Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE Fiatalok bulija Salgótarján. Szakemberek és műkedvelők egyaránt hosszasan keseregnek a hazai rockzenei utánpótlásának hiányán, nem minden ok nélkül. Éppen ezért örömteli tény, hogy tarjáni kö­zépiskolások úgy határoztak: márpedig, ha törik, ha szakad, koncertet szerveznek a fiatal ze­nekarok bemutatkozására. A megvalósítás korántsem volt könnyű, de a hazánkban megszo­kott buktatók után és ellenére siker koronázta a diákok elképze­lését. Szeptember 2-án, hétfőn, amolyan tanévnyitó bulira kerül sor a József Attila Művelődési Központ előtti téren. A délután öt órakor kezdődő koncerten fellép nyolc kezdő zenekar, s a rendez­vény fő támogatója, akik a han­gosítást és a világítást biztosítják, az Impulzus együttes. A non-stop program várhatóan 22 óráig tart, de jó hangulat esetén csúszhat ez az időpont. Rendszeres szolgáltatás Nádújfalu. Az elmúlt időszakban a településen a kisterenyei ÁFÉSZ és a helyi önkormányzat kezelésében lévő benzinkút nyitvatartása rend- szertelenné vált, s a falu lakosai is kénytelenek voltak felkerekedni, hogy szomjas autóikat megitassák. A töltőállomást végül egy vállalkozó, ifj. Almádi István vette bérbe, így jelenleg a hét minden napján tankol­hatnak az autósok 86-os és 92-es oktánszámú üzemanyagot. — Gyurkó — Csökkenő kereslet Vizslás. A település önkormány­zatának tulajdonában lévő hatvan építési telekből ebben az évben négyet sikerült eladni. Ez nagymér­tékű visszaesést jelent, hiszen az elmúlt öt évben körülbelül ötven lakóház épült a községben, s egyút­tal jelzi, hogy bár a telekárak nem magasak — négyzetméterenként 70 és 200 forint között változik — a magas építőanyagárak elriasztják a fiatal, az építkezni szándékozókat. A több mint ötven százalékkal csökkent kereslet nemesük á falu lakosságának az elöregedését ered­ményezheti. de az önkormányzat is elesik ettől a bevételi forrástól. Tanévkezdés a felnőttoktatásban Salgótarján. A Dolgozók Középiskolájában ezekben a napokban folynak a javító, különbözeti és a halasztott vizsgák, valamint a beiratkozások. Dr. Bozó Gyulától, az intézmény igazgatójától meg­tudtuk, hogy megfelelő számú tanulni vágyó felnőtt jelentkezett a szakmunkások szakközépiskolájába, de elfogadnak még pótjelentke­zéseket a gimnázium esti és levelező tagozatára, valamint a kereske­delmi, közgazdasági és vendéglátóipari szakközépiskolába. Az első­söknek szeptember 2-án, a felsősöknek 9-én kezdődik a tanítás. Szakításra készülnek a somosi körzetben is Vélemények az önállósodási törekvésről Közös lónak túrós a háta. így hát egyre több, korábban közös tanácsi irányítás alá került településen szeretnének a lakók önállósodni. Felvetődött ez a gondolat Somoskőújfaluban, Somoskön és Salgóbányán is, miközben a baglyasaljaiak a Salgótarjántól való elszakadás­ban már meglehetősen előre ha­ladtak. — Mennyire időszerű az elvárás a három északi telepü­lésen? — kérdeztük M. Szabó Gyula területi képviselőt. — Amióta Somoskőújfalut hozzácsatolták Salgótarjánhoz, azóta a településnek nincs gazdá­ja. Ez az egyesülés kényszerűség­ből történt. Kaptunk egy csomó ígéretet akkor, amit nagyjából be is tartottak, de sok mindent el is felejtettek. A közbiztonság rossz, saját rendőrőrs kellene. Az emberek fizetik a kommunális adót, amelynek egy része a város csatornázási költségeire megy el, itt pedig megoldatlan a szenny­vízelvezetés, nincs gáz... És so­rolhatnám tovább a többi problé­mát... Azt kértem, amíg a szétvá­lás, vagy az együttmaradás el nem dől, ne értékesítsék az itteni földeket, ingatlanokat, mert azok a somosiaké. — Az emberek hogyant fo­gadják törekvéseit? — Többségük megértette, hogy önálló önkormányzta kell. S hangsúlyozom: önállóvá válásról van szó. Ennek alapja pedig a pénz. Jelenleg az állami normatív támogatásból és a személyi jöve­delemadóból befolyó körülbelül 15 millió forintnyi összeggel támogatjuk Salgótarjánt. Ha lét­rehoznánk egy önkormányzati hivatalt, még akkor is tízmillió forinttal tudnánk gazdálkodni. — Itt is lesz aláírásgyűjtés? — Az önállósodási törekvé­sekről szeptemberben kezdődik az aláírásgyűjtés. A különválás­hoz tíz százaléknyi szavazat szükséges. Én nem agitálok sem ellene, sem mellette. Végre az emberek döntsék el. mit akarnak. Fehér István (Somos­kőújfalu): — Az elszakadás nem foglalkoztat különösebben. Nem érek rá, másrészt adottságom sincs hozzá, hogy értően nyilat­kozzam. Semmit sem lehet tudni. Egyik napról a másikra élünk. Minden bizonytalan, a kereset kicsi. Az üzemeket bezárják, miből lesz termelés, ellátás — ez az, ami foglalkoztat. Hencsik András (Salgó- bánya): — Szerintem szó sem lehet róla. hogy közigazgatásilag szétváljon a két település. Nálunk hiányzik a megfelelő anyagi háttér, nincsenek jövedelmek. Csak a közvilágítás költsége elvinné az egész költségvetést. A vízvezetékrendszer elöregedett, rengeteg a csőtörés. Ezeket az anyagi terheket nem tudnánk saját erőből viselni. Szerintem, aki a szétválást indítványozza, nem érti a dolgát. Somoskői Miklós (Somoskő): — Mérlegelni kellene az előnyö­ket és a hátrányokat. Tény, hogy elhanyagolt az egész falu. Gaz, szemét, mindenhol. Mi ugyanúgy adózunk, mint aki a városban lakik, mondjuk a városközpont­ban. Neki ott van a posta, a tele­fon, stb. Nekem pedig száz forin­tot kell fizetnem a postai kézbe­sítőnek egy táviratért. Mindezek ellenére az elszakadás mégis nehéz lenne, mert nincs meg a gazdasági háttér. A lakosság zöme nyugdíjas, idős, kevés keresetű ember. Toroczkai Imréné (Somos­kőújfalu): — Egyrészt helyesel­ném a szétválást, mert akkor több mindenünk lenne a faluban. Amikor még nem tartoztunk a városhoz, nagyobb volt a fejlő­dés. Az embereket jobban lehe­tett mozgósítani, nem kellett mindenért a városba menni. Ez az utóbbi dolog nagyon lényeges, hiszen sok a koros ember. Más­részt nem látok bele a költségve­tésbe. Az önállóság szép elképze­lés, de elsősorban anyagiak kel­lenek hozzá. Itt nincsenek mun­kahelyek, megszűnt a téesz is. Az embereknek el kell innen utazni, hogy dolgozni tudjanak. Mi, lai­kusok végül is nem látjuk tisztán a dolgokat, tehát az arra illetékes vezető embereknek kell a döntést meghozniuk. A leckét feladták: a vezetés az emberektől, az emberek az ön- kormányzattól várják a döntést. Egyelőre mindkét fél határozat­lan. De az aláírásgyűjtés szep­temberi kezdetéig van még idő. A szép az lenne, ha az ésszerűség győzne. Salgótarján es környéke Képviselői fogadónap Salgótarján. Dr. Szabó Sándor, képviselő, a 8-as számú választókörzet (Rok­kant-telep) választópolgárai számára 1991. szeptember 4- én 18 órakor a Gagarin isko­lában képviselői tájékoztatót tart, melyre mindenkit szere­tettel vár. Emlékműre gyűjtenek Mátraszele. A második vi­lágháborúban elesett katonák hozzátartozói emléktábla fel­állítására gyűjtenek a telepü­lésen. Az akcióba bárki be­kapcsolódhat adományokkal. Az összegyűlt pénz és a kivi­telezés költségei közti külön- bözetet az önkormányzat saját költségvetéséből egészíti ki. Az emlékmű felavatását októ­ber 6-ára tervezik. Új fogászati rendelő Cered. Jól felszerelt, kor­szerű, új fogászati rendelőt adtak át pénteken a települé­sen, melyet a helyi termelő- szövetkezet épületének egyik helyiségében alakítottak ki. Az új létesítmény beruházási költségei együttesen megha­ladták a másfélmillió forintot, de megérte, hiszen így a jövőben a hét bármelyik napján a betegek rendelkezé­sére áll az új rendelő. —sus— Thürmergrád lesz Kazárból? Tudod mi lesz Kazár új neve? — lepett meg kérdésével egyik isme­rősöm. Értetlen és csodálkozó ar­comat látva aztán minden további noszogatás nélkül rávágta: Thür­mergrád! Úgy mondják az a poli­tikai vicc jó igazán amiben azért van némi igazság. S bizony az elmúlt időszakban tapasztalhat­tuk. hogy az MSZMP elnöke meg­különböztetett figyelmével tüntet­te ki a kazáriakat, többször elláto­gatott személyesen is a településre. Nem csoda, hiszen az országban nincs is több olyan község, város, ahol ekkora befolyással bírna ez a párt, ahol az önkormányzati kulcs­pozíciókat munkáspártiak töltenék be. A nagyobb hangú, vérmcsehb polgárok pedig azt állították, hogy Thürmer egyenesen párt-bázist épít ki a településen, s ennek érdekében már ajándékokkal is meglepte a falut. Nos, a inende-monda csak félig igaz. Szó sincs ugyanis párt-bázis kiépítéséről, viszont egy színes tele­víziót valóban ajándékozott az MSZMP — az öregek napközi ottho­nának. A tévét februárban a megyei koordinációs bizottság elnöke. Szi­getvári János adta át, s felhívta a figyelmet arra, hogy jó lenne, ha a pártok nem egymás lejáratásá­ban versengenének, hanem ab­ban. hogy minél többször tegye­nek hasonló gesztust a lakosság felé. Szavai nem pusztába kiállton szavak voltak. Néhány hónappal később ugyanis a keresztényde­mokraták ajándékoztak egy vi­deomagnót az általános iskolá­nak. Nevet tehát nem változtat Kazár, viszont a pártok jóvoltá­ból gazdagabb lett egy színes tévével és egy videóval. O. T. Mostohagyerek a napközis tábor Integet a döglött tehén A napokban zárta kapuit Salgó­tarjánban az ifjúsági tábor része­ként működő napközis tábor. Az intézmény a Tóstrand mellett, a város egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező helyén „élt” de körülményei évek óta mostohák. Az épület felújításra szorulná, a helyiségek szűkösek. Egyetlen olyan terem sincs az ebédlőn kívül, ahol hatvan-het- ven gyereknek kényelmesen le­hetne foglalkozásokat biztosíta­ni. Nemcsak az épületre, hanem a berendezési tárgyakra, eszközök­re is jellemző az elhasználódott- ság. Az asztalok, székek kopot­tak, töröttek. Kevés a játék, amivel a gyerekek szabadon játszhatnának. Néhány labda, tollasütő, sakk, pár darab ugráló­kötél, karika. Az udvaron lévő játszótérre is ráférne a bővítés, javítás. Mindenképpen kultúrál- tabb környezetet kellene biztosí­tani a nyarat itt töltő gyerekek számára? A városi önkormányzat nem törődik megfelelően a tábor sor­sával, de ugyanez mondható el a szakmai irányításról is. A városi művelődési osztály részéről a tábor nyitvatartása alatt egy alka­Ünnépélyes tábor/.áró lommal történt ellenőrzés, tábo­rozás előtt néhány nappal. Jó lenne, ha jövőre kicsit jobb körülmények között újra indul­hatna ez a tábor, hiszen nagy szükség van rá. A szülők nyáron dolgoznak, a gyerekek kulccsal a nyakukban csavarognak, lődö­rögnek. Kell a városban egy olyan helyet biztosítani ezeknek a gyerekeknek, ahol egész nyáron biztonságban lehetnek, játszhat­nak, művelődhetnek. Az sem utolsó szempont, hogy ez az egyik olyan hely, ahol a legol­csóbban megoldott az étkeztetés. A tábornak nincs igazi gazdája. A gyerekcentrikusság valahol el­veszett. A problémák megoldat­lansága miatt mindenhol a pénz hiányára hivatkoznak. Akadnak viszont segítő kezek is. A salgó­tarjáni strand lehetőséget biztosí­tott kedvezményes jegyvásárlás­ra. Ugyancsak meg kell említeni a Balassi Bálint Városi és Megyei Könyvtárat, valamint az SZMT- könyvtárat is, ahol a gyerekeket egész nyáron fogadták. A táborban dolgozó nevelők egész nyáron fáradhatatlanul te­vékenykedtek. Igyekeztek válto­zatos programokkal lekötni a gyerekek figyelmét. A közös kirándulásokra, strandolásokra, sportversenyekre, még az iskola­padokban is szívesen emlékeznek majd a nebulók. A napközis tábor vezetője, évek óta Varga Ágnes. Az idén is nyolc héten át irányította a tábori munkát. Minden egyes program szervezésében részt vett. Szinte személyesen ismer minden gye­reket, így fel tudja hívni az új nevelők figyelmét a gyerekek személyiségéből, családi hátteré­ből fakadó problémákra. Csak remélni lehet, hogy az in­tézmény jövőre is működőképes lesz. Kevesebb „kulcsos gyerek” cselleng majd akkor a következő nyáron a város utcáin. Nemcsak a látvány, a bűz is riasztó: a Kazár és Vizslás kö­zött kanyargó űt mel­lett lévő dögkútból szivárog a ..nemes il­lat” a levegőbe. Az érintett települések la­kói joggal panaszkod­nak az elviselhetetlen szag miatt, s joggal teszik fel a kérdést a kutat üzemeltető Zöld Mező Termelőszövet­kezet elnökének: mit szándékozik tenni, hogy megszüntesse ezt az áldatlan állapo­tot? — A kút 1986-tól üzemel — válaszolt Dudás László, a téesz elnöke —, de még nem volt ilyen jellegű pa­nasz. Amikor én legu­tóbb ott jártam, nem tapasztaltam, hogy tele lenne, az egész do­logról most hallok először. Amennyiben a tároló valóban meg­telt kötelességünk újat építeni — ezt meg is tesszük — hiszen az állati hullákat termé­szetesen el kell he­lyeznünk. Ha viszont arról van szó, hogy egyszerűen nem fért be az a bizonyos tehén, intézkedni fogok az el­távolításáról és a kút lezárásáról. Reméljük bárme­lyik alternatíva áll is fenn, a termelőszövet­kezet gyorsan megtes­zi a szükséges lépése­ket, hiszen a szabadba hagyott tetemek nemc­sak érzékszerveinket ingerük kellemetle­nül, de az egészségre is veszélyesek lehet­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents