Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
6 iznun ISKOLA ES OKTATÁS 1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT TANÉVKEZDÉS '91 AZ ÚJ NÓGRÁD MELLÉKLETE Évről évre kevesebben Nyelvoktatás Nőtincsen Továbbtanulási lehetőségek Mindenki elhelyezkedett Az általános iskola kívülről csendes, de ez csak látszat. Az igazgató irodájában, szinte két- percenként csöng a telefon, ám ha nem is szól, akkor Laczi István, az iskola nemrégiben megválasztott fiatal igazgatója jegyeztet egy-egy számot a postás hölgygyei. Azért van ideje a sajtóra is, meg is állapodtunk tíz percben. — A mi, nemzeti nyelvet oktató iskolánkba három községből, — innen Nőtincsről, Osa- gárdról és Felsőpetényből — járnak gyerekek. A három településről idén szeptemberben kétszázan ülnek az 1—8. osztályok padjaiban, ebből 110-en tanulnak szlovákul. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy Felsőpetényből csak a felső tagozatosok járnak hozzánk. — Igénylik a szülők, hogy gyermekeiket a szlovák nyelvre oktassák? — Osagárd és Felsőpetény nemzetiségi községnek vallja magát. Nőtincsen már más a helyzet. Az idén például 18 nebuló kezdi az első évet — 15 nőtincsi és 3 ősagárdi — és mindössze négynek a szülei kérték a szlovák nyelv oktatását. Az első szülői értekezleten még megkérdezzük, van-e több jelentkező, és ha nen lesz, akkor a tanrendet ügy módosítjuk, hogy Már csak néhány napig óvodások azok a gyerekek, akikkel szeptember másodikán az iskolapadokban találkozhatunk. A salgótarjáni XIX. számú óvoda heti két csatlakozó órában oktatjuk a nemzetiségi nyelvet. Eddig ugyanis, amíg többen tanultak szlovákul, az órák alatt a többiek szabadok voltak, valahogy ki kellett tölteni az idejüket. Most négy gyerek miatt inkább módosítunk. Pedig olyan szlovák nyelvtanárunk van, Borókáné Vidovszky Ágnes személyénben, aki a gyerekek kedvence. — Mennyire adottak a nyelvi oktatás tárgyi feltételei Nőtincsen? — Gyorsan lekopogom, minden iskolaigazgatónak ilyen önkormányzatot kívánok, mint az itteni három településé. A tankönyvek, segédeszközök megvannak, és a polgármesteri hivataloktól még plusz előirányzott keretet biztosítottak az iskola számára azért, ha netán soron kívül adódna valami... — Ha évröl-évre csökken a szlovák nyelvet tanulók létszáma, áttérnek más idegen nyelvre? — Eddig szakköri jelleggel oktattuk az angolt, talán jövőre beindítjuk a német nyelvet, orosz tanárainkat új nyelvek elsajátítására buzdítjuk, nyelvi labort építünk, de első szempont mindig is a nemzetiségi nyelv oktatása lesz. Amíg van rá igény... — sólymos — nagycsoportosainak gondolatai is leendő iskolájuk körül járnak. Közülük néhányan ezeket a gondolatokat rajzon is megjelenítették. Kezdődik az új tanév, s sok általános iskolát az idén befejező tanuló folytatja tanulmányait középiskolában. Arról érdeklődtünk Nagy Oszkárnénál, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pedagógiai csoportjának vezetőjénél, milyenek a továbbtanulni szándékozó nyolcadikosok lehetőségei megyénkben? — Az új rendelkezések értelmében a beiskolázás ezentúl az önkormányzatokhoz tartozik, ugyanis ők az iskolák fenntartói és felügyeleti szervei. Intézményünkkel szemben nincs tájékoztatási kötelezettségük, csupán statisztikai adatokat szolgáltatnak szeptember végén. — Mennyien végezlek el az idén a nyolcadik osztályt? — Közel háromezer tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait az elmúlt tanévben. Legtöbbjük továbbtanulási szándékkal rendelkezett, s jelentkezett valamelyik középiskolába. A beérkező jelntke- zési lapok alpján az intézmény maga dönti el a felvételi vizsga, illetve az elbeszélgetés szükségességét, jellegét. Négyféle középiskola létezik: szakmunkásképző, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium. Ezek közül választhatnak képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelően a diákok. A megyében tizenhat ilyen intézmény található, amelynek nagy része több funkciót is betölt. így például lehet szakmunkásképző és egyben szakközépiskola is. Ezek mellett működnek speciális kétéves kisegítő iskolák, amelyek segítik az elhelyezkedést. — Mi a sorsuk azoknak a gyerekeknek, akiknek nem sikerült felvételt nyerniük a középiskolába? — Évente négy- és ötszáz körül mozog az ilyen tanulók száma. Az ő érdekükben történt egy igen figyelemre méltó intézkedés. A Salgótarjáni Beszterce-telepi Általános Iskola indít egy kétéves szakiskolai képzést, amely ugyan nem egyenértékű a szakmunkásképzővel, de segítségével a diák jártasságot szerez az adott szakmában, szakterületen. Elvégzése után lehetősége lesz egy év alatt a szakképesítés megszerzésére, vagy speciális tanfolyamokon való tanulásra. — A megyében máshol is van ilyen lehetőség? — A nagybátonyi ISZI-ben működik hasonló képzés, s a középiskolák belső átszervezések révén próbálják megoldani a problémát. Ha van rá mód, több osztályt indítanak a gyerkek elhelyezkedése érdekében. A legnehezebb az olyan gyerekek beiskolázása, akik a nyolcadik osztályt nem tudták sikeresen befejezni és.,javítóvizsgára kényszerültek. De az ő helyzetük sem reménytelen, ugyanis közvetlenül a tanévkezdés előtt akad még egy-két férőhely az iskolákban. Munkahelyet nem tudunk felajánlani csak a nyolc osztályt végzetteknek. A mi intézményünk a beiskolázást segíti. Nógrád megyében minden továbbtanulni szándékozó végzős általános iskolásnak sikerült elhelyezkednie valamilyen középiskolában az idén. Sok esetben azonban nem az eredeti elképzelésnek megfelelően. Sajnos egyre nehezebb a gyerkek helyzete, ugyanis felméréseink szerint a különböző gazdasági egységek, vállalatok tanulók iránt igényében jelentős visszaesés következett be. Sz. Á. Iskolába készülnek Becsengettek Fotó: L'j Nógrád-archív Ki adja a segélyt? A címben szereplő kérdést tettük''fel 'Úr. Szalánczay Györgynek, a megyei közgyűlés hivatalának munkatársának: — Minden általános iskolában az 1. osztályosok ingyen kapják meg tankönyveiket. Természetesen vannak olyan oktatási intézmények, ahol nem csak rájuk vonatkozik ez a kedvezmény, s ezen kívül még más segélyezési formákat is alkalmaz az iskolavezetés. Ez azonban az iskolafenntartó; azaz a helyi önkormányzat anyagi, pénzügyi lehetőségétől függ. Általában mindenhol kevés a pénz. Mégis továbbra is általános érvény: aki rászorul okvetlen kapjon valamilyen formában segítséget az iskolakezdéshez. Mindenhol ennek szellemében próbálnak segíteni a helyi önkormányzatok és általános iskolák képviselői közösen. Ajtai Bernadett: Az elképzelt tornateremben Ajtai Tamás: Az iskolapadban A pedagógus népszerűsége Van a népszerűségnek egy olyan—alacsony—foka, melyet, ha nem is mindenki, de az emberek többsége megszerezhet: bármilyen, az átlagot meghaladó tehetség vagy jellembeli erény elegendő lehet ahhoz, hogy rokonok, barátok, szomszédok szűk körében népszríivé váljunk. És van a népszerűségnek egy olyan — magas — foka. melyet színészek, politikusok, popsztárok, sportolók, írók közül is csak a legnagyobbak szerezhetnek meg. S van a népszerűségnek egy olyan, középső rétege, melyet kevesen élvezhetnek, de a pedagógusok közül sokak számára elérhető. A pedagógus népszerűsége a tanítványok, olykor a szülők, esetleg a kollegák előtt, sajátos ajándéka a sorsnak: jutalom, erkölcsi elismerés, energiaforrás. Van ebben a népszerűségben egy kevés abból a különös, irracionális rajongásból, amit jobbára rockénekesek élveznek tini lányok körében. De a tanár népszerűségének lényege nem ez. Hanem valami sajátos tisztelet és szeretet. Tisztelet, mely a tudásé és az etikus személyiségé. És szeretet, melyben van egy-egy csipetnyi a szülő-gyerek, az idősebb és fiatalabb testvér viszonyából, sőt, a szerelemből és a barátságból is. A pusztán jóindulattal, szélső liberalizmussal, ingyen osztott ötösökkel, engedékenységgel megszerzett népszerűség a legillékonyabb. Hamar átadja helyét a lenézésnek, esetleg nevetésnek. A megértéssel és szeretettel, empátiás készséggel és pedagógiai érzékkel, toleranciával és emberséggel megszerzett tanári népszerűség sokkalta tartósabb, erősebb. Érdekes: sok olyan pedagógus, aki rokoni, munkatársi, baráti kapcsolataiban gyarló átlagember, az órán képes felülmúlni önmagát, s biztosítani a tudás és emelkedettség légkörét. Mások népszerűsége, főként humoruknak, derűs, kiegyensúlyozott egyéniségüknek köszönhető. Főként általános iskolások, elsős gimnazisták körében kerül az első helyre egy-egy vidám, jópofa tanár. Nem lebecsülendő ez, az első látásra talán kissé igénytelennek tűnő népszerűség sem egy olyan korban, melyre az össznépi nyavalygás, panaszkodás és passzimizmus jellemző: a diák éhezik a nyugodt, kiegyensúlyozott emberi viszonyokra, s a humor, ha nem öncél, a tanári pályán fontos munkaeszköz. A tanári népszerűség legfőbb bázisa alighanem mégis a tudás. Elmélyült tudása, szakértelme orvosnak, mérnöknek, katonatisztnek, szakmunkásnak, s másoknak is lehet. De a tanár tudása bizonyos értelemben egyedülálló: nagyon bonyolult dolgok nagyon egyszerű és érthető megfogalmazásának, kifejtésének képessége ez. Az iskola értékrendje egy dologban lényegesen különbözik a társadalométól. A szellemi javak: az intelligencia, a műveltség és kreativitás, s az ezek megszerzését szolgáló szorgalom szerepe — akár tanárról, akár diákról van szó — az iskolában sokkal nagyobb egy ember megítélésében, mint a külső, .felnőtt' társadalomban. De be is csapja az iskola ezzel diákjait: tanítványainknak gyakran keserű csalódások tanítják meg a ,.nagybetűs életben", hogy a társadalmi cselekvés motorja korántsem csupán a racioanalitás. Mégis így van ez rendjén: az iskola a politikai, eszmei, pénzügyi érdekektől mentes gondolkodás egyik legfontosabb végvára. Mennél idősebb egy diák, annál inkább az a tanár népszerű a szemében, aki tud. Am a tanári népszerűségnek komoly korlátái vannak. Az órai magyarázat során még többnyire csillogó szemekkel, olykor lélegzetvisszafojtva figyel az osztály, de a kicsöngetés után szertefoszlik a varázs: a diák eszik, bolondozik, csókol, leckét másol, hogy néhány perc múlva másik óra, másik tantárgy varázsára figyeljen. De múlandó a pedagógus népszerűsége hosszú távon is. A nyolcadik osztály elvégzése vagy az érettségi után hamar a tudatalatti lomtárába kerül a legkevesebb tanár iránti szeretet és tisztelet is, hogy csupán évente egyszer-kétszer bújjon elő onnan csöndes nosztalgia, minden rajongástól mentes halk megbecsülés formájában. És persze korántsem minden tanár népszerű. Vannak a pedagógus pályán is — talán csak nagyon kevesen — kíméletlen, önző, jellemtelen emeberek, s — jóval többen — olyanok, akikből hiányzik az a sajátos, egyedi személyiségvarázs, melytől a mágus-tanár népszerű lehet. A legtöbben közülük egyszerűen átlagemberek, akik rohannak az idő és a pénz után, akiknek felőrli az erejét család, közélet, munka és gazdasági válság, akik egy más világban talán jobbak is lehetnének, akik kapnak azért tanítványaiktól valamennyit szerétéiből és tiszteletből is, csak azt a kis pluszt nem kapják meg, amitől a népszerűség — népszerűség. Ez az írás most nem róluk szólt. A tanári népszerűség — bármennyire is kellemes, sőt mámorba egy-egy pillanatra a tanár, s irigységre, sőt gyűlöletre okot adó a kollégák és kívülálló szemében — mégsem több, mint sajátos forgótőke: a jó tanár népszerűségét máris ,,befekteti", hogy újabb tudást, újabb morális tartást fogadtasson el, épp népszerűsége segítségével, diákjaival. ‘ ifj. Ujlaky István
