Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-02 / 180. szám

1991. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP iiEFnnu 3 Nyáron zárva? „Táborozó” gyermekház Harley, az aranysapkás Panaszkodnak a fiatalok: Sal­gótarjánban nem lehet mit csinál­ni a nyári szünetben. Ellátogat­tam a gyermekházba. Kellemes meglepetésemre az épületből vidám zsivaj szűrődött ki. Örö­möm azonban nem tartott sokáig, mivel megtudtam, nincs ez így az egész vakációban. — Nyárra kiköltözünk a strand melletti táborba, ezért ilyenkor zárva található az épület — mondja Kocsis Lászlóné, igazga­tóhelyettes. A gyermekház és a tábor egy költségvetésből gazdál­kodik, tulajdonképpen egy intéz­mény. — Nem lehetne megoldani, hogy a tábor ideje alatt itt a Dimitrov úti épületben is legyen lehetőség a kellemes időtöltésre? — Sajnos kevés a pénzünk, s így nem lehetséges mindkét he­lyen való működtetés.' Dolgo­zóink száma sem teszi lehetővé ezt. Szinte egész nap helyt kell állnunk. Ez a munka teljes embert kíván, így mi naponta tizenhét órát is dolgozunk. — Most tele a ház jókedvű gyerekekkel. Ennek mi az oka? ■ — A megyei kórház dolgozói­nak gyermekei vannak itt. Ré­szükre minden évben két hétre napközis tábort szervezünk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Lantos Klára, a tábor vezetője. Nagyon nagy sikere van tábo­runknak a gyerekek körében. Igyekszünk érdekes programok­kal kitölteni az időt. Salgóbányán számháborúztunk, a sportcsar­nokban versenyeket szerveztünk. Jó időben strandoltunk. Szervez­tünk rajz- és kártyaversenyt, volt KRESZ-vetélkedő egy rendőr vezetésével. — Hogyan érinti ez a szülők pénztárcáját? — A napközis tábort a kórház szakszervezete szervezte, ezért heti nyolcszáz forint szülői hoz­zájárulásra volt szükség. Ez az összeg magába foglalja a napi há­romszori étkezést, a programok költségeit és a nevelők bérét., A gyerekek szeretnek itt lenni. Sze­retnénk, ha jövőre is lehetőség lenne a tábor megszervezésére. — Ha bezárja kapuit ez a napközis tábor, akkor üresen áll majd az épület? — Sajnos, többnyire igen. A gyermekház nyáron csak akkor lesz gyerekektől hangos, ha a kinti táborból bejövünk egy-egy alkalommal, rossz idő esetén. Októbertől várjuk újra itt a gyer­mekházban vendégeinket. — szikora — Nem mindennapi motorkerék­párt mutatott be az Új Nógrád munkatársainak Salgótarjánban Szabó Pál. Informátorunknak egy olyan svájci ismerőse volt a vendége, aki a világ első számú sztármotorjával érkezett Nógrád- ba. Hogy mi ez, és mit tud erről ennyit mondott: — A márka azt hiszem ismert, Harley Davidson. Ez a gép spe­ciális konstrukció, mert a motor­vázat a németek készítették — konkrétan az AME cég, a motor­blokk viszont amerikai, és 1340 köbcentiméteres, két hengeres, nyolcvan lóerős. Természetesen katalizátoros, és ólommentes benzint fogyaszt. Sebességváltó­ja öt fokozatú. A hátsó — rend­kívül széles — kereke rúgózatlan, az első viszont paralel rúgórend­szerrel van fölszerelve. A motor értékét — azon túl, hogy minden alkatrészét egyedi megrendelés alapján, kézi eszter- gálással munkálják meg —- az is növeli, hogy a motorblokkon a deklirészek kézi gravírozásúak, a hengerfej, és a tanksapka pedig 24 karátos arany ötvözésével készült. Mivel ennek az árát a mindenkori svájci frank alapján számítják a világpiacon, így azt tudom mondani, az ez a Harley Davidson most negyvenezer svájci frankot ér, amit ha valaki itthon szeretne megvásárolni, úgy vámmal együtt mintegy három és félmillió forintot kelle­ne érte fizetnie. Tulajdonosa egyébként egy svájci autó-motor ügynökség vezetője, és bár módja lénne márkásabbnál-márkásabb kocsikkal járni, ő marad a moto­roknál. —sólymos— A községben a lakosság hathatós segítségével, közadakozással, es társadalmi munkával készült el a műemlék templom stílusban is odaillő kerítése. Fotó: Szenográdi NÉZŐPONT Nagy méltóság volt hajdanában. Tekintélyes, ki ha megjelent törzshelyén, néhány másodperc­re kizökkent a korábbi hangulat, személyiségé­nek áramköre rá összpontosította a közönség fi­gyelmének igényeit. A személyzet szolgálat­készsége határtalan volt irányában; a kölcsönös megbecsülés természetességével. A törzsvendég a mindenkori lüktető piac főnemesei közé tarto­zott. Jelenléte a folyamatban biztonságot, hitelt, állandóságot jelzett. Olyan tényező volt, aki a maga személyes egyediségének sokaságával egy korszak állandóságát, nyugalmát fejezte ki. Oly sok szép emléket hordoz a törzsvendégekről Krűdytól Karinthyn át Csurka Istvánig a magyar irodalom. Hová lettek hétköznapjaink alkalmi közösségeiből manapság idehaza a törzsvendé­gek? Nem is olyan régen Bajorországban láttam, hogy a söröskancsók a falra voltak lakatolva, ráírva, a tulajdonosai nevével. Micsoda hagyo­mány, barátom! Bejön a törzsvendég, kulcsával kinyitja a lakatot, leveszi kancsóját és leül. Kitöltik kupájába az 1460-as évektől üzemelő sörfőzde jéghideg, pompás sörét, és ő nekilát. Miként apja, nagyapja, ükapja, egészen vissza az ő bajor őshaza-bölcsőjéig. Ez a sörintermezzó lehetett volna sokkal tudományosabb, belekever­ve szerény glosszámba az európai fejlődés eltérő útjait, a szerves és szervetlen társadalomfejlő­dés megannyi számunkra való tanulságát, no de miért? Magyarországon most lakóiunk egy elrontott szocializmus után egy nem sokjóval kecsegtető pénzközpontú társadalomban. Ámde a törzsven­dég minisztériumának semmi köze nincs az éppen aktuális társadalmi berendezkedéshez. Merthogy nem jól van úgy, ha a mindennapjait élő ember pusztán szolgája az adott társadalmi kényszereknek, de a feltételeket kell úgy kiala­kítani, hogy azok szolgálni tudják a hétköznapok derék embersokaságát. Olyan játéktér kívánta­tik, melynek keretei között az ember mind szabadabban élheti az ő életét. Tekintettel arra, hogy nem mindannyian születtünk Mozartnak, Einsteinnek, Szent-Györgyi Albertnek, így a „szabad élet” alatt kérem ne tessék holmi világrengető nagy dolgokra gondolni. Tisztessé­ges szakértelemmel végzett munka, normális életvitelhez elegendő jövedelem, barátságos kikapcsolódások laza sora, közmegbecsülést érdemlő családi keretek azok a minimális feltételek, amelyek biztosítása esetén minden kormány nyugodt lehet újraválasztásában. E nyugodt körülmények életre hívják a törzsven­dégek főnemeseit, akik garanciát nyújthatnak, mindannyiunknak, hogy a társadalom — hála istennek — a korrupció, a harácsolás, a napi túlélési küzdelmek sokkhatása és még sok-sok más nyavalya után végre a gyógyulás útjára lépett. Németh János István A megyét nem lehet eltörölni (Folytatás az 1. oldalról) szenvedett tapasztalataik alapján kell majd dönteniük a települé­seknek, hogy például a középis­kolákat ők finanszírozzák-e a jövőben, vagy mi, vagy közösen. — Mi a megye szerepe ön szerint az új önkormányzati rendszerben? — Az önkormányzati törvény vitájakor a megye, mint közigaz­gatási egység létét megkérdője­lezték, mondván, hogy „a pártál­lami rendszer utolsó bástyája”. Támadták azért, mert az „újon­nan kiépülő állami partnerizmus főispáni alapon szerveződő új intézménye”. A vitában elsik­kadt e közigazgatási szint funk­cióinak szakmai végiggondolása. Hogy milyen funkciója legyen a megyének, az persze megállapo­dás kérdése, de azt senki sem tagadhatja, hogy például Nógrád történelmi hagyományokkal ren­delkező, szerves fejlődés során kialakult egység. A megye — összes előnyével és hátrányával —- ezeréves intézményrendszer. Eltörölni tehát nem lehet. Meg lehet úgy Szervezni, hogy parla- mentális rendszerben, a települé­sek szabad társulására épül, avagy prefektúra jellegű. A megyének, szerintem, integrá­ciós, koordinációs, és érdekvé­delmi szerepet kell ellátni. Fog­lalkozhat ezentúl menedzselés­sel, olyan marketingtevékeny­séggel, amelyre a településeknek nincs lehetőségük. —- Milyen a kapcsolatuk a köztársasági megbízottal?-— Az általános helyzettel el­lentétben nekünk nagyon jó a viszonyunk. Azért, mert nem csináltunk hatalmi, politikai kér­dést kinevezéséből. Az ő feladata a törvényességi ellenőrzés. Telje­sen mindegy, hogy nekem a törvény megszületése előtt mi volt a véleményem, a törvény megszületett, s innentől kezdve az az érdekünk, hogy mind a megyei önkormányzat, mind a köztársasági megbízott hivatala rendeltetésszerűen működjön. Nem érdekünk viszont a konflik­tusok élezése, a műbalhék kiala­kítása, s nincs szükségünk poli­tikai pótcselekvésre sem. Vagyis nem szidjuk a másikat. A köztár­sasági megbízott — törvényessé­gi felügyeleti jogával élve — mondhatja azt a mi szervezeti szabályzatunkról, hogy a máso­dik paragrafus törvénybe ütköző (akkor megvizsgáljuk), de azt nem mondhatja, hogy hosszú.— A hatásköri törvény megjelenése miben módosította a megyei önkormányzat feladatait? — Folyamatosan figyelemmel kísértük a törvénytervezetek módosulásait, így nagy meglepe­tés nem ért minket. -A törvénnyel ellentétben, szerintem, például a szakmunkásképzés kérdését nem lehet majd kezelni települési szinten. De erről biztosan elvitat­kozik majd a parlament a szak­képzésről szóló törvény tárgyalá­sakor. Mindannyian tudjuk, hogy a törvény ellentmondásos. Nem foglal állást abban a kérdésben, hogy prefektúraszerű, vagy ön- kormányzati alapon létrejövő önkormányzatra van-e szükség. S a legnagyobb baj, hogy sem a települési, sem a megyei önkor­mányzatnak nincs gazdasági önállósága. — Milyen ön szerint a megye országos megítélése? — Salgótarján annyira kis Moszkva, mint amennyire vörös Csepel vezeti a harcot, s Váci út felel neki... Ezt abba kéne hagyni. Vulgáris politikai megfogalma­zások alapján, nem lehet most senkit újra preferálni, régi sérel­meket orvosolni. A miniszterel­nöki látogatáson is elmondtam: tömegbázisa itt egyetlen szélső­séges politikai erőnek sincs. Minden párt — legyen szó akár az MSZMP-ről, akár más szerve­zetről — dolgozzon és működjön alkotmányos keretek között, résztvéve a parlament és az önkormányzatok munkájában. Komolyan kellene már venni, amit állandóan hajtogatunk, hogy Európa felé megyünk. K. Gyurkó Rita Idegennyelv­oktatás óvodákban Salgótarján. Angol, illetve német nyelvoktatást terveznek szeptembertől a salgótarjáni Arany János úti, a Bartók Béla úti, a Lovász József úti (X. sz. és XV. sz.), a Május 1. úti, az Ybl Miklós úti (XIX. sz.), valamint a Malinovszkij úti óvodákban. Ezenkívül Somoskőújfalun és Zagyvarónán is szervezik az óvo­dások idegennyelv-oktatását. Élelmiszer a rászorulóknak Salgótarján. A népkonyhára megérkezett az az ezer adag meleg étel elkészítéséhez elegen­dő élelmiszer-készítmény, amit a Vöröskereszt megyei szervezete vásárolt meg, szállítását a város önkormányzata vállalta. A Vö­röskereszt ezenkívül 4200 üveg bébiételt is beszerzett a napok­ban, amit — ingyenesen — a rászorulóknak juttatnak el a Phra- lipe Független Cigányszervezet helyi csoportjainak segítségével. Start előtt a rendelő Kazár. Megkezdték az egész­ségházban kialakított leendő fogorvosi rendelő felszerelésé­nek a beszerzését. A vásárlásokra mintegy másfélmillió forintot költenek. Most folynak a villany- szerelési munkálatok is a helyi­ségekben. A rendelő az önkormá­nyzat tervei szerint augusztusban vagy szeptemberben nyílik meg. Árokrendszer Cserhátszenti van. A település „árvízmentesítése” céljából 400 folyóméter csapadékvíz-csatorna kiépítésére kerül sor a közeljövő­ben. A munkálatok elvégzésére több vállalkozó jelentkezett, de az önkormányzati testület dönté­se alapján a legkedvezőbb aján­latot adó JUPA KFT. kapta a megbízást. A vállalkozó helyi munkaerőt alkalmaz, s ez — időlegesen — segít a munka nél­kül maradottak helyzetén is. A csapadékvíz-elvezető árokren'd- szert még az őszi nagy esőzések előtt be kívánja fejezni, hogy az idén már ne mossa el a Huta hegyről lezúduló sáros áradat a falu főutcáját. Kertbarát­programok Salgótarján. Mozgalmas he­tek előtt állnak a Bereczki Máté kertbarátkor tagjai. Augusztus­ban a szécsényi kollégáikkal találkoznak, s a megyeszékhely különböző pontjain közösen megtekintik egy zöldség-, dísz­növény-, illetve szőlőtermesztő kertjét. Szeptember közepén pedig önálló rendezvényük lesz: a József Attila Művelődési Köz­pontban termékeikből, készítmé­nyeikből bemutatót tartanak. A kisegítő iskola dilemmája Cserhátsurány. Az önkor­mányzat abban az esetben hajlan­dó átvenni a megyei önkormány­zat által üzemeltetett kisegítő is­kolát, ha biztosítják számára a központi költségvetésből garan­tált, fenntartáshoz és működte­téshez szükséges összeget, — gyermekenként kétszázezer fo­rintot. A Bocskay-kastélyban székelő kisegítő iskolában 40— 50, jórészt hátrányos helyzetű gyermekekről gondoskodnak. A minimális szülői hozzájárulást, az érdekeltek segély formájában kapják meg az önkormányzatok­tól, illetve utalják át a cserhátsu- rányiak folyószámlájára. ■i A törzsvendég Szépülő Nóg rád megy er

Next

/
Thumbnails
Contents