Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT ISKOLA ÉS OKTATÁS LiEnmn 7 A cél: átvészelni az évet Tanévkezdés előtt már tisztázódtak az intézmények személyi- és tárgyi feltételei, de legalább ekkura gondot jelent az is: megélik- e a gazdasági év végét? Körképünkben hat iskola vezetőjét ke­restük meg, és valamennyiüktől azt kérdeztük, hogyan állnak anyagilag, vagy, ha nagyon leegyszerűsítjük, telik-e krétára? Pásztó, Mikszáth Kálmán Gimná­zium és Szakközépiskola — Deák Kálmán: — Igen szoros anyagi- és bérgazdálkodással talán sikerül vé­gigvinnünk a gazdasági évet. Ez év januárjában csak a normatíva összegét kaptuk meg az önkor­mányzattól. de bízom benne, hogy minden szükségesre telik. Ebbe ter­mészetesen nem fémek bele az új beruházások, gondolok itt a szoft­verekre, amik a számítógéppark működését segítenék. Az már biz­tos, hogy a könyvtár működtetésé­hez nem lesz annyi pénzünk, mint szeretnénk és vissza kell lépnünk a sajtómegrendelésben is. A mi isko­lánkban gázfűtés van, ez tehát nem rajtunk múlik... Közösen gazdálko­dunk a kollégiummal, ahol az ener­giaköltség magas százalékban je­lentkezik. A kilencéves kazánhá­zunk felújítása nagy összeget köt le, de feltéve, hogy nem kerül sor jelentős áremelésekre talán megle­szünk. Bátonyterenye, Erkel Ferenc Általános Iskola — Kovács Tibor: — A nyári szünetben megújult az iskola. Valamennyi tanteremben műanyag lambéria borítás került fel. és a szokásos egészségügyin túl az esztétikai festést is sikerült elvégez­tetnünk. Mi a hagyományos techni­ka helyett számítástechnikát és háztartástant tanítunk, most már rendelkezésre állnak az ehhez szük­séges helyiségek. Az iskola alsó folyosóján kisgalériát alakítottak ki, mivel rendkívül sokat adunk az esztétikai nevelésre. A munkákat a Salgó Épszer Kft. végezte, minden dicséret megilleti őket. Határidőre, tökéletesen és olcsón teljesítették a vállalásukat. A féléves mérleg szerint jól gazdálkodtunk, várha­tóan a továbbiakban sem lesznek gondjaink, még szemléltetőeszközt is tudtunk rendelni. Tehát egészen jó érzéssel vágunk neki a tanévnek. Szécsény, Mezőgazdasági Szak­közép- és Szakiskola — Kiss Gyula: — A helyzetünk nem éppen rózsás, mondhatnám úgy is, kréta ugyan van, de a pénzünk igen kevés. Éppen annyi, hogy anyagilag átvé- szejük az évet. Nem csak az anya­giakkal küszködünk, a felvételeknél is igen nagy nyomás nehezedett az iskolára. Jelenleg 580 fiatal tanul középiskolánkban. Balassagyarmat, Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépisko­la — Barkó László: — Az nem jöhet számításba, hogy ne legyen kréta és fűtés. Zavartalanul tudjuk kezdeni az évet. Szűkös ugyan az anyagi keretünk, de amire szükségünk volt, azt be tudtuk szerezni. Nem dúská­lunk a javakban, de figyelembe kell venni, hogy vannak alapvető szük­ségletek — erre jöhetnek ilyen­olyan igények, az már más kérdés. Salgótarján, Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola — Rozgonyi József: — Úgy tűnik, hogy a jóvá­hagyott költségvetés alapján bizto­sított a működésünk, de tudni kell, hogy az önkormányzattól csak a normatíva kétharmadát kaptuk meg. Ebből a pénzből elvenni, egyenlő a működésképtelenségünkkel! A nyáron a különböző szakképzési pá­lyázatokból nyert összegből való­sult meg a fejlesztés: a tetőtérbeé­pítés, az új tanterem és a könyvtár­terem — ehhez a város egyetlen fillért sem adott! Szintén pályázat­ból tudjuk fedezni a profilbővítés költségeit, így be tudjuk indítani az angol nyelvű külkereskedelmi-leve­lező képzést. Ha nem nyúlnak a pénzhez, év végéig működünk. Rétság, általános iskola — Vár­szegi István: — Az önkormányzat továbbra is biztosítja a működés alapvető feltételeit, bár nagyon feszített a helyzet. Dilemmát okoz, hogy miből finanszírozzuk a tüze­lőanyag-árnövekedését, annál is inkább, mert már a tervezésnél tudtuk, hogy nem lesz elég a pén­zünk. Leálltunk a beszerzésekkel, csökkentettük a posta- és telefon- költséget. De az előírt kötelezettsé­geket — például a bérlettámogatást — biztosítanunk kell. Dudellai Ildikó „Azt hittük, hogy mesedélutánon vagyunk” Volt, aki végigsírta az iskolaavatót Kissné Kálmán Margit osztályfőnök — az ötfős tantestület egyik lelkes tagja — az új tanterembe várja a másodikos kis diákjait. — Fotó: Rigó — A magyargéci általános iskola igazgatónője sokadmagával végig­dolgozta, végigizgulta az intéz­mény bővítési és felújítási munkáit. Most, hogy már túl vannak a nehe­zén, megvolt az augusztus 20-i ün­nepélyes iskolaavató, s csak az utolsó, apró finomítások vannak hátra, valamelyest oldódott a fe­szültsége. — Megmondom őszintén, amikor a polgármester Szerémi Nándor még tavaly novemberben itt az iskolában beszélt nekünk az iskolá­val kapcsolatos önkormányzati tervekről, olyan szépen hangzott minden, hogy azt hittük mesedélu­tánon vagyunk. Magyarul, nem bíztunk a tervek megvalósulásában. — Ezek szerint kellemesen csa­lódtak. — Igen. Három hónap alatt elké­szült minden ami itt látható. Az igazgatónő nem titkolt büsz­keséggel mutatja be az új szárnyat. Mindenhol a frissen festett falak illata fogad. Gyönyörűen szép a 2. osztályo­sok tanterme. Ok lesznek azok a szerencsések, akik birtokba vehetik hamarosan. Öröm lesz benne tanul­ni. A tornaszoba teremnek is beillő. Nagy és világos. Most épült a tanári szoba és egy szertárhelyiség. Nem szabad kihagyni a felsorolásból a vizesblokkot. A csempe, a tartozé­kok ragyognak, a falitükör a figyel­messég jele. Nem véletlen, hogy Antal Ferencné megjegyzi a szünet utáni első nap első órájának tanter­vében a helyes vécéhasználat „szabályait” iktatták be minden osztályban. De egészen biztos nem lesz probléma. Sem itt, sem máshol. A gyerekek magukénak érzik isko­lájukat. Mutatja ezt az is, hogy még a nyári szünetben is jöttek az épít­kezésre, de legfőképpen amikor el­készült a munka, akkor gyönyör­ködtek igazán. — A gyerekeké volt a gyönyör­ködés joga, a szülőké a munka le­hetősége — jegyzi meg tréfásan az igazgatónő. De ebben egészen biztos, hogy van igazság, mert a magyargéci szülők egy emberként álltak az iskola ügye mellé. Azt már Szerémi Nándor mondta, hogy az alapozási munkálatok, s a felmenő falak öt nap alatt elkészültek. S ez nem csak a Generál gmk dolgozóinak köszön­hető, hanem a segítőkész szülőknek is. A végzett társadalmi munka értéke 1 millió forint, az összes kiadás 8 és fél millió forint. Ami még szembetűnő az új szárny és a felújított régi iskola­rész közötti összhang. — Nem véletlen, ezt is akartuk elérni — jegyzi meg az igazgatónő. — Itt is festettünk, falat meszeltünk, parkettát csiszoltunk, a régi padokat átfestettük. Itt is nagyon sokat se­gítettek a szülők. Köszönet érte mindenkinek! Magunk és mind a hetvenhárom gyerek nevében. Öröm lesz itt a tanítás és a tanulás. Egészen biztos így gondolta az az anyuka is aki az avatóünnepségen elérzékenyülve sírva fakadt azért mert az ő gyermeke még nem ebben a gyönyörű iskolában fejezhette be általános iskolai tanulmányait. Szabó Gy. Sándor „Rajt" a zeneiskolában Harminchatodik tanévét kezdi meg szeptember 6-án a Salgótar­jáni Állami Zeneiskola: 17 órakor a zongora, orgona, hárfa, gitár, magánének, vonós, és jazz szako­sok, 18 órakor a fa-, illetve réz­fúvósok, iitősök, népihangszere­sek és az előképzősök találkoz­nak. Ebben az évben új színfolttal gazdagodik az oktatás. Beindul az ütőhangszeres szak, mely szaktanár hiánya miatt évek óta nem valósulhatott meg. Becze Lajos igazgatónak, most sikerült megnyernie erre az állásra egy frissen végzett ütőszakos házas­párt. Ezzel megoldódik a szimfo­nikus zenekar ütősgondja is: a továbbiakban már nem lesz szük­ség kisegítők felkérésére, mely jelentős anyagi segítséget jelent az együttesnek. A leendő ütőhangszeresek nagy lelkesedéssel és fiatalos lendülettel állnak új feladataik elé; már a tanévnyitó ünnepélyen kis koncerttel mutatkoznak be. Miután e szak iránt évek óta nagy az érdeklődés, várják mind­azok jelentkezését, akik az előző időszakban az említett ok miatt nem kezdhették el tanulmányai­kat. Pótfelvételi és pótbeiratkozás szeptember 3-án, 14—18 óra között lesz. Az ütőszakon kívül előképzőbe, valamint korlátozott számban jazz, népi hangszerek, orgona, vonós, rézfúvós és magánének szakokra van felvéte­li lehetőség. A szolfézsórák beosztása szeptember 5-én, 14—18 óra között megtekinthető a zeneiskola hirdetőjén. Az első tanítási nap szeptember 9-én lesz. Dr. Bélyey Lajosné Igazgató a tetőtérben Szendehely. Megtörtént a műszaki átadása annak a tető- térbeépítéses beruházásnak, amely nyolc tantermessé bőví­tette a szendehelyi általános iskolát. Az iskola tetőterében igazgatói irodát, tantestületi szobát, a nemzetiségi — német — nyelv oktatására speciális oktatótermet, könyvtárat és a raktárral kiegészített technika- termet alakítottak ki. A munká­latok költsége kétmillió forint volt, ebből 776 ezer forintnyi állami támogatást kaptak az ön- kormányzat pályázata eredmé­nyeként. Az idei pedagógusnapon vet­te át gyémántdiplomájukat .Chmely Anna és Kiss Istvánné (sz.: Chmely Erzsébet) nyugdí­jas tanítónők, akik hatvan évvel ezelőtt, 1931-ben végeztek az Angolkisasszonyok Egri Érseki Rk. Elemi Népiskolai Tanító­képző Intézetében. A hatvan évet igazoló diploma jelvény, az ezzel járó pénzjutalom és vi­rágcsokor jelezte: Az utódok nem felejtették, nem felejtik ta­nítómestereiket. A két hölgy ikertestvér, s ezt az alkalmat kihasználva párhuza­mos interjút készítettünk velük. — Hogyan sikerült a patinás intézetbe bejutni? Milyenek vol­tak a tanulóévek? Chmely Anna: — Mivel apánk nem volt sem katonatiszt, sem báró, nem vettek föl bennünket. Nővérünk kért segítséget a mi­nisztériumtól, mire az apácák igazgatónője beadta a derekát, de az eljárást „terrornak” minősítet­te, ezért örök piszkálódással fize­tett. Kiss Istvánné (Chmely Erzsébet): — A nyomás ellenére jól éreztük magunkat, mert na­gyon sok szépre és jóra tanítottak itt bennünket. Délelőtt voltak a „komoly” tantárgyak, délután pedig például a technika, az énekkar. Kémiát, fizikát is tanul­tunk az ötéves képzés alatt. — Kezükben friss diplomával hol sikerült elhelyezkedni? Anna: — Egy évre kisegítő tanítónak mentem Bámába. A szerződésemet 3 évig meg-megú- jították úgy, hogy a nyárra nem kaptam fizetést, csak kilenc hónapra. Ezután lettem helyettes tanító, majd a ranglétrát végigjár­va rendes tanító. Itt dolgoztam teljes erőbedobással 1948-ig. Anna és Erzsébet Gyémántos ikrek Chmely Anna Erzsébet: — Ötezer állás nél­küli pedagógus volt akkoriban Magyarországon. Én köztük voltam. Otthon dolgoztam: németet tanítottam. Azután 1936- ban házasságot kötöttem Kiss István kántortanítóval, akivel azután Bámába költöztünk. A háború alatt — míg ő távol volt — tanítottam és kántorkodtam helyette. — Hogyan kerültek 'lissza Salgótarjánba? Anna: — Az iskolák államosí­tásával végre lehetett már áthe­lyezéssel is mozdulni. így kerül­hettem a salgótarjáni Rákóczi úti iskolába a lányokhoz, mert akkor még külön voltak a gyerekek nemenként. Erzsébet: — Mi még jó darabig Kiss Istvánné (Chmely Erzsébet) Bárnába maradtunk. Csak 1951- ben kezdtem el „hivatalosan” tanítani papíron 20 év kihagyás után. Nehéz volt, de helytálltam. Tarjánba 1955-ben költöztünk. — A munkásévek fóbb állomá­sai? Anna: — Öt év után felkértek: legyek a Csizmadia úti iskola igazgatója. Vívódások után, édesanyám rábeszélésére vállal­tam el. Három óvoda is tartozott hozzám. Figyelni kellett az isko­laelőkészítésre, a végzős főisko­lások gyakorló tanítására. Az igazgatói teendők mellett teljes óraszámban tanítottam. Megeről­tető volt a három év, nem volt se éjjelem, se nappalom. Később visszamentem a Rákóczi iskolá­ba. Nyugalmam lett. Közben még 1954-ben megkerestek a HNF- tól. Megyei tanácstagnak válasz­tottak, oktatási elnöknek. Erzsébet: — Az Iskola út után a Salgó úti sarokiskolában taní­tottam, majd a Mártírok úti intéz­mény megnyitásával párommal odakerültünk törzstagokként. Volt énekkarom, vezényeltem, táncokat, színdarabokat tanítot­tam be. Egy időszakban a gyerek­mozgalomban is tevékenykedtem helyettesként. — Nyugdíjazásuk után is taní­tottak? Anna: — 1966-ban mentem nyugdíjba a Rákócziból. Ekkor megkerestek a bíróságtól, s népi ülnöknek kértek fel, amit 16 évig szívesen csináltam. Tanítani csak magántanítványokat vállaltam. Erzsébet: — Á Mártírok utcai iskolából mentem nyugdíjba, de én még 12 évet ráhúztam: 72 éves koromig tanítottam! Az utolsó években napköziben teljesítettem szolgálatot. — Ha újra kezdhetnék, merre irányítanák életüket, s mit taná­csolnának útravalóul a pályakez­dő fiatal pedagógusoknak? Anna: — Ä küzdelmes élet ellenére is újból ezt választanám, ha lehetne kevesebb zaklatással, kevesebb hajtással. Rögös út volt, de itt-ott találkoztam virággal. A kezdőknek pedig azt javaslom: szeretettel, szívesen foglalkozza­nak gyermekeikkel, a jövő nem­zedékével! Erzsébet: — Ugyanezt válasz­tanám! Nem tudnám másképp elképzelni magamat, életemet. Minden nehézség ellenére ki­mondhatatlanul szerettem taníta­ni! Ezért beszélném rá a még gondolkodó fiatal kezdőket a pedagógus pályára. B. Á. Nyolcvanöt százalékos áremelkedés Hiányos a tankönyvellátás Az elmúlt évekhez viszonyítva jóval később kezdődött idén a tankönyvek árusítása az oktatási in­tézményekben. Az általános ikolák nagyrészénél az eddigi gyakorlat az volt, hogy még júniusban a tanév befejezése előtt kiárusították a következő tanévre a tankönyveket. Most az intézmények későn kapták meg az árjegyzéket, mert hiányzott az áremelés mértéke, ezért csak au­gusztus második felében 'tudták a könyvek árusítását elkezdeni. A megérkezett tankönyvszállítmá­nyok meglehetősen hiányosak minden iskolatípusnál. Az általános iskolák alsó tagozatán évfolyamon­ként egy-kettő, a felsőbb osztá­lyoknál négy-öt fajta tankönyv hi­ányzik. A szakmunkásképzésben részt­vevők tankönyvellátása a régi módon történik. Tíz forint térítési díj ellenében egy évig használják a gyerekek a könyveket, majd leadják az iskola raktárába. így itt különö­sebb problémák nincsenek, mivel a rongált könyvek pótlására leadott rendelés már júliusban megérkezett. Egészen más a helyzet a szakkö­zépiskoláknál. Évfolyamonként általában két-három fajta tankönyv az, ami hányzik, de például az 5. osztályos elektronikai műszerész (technikus) évfolyamon a szüksé­ges 12 tankönyvből csupán, kétfajta érkezett meg. A gimnáziumok nagyrészénél a legtöbb tankönyv megérkezett, de a megrendelt mennyiségnél jóval kevesebb. Problémát jelent, a föld­rajz és történelem könyveknél az, hogy a régi vagy az enyhén javított, elavult példányokat kapják az isko­lák. A negyedikes új történelem tankönyv megjelenése pedig csak később várható. A tankönyvek ára a legtöbb iskolatípusnál 85 százalékkal emel­kedett. Ez úgy oszlik meg, hogy az alacsonyabb áru könyvek 100 szá­zalékkal, a magasabb árúak 50—80 százalékkal emelkedtek. Például a 8. osztályos matematika munkalap ára 3 forintról hat forintra, a Tér- Forma-Szín tankönyv 18,50 fo­rintról 34 forintra emelkedett. Az általános iskola első osztá­lyaiban továbbra is ingyenes a tan­könyvellátás. A többi évfolyamon — az intézmények anyagi kereteitől függően —- rászorultsági alapon tudnak kedvezményt biztosítani a tanulók számára. A hiányzó tankönyvek miatt nincsenek pontos adatok arról, hogy egy-egy iskolatípusban évfolya­monként mennyibe kerül egy komplett könyvcsomag. Hozzáve­tőlegesen az általános iskolákban körülbelül 200—260 forint, a gimnáziumokban, a szakközépisko­lákban pedig 300—600 forint között mozog az ár. Az utólagosan rendelt szállítmá­nyok folyamatosan érkeznek az oktatási intézményekhez, így szep­tember 2-ig sokkal kedvezőbbé válhat a helyzet. A salgótarjáni Petőfi iskolában a tanévkezdést megelőző egy héten át osztották a diákok részére a tankönyveket, melyeknek mintegy nyolcvan százaléka érkezett meg időre az intézménybe. —RT—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents