Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

1991. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT ELOSZTOTTAK HÚSZMILLIÓT Támogatás foglalkoztatásra A megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén döntött a vállal­kozásbővítés céljára benyújtott pályázatokról. Június 30-i határi­dőig harmincöt gazdálkodó adott be pályázatot. Közülük a munkál­tatók, a munkavállalók érdekkép­viseletének, az önkormányzat­nak, a megyei munkaügyi köz­pontnak egy-egy tagjából alakult négyfős bizottság tizenötöt talált támogatásra alkalmasnak. A megyei munkaügyi tanács augusztus másodikén úgy határo­zott, hogy e pályázatok közül 11- et támogat, s még további egy pályázatra is megszavaztá az anyagi juttatást, ha annak benyúj­Akármennyire is politikai és hatalmi harcok színesítették a Független Kisgazda Párt tevé­kenységét, arról nem mondtak le, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zók, a parasztemberek érdekei­nek képviseletét is felvállalják. — Több-e ez hangzatos szó­lamnál, s ha igen, milyen szere­pet vállalnak fel a mezőgazdasá­gi termelők érdekképviseletében a kisgazdák? — Erről kérdeztük Fenes Lászlót, az FKgP Nógrád megyei elnökét. — Természetesen, ez nemcsak szólam. Egyfajta szerepvállalás, hogy a kárpótlási törvény végre­hajtására kárrendezési bizottsá­got hoztunk létre, a megye négy választókerületében. Tizenkilen­cen foglalkozunk ezzel a témával. A bizottságok funkciója a tanács­adás: arra törekszünk, hogy az igénylők, a leendő tulajdonosok el tudjanak igazodni a jog útvesz­tőiben. — Az éppen időszerű kárpótlá­son kívül mivel segíti még a párt a kisgazdákat? tója rövid időn belül pótolja pályázatának egynémely hiá­nyosságát. A Foglalkoztatási Alapból a 12 gazdálkodó támoga­tására 20 millió forintot osztottak el. A vállalkozást bővítő tevé­kenységek igen széles skálán mozognak: többek között keres­kedelmi, idegenforgalmi tevé­kenységet, élelmiszeripart, cse- répkályhagyártást, francia péksé­get és fafeldolgozást talált támo­gatásra érdemesnek a munkaügyi tanács. A vállalkozók pályázati elképzeléseik szerint tevékenysé­gük bővítésével 190 embernek teremtenének munkahelyet. A — Országosan szervezés alatt áll egy akció, amely kisgépek és termelőeszközök beszerzésére ad lehetőséget méltányos áron a leendő tulajdonosok részére. Különböző gazdakörökön ke­resztül most mérjük fel, milyen erő- és munkagépek, kiegészítő felszerelések kellenének Nógrád megyében a kisgazdáknak. Ez is jelzi, hogy elmozdultunk a gaz­daság irányába. — Manapság viszont elsősor­ban nem a termeléssel van baj a mezőgazdaságban, hanem az értékesítéssel. Nirtcs piacuk a termékeknek. Ebben is tudnak valamit lépni? — A megyét érintő valóban súlyos kérdés a bogyósok és a különféle növényfajták felvásár­lása. Mi mégis szorgalmazzuk családi gazdálkodás körében egyes kultúrnövények termesz­támogatást elnyert gazdasági egységek között egy-egy mező- gazdasági termelőszövetkezet és áfész található, a többiek magán­illetve egyéni vállalkozók, zömé­ben kft.-k. Szabó Kálmán, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy min­den egyes esetben csökkentett mértékű a támogatás, ami azt jelenti, mindegyik pályázó keve­sebbet kapott az általa kért pénz­nél. Éppen ezért a munkaügyi központ most arra keres választ a gazdálkodóktól, hogy a csökken­tett támogatással meg tudják-e valósítani elképzeléseiket, ma­tését. Olyanokét, amelyeknek piaci lehetőségeit is felkutatjuk. — Honnan a piac? — Nemrégiben dr. Zsíros Géza huszonhét kultúrnövény korlát­lan mennyiségű felvásárlására hozott piacot az Egyesült Álla­mokból. Ezek elsősorban nagy munkaigényes növénytermesz­tést jelentenek. Békés, Bács- Kiskun és Csongrád megyében már beindult ez a vállalkozás, és most Nógrád is jelentkezett. Nálunk főleg málnáról, ribizliről és uborkáról van szó, s ezek hűtőkapacitási és szállítási gond­jait is szeretnénk megoldani. — Az elképzelés, a segítő szándék becsülendő. Am jól — Úgy tűnik, mára csitult a tavaszi nagy tejniizéria. Kilá- boltunk volna a tejcsődből? — Véleményem szerint a tej­ügyben egyszerű a helyzet: nincs fizetőképes kereslet. Két-három év múlva visszaállhat a régi helyzet, ha ugyanannyi lesz megint a fogyasztás, mint azelőtt volt. — Mennyivel csökkent a tej­felvásárlás a pásztói üzemben? — Nem túl jelentős mértékben. A feldolgozott tej kiszállításában viszont ennél nagyobb visszaesés mutatható ki, ezért a tejet másho­vá helyezzük el. Elvisszük a sajtgyárba Szécsénybe vagy Kecskemétre. — Ma is szükségük van minden liter tejre? — A jó minőségű tejre szüksé­günk van. Hangsúlyozom, a jó minőségűre. — Es milyen a felvásárolt tej? — Is-is. Van közte igen jó, és rosszabb minőségű is. — Nyereséges-e ma a teji­par? — Erre számszakilag pontos információt nem tudok adni. mert Budapesten a központban törté­nik az elszámolás. Az a vélemé­nyem, hogy a közellátást akkor is biztosítani kellene, ha nem lenne nyereséges. A pásztói üzemből Ceredtől Ipolyszögig, délnek pedig Kálióig, Erdőkürtig napon­ta hatvanezer liter tejet szállítunk ki, Gyöngyöst és Vácot innen látjuk el kakaóval. A mellékletet írta és szerkesztette: Mészáros Zsolt, Zsély András. gyárán vállalkozásbővítésük az ígért létszámot foglalkoztatja e majd. Az igazgató úgy véli, hogy a mostani, első pályázati elbírálás­nak még megvannak a gyermek- betegségei. de a későbbiekben arra kívánja ösztökélni a döntést hozó munkaügyi tanácsot, hatá­rozottan foglaljon abban állást, hogy a legjobb vállalkozásbőví­tési elképzeléseket — mint lehe­tőségeket — avagy minden „érdemes” pályázót támogat-e. Az e kérdésben való állásfoglalás annál is fontosabb, mert elképzel­hető, hogy a kértnél kevesebb pénzt kapott gazdálkodók fele visszalép vállalkozásbővítő ter­veitől. működő családi vállalkozásra vagy gazdakörre én nem tudnék példát hozni a megyéből. Végül is mi a helyzet? — Ez egy gyenge pontunk. Éppen beszélgetésünk előtt járt nálam három hollókői fiatalem­ber, akik arról érdeklődtek, ho­gyan tudnának gazdakörben dol­gozni. A kisgazdaságok létreho­zásában, jogi szervezetének kia­lakításában és gazdakörök szer­vezésében több segítséget kell nyújtani tagjainknak. Azért is, mert erre egyre több lesz az igény. A kisgazda is szövetkezve akar dolgozni, mert tudja, hogy egyedül elbukik. — Végül is azt mondhatjuk: kell a tej? — Mit mondjak erre? Nagyma- mámék ősz végén a szilvát akkor is összeszedték, ha már két évre való lekvárjuk volt otthon. A palotáshalmi Május 1. Tsz mellett az endrefalvai Aranyka­lász Tsz került fel a Figyelő évente közzétett toplistájára. A kettős könyvvitelt vezető terme­lőszövetkezetek közül az endre­falvai, az 56. helyet foglalja el. Igaz, a csaknem háromezer hek­táron gazdálkodó szövetkezet a tavalyi 21. helyét cserélte fel az idei középmezőnyre, de a helyi agrárágazat helyzetét ismerve ez is jó eredmény. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara e rovat­ban rendszeresen közzéteszi a hozzá érkező üzleti ajánla­tokat. Felhívjuk Figyelmüket, hogy az itt közölt cégekért, ajánlatokért az ÉMGK nem tud felelősséget vállalni. Az ajánlatokkal kapcsolat­ban szíves tájékoztatásul közöljük, hogy egy informá­ció ára 600 Ft + áfa, kama­rai tagvállalatoknak ingye­nes. St—2. Német üzletember különféle italo­kat ajánl megvételre (a fajta, űrtarta­lom, ár listája rendelkezésre áll a ka­marában). BO—0100 Nyugatnémet cipőgyárak beszállí­tót keresnek cipőfelsőrész és komplett cipőkészítés területén. BO—0102 Egyedi gépszerkezetek kifejleszté­sével, tervezésével, gyártásával és sze­relésével foglalkozó német mérnöki­roda disztribúciós partnert keres nyomtatott áramkörök gyártásához szükséges adagoló, mozgató eszkö­zök és rendszerek, nyomtatott áram­körű ellenőrző berendezések forgal­mazásához. BO—0103 Német vegyipari készülékeket gyártó cég eladásra kínálja termékeit. Potenciális tárgyalópartnerekre a vegyipar, gyógyszergyártás, élelmi­szeripar, energiaipar területéről számí­tanak. BO—0104 Német, tisztítóberendezéseket és rendszereket előállító cég önálló A tsz elnökét Kuris Tamást arról kérdeztük, hogy minek köszönhetik helyüket a legjobb száz között? — A mezőgazdaságnak sem­miképpen. Abból ma, bármilyen költségtakarékosán is gazdálko­dunk, nem lehet megélni. Az eredményeink nagy része az iparból, a melléküzemágakból jött. Van egy rágógumiüzemünk, egy szerszámkészítő kft.-nk, magyarországi képviseletet szeretne, melynek feladata ipari porszívók, víztisztító rendszerek importálása, árusítása. BO—0105 Német irodabútor-gyár disztribú­ciós partnert keres Magyarországon. BO—0106 Gyógyszerészeti és diétás termékeit kínálja eladásra német vállalkozás jól bevezetett külkereskedelemmel ren­delkező kórházak számára intenzív részlegek, anaszteziológia, stb. terüle­tén. St—1 Floridai Befektetési Iroda befekte­tési lehetőségeket keres elsősorban a környezetvédelmi és természeti erő­források kinyerése területén. Az ehhez szükséges eszközöket is ajánlja ela­dásra. Vegyesvállalat létrehozása is szóba jöhet. További információ a kamarában. St—3 Német és malaysiai kereskedő cégek magyar kapcsolatot keresnek. A címek rendelkezésre állnak a kamará­ban. gumi és műanyag egységünk, de foglalkozunk kereskedelemmel és szállítmányozással is. — Mivel kereskednek és mit szállítmányoznak? — A szlovákokkal hoztunk össze egy barter üzletet, most pedig a szovjetekkel tárgyalunk. Szállítmányozás címszó alatt pedig itthon adjuk bérbe jármű­veinket, és Tengizben is dolgoz­nak gépeink. ■— Meg lehet még élni a tengizi munkából? — Nem fizet már annyira, mint akár két éve is... — Mit gondol, jövőre ott lesz­nek az első száz között? — Ezt nem lehet megmondani. Azok az üzemek, amelyekkel tavaly jó kapcsolata volt az ipari melléküzemágunknak, ma nem, hogy nekünk, de saját dolgozó­inknak sem tudnak munkát adni. Nyereségünk pedig nagyrészt itt képződött. De problémás a mező- gazdaság is: a búzának még csak a tizedét arattuk le. Értékesítési gondok vannak a birkával, a szarvasmarhával. — Mit tartana 1991 eredmé­nyének? — Ha folyamatosan tudnánk dolgozni. Ha a második fél évet is ki tudnánk húzni hitelfelvétel nélkül, mint, ahogyan az elsőt, s ha rendszeresen, saját erőből tudnánk bért fizetni. Pályázati felhívás A Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács pályázatot hirdet a megyei Szakképzési Alapból támogatható gyakorlati oktatással összefüggő beruházások megvalósítására. A pályázatokat a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ­ba (Salgótarján, Zrínyi út 4/b.) kell négy példányban benyújtani. Benyújtási határidő: 1991. szeptember 30. A felhívásra pályázhat szakképzési alap hozzájárulás­ra kötelezett gazdálkodó szervezet, középfokú szakok­tatási intézmény, gimnázium. A fejlesztés lehetőleg: — járuljon hozzá a középfokú iskolai szakoktatás struktúrájának fejlesztéséhez, — biztosítsa a szakterületen a korszerű számítástech­nikai, szervezési, gazdálkodási, vállalkozási ismerete­ket, — alakítson ki új típusú és tartalmú, a gazdasági szerkezet átalakítását segítő, szakmai képzési feltétel- rendszert, — alakítson ki a megszűnő gyakorlati oktatási létesít­mények helyett új oktatási kapacitást. A pályázat tartalmazza: — a pályázó adatait, — az igényelt támogatás célját, indoklását, — a beruházás főbb jellemzőit, — a beruházás költségvetését, forrásait, — a működésre vonatkozó szakmai, anyagi, haté­konysági garanciákat. A pályázatok elbírálása a munkaügyi tanács hatáskö­rébe tartozik. További információk a megyei munkaügyi központban kaphatók. Salgótarján, 1991. augusztus 6. Megyei munkaügyi tanács (1794/Sz) Téeszek rangsora Jövedelmezőségük szerint a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei között az alábbi sorrend alakult ki tavaly. (A jövedelmezőség a nettó árbe­vételhez viszonyított eredményt jelenti.) 1. Málragyöngye Mgtsz — Mátramindszent 2. Aranykalász Mgtsz — Endrefalva 3. Május 1. Mgtsz — Palotáshalom 4. Szondy György Mgtsz — Drégelypalánk 5. II. Rákóczi Mgtsz — Szécsény 6. Zagyvavölgye Mgtsz — Mátraterenye 7. Béke Mgtsz — Szurdokpüspöki 8. Petőfi Mgtsz — Nógrádmegyer 9. Naszályvölgye Mgtsz — Nőtincs 10. Rákóczi Mezeje Mgtsz — Romhány A felsorolás érdekessége, hogy az első három helyen -— azonos rangsorban — ugyanazok a termelőszövetkezetek állnak, mint az azt megelőző évben, 1989-ben is. Az első három helyen nincs változás, még további öt gazdaság tartotta meg helyét az első tíz közöd: a drégelypalánki. a mátraterenyei, a szécsényi. a nógrádmegyeri és a nőtincsi. Összességében azonban a közös gazdaságok minden eddigit meghaladó veszteséggel zárták az esztendőt: a 221 millió forintos veszteség mellé csak 123 millió forint nyereséget tudtak Összehozni. A harminchat termelőszövet­kezet közül 17 zárta veszteséggel 1990-et. legtöbbjüknél öt—tíz. millió között volt a mínusz, ám „kiemelkedő” egyikük negatív eredménye: egyedül 59 millió forint veszteség. Hol vagytok, gazdakörök? Válaszol Szabó Gergely termelési vezető FELHÍVJUK MINDEN SALGÓTARJÁNI VÁLLALKOZÓ FIGYELMÉT, HOGY A MEGYESZÉKHFILY ÓNKOR­MÁNYZATÁNAK RENDELETE SZERINT A HELYI ADÓKRA VALÓ BEJELENTKEZÉS HATÁRIDEJE: AUGUSZTUS 15. Július végén Antall József és kormánya Salgótarjánba látogatott. Delegációjának tagja, Boci Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter akkor ígéretet tett arra, hogy szeptemberben ismét felkeresi a megye- székhelyt és koncentráltan az ipar, a gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Miről tárgyaljunk? Kérjük a vállalkozókat, tegyenek javaslatokat arra, hogy a miniszteri megbeszélésen milyen témákat, problémákat vessünk föl. Az ötleteket a kamara salgótarjáni címére küldjék. Tanácsköztársaság tér 1. _____________^<t^a ____________ i liKK------------------------------------------------------------■----------­- —* .... —■ .i— - —.■ éizak• MAOYARonazAoi 1 1 1 OAZOASÁOI kamara Nem a földből jött a siker KELL A TEJ mgk info

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents