Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
8 ivt-nn-!-'! ÉRDEKESSÉGEK INNEN ONNAN 1991. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Mit vár a világ az autók új nemzedékétől? A szerelem 80 év felett Is fiatalít Milyen autócsodákat kínál a frankfurti autóvásár? (FEB) Megfelelő korlátozásokkal vessenek véget az egyre aggasztóbb méreteket öltő eszeveszett száguldozásnak. Egész Európában tiltsák meg rendeletileg: ne ihasson egyetlen pohár bort vagy egy korsó sört sem az, aki utána autóba ül. Egy közvélemény-kutatás szerint ilyen és hasonló követeléseket fogalmaznak ma meg az emberek kontinensünkön. Sokan nehezményezik az autóárak állandó növelését. Az új Volkswagen Golf, e típus harmadik nemzedéke, amit most először láthat a közönség a csütörtökön nyíló és szeptember 22-ig megtekinthető frankfurti Nemzetközi Autókiállításon, a világ idei legnagyobb autóparádéján, például ma négyszer annyiba kerül, mint 30 évvel ezelőtt, amikor a fölülmúlhatatlan „bogár”-! mindössze 4740 márkáért adták. De ez nem a csúcs: a pálmát a Mercedesek viszik el, ahol az áremelkedés 1961 óta 5,8- szoros volt. Ezt az Opel követi (5,2), míg a BMW jelenleg „csupán” négyszeres összeget — 66 500 márkát — kér egy új típusért. A Fiat a maga alig 300 százalékos áremelkedésével igen szerénynek számít. A teljesítményt illetően a legtöbbet a Mitsubishi „erősödött”: ezek a kocsik majd kétszer annyi lóerősek, mint 30 éve voltak. A Golf ezen a skálán csak jó középmezőnybelinek számít. Az autók súlya viszonylag kevésbé nőtt — ma mindegyik nehezebb, mint 600 kg —, s a hengertérfogatok sem túl sokat változtak. A komfort viszont egyre természetesebb: a négyke- rék-meghajtás, a klímaberendezés, az automatikus sebességváltó és az elektromos tolótető lassanként általános igény. A fogyasztók egyre inkább sürgetik, hogy a jövő autóit lássák el erősebb karosszéria-elemekkel, mert akkor a baleseteknél nem halna meg annyi ember. A tavalyi NSZK-mérleg: 3000 áldozat. Általános kívánalom, hogy a négykerekűek fogyasztása tovább csökkenjen. Az európai utakon közlekedő járművek 40 százaléka egyébként máris kevesebbet fogyaszt tíz liternél, így egyáltalán nem számít benzinfalónak — főként magyar szemmel. Miközben Frankfurtban az autóvásár csodáit szemlélik, mind többen — és joggal — intézkedéseket sürgetnek arra vonatkozólag, hogy gyakrabban vessék alá az autósokat vezetési vizsgának és orvosi vizsgálatnak. De mit kínál a világ autóipara 1991 őszén? A frankfurti autós- how kétségtelen sztárja a Mercedes C 112, a 12 hengeres, 408 lóerős, csak egyedi megrendelésre gyártott szuperkocsi. A szárnyas ajtókkal ellátott újdonság légterelőinek köszönhetően valósággal tapad az úthoz. Az angolszászok ezúttal miniautóval rukkoltak ki, de az ára maxi: 30 ezer márka. A Rover cég Mini Cabrio- ja 61 lóerős és 140 km/h-ra képes. A már említett Golf harmadik generációja, a VW Corrado VR 6 a legerősebb és leggyorsabb, ami eddig e típusból legördült a futószalagokról. A szovjet autóipar elektromos kocsit mutat be, mégpedig a kétajtós Lada Tavriából kifejlesztett Cabriót. Ezzel a tervezők szerint egy feltöltés után 120 km-t lehet megtenni. A Távol-Kelet is meglepetéssel szolgál: a Hondáék a Civic új nemzedékét hozták el Németországba, a Mazda-gyár négyüléses sportcoupéját ajánlja, míg a Nissan-család a szuper sportos Sunny GTI—R-t (220 LE, 227 km/h végsebesség) reklámozza. A Nissan TR1-—X bizonyítja, hogy a fejlesztők a holnapra gondolnak. A modem formavezetésű, nyolchengeres járművet 85 százalékban metanol hajtja és csak 15%-nyi benzin szükséges a hatalmas erejű, 320 lóerős coupé meghajtásához. A másik, külsőleg is inkább Mars-béli űrjárműre hasonlító újdonság a Nissan FEV elektromos autó, amely 200 kilós tápegységével maximum 250 km megtételére képes. Szupervonatok Európában 2030-ban Budapest—Bécs 50 perc Úri Geller perel Harmadszor perli Úri Geller parafenomén James Randi amerikai kutatót, aki az utóbbi évek leghíresebb „szellemirtójává” vált azáltal, hogy sorra leplezte le világszenzációnak kikiáltott pa- ranormális jelenségeket. Ha cirkuszban azt látjuk, hogy az illuzionista kettéfűrészel egy ládába zárt nőt, természetesen eszünkbe sem jut, hogy valóban kettéfűrészelte. Az izgat bennünket, hogyan csinálja. Randi praktizáló bűvész és illuzionista, aki parafe- nomének trükkjeinek leleplezésével foglalatoskodik. O volt az, aki tökéletesen végrehajtotta a Fülöp-szigeteki „csodadoktorok” műtétjét, természetesen anélkül, hogy akár egy millimétemyire is behatolt volna páciense hasába. (FEB) Úgy hangzik, mint a mesében, de nem az: 2030-ban szupersebes vonatok száguldanak Európa fővárosai között, méghozzá 500 km óránkénti tempóval. Holland tervezője a vonatot földalatti csőrendszerben kívánja üzemeltetni. A légüres térben közlekedő műszaki csoda az utasok minden igényét kielégíti: lesz filmvetítés, mini-koncert és sok-sok finomság is. A terv megvalósítása annyira előrehaladott állapotban van. hogy belga, holland, francia, angol és német szakértők már a részleteken dolgoznak. A holland professzor vonata leginkább napjaink konténerjeihez hasonlít majd, és a légüres csőben akár 1000 km-es távolságot is megtesz megállás nélkül. A barátságos színekre — így kék-sárgára — festett szuper-csővonat az Amszterdam—Göteborg távolságot például kerek két óra alatt teszi meg, Bécsből pedig alig egy óra alatt Budapestre utazhatunk. A föld alatt utazók levegőszükségletét klímaberendezés és széndi- oxid-elvonó szerkezet biztosítja. A vonatot üzemeltetők természetesen már most szeretnék, ha komoly vetélytársai lehetnének a légiközlekedésnek. Ezért arra gondolnak, hogy az utazni vágyókat kis buszokkal ingyen és bérmentve szállítják lakásuk ajtajától a pályaudvarra. A szupervonat tervei még bőven adnak munkát a szakembereknek. Műszakilag a legkomolyabb feladat azokra vár, akik a földalatti átszálló pályaudvarokat építik. Várhatóan nem mindenki fog rajongani ezért a modem, kétségtelenül rendkívüli közlekedési eszközért. Valószínűleg csak azok veszik majd igénybe, akik nem idegenkednek a zárt térben való' utazástól. Nagy kérdés lesz persze a menetjegy ára is. Egy azonban már most biztosnak látszik: miközben az autópályákat egyre inkább elözönlik az autók és már-már telítődnek a légifolyosók, aközben a szupervonatok útvonalán még nem fenyeget közlekedési csőd. 175 éve született CARL ZEISS Az optikai- és finommechanikai ipar úttörője Carl Zeiss arcképe A Zeiss név világszerte ismert márka az optika- és finommechanika területén. A jénai Zeiss gyár ma is működik és öregbíti hírnevét, amelyet alapítójától kapott. Carl Zeiss 175 éve, 1816. szeptember 11 -én született, Goethe városában, Weimarban. Apja műesztergályos mester volt. Iskolái elvégzése után 1834-től 1838-ig az udvari szállítócégnél, Dr. Friedrich Körner optikusnál volt inas. 30 éves koráig ismerkedett finommechanikával, és 1846. november 17-én váltotta ki a 6000 lakosú Jénában iparengedélyét, amely arra jogosította fel, hogy mechanikai műhelyt nyisson, műszereket és optikai eszközöket javítson, készítsen és árusítson. A kis üzem kezdetben csak a jénai egyetem részére készített és javított orvosi műszereket, készülékeket, nagyító lencséket. Rövidesen ismertté vált a szakmában egyszerűen összeállított mikroszkópjai révén. Az elsők között volt, akik felismerték, hogy a tudományos kutatómunkának döntő szerepe van a termelésben. Ennek érdekében 1866. július 3-án társként bevette a jénai egyetem fizika- és mate- matikaprofessort, dr. Ernst Abbét, aki később így nyilatkozott társáról: „...szinte túlzott serény- séggel úgy járt közöttünk, mint városunk legegyszerűbb polgára, de azokhoz a kiválasztottakhoz tartozott, kiknek életműve magába zárja egy termékeny gondolat csíráját és megvalósulását, akiknek ezzel megadott, hogy létüknek maradandó nyomát hagyják hátra. Mindaz, amit ma Jénában látunk, Carl Zeiss munkássága nyomán jött létre.” A korszerű üzem fokozatosan gyárrá alakult, s társult a neves Dr. Ottó Schott üvegtecnhikus- sal. Zeiss idősebbik fia, Roderich is belépett a gyárba, és a négy nagyszerű szakember most már mind a kutatás, mind pedig a gyártás területén olyan hírnevet szerzett a gyárnak, hogy Németország határain túl is ismertté vált. Egyszerű mikroszkópjai egyre korszerűsödnek. Lencséi, távcsövei egyre ismertebbé váltak világszerte. A fényképezés elterjedése után fotóobjektívjei jelentenek új piacot, de kiváló optikai-fizikai műszerei is híressé váltak. Carl Zeiss 72 éves korában, 1889. december 3-án halt meg Jénában. Az akkor már több ezer dolgozót foglalkoztató gyárat, melyből fia, apja halála után kilépett, Emst Abbe és Ottó Schott, az állam, a jénai egyetem és a gyár dolgozóiból alakított testület tulajdonába adta. Az alapítvány státuma — korát jóval megelőzte — kilencórás munkanapot, minimálbért, táppénzt, fizetett szabadságot, nyereségrészesedést és nyugdíjat biztosított a dolgozók részére. 1945-ben az egységes alapítványi tulajdon szétesett, és tulajdonképpen két Zeiss-gyár létesült. A régi jénai gyár maradt a helyén, és a baden—würtenbergi Oberkochenben új gyár létesült a régi jénai gyár vezető szakértői és az amerikai csapatok által kimenekített gépekkel. A két gyár a névhasználatért évekig harcolt. A német egyesítés után tárgyalások folynak a két gyár egyesítéséről is. Pap János A híres jénai Zeiss-planetárium. (FEB) Újból kiderült, nemcsak tizen- és huszonéveseké a vil|g: a szerelemnek és szexuális együttlétnek a 30 körüliek tudúak a leginkább örülni. Az ok egyszerű: már mindkét partner érett és kellő tapasztalattal rendelkezik, felesleges gátlások nélkül át tudja magát adni az örömöknek. Áz amerikai Életkorkutatási Intézet 80 személy megkérdezése után alakította ki ezt a véleményt. Egy francia szexológus Dr. Tordjman vizsgálatai alapján arról számolt be, hogy a szerelmesek a közhiedelemmel ellentétben nyáron sincsenek többször együtt, mint télen, de a szexuális kapcsolatok minősége ugrásszarűen javul. Ezt a Nemzetközi Szexológiai Társaság elnökeként azzal magyarázta, hogy a nyári szabadság idején mindenki oldottabb, mint az év egyéb időszakaiban, amikor a munka idegesíti. Nyaranta „pihen” a párkapcsolat „elvárásos”, vagy „kötelező” jellege. A napfény, a hegyek, a tengerek, s általában a természet szépsége felidézi és visszahozza a részben feledésbe merült természetes reflexeket. Egy szexuális kérdésekkel foglalkozó angol tudós, dr. George Giarchi professzor egy plymouthi tanácskozáson kijelentette: a szerelem a 70—80 év fölött járókat is képes fiatalon tartani. Ezt igazolja az a tapasztalat, hogy a 60-on túl lévő pároknak majd a fele még mindig örömét leli a szexben, a 80-on túliak közül pedig 15 százalékát teszi rendszeresen boldoggá párját az ágyban (is). Dr. Giarchi ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a felismerések egyesekben megrökönyödést, ellenszenvet váltanak ki, mert amit a 21 éveseknél életerőnek neveznek, a 71 évesek esetében kéjsóvárgásnak minősítenek. Ez azonban „álszenteskedés”. A sokáig tartó szexuális bol- dogságnák egyik fő oka, hogy az idősebb házaspároknak — hiszen már. felnőtt gyermekeik vannak — több idejük jut egymásra. A professzort megkérdezték: „Tehát meg kell öregedni ahhoz, hogy valaki életében először igazán szerelmes legyen?” A válasz ennyi volt: „Lehetséges, de egyelőre még nem tipikus.” Mit nem szeretnek a nők a férfiakban? (FEB) Egy londoni körkérdés során megkérdeztek ismert hölgyeket mi az, amit nem szeretnek a férfiakban. íme néhány válasz, meglepetésekkel tarkítva. Kathleen Turner (37) hollywoodi filmcsillag: „Ha egy férfi , az együttlét után rögtön zuhanyozni szalad. A legrosszabb az a típus, aki a bátorságot a pohárból meríti. Egyetlen nőnek sem tetszik a másnapos férfi.” Kim Basinger (37) nem szereti a hallgatag férfiakat. „Utálom ezt a típust. Rendszerint annyira el van foglalva saját magával, hogy a nő számára már semmi sem marad. Semmi kedvem ahhoz, hogy csupán szórakoztassak egy férfit. A hallgatag férfiak között rettenetesen unatkozom.” Madonna: (33): „Ha egy fickó magáról kezd el beszélni, mielőtt rólam beszélgetnénk, már le is mondhat rólam. Bizonyára nem a legérdekesebb, de az egyik legérdekesebb ember én vagyok a világon.” Julia Roberts (23): „Undorítónak találom a nőiesen szép férfiakat. A lányos arc maradjon csak a lányoké. Különben jöhet mindenki — az sem érdekel, milyen a zoknija.” Toyah Willcox angol filmszínésznő és popénekes (33): számára nincs visszataszítóbb, mint_a nylonzokni és a pöttyös alsónadrág. 70 év alatt 74 tonnát eszünk-iszunk 127 500 álma van egy embernek — benne rémálmok is (FEB) Az átlagember Észak- Amerikában és Európában élete mintegy 70 évében 74 tonna élelmiszert fogyaszt. A test ezt annyira jó hatékonysággal alakítja energiává, hogy — ha az ember benzinnel működne — 0,26 litert fogyasztana 100 kilométeren, legalábbis ezt állítják amerikai táplálkozáskutatók. Az ember magassága is függ attól, hogy milyen táplálékot fogyaszt ezt bizonyítják az általános iskolásokon végzett vizsgálatok. Egy rosszul evő, az egészséges ételeket nem kedvelő gyereknek például minden esélye meg van arra, hogy két, vagy három centiméterrel alacsonyabbra nőjjön, mint kevésbé válogatós kortársai. Minél egyhangúbban eszik a gyerek, annál nagyobb lehet ez az elmaradás. Amelyik gyerek túl sok cukrot fogyaszt, annál általában alacsonyabb az intelligenciahányadosa, és rosszabbak az iskolai teljesítményei. Ennek az az oka, hogy a szénhidrátok hatására megnő az agy szerotonkoncentrációja, ez álmosságot és tompultságot okoz, ezzel szemben a fehérjék emelik a szeroton-tükröt és javítják a szellemi állapotot. Mi mindenre van szükség egy emberi szervezetnek élete során? íme: négy tonna marhahús, négy tonna paradicsom, négy tonna friss zöldség, három tonna friss gyümölcs, két tonna számyashús, fél tonna hal, 20 000 tojás, három és fél tonna cukor, fél tonna sajt, 108 000 szelet kenyér, 101 000 liter szódavíz, 7600 liter tej, 6800 liter sör, 3300 liter tea, 1100 liter bor, 80 000 csésze kávé. Az ember egy év alatt átlag valamivel több, mint egy tonna ételt és italt fogyaszt. Ebből az alábbiakat produkálja egy élet során: szívverés 2 700 000 000, vér literben 350 000 000, lélegzetvétel 740 000 000, pislogás 333 000 000, hajnövekedés 530 km, körömnövekedés ujjanként 4 méter, nevetés 540 000, sírás 3000, álmok (beleértve a rémálmokat is) 127 500. Nemcsak azt vizsgálják a kutatók, hogy mit eszünk, hanem azt is, hogy hogyan. Adataik szerint a világ népességének mintegy 45 százaléka használ, kanalat, kést és villát az étkezéshez, 36 százalék táplálkozik pálcikával, 11 százalék eszik kézzel és egy villával, 8 százalék pedig nem használ semmiféle evőeszközt. t
