Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

1991. SZEPTEMBER 10., KEDD MEGYEI KORKÉP [ZEUIEl] 3 Mennyiért égnek a villanyok? (Folytatás az 1. oldalról) — Sőt olykor fényes nappal is, amikor hétágra süt a nap! — Nem mondom, hogy nem romlanak el olykor-olykor ezek a kapcsolók. Az esetek nagy részé­ben azonban másról van szó. Általában havi egy alkalommal tervszerűen végigellenőrizzük a város világítótestjeit, s a lakosság által jelzett meghibásodásokat is javítanunk kell. Ezt a lámpáknak csak a bekapcsolt állapotában tudjuk megtenni, ezért égnek néha napközben is a villanyok. Nem hanyagságról van szó, tehát az ilyen esetekben; az pedig már az említettekből következik, hogy az ilyen többlet-áramfo­gyasztás nem a várost, hanem az áramszolgáltató vállalatot terhe­li. — Meghibásodások, lakossági bejelentések... — Kirendeltségünk a megye sok községét-városát látja el. A megyeszékhely közvilágítása mindezek között kiemelt felada­tunkat képezi. EZ azonban nem zárja ki az esetenkénti meghibá­sodás lehetőségét. Fontos tudni, hogy ha ilyet észlel a lakosság, nálunk tehet bejelentést. Szere­lőink heti 3—4 alkalommal Sal­gótarjánban vannak, így jóval a 72 órában megszabott határidő előtt ki tudjuk javítani a hibákat. Megjegyzem azonban, hogy amióta elkezdtük a hagyományos égők cseréjét, drasztikusan le­csökkent a hibabejelentések szá­ma is és itt térek vissza az imént említett takarékosságra: van rá mód! A korszerű világítótestek jóval kisebb fajlagos fogyasztás­sal nagyobb fényt adnak. A ki­sebb teljesítménnyel kisebb alap­díj és alacsonyabb áramfogyasz­tás is jár. Más kérdés, hogy ezeknek meghibásodása is ele- nyészőbb, mint a hagyományos égőké. Közös érdekünk lenne tehát a régiek lecserélése, de ez már nem a mi kompetenciánk: amennyire ismerem a városveze­tés terveit, más fontosabb célokra tartalékolják a fejlesztési pénze­ket, további korszerűsítésre alig­ha kerülhet sor a közeljövőben... H. G. M. Tanév eleji hírek Baglyasaljáról * A gyerekek jövőjét, fejlődését segítő jelentős változások történ­tek a nyáron a baglyasaljai álta­lános iskolában és a .veje^zorqsan együttműködő Hétközi diák­otthonban. Az iskolában régi gond szűnt meg a gázfűtés bevezetésével. (Eddig cserépkályhával fűtöttek). Az esztétikusán kialakított kör­nyezet, (park, új kerítés, padló- burkolat, betonozott udvar) a gyerekek számára barátságosab­bá, otthonosabbá teszi az iskolát. A megyei letéti-, és az iskolai könyvtár összevonásával mint­egy hatezer kötet könyv várja a felnőtt és gyermek olvasókat. A munkák során önzetlenül segítet­tek a gépipari technikum és a 211 -es számú ISZ1 tanulói, vala­mint a helyi lakosok is. A tartalmi munkában újdonság a német nyelv oktatása, valamint a háztar­tási ismeretek bevezetése. Az önvédelem oktatására Bojár Béla bamaöves instruktor vezetésével nyílik mód a testnevelési'óí'a'ke- reteken belül fakultációkban. A diákotthonban az elektromos hálózat felújítása volt nagy ered­mény. A fiúk új helyre költözé­sében, parképítésben, a környezet szépítésében a felnőtt kollektíva a gyerekek bevonásával rengete­get dolgozott a szünidő terhére is. A 80 férőhely teljes betöltése is igazolja, hogy a szülők változat­lanul igényt tartanak a diákottho­ni ellátásra. Az intézmény a továbbiakban is fogadókész a városi gyerekek elhelyezésére, ha a családi okok ezt indokolják. Zenei ízlésformálás és házi muzsikálás Sok a zongorista, kevés a harsonás tanuló Az idén kezdte harminchato­dik tanévét a Salgótarjánban működő zeneiskola. Az intéz­mény országszerte, sőt hatá­rainkon kívül is elismert, megbecsült. Ennek ellenére mégsem eléggé ismert Nógrád- ban és a megyeszékhelyen. Pedig a sokrétű szakmai munka mellett különböző rendezvé­nyekkel, hangversenyekkel kedveskedik a megye zenesze­rető közönségének. Becze La­jossal, a zeneiskola igazgatójá­val az intézmény életéről be­szélgettünk. — Immár ötödik éve rendez­zük a sikeres zeneiskolai bérlet- sorozat előadásait, ahol többek között olyan hírességek szerepel­tek már, mint a Bartók vonósné­gyes, Kocsis Zoltán, Ránki De­zső, Lehotka Gábor. Az ország kevés zeneiskolájá­ban található orgona. Szerencsére mi rendelkezünk ezzel a hang­szerrel, s így bekapcsolódtunk az országos mozgalomba, melynek keretében helyet adtunk az Orgo­naszakos Növendékek Találko­zójának. — Milyen tanszakok működnek a zeneiskolában? — A klasszikus tanszakok mellett népzenei és dzsessz közül is választhatnak a gyerekek. — Hány növendék tanul zenét, és melyik hangszer a legnépsze­rűbb? — Évente 650—720 fő a lét­Zenész igazgató kerestetik Cered. Pályázatot írt ki nem­régiben a község önkonnányzata, a megüresedett művelődési igaz­gatói állás betöltésére. A határidő ezen a héten lejár, de eddig egyetlen pályázat sem érkezett. Valószínűleg a viszonylag kemé­ny feltételektől riadnak vissza az érdeklődők, melyek között szere­pel például a fúvós végzettség. Ugyanis a leendő igazgatónak a zenei oktatásban is részt kell vállalnia. számunk. A mostani tanévben e fölé emelkedik a növendékek száma. Legkedveltebb hangszer a zongora, annak ellenére, hogy ez drága egy család számára. Keve­sen választják a mély rézfúvős hangszereket, például a tubát és a harsonát. (Különböző tagozatok működ­nek az iskolában. Az A tagozat tagjai valószínűleg amatőr cso­portokban, kis együttesekben kamatoztatják majd tudásukat, míg a B tagozatos növendékek zenei pálya elé néznek. Az utób­biak oktatásánál nagyobb a fele­lősség, hiszen ők jelentik az eddigi jó hírnév továbbvitelét. Több híres embert neveltek már ki ebben az intézményben. Az utóbbi négy évben 25—-30 fő került zenei pályára tanítványaik közül. Néhány régi növendékük visszajött ide oktatni). — Teljes a pedagóguslétszám? — Az idén egy fiatal, ütő­hangszer szakos tanár kezdi meg itt pályáját. így a szakos ellátott­ságunk megoldott. Reméljük, hogy a városban működő zeneka­rok utánpótlási gondjain is segí­teni tudunk. Problémát jelent eszközellátottságunk, illetve hangszereink minősége. Sok szorulna javításra, cserére. Saj­nos, az idén pénzügyi gondjaink nőnek, mert a minisztériumból egymillió forinttal kevesebbet kaptunk, mint amennyire szükség lenne. Az önkormányzat sem támogat bennünket. Ennek elle­Nógrád megye általános isko­láiban az elmúlt tanévben 3400 nyolcadik osztályos fejezte be általános iskolai tanulmányait, s tanul tovább a megyén belül és határain kívül gimnáziumokban, szakközépiskolákban. Nógrád középfokú oktatási intézményei­ben 3200 kezdő tanuló számára biztosítottak helyet. Dr. Szalán- czay György a megyei közgyűlési hivatal munkatársa elmondta, hogy szeptembertől mindenki folytathatta tanulmányait. A jel­lemző, hogy nagyobb a más nére igyekszünk úgy dolgozni, hogy a gyerekek ne érezzék meg a nehézségeket, a gondokat. Ennek biztosítéka a jó tantestület. (Nagy szükségük van a szülők megértésére, és a munkában, illetve az anyagiakban való támogatásukra. Létesítettek egy alapítványt a Zenélő Ifjúságért. Augusztusban jegyezték he, a számlaszám meghatározás még folyamatban van. Várják a zene- pártoló lakosság, cégek segítsé­gét, annak érdekében, hogy lehe­tőség nyíljon zenei táborok megrendezésére, külföldi tapasz­talatcseréken, országos fesztivá­lokon való részvételre). — Milyen célt tart fontosnak a zenei képzésben?-— Lényeges a zenei ízlésfor­málás, és a zenekari utánpótlás megoldása. Azt szeretnénk, ha a gyerekek nem csak megtanulná­nak játszani egy hangszeren, hanem újra életre kelne egy régi hagyomány s megismerhetnék a házi muzsikálás örömeit. (A zeneiskolában nem a tan­terv, hanem a gyermekközpontú oktatás a cél. A növendék képes­ségeihez mérten kell haladni a tananyagban. Nagyon fontos, hogy legyen sikerélmény, hiszen ez az alapja a gyermek-tanár viszonynak. Az a nagyszerű, ha a sikert együtt élvezi gyermek, tanár, szülő). Szikora Ágnes megyék iskoláiba való kiáramlás és jelentősen csökkent az idegen­ből érkező nálunk tanulni kívá­nók száma. Biztató az is, hogy a megtervezett szakok, osztályok, új tanulóformák mindenhol be­indultak. Bár a végleges adatokat az iskoláknak csak szeptember 15-ig kell eljuttatni a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetbe, ahol majd összesítik a kapott részeredményeket, az már biztos minden tanköteles korú folytat­hatja megkezdett tanulmányait. Mindenki tanulhat Falura költözött a pesti elnök Nőtincs. Az idén nyáron a községben táboroztak az újpesti Nagycsaládosok Egyesületének tagjai, köztük Miklovicz László, az egyesület elnöke. A település és környéke annyira megtetszett az egyesület elnökének, hogy az elmúlt napokban ál|andó lakos­ként be is jelentkezett Nőtincsre, és gyermekei az 1991—1992-es tanévet már a helyi általános iskolában kezdték. A fővárosból történt kiköltözése ellenére is Miklovicz László maradt az egyesület elnöke, így mi sem természetesebb, minthogy szep­tember 14—15-re falulátogató hétvégére hívta meg az újpesti nagycsaládosokat. Pusztító nedvesség Vizslás. A polgármesteri hiva­tal dohos, vizes épületében a nedvesség tönkretette a padlót. Ezért kerül sor a helyiségek alj­zatbetonozására, melyeket linó­leummal is borítanak. A további károsodások elkerülése érdeké­ben Aquapol berendezésekkel próbálják kiszárítani az irodákat, így a beruházás összes költsége körülbelül 150 ezer forint. Palóc kertbarátkor kiállítása Balassagyarmat. Ismét meg­rendezi őszi termékbemutatóját és versenykiállítását a helyi kert­barátkor. A többszörös első he­lyezett és különdíjas kör egyéni kiállítói révén a közönség megis­merheti a ma leginkább termelés­re érdemes zöldség- és konyha­kerti, valamint a divatos dísznö­vényeket. A kiállítók szaktaná­csokkal is szolgálnak az érdeklő­dőknek. Az ünnepélyes megnyi­tóra a/ 'TpluT sTáltMűtAaxképző- ben lesz szeptember 12-én 17 órakor. A bemutató 15-ig lesz látható. Bővülő étkeztetés Mátraszele. A település Ka­zártól való leválása után átvette az idősek és a diákok étkezteté­sének feladatát is. Az ellátást biztosító étkezdét a falu óvodájá­ban alakították ki, melynek konyháját nyolcmillió forintos beruházással felújították és száz adagosra bővítették. SZÜRETRE KÉSZÜLVE Pistyur András érsekvadkerti kádármester idős korát meghazudtolva még mindig készí­ti és javítja a boroshordókat és kádakat. A het­vennyolc éves ember portáján a szüret előtti hetekben nagy a sürgés-forgás. A helybéli borosgazdák többsége vele javíttatja a hordó­kat. Igények szerint azonban a mester újakat is készít, melyeket még mindig a régi mester­szerszámokkal állít elő. —Rigó Tibor képriportja—

Next

/
Thumbnails
Contents