Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

1991. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT MAGAZIN immEU 9 Aki a virágot szereti Kerti gyepek és pázsitok telepítése Nemsokára eljön a legjobb idő­szak a gyepek és pázsitok telepíté­sére. A legkedvezőbb az augusztus közepe és szeptember közepe közti telepítés. Ekkor ugyanis már na­gyobb a harmatképzés, több a csapadék és kevesebbet párologtat a talaj, így a vetések jobban ered­nek. Kerti gyepeknek az elsősorban fűvel, valamint más alacsony növé­sű növényekkel (gyeppótlókkal) sűrűn benőtt, illetve betelepített területeket nevezzük. A gyep magasabbra hagyott, durvább leve­lű, kevésbé igényes felület. Lehet ősgyep, amely természetes úton keletkezett, illetve vetett gyep. Pázsitnak a rövidre nyírt, ápolt, apró szálú, finom levelű, nagy díszítőértékű, szőnyegszerű gyep­takarókat nevezzük. A pázsitok létesítésére felhasz­nálható fűfajoktól megkívánjuk, hogy üde zöldek legyenek, elvisel­jék a gyakori nyírást és jól sarjad­janak. Egymást ne nyomják el és némi taposást is elviseljenek. Pá­zsitok létesítésére elsősorban a ta- rackos finom levelű aljfüveknek van jelentőségük. A pázsitok rend­szeres nyírást és öntözést, folyama­tos tápanyag-utánpótlást igényel­nek. Általában magról szaporítjuk a pázsitfajokat. A gyepek füveitől megkívánjuk a nagy alkalmazkodóképességet és szárazságtűrést. Olyan füveknek kell lenniük, amelyek zárt gyepet alkotnak és nem gyomosodriak. A fűmagkeverékeket a fajok két fő tulajdonságának figyelembevé­telével állítják össze. Senki ne ijed­jen meg. ha az első 2—3 évben nem egyből pázsitfüvek nőnek a kertjé­ben, ugyanis egyes fűfajok gyors fejlődésűek (ún. szálfüvek). Ezek a védőfüvek. Alattuk a lassú fejlődé- sű rövid tarackokat fejlesztő vezér­füvek jól kifejlődnek, mivel a gyors kezdeti fejlődésű védőfüvek védik a napfénytől és párás mikroklímát teremtenek. Három-négy év múlva az egyes korán, illetve későn kihajtó tarackoló fajok teszik lehetővé, hogy a pázsit vagy gyep kora ta­vasztól késő őszig zöld maradjon. A telepítés előtt a szerves trágyát a bevetendő területre 3—4 cm vastagon terítsük fel és 20—30 cm mélyen ásóval forgassuk a talajba. Ezután a talajt 10—12 napig üle­pedni hagyjuk. A talajt a szerves trágya bedolgozása után annyira tö­möríteni kell. hogy az ember nyoma ne látszon meg. Ha a terület gyomokkal fertőzött volt, vetés előtt gyomirtó szerekkel gyomirtás végezhető. A várakozási idők letelte után vethetünk. A vetés mélysége laza talajon 2— 3 cm, kötött talajon 1,0—1,5 cm. Ezt a gereblye fokával kihúzott ültető­árokkal tudjuk legjobban megolda­ni. Magvetés után enyhén tömöríte­ni kell, majd a kelés után 6—8 hétig annyiszor öntözünk, hogy a felső 10—15 cm talajréteg mindig nedves legyen. A következő héten az árnyéki gyeppótlókról, a virágos gyepekről és a pázsitok, gyepek gondozásáról szólok. •-=•*" 1U“* Matuz Gábor kertészüzemmérnök Mutasd a melled — megmondom, ki vagy! A mell formája árulkodik a nő jelleméről — legalábbis ezt állít­ja Piero Lorenzoni olasz szexku­tató. Ezentúl, ha egy férfi túl mélyen tekint egy hölgy dekol­tázsába, nyugodtan mondhatja: „Csak a jellemét tanulmányo- •zom, asszonyom.” Lorenzoni hatféle melltípust különböztet meg. 1. Narancs. A telt, kerek, feszes mellű nőket igazi szexbombának tartják, bár igazából inkább szé­gyenlősek és otthonülők. Gyakran elkényeztetik a partnerüket és nagyon segítőkészek. A gyengéd­séget többre tartják a szexnél, kevéssé érzékiek és nem kedvelik a szexuális eltévelyedéseket. 2. Csepp alakú. Az enyhén lógó, de ruganyos, kerek keblű nők nem szorulnak gyámolításra, mert öntudatosak és kíváncsi termé­szetűek. Szenvedélyesek és nagyszerűek az ágyban. A pár- kapcsolatokban szeszélyesek és nem kitartóak. 3. Pezsgőspohár. A kerek, kemény mellű nők, görög szob­rokra emlékeztető nők különö­sen hiúk és leginkább csak rangúkat szeretik. Elegánsan öltözködnek, vasakarattal és konok fejjel áldotta meg őket a sors. Fejlett igazságérzettel rendelkeznek, nehéz helyzetek­ben a gyengék oldalára állnak. A szerelemben dominánsak, és bár féltékenyek, ők ntaguk gyakran engednek a másik fél csábításá­nak. 4. Bimbó. A kicsi, fiús mellű nők egész életük során a szenve­délyes érzelmeket és az izgató kalandokat keresik. Egyébként haragtartók, ugyanakkor nagyvo­nalúak sőt, néha pazarlók is. A kis keblű hölgyek nem szívesen kezdeményeznek a szerelemben, de partnerük kívánságait azonnal teljesítik. 5. Citrom. A nem túl telt, előreugró mellű nők életvidá­mak, optimisták, gyakran minden ok nélkül elnevetik magukat. Jó a humorérzékük és könnyen tanulnak. Ösztönös intelligenciá­val rendelkeznek és nem becsvá­gyók. Nem kedvelik a meglepe­téseket. A szerelemben szívesen veszik át a kezdeményező szere­pet. 6. Ananász. A nagyon telt, ovális alakú mellek átlagon fe­lüli intelligenciáról árulkodnak. Őszinték, hűségesek és romanti­kus alkatúak. Főként művészekbe szeretnek bele. (FEB-SAD) Recept Paradicsomkoktél Hozzávalók: 6 db paradicsom, fél pohár joghurt, fél fej vörös­hagyma, fél zöldpaprika, ecet, só, porpaprika. Keverjünk össze fél pohár jog­hurtot, fél kockára vágott vörös­hagymával és fél feldarabolt zöld­paprikával. Egy evőkanál ecetet, egy csipet sót és porpaprikát adunk hozzá. Az egészet 6 felsze­letelt paradicsomra tesszük. Pirí­tott kenyérrel és vajjal tálaljuk. KÜZDELEM Beküldési határidő: au­gusztus 16. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: „Eszem ágában sincs ellátni a baját. El akarom adni neki a jegy­gyűrűmet.” ' Könyvjutalmat nyertek: Ponyi Sándomé Salgótarján, Budapesti u. 58/b., Hugyecz Mihály Galgaguta, Kossuth u. 106., Godó Sándor Rákó- czi-telep, Új élet u. 42. A könyveket postán juttat­juk el nyerteseinknek. Stressz és testedzés A legújabb kutatások szerint megkérdőjelezhető Jane Fonda és a fittness más apostolainak hitval­lása, akik szerint a stressz okozta betegségek is megelőzhetők és gyógyíthatók testedzéssel. Egy amszterdami orvoscsoport kísérleteket hajtott végre e téma­körben. Eco de Getis és munka­társai abból a még bizonyítatlan feltevésből indultak ki, hogy a testedzés növeli a stressz elvisel- hetőségének határait, A fizikailag jó kondícióban lévő emberek ugyanis mindig avval dicseked­nek, hogy remekül érzik magu­kat. A kísérleti személyek soha nem sportoltak és eszük ágában sem volt fittness-stúdióba járni. A csoport tagjainak fele nyolc hónapon át edzett, kocogott, a másik fele ugyanazt az életmódot követte, mint korábban. Végül próbának vetették alá stressztűrő­képességüket. Mindkét csoport tagjai erős szívdobogás és meg­emelkedett vérnyomás mellett haj­tották végre a feladatokat és részt vettek egy pénzdíjas versenyben is. A stresszhormonok termelődése végül megközelítőleg azonos volt mindkét csoportban. De Geus ezt azzal magyarázta, hogy a kondicionáló edzések vitat-hatatlanul hasznosak, de a stresszérzetre nincs közvetlen be­folyásuk. A kondicionálás javítja az általános egészségi állapotot, növeli a várható élettartamot, az edzések hatására csökken az idegi feszültség is, de hogy ki, miként reagál a stresszre, az már kérdés — így az orvostudós. Lelki beállított­ság, akaraterő és típus dolga. Amihez Jane Fonda változatla­nul hozzáteszi: meg testi-lelki kondícióé és edzettségé. Mert az ember nem gép és a tudomány sem tévedhetetlen. Kozmetika Nyári hajápolás Napfény, víz, szél, szétzilált haj — ezek is hozzátartoznak egy szép nyaraláshoz. Gondol­junk azonban arra, hogy ilyen­kor még fontosabb a megfelelő hajápolás, mert a változó időjá­rás, az intenzív napozás, a sós és (vagy) klóros víz, de a hely­telen hajápolás (például túl forró hajszárítás, hajsütés, fottírtöröl- közővel való dörzsölés stb.) tönkre teheti a hajat. Mindennek az lehet a következménye, hogy hajunk kiszárad, töredezik, el­veszti fényét. A protelin-lipid- film, mely az egészséges hajat bevonja, megsérül. Ha azt akarjuk, hogy hajunk a nyaralás alatt és után is szép, egészséges maradjon, ügyel­jünk a következőkre: — A nyaralás alatt is ugyan­olyan gyakran mossunk hajat, mint egyébként szoktunk. A hajmosás megtisztítja a hajat és a fejbőrt a piszoktól, portól, zsírtól, napolaj- és krémmarad­ványoktól. Ügyeljünk azonban arra, hogy hajtípusunknak meg­felelő sampont használjunk. — Hajmosáskor ne dörzsöl­jük, tépjük a hajat, — A sampont alaposan öblít­sük ki a hajból. —- Mosás után használjunk hajbalzsamot. A hajbalzsam simává teszi a hajat, ezenkívül a megsérült, porózus hajrésze­ket elzárja. — Óvatosan itassuk le hajmo­sás és öblítés után a hajunkat, soha ne dörzsöljük, tépjük. — A hajszárítót ne állítsuk túl forró fokozatra. — Ha hajunk túl száraz, le­strapált, nem szabad túl gyakran kefével fésülni. A pszichológus válaszol „Gyönyörű képességünk, a rend...” Elgondolkozva József Attila verssorán, úgy vé­lem, a rend valóban ,,gyönyörű képesség”,a civi­lizált ember különös kiváltsága az állatokkal és a primitív népekkel szemben. A kisgyermeknek sincs meg még az igénye a rend iránt, holmiját összevisz- sza dobálja, az elmozdított tárgyaknak nem találja meg az eredeti helyét. A szocializáció folyamatában sajátítja el a rendrakás képességét és a rendszeretetet a szülők elvárásai és példaadása alapján. Miért szép a rend? Nehéz megmagyarázni; nem érti, inkább érzi az ember, hogy kellemesebb és megnyugtatóbb, ha mindennek megszokott helye van az íróasztalon, vagy, ha a székek viszonylag egyenletes távolságra sorakoznak a teremben. (Bár az összevisszaság is lehet „festői”) A rendszeretet és rendetlenség ellentétpárjáról a régi pavlovi felosztás szerinti „tudóstípus” és „művésztípus” jut az eszembe. Nem mintha nem lennének szép számú kivételek, de a komoly tudós­ról a rend — katonásan sorakozó fóliánsok, papírra vetett sűrű és egyenletes sorok, tévedhetetlenül levezetett képletek — jut az ember eszébe. A rendetlenség: a kiürített poharak, a szétdobált papírlapok, összevissza hajigáit modelltárgyak képzete a művészt idézi fel bennünk. A rendszeretet és rendetlenség bizonyos fokig személyiségsajátosságok, melyek a gyermekkori nevelésben alapozódnak meg. Ugyanaz a személy mégis másképp viszonyulhat a rendhez más-más lelkiállapotában. A rend és a rendetlenség egyaránt túlzásba is vihető. Kényelmetlen, szinte kellemetelen a vendé­gek és az ottlakók számára az a lakás, melyben minden apró tárgy kínos precízséggel, mereven ül a helyén. A túlzott lazaság, összevisszaság is kel­lemetlen lehet a látogatónak. A túlzások szintén személyiségsajátosságok, de szélsőséges esetben betegségtünetek is lehetnek. Vannak olyan neurotikus személyek, akiknél szinte beteges mértékben nyilvánul meg a rendezkedés (ellenállhatatlan kényszert éreznek, hogy többször ellenőrizzék és megigazgassák a tárgyakat). Bizo­nyos személyiségzavarban szenvedő emberek pedig szinte nem tűrik a rendet, holmijukat szétdobálják, esetleg a mások által teremtett rendet is szándékosan feldúlják. A tárgyak külső rendje és a bennünk lakozó „rend” összefügg egymással. Megfigyelhetjük, hogy a külső rendetlenség lazává teheti, de el is bizonytalaníthatja és felzaklathatja az embert, a külső rend pedig belül is megnyugtatja. Sokan ösztönösen is alkalmazzák az utóbbit, például, ha önbizonytalanság, belső kétségek, érzelmi ellent­mondások gyötörnek valakit, akkor (főleg a nők) szekrényében buzgón rendezgetni kezd. Ezzel levezeti feszültségét és közben — észrevétlenül — bizonyos mértékben rendezi gondolatait, így meg­nyugodhat, és megoldáshoz juthat. Társadalmi szinten is vannak korok és körülmé­nyek, amikor az egzisztenciális bizonytalanság, az érdekek összeütközése, az eszmék és értékek zűr­zavara, az indulatok kavargása egyre inkább felkelti az emberekben a „rend” iránti igényt. József Attila is ilyen korban élt, és több versében sóvárogja ezt a rendet. Ma sincs ez másképp, így aktuális lehet egy másik verssora is: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet...” Dr. Ignácz Piroska CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ

Next

/
Thumbnails
Contents