Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-06 / 183. szám
1991. AUGUSZTUS 6., KEDD MEGYEI KÖRKÉP l\'P17TFT?l 3 Értékközvetítő iskolamodell Lapujtőn Választópolgári „interpelláció” (2.) Nekünk ki ad kártalanítást? Gazsi Kálmánnak Bilecz Endre országgyűlési képviselő válaszol Gazsi Kálmán hugyagi választópolgár nyílt levéllel fordult az Országgyűléshez, a képviselőkhöz. Levelét elküldte az Új Nógrádnak is. Nyári szünet lévén a parlamenti munkában — arra vállalkoztunk, hogy általános érvényű kritikai megállapításaira a levélíró beleegyezésével Bilecz Endre Balassagyarmaton élő országgyűlési képviselő (SZDSZ) válaszoljon. Háromrészes sorozatunk a választópolgári „interpellációt” és a válaszokat tartalmazza a szükséges rövidítésekkel. (Gazsi Kálmán levelét 33 hugyagi írta alá.) A karancslapujtői általános iskola jelenlegi igazgatója immár egy évtizede Gordos Rezső. Az általa irányított kollektíva kísérletet tett az úgynevezett Zsolnai- modell megvalósítására. — Mi a véleménye a jövő iskolájáról? — A modellváltás nem megy könnyen, de szükséges. Mi az elsők között voltunk abban, hogy a Zsolnai-féle értékközvetítő modellből nemcsak az anyanyelvi programot vettük át. Jelenleg is állandó kapcsolatunk van a törökbálinti anyaiskolával és magával Zsolnai Józseffel is. Mivel ez egy teljesítményorientált program, így a folyamatos gyermeki produktumra és az alkotó pedagógiai munkára alapozunk. Nagyon fontos, hogy a pedagógus szívügyének tekintse az önképzést. A tantárgyi ismeretkörök — mint például az embertan, a népitánc, a környezet és vizuális kultúra, de még a természeti ismeretek is — egymásra épülnek. Már az első osztálytól kezdve kiemelt hangsúlyt kapnak az önmegismerés, a A közelmúltban a Belügyminisztérium terület- .és. ,település- fejlesztési főosztálya újszerű módon kezdeményezte —a térség fejlődésének elősegítése érdekében — a Galga-völgy egészét érintő fejlesztési program kidolgozását. E programra Pest és Nógrád megye is „vevő volt”. A Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat megbízást kapott a terv elkészítésére. A feladat egyedi jellegét az határozta meg, hogy a megyehatárokat átlépő kis térségek együttes vizsgálatára eddig még nem volt példa. Ez a terv egyenként és térségi összefüggésben is vizsgálja a települések adottságait, és azok lakóinak egymás közötti kapcsolatát is. A vizsgálat többek között foglalkozik a falvak, valamint térségen belüli területi egységek önkormányzatainak és vállalkozásainak gazdasági lehetőségeivel, a termelés területi és gazdasági adottságaival, a társadalmi folyamatokkal és a helyi megújulás lehetőségeivel. A Galga-völgyi térség 17 Pest megyei és 11 Nógrád megyei települést foglal magába. Ezek közé tartozik Bércéi is. A falvak többsége „hátrányos helyzetű” kategóriába tartozik, mert az infrastruktúra-hálózat, kevés számú munkahely, ellátásszolgáltatás, iskolai épületek elavult állapota negatívan érezteti hatását. Bár a körzetközpontok közül Bércéi kiemelkedik viszonylag szélesebb körű alapellátási funkcióival — házi gondozói központ, gyermek körzeti orvos, mentőállomás, éjjel-nappali orvosi ügyelet — mindezek ellenére a hátrányos helyzet erősen érezteti hatását. A Galga-völgyi térség fejlesztési, kutatási tervét a tanácselnökök, majd a polgármesterek támogatták, akik a későbbiekben folyamatos segítséget, személyes törődést vártak annak gyakorlati megvalósításához. A térségfejlesztési kísérlet összefoglalója viselkedéskultúra, és a kommunikációs kapcsolatok kérdései. A programban résztvevő kisdiákok jobban megadják a tiszteletet a felnőtteknek és ugyanúgy köszönnek, mint nagyapáink idejében. — Vajon mindig viszonzásra találnak-e? — Sajnos nem! — Mit tart még fontosnak az iskolamodell hatékonysága érdekében? — Az egységes nevelési szemléletet. A régi iskolaépületet is bővíteni, újítani kell majd, mert szaktantermi hiányosságokkal küzdünk. — Mennyire hisz ön ebben az iskolamodellhen? — Bízom abban, hogy a mi programunk még inkább segíti majd a tehetségek kibontakozását. —- És mi lesz a gyengébb értelmi képességűekkel? — A programunk rájuk is épít. Velük lassúbb tempóban fogunk haladni. Telek Erzsébet valamennyi települési önkormányzatnak i.iaagyn. segítséget nyújt a munkához, a térség együttműködési kiépítésének lehetőségeihez. Azonban arra lenne szükség, hogy egy-egy tájegység — ahol az önkormányzat konkrét célokat fogalmazott meg — menedzselése megvalósuljon. Mire gondolnak Bércéi községben? Mindenekelőtt arra, hogy intenzíven foglalkoznak a vállalkozások gazdasági előnyeivel, a termelés területi és gazdasági adottságaival és a helyi megújulás lehetőségeivel. Elsősorban munkahelyteremtés a cél. Az eltelt rövid időszakban a polgármesteri hivatal autóbontót és varrodaüzemet hozott létre. Most van előkészítés alatt a „tejelő juhászati mintafarm” létrehozása, amely a farmergazdálkodás fejlődését segítheti elő. Hasonló módon előkészítés alatt áll a-bogyós gyümölcs feldolgozására alkalmas üzem telepítése is, amely tájegység jellegű gyümölcsök feldolgozását teszi lehetővé. Mint elmaradott térség, eddig is többféle — munkahelyteremtő beruházás, célpályázat — központi támogatás is igénybe vettek fejlesztési elképzeléseik megvalósításához, de ahol a tőkehiány többszörösen érezteti hatását, ott más lehetőségeket is meg kell teremteni. Például a Galga-völgyi, esetleg kistérségi —ideértve természetesen az adott megyei önkormányzatot is — „pénzügyi alap” létrehozását. Ez azt jelentené, hogy önkormányzati pénzek összeadásából egy-egy kistérség kiemelt fejlesztését hitel formájában, kamatmentesen, hosszú távon finanszírozni lehetne. A polgármesteri hivatal optimista volt a kutatási terv elkészítési ideje alatt, s az marad a továbbiakban is. Nem tétováznak az utak keresésében, hiszen tudják, hogy csak úgy lehet előrelépni, ha nem az egymásravárás, hanem konkrét cselekvés indul meg minden területen. Nándori Ferenc Gazsi Kálmán: — Üres az államkassza. A dolgozók ürítették ki? És amikor az államadósságot felvették, az vajon a dolgozók zsebébe került? Állítom, hogy nem. Sok volt a cinege, a -vércse és a sas, ma is léteznek. Ideje lenne megnézni a ragadozó madarak helyzetét. Bilecz Endre: -— Az államadósságainkat minden korban, a vesztes háborúk után is, mindig az ország népe fizette meg. Most sem úgy vetődik fel a kérdés, hogy amit Kádárék felvettek, azt ők is fizessék meg, hanem mindannyian valamilyen mértékben törlesztünk. Utánaszámoltunk: a múlt rendszer vezetőinek anyagi felelCsségrevo- nása nem jelentene,komoly összeget. Ugyanakkor jogilag nagyfokú bizonytalanságot okozna egy ilyenfajta felelősségrevonás. Ennek a folyamatnak nem lehetne a végére járni, s félő, ha itt Nógrád megyében különböző bűnlajstromos fehér könyvek jelennének meg, azok csak arra lennének jók, hogy az embereket a végtelenségig egymás ellen állítsák. Ahol a büntetőjogi felelősség egyértelműen kimutatható, ott azt meg kell tenni. Általában az ilyen támadásoknak vagy a szélső- 1 séges kommunista üldözésnek nem vagyok és soha nem voltam híve. A felvett államadósság egy kisebb hányada óhatatlanul különféle juttatásokkal az emberek zsebébe került, hiszen a rendszer fenntartott nagy számban olyan iparágakat, amelyek nem voltak versenyképesek. Az adósság túlnyomó része azonban ezen iparágaknak kellett. A következményeit most vagyunk kénytelenek mindannyian elviselni. Gazsi Kálmán: — A mai léthelyzetben a kismamáknak kétszeres járadékot kellene nyújtani a gyed idejére. Mert a mostani járandóságukból képtelenek kijönni. Bilecz Endre: — Személyes véleményem szerint is komoly mértékben növelni szükséges ezt a szociális juttatást. Ez azonban nem mehet más ügyek rovására. A szociális ellátás növelésére nagyon Elmaradtak a tervtől Sámsonháza. A Claudya Korlátolt Felelősségű Társaság dolgozói nyújtott, heti műszakban készítik a harisnyákat és harisnyanadrágokat. Az év második negyedévét a megnövekedett megrendelések ellenére sem sikerült az előirányzott 30 millió forintra felsrófolni. — Gyurkó felv. — külömbözőek a pártok programjai. Ebből következően a viták még tartanak. Gazsi Kálmán: i— Az aktív dolgozók legalább húszezer forintot kellene, hogy keressenek. így el tudnák tartani a családjukat. A nincstelenségből elegünk van, mi nem azért választottuk önöket, hogy rosszabb legyen a helyzetünk. Bilecz Endre: — A parlament és a képviselők nem állapíthatnak meg munkabéreket, mert hiszen az országgyűlés nem munkaadó. Húszezer forintot kérni lehet ugyan, sőt ígérni is, ez azonban nem vezet sehova. A munkabérek az eredményektől, a liberalizált bérek esetében a munkavállalói és munkaadói alkutól, illetve nagymértékben egy valódi érdekképviseleti tevékenységtől függenek. Gazsi Kálmán: — Vagyonokat, földeket adnak vissza a volt tulajdonosoknak, hogy azok újra kizsákmányolhassák a népet. Bilecz Endre: — Meggyőződésem, hogy a reprivatizációs program ellenkezik az ország érdekével. Én a magam részéről ezt a törvényt nem szavaztam meg. Az elfogadott kárpótlási törvény nyomán tapasztalatom szerint.ma idő előtt és feleslegesen segítünk szétverni közép és nagy mezőgazdasági üzemeket. Nem várjuk meg tehát a természetes folyamatok végeredményét. Ezzel veszélyeztetjük a foglalkoztatást és a megélhetést. Középparaszti családból származom, tehát személy szerint érdekelt lennék a reprivatizációban, a teljes földvisszaadásban, ennek ellenére nem kérem. Az otthoni rokonaim ugyanígy vélekednek. Az eredményes műveléshez ugyanis nincsenek meg a feltételek. Nem véletlen az sem, hogy például Nógrád megyében sincs túl nagy tolongás a földvisszavétel körül. Gazsi Kálmán: — Egyeseknek jóvátételt, kárpótlást akarnak adni, de miből fizetjük, vagy mégsem üres az államkassza? És nekünk ki ad kártalanítást? Balassagyarmat. Megyénk gazdaságának első fél évi visz- szaesése döntően rendeléshiány miatt következett be. Ezt a gyarapodó, új, kislétszámú, jórészt családi alapokra épülő új gazdasági formák produktumai nem tudták ellensúlyozni. Vajon a szakaszos, a hosszabb-rövidebb idejű kényszerleállások, rész- munkaidők bevezetése és karcsúsítása után az elkövetkezendő fél évben mire számíthatnak Balassagyarmat néhány vállalatában a dolgozók? — kérdeztük három cégnél. * A Balassagyarmati Fémipari Részvénytársaság július 1 -tői tevékenykedik ebben a formában. Júliusban tizenkét fizikai dolgozót vettek fél, hogy határidőre és jó minőségben eleget tegyenek a megrendelők kívánságainak. Amennyiben a mostani biztató feltételek megmaradnak, netán tovább javulnak, akkor újabb ötBilecz Endre: — Az államkasz- szának természetesen mindig vannak bevételei különféle forrásokból. Más kérdés, hogy milyen adósságtörlesztést végzünk és hogy az ország működőképességének fenntartására mennyit szükséges fordítanunk. Személy szerint nekem is az a véleményem, hogy a kártérítési törvény fölöslegesen vesz ki ösz- szegeket a kasszából. Ezeknek jelentős részét sokkal inkább gazdasági fejlesztésekre és munkahelyteremtésekre kellene fordítani. Kizsákmányolás minden társadalmi rendszerben létezhet, ám nem szükségszerűen. A történelmi fejlődésnek a társadalmi igazságosság felé kell haladnia. A kizsákmányolás jelenségei ellen azonban kizárólag a munkavállalók tudnak eredményesen fellépni. Gazsi Kálmán: — A többség károsodását nem is lehetne pénzzel jóvátenni. Erkölcsileg, idegileg tönkre vagyunk téve. Bilecz Endre: — Magam is azt tapasztalom a megyét és az országot járva, hogy az emberek kilencven százaléka kiábrándult, mert nem látja, hogy a belátható jövőben mi lesz a személyes sorsa. Az emberek legalább két-három évre szeretnek előre látni. Ma Magyar- országon ezért nincs hitelük a politikai pártoknak. Két-három évre sem tudtunk érvényes programot nyújtani az embereknek. Ezt tudomásul kell venni. És mérlegelni, mert nem az a veszély, hogy nem választanák' friég' Bennünket újra, hanem, hogy az ország hosszú távon nem tud' VilSbálhí' 'á' 'bájból. Gazsi Kálmán: — A vízum- kényszer megszűnt, de üres zsebbel hogyan utazzunk? Bilecz Endre: — Magam is keveset utazok külföldre. Legutóbb háromszor jártam Szlovákiában. A szabad mozgás mégis mindenképpen eredmény, hiszen később munkavállalást is jelenthet! Az igazi probléma, hogy itt a határ közelében élve vízumkényszer nélkül sem sikerül például egy diszkontáruházát létrehozni beruházókkal. Az igazi gond tehát az, itt a határon élve, hogy nincs tömeges oda-vissza forgalom egy olyan ponton, amilyen például Hugyag is, ahol fontos kereskedelmi út vezetett északra. tíz fizikai munkás talál magának 1 itt- biztos munkát. Konkrétan csak két hónapra előre tudják feladataikat a dolgozók, a beérkezett partneri igények viszont azzal biztatnak, hogy az év végéig különösebb megrázkódtatások nélkül, folyamatosan termelhetnek. Az elért teljesítményekre jó hatással volt a munkaellátottság. Ennek tudható be, hogy a tervezettnél nagyobb nyereséggel zárták az első fél évet. Ez lehetővé tette, hogy visszamenőleg, január elsejétől, egy összegben kapják meg a végrehajtott tizennyolc százalékos bérfejlesztést. * A Balassagyarmati Finomkötöttárugyár Részvénytársaságnál az első fél évben a piac diktálta kényszer hatására a fizikai állományban levő nyugdíjasok közül húsztól köszöntek el. Akik maradtak és nem fogadták el az átcsoportosítás során felajánlott varrodai beosztást (összesen Közintézmények felújítása Szügy. A közintézményekben — óvoda, iskola, napközi otthon — javában folynak a nyári felújítási, karbantartási munkák. A munkálatokat az önkormányzat égisze alatt tevékenykedő műszaki ellátószolgálat dolgozói végzik, saját kivitelezésben. A programnak megfelelően az általános iskolában már befejezték a szépítési munkálatokat. A képen látható Kagyerják Jánosné és Kárpáti Lászlóné az iskola takarítónői a befejező munkálatokat végzik. Pályázaton nyert az óvoda Hasznos. A település óvodája ötvenezer forintot nyert a Művelődési Minisztérium közoktatásfejlesztési alapjához benyújtott pályázatán, melyet az óvodás gyermekek kömyezetisme- rő és környezetvédő tevékenységének szervezésére és az intézmény szakmai munkaközösségében kidolgozott módszerek, eljárások gyakorlati megvalósítására fordítanak. Ülésezik a képviselő-testület Szátok. A községben a képviselő-testület augusztus 12-én ülésezik. Napirenden szerepel az első fél évi gazdasági értékelés. A második napirendi pont pedig az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételei képezik. Szakiskola Mátranovákon? A település önkormányzata, az itteni Mátra Műszaki Szak- oktatási és Továbbképző Kft., valamint a bátonyterenyei 209. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola pályázatot szándékozik benyújtani a Munkaügyi Minisztériumhoz, alacsony iskolázottsági gyermekek képzésének állami támogatására. Elképzelések szerint a helybeli általános iskolában kétéves szakiskolát létesítenek, ahol a gyerekek elvégeznék a 9. és a 10. osztályt, hetente egy napot gyakorolnának a tanműhelyben, majd a szakmunkásképzőben fejeznék be tanulmányaikat. huszonötén) — kiléptek a vállalattól. Az osztrák, az olasz tőkés cégek kívánságainak teljesítése a második fél évben a meglevő fizikai létszám foglalkoztatását követeli meg. * Az Ipoly Bútorgyár Kft. Balassagyarmati Gyárában az első fél évben az apadó megrendelések ellenére nem gyarapodott az egyébként sokasodó munkanélküliek tábora. A második fél évben a megrendelésállomány csökkenése felerősödött. Ennek ellenére a vezetők várakoző állásponton vannak. Abban bíznak, hátha bejön a sokat ígérő szovjet üzlet, és sikert hoznak a sokirányú és folyamatos tárgyalások is. Az már biztos, hogy augusztus második és szeptember első felében sokan töltik le évi rendes szabadságukat. Kényszerleállást nem terveznek, mert ezzel elveszítenék meglevő megrendelőiket. V. K. Bercelen bátran vállalkoznak (Folytatjuk) T. Pataki László Mire számíthatnak a dolgozók?
