvánosságra hozatala is. Mintegy másfél száz — úgy­nevezett vezető — értelmiségi gondolta úgy: elérkezett az idő, hogy felemelje szavát az alkot­mányos demokráciát veszélyez­tető jelenségek ellen és megaka­dályozza, hogy türelmetlen, kire­kesztésre törekvő, tekintélyelvű hatalmi csoportosulások ne te­hessék holt betűvé a köztársaság alkotmányát. S, hogy nem akár­milyen felelőtlen „firkálmány- ról” van esetleg szó, arra bizto­síték az aláírók névsora. Hisz —- többek között — Ágha Attila, Bodor Pál (Diurnus), Demszky Gábor, Fodor Gábor, Jancsó Miklós, Király Zoltán, Kocsis Zoltán, Konrád György, Lengyel László, Makk Károly, Mándy Iván, Nyers Rezső, Pető Iván, Spiró György, Szabó Magda, Vásárhelyi Miklós, Vitányi Iván igazán nem akárkik a magyar szellemi életben, a politikai palettán. „Demokrácia akkor lesz, ha a közszolgálati rádió és televí­zió a kormánytól, pártoktól és önkormányzatoktól egyaránt garantáltan függetlenné vá­lik..., ha a sajtó szabadságát nem korlátozza állami mono­pólium, sem államtól függő bankok pénzügyi túlsúlya, sem az újságírók megfélemlí­tése, és a mindenkori hatalom egyként szolgál információk­kal valamennyi törvényes sajtóorgánumnak” — hangsú­lyozza a Charta 16—17. pont­ja. Hogy mennyire jogosak e követelmények, bizonyítja a hatalom és a sajtó elmérgesed­ni látszó viszonya, amelyen — legalábbis a megszólaltatott utasok véleménye arra enged következtetni — nemigen változtat a szombati médiaha­jó „békítő” akciója, tisztes szándékú sétaútja sem. Az azonban — őszintén, fennhangon el kell ismerni — nem kis eredménye a bekövet­kezett változásoknak, hogy a Charta ’91. egyáltalán megje­lenhetett. 1977-ben még komoly retorzió várt egy hasonló — északi szomszé­dainknál megszövegezett, ille­gális — kiadvány szerzőire és a velük szimpatizáló magyar ellenzékiekre. Csongrády Béla Az átadás időpontja még rejtély... Salgótarján. Eredetileg 1991. július 25-re kellett volna műsza­kilag kifogástalan állapotba hoz­ni az Alkotmány úton épülő C2/B jelű épületet. Bár már las­san október lesz, a lakásokban még mindig legfeljebb csak az építők dolgoznak — a majdani lakók pedig türelmetlenül várják, hogy kezükbe kaparinthassák a kulcsokat. Mint megtudtuk, az épület július végén még nem volt olyan állapotban, hogy a műszaki áta­dást egyáltalán megkezdték vol­na! így aztán megpróbálta csök­kenteni a hibákat a kivitelező, a NÁÉV. Augusztusban már „csak” annyi hiba volt a házon, hogy megtarthatták a műszaki átadást, mely eltartott szeptem­ber 10-ig. Átvenni természetesen nem lehetett. Hogy mi a helyzet most? Elméletileg október 10-én kelle­ne a kulcsokat átadni. Hogy sikerül-e addig nagyjából elfo­gadhatóvá varázsolni az épületet, az kétséges... Balázs J. Urbanisztikai konferencia Szuhán A Magyar Urbanisztikai Társa­ság Borsod, Heves és Nógrád megyei szervezetei, a szuhai és mátraalmási önkormányzat, az Építőipari Tudományos Egyesü­let és az Építésügyi Tájékoztató Központ október 8—9-én Szuhán rendezi meg a XX. észak-ma­gyarországi urbanisztikai konfe­renciát, melynek témája ezúttal a falusi turizmus és urbanisztika lesz. A résztvevők a helyi önkor­mányzat által biztosított autó­busszal látogatást tesznek a Mátra északnyugati térségében, felkeresik Piszkéstetőt, Galyate­tőt is. Természetesen foglalkoznak a térség helyzetével és a jövő lehe­tőségeivel is, figyelembe véve a már meglevő szép természeti értékek megőrzését. Oktatásfejlesztés Bátonyterenye. A városi kép­viselő-testület újból megtárgyal­ta az oktatásfejlesztési alap fel­osztásának alapelveit, és a pályá­zatok útján való felosztás mellett döntött. Pályázhatnak a város ok­tatási, nevelési, művelődési in­tézményei, illetve átképzéssel foglalkozó cégek, amelyek az alábbi célokat szeretnék megva­lósítani: oktatási, nevelési intéz­mények sajátos arculatának kia­lakítása, korszerű műveltség el­terjesztése, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása. Célkitűzés továbbá a munkaerőgondok eny­hítése a képzés, átképzés javítá­sával, a vállalkozói tevékenysé­get élénkítő szakmai továbbkép­zések, tanfolyamok szervezésé­vel. Tárlat Szécsény. A Kubinyi Ferenc Múzeumban október elsején nyí­lik Bakos Ferenc képzőművész kiállítása. A múzeum nagytermé­ben megrendezett tárlatot no­vember 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Fut a falu Bárna. Nem mindennapi ver­senyt rendeznek október 6-án a helyi általános iskola nevelői és diákjai: futóversenyre invitálják a szülőket, barátokat, ismerősö­ket, akik az iskolai sportpályán állnak majd rajthoz. A nyertes az az osztály lesz. amelyik a legtöbb versenyzőt toborozza. A sportnap eseményeit tanár—diák rangadó, különféle vetélkedők, illetve bográcsolás egészíti ki. Elmarad a fogadónap Bátonyterenye. Nagy Mihály polgármester október 2-i fogadó­napja hivatali elfoglaltság miatt elmarad. Madách-napi rendezvények A hagyományos Madách iro­dalmi nap rendezvény sorokat idén október 4-én kezdődik Ba­lassagyarmaton a városi könyv­tár, a Mikszáth Kiadó, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nóg­rádi tagozata, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága szerve­zésében. 17 órakor a Madách Imre könyvtárban mutatják be a Mikszáth Kiadó Két költő egy szekéren című kötetét. Október 5-én, I 1 órakor Csesztvén koszo-1* rúzási ünnepség lesz, ahol dr. Kovács Sándor Iván, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtit­kára mond beszédet. Szintén Balassagyarmat ad otthont a sorozat zárórendezvényének: október 24-én, a volt megyeháza dísztermében a város diákjai részére Dobos Attila: Az ember tragédiája című operáját adják elő neves művészek közreműkö­désével. Üzlet és humánum Gyógyászati cikkek boltja nyílt Salgótarjánban A mozgáskorlátozottak vagy valamilyen mozgásszervi beteg­ségből lábadozóknak szinte mindennapos gondot jelent, hogy hogyan jussanak hozzá az életü­ket megkönnyítő gyógyászati segéd- és rehabilitációs eszkö­zökhöz. Nógrádban eddig két helyen — Salgótarjánban és Balassagyarmaton — lehetett ezeket beszerezni. De gyakran megtörténik, hogy akár egy ér­szorítóért is el kell utazni Buda­pestre. Ezért is örvendetes a hír, és a Nógrád Megyei Mozgáskorláto­zottak Egyesülete is üdvözli azt a kezdeményezést, melynek eredményeképpen szeptember 2- án gyógyászati cikkeket forgal­mazó bolt nyílt a megyeszékhe­lyen. A városközpontban az Alkotmány út 5. szám alatt megnyílt üzlet a megyei könyvtár épülete mögött található. Gon­doltak a tolókocsival közlekedő­kre is, akik kiépített rámpán közelíthetik meg a bejáratot. Orvosi vényre minden olyan segédeszközt forgalmaznak a boltban, amelyhez nem szüksé­ges egyedi kivitelezés. Ilyen például a járókeret, ortopéd ex- tenciós készülék, Pavlik kengyel, fűzők, támbotok, mankók, rok­kantkocsi, csonkharisnya, ter­peszbetétes nadrág... A boltban vásárlókat szakszerű utasításokkal is ellátják a segéd­eszközök használatára vonatko­zóan. A kezdeményezés újszerű, humánus, ám egyben üzlet is. Pintér Andrásné üzletvezető elmondta, hogy szándéka szerint az árukészletet folyamatosan bővítik és szolgáltatásaikkal is segíteni szeretnék a rászorulókat. szgys—rigó

Next

/
Thumbnails
Contents