Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT bxmizj 7 MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM KŐGÖRGETEGBEN ÉSZAK FATEMPEOMA Leginkább a régvolt katedráli- sok boltíves szerkezetére emlékeztet a béri Nagyhegy egyedülálló andezitképződménye. Vagy ahol az ember marta-törte-zúzta részek ebből a roppant kőbordázatból kötegszerűen kilátszanak — a talán idejét múlt sorozatvető rakéták tövére. Vagy olyan az egész, mint egy hatalmas sosemvolt mamut belülről, a bordázat felől nézve. Mindenképpen párját ritkító értéke ennek a mi világunknak. Odalent a faluban a „főtéren”, az evangélikus templom szomszédságában az imént azt mondta a jó ivóvizet a kútról műanyag kannában cipelő öreg ,,a kőbányába mennek? oda víz nélkül ne menjenek..." A „kőbánya” Európa egyik nevezetessége (lehetne). Természeti ritkaság, vulkanikus eredettel, olyan oszlopszerű, hajlított feltüremléssel és égbe- kapaszkodással. ami eleve bányászhatatlan lenne (vagy inkább már múltidőben), hiszen újabban talán nem hordják innen a követ, oszlopot építeni! vagy „szerencsésebb” esetben sírkőnek a rablók. Régtől természetvédelmi terület a béri Nagyhegy ezen része, benne a híres görgeteg, a széteső kövek csendes lavinája és az oszlopos képződmény. ezen a napon a béri Nagyhegyet, biológusok talán vagy geológusok? Mindegy is, kihagyni nem lehet, hogy terepen találkozzon az ember a táj értékeit számba vevő szakemberrel. Furcsa vállalkozás erdőben randevúzni úgy, hogy a másik nem is tud róla, de nem lehetetlen. És mi történhet? Legfeljebb elkerüljük egymást. Marad akkor is még az erdő, a béri andezit. Hírféle az is, hogy rövidesen francia polgármesterek találkoznak (vagy már találkoztak) itt a közelben, a virágospusztai volt Volán-üdülőben megyei önkormányzatiakkal tapasztalatcserét folytatva. Járjuk a rókalátta erdei utat ilyen-olyan gombát lelve, rigó- füttyös nagy melegben s mondja is kalauzunk, hogy a rigó talán az egyetlen, „aki” délidőben sem gubózik be, akkor is rikkant nem csak korán reggel. Szereti a meleget. Nem szeretheti a meleget, erdőt, természetet, a világot az, aki ezen a helyen a természetvédelemről szóló egyentáblát kidöntötte (felállítjuk egy fához támasztva újra), és aki bár motoros fűrésszel jött, tehát szakember lehetett, a kőgörgetéshez és az andezitoszlopokhoz vezető láthatatlan vagy alig érzékelhető mindent mint a filmeken az üldözők elől menekülő banditák. Mi elől menekülhet ez az ember, mi indítja ilyen láthatóan arra, hogy mindent — ami a keze ügyében van—a lehetetlenülésre használjon? Nem elég néhány csendes-forró óra a kisded rengetegben ahhoz, hogy az ember azonnal ne gyanakodjon és a politika eszébe se jusson. Mérgezettek vagyunk (magam legalábbis, minden fában ellenséget gyanítva). Odafent aztán kitárul a zöld tenger. így az erdőt soha nem látja senki, így csak a füttyös madár. Megértem azt is, hogy ilyen élményt átlélegezve önmagán úgy véli, hogy hiába ember, talán mégiscsak tud(na) repülni. Távolban a Szanda, a Tepke, a Bézma, a bujáki magaslat, idébb a gondosan rágott (birkák) legelőfoltok és két gyönyörű vadföld virít a kikanyarított erdőszélek alatt. Odébb a jövőbeni polgármester-találkozó (vagy már volt) színhelye, Virágospuszta épület- együttese virít. Lesz-e szó vajon — biztosan — az önkormányzatok és a táj, különösen, ha mint a béri is majdnem világszenzáció, értelmes hdsznáról, idegenforgalmi, természetjáró szerepéről? ElhiDr. Fancsik Jánossal és feleségével Csaba Máriával járjuk az erdőt, a főorvos itt alkalmi ciceronénk-kalauzunk, nagy természetjáró-védő egyéniség, felesége társa ebben is és rajzairól, természetfotóiról ismert sokunk előtt. Lapunkban megjelent kis hír hozott bennünket a rekkenő nyárban erre a helyre, erdőt járni egy vitustáncos-ideges világban, amikor a lét is bizonytalanná válhat. A hír túrói tudósított, hogy tudós emberek keresik fel gyalogösvényt a meredélyen mindenütt levágott fák törzsével, koronájával barikádozta el. Elismerés viszont azoknak, akik a turistajelzéseket felfestették, azok tökéletesen felvezetnek bárkit az andezithez. Emelgetjük- vonszoljuk tehát odébb a nemrégiben kidöntögetett fákat „ha már itt vagyunk” alapon, elszömyül- ködünk a derékból tüzelés hánya- vetiségén, ahogy az illető „szakember” barbár kézzel derékmagasságban vágott egyet-egyet a sarjerdő fáin, keresztbe döntve szi-e az itt élő ember, hogy ez nem kőbánya, hanem kicsiben kincsesbánya jó kezekben. Lefelé menet szemben jönnek a biológusok. Hosszú listát írtak már a növényzetről, jómagam a három-négyféle itt látható harangvirágot sem tudom tisztesen megkülönböztetni. Állunk most már együtt a rókajárta ösvényen és a „nógrádi napokról” álmodozunk. Az értékek napjáról. Javíthatatlanul. T. Pataki László Fotó: Fancsikné Cs. Mária Kim/.sa falucska fatemploma a/, arhangelszki területen. (AN) Páratlan építészeti emlékek maradtak fenn napjainkra az orosz Északon. Az egyik közülük az arhangelszki területen, Kimzsa falucskában őrzi magában a múltat. A díszes harangtornyú. ötkupolás templom már távolról felkelti az utazó figyelmét. Kizsi híres fatemplomaira emlékeztet, amelyekkel fel is veheti a versenyt szépségben. A mai templomot a XVIII. században villámsújtotta elődje helyén építették. Az elsőt még a falut alapító novgorodiak emelték a XVII. században. Ezért is sorolják a régi orosz építészeti emlékek közé, amelynek megmentésén az arhangelszki műemlékvédők fáradoznak. Nógrádi Mecénás Alapítvány Nógrádi Mecénás Alapítványt hozott létre, közérdekű tartós célra a Nógrád Megyei Közgyűlés. A nyitott alapítvány célja. Nógrád megye mint történeti-kulturális egység hagyományainak őrzése és gyarapítása, a közösségek, kutatók, művészek, a közművelődés értékteremtő munkájának támogatása. ,, Az alapítvány támogatásai nyi- tottpádyyzaton nyerhetők el, amelyről kuratórium dönt és hoz nyilvánosságra. Az alapító — forrás-automatizmusként — minden évben az alapítványhoz rendeli a közművelődés támogatására szánt összeget, évente mintegy ötmillió forintot. Az alapítvány nyitott, bármikor és bárki csatlakozhat hozzá, mind címes, mind pedig anonim vagyoni (pénzbeli, vagy dologi) adományt, juttatást, hozzájárulást teljesíthet. Az alapítvány vagyonrészévé válnak a későbbiekben a hozzá csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint feltételekhez kötött pénzbeli és dologi — közművelődési, művészeti célú — adományai, amennyiben ezeket az alapítvány kuratóriuma elfogadja. A Nógrádi Mecénás Alapítvány létrehozója az alapítvány ügyeinek intézésére, vagyonának kezelésére kuratóriumot állított fel, egy választási ciklusra. A kilenctagú kuratórium, amely a közelmúltban tartotta meg első, alakuló ülését, az alapítvány ügyeiben önállóan jár el, befolyásmentesen, függetlenül határoz. A kuratóriumi tagok, akik közé népművelő, festőművész, muzeológus, tanár, könyvtáros, közgazdász, író. történész tartozik, feladatukat társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el. Az elnököt és a titkárt a tagok választották maguk közül. A kuratórium elnöke dr. A. Varga László történész, titkára Brunda Gusztáv ,népművelői lett... . A Nógrádi Mecénás Alapítvány létrehozása,,szerves, része annak a megyei önkormányzati törekvésnek, amely stratégiai célként fogalmazza meg a kultúra folyamatos támogatását, s eredményesen szolgálhatja a helyi közművelődés épülését, a régió szellemi értékeinek gyarapodását az új gazdasági és társadalmi' körülmények között. Hasonló koncepciójú alapítvány korábban már létrejött a sportélet támogatására, jelezvén a többi között azt is, hogy a megyei önkormányzat kitüntető felelősséget érez az érték- és teljesítménytámogatás mind hatékonyabb megszervezésére. Ugyanakkor — s ez új minőséget jelent a korábbi támogatási formákkal szemben — az összeg biztosításán túl nem szól bele annak felhasználásába, ezt az adott szakterület felelős képviselőire bízza, miként ez a jelen alapítvány esetében is történik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezen elvi különbség jelentőségét. Miként azt sem, milyen nagy jelentőséggel bír, hogy a megyei önkormányzat nyilvánvalóvá teszi: a kultúra, a tudomány, a művészetek támogatása közügy. S ezt nemcsak deklarálja, hanem meg is jeleníti a gyakorlatban, például ezen alapítvány létrehozásában is. Maga a hivatal, a közgyűlés, amely a pénzt adja, nem jelöli ki az úgynevezett követendő értékeket. Továbbá, a közpénz felhasználása a nyilvánosság előtt történik. A mecénásalapítvány létrejötte fontos abból a szempontból is, hogy ezzel szétválik az intézmény-, illetve a programfinanszírozás. Hiszen megfogalmazódott: az alapítvány nem arra szolgál, hogy az intézményi finanszírozási gondokat oldja meg, erre más források szolgálnak. Sőt, a korábbi rendezvények automatikus támogatását sem jelenti, hanem elsősorban az újszerű programokat támogatja. Segítségével nagyobb tesz. a kulturális szféra mozgástere, amely — csakúgy, mint a művészetek — öntörvényűén működhet, politikai, ideológiai hatásoktól függetlenül. A kuratórium ügyelni kíván arra is. hogy minden kezdeményezést támogasson. Olyanokat is, amelyek nem férnek bele például a hagyományos intézményi keretekbe, de értéket hordoznak. Figyelmet érdemlő az a szándék is, hogy érzékelhető támogatást érezzenek az évenként meghirdetett pályázatok elnyerői, azaz, a támogatás ne maradjon az ingerküszöb alatt. A Nógrádi Mecénás Alapítvány 1991. évi pályázati felhívása hamarosan megjelenik a megyei nyilvánosság fórumain. T. E. „AKASSZATOK FEL ENGEM IS" Interjú Mircea Iosifescuval Mircea Iosifescu és felesége Maria Somosán Bukarestből érkeztek Magyarországra. A híres fizikus tavaly a marosvásárhelyi vérengzések alkalmával a Vattások fenyegetésére, — miszerint minden magyar vérét veszik — ekképpen reagált: „akasszatok fel engem is”. — Milyen okokból vállalta a nyílt veszélyeztetettséget? — Azt tudtam, hogy egy ilyen szituációban minden megtörténhet, mégis kötelességemnek éreztem, hogy beszéljek. Lehet, hogy itt hősies tettként értékelték a nyilatkozatomat, nekem viszont ez volt a legtermészetesebb, amit tehettem. — Már korábban is tett hasonlóan merész kijelentéseket? — Tavaly decemberben, még Ceausescu megbuktatása előtt az atomfizikai intézet munkatársaival fogalmaztunk meg tiltakozásunkat a temesvári események ellen. De ez nem volt több, mint csepp a tengerben. — Politizál-e? — Nem tartom magam politikai személyiségnek, az Alianta Civita (Polgári Szoli- daritás)-hoz tartozó Solidari- tea Universitara (Egyetemi Szolidaritás) nevű szervezetnek vagyok a tagja. Célunk, hogy a szembenálló pártok közötti szolidaritást megszervezzük, és az egyetemek között uniót hozzunk létre. A főbb törekvéseink megegyeznek a temesvári felhívás célkitűzéseivel. — A feleségétől tudom, hogy ő Marosvásárhelyén született, egy nacionalista román családban. Ez a tény mennyire befolyásolja a politikai állásfoglalását? — Az én korosztályomban mindenki érdeklődött a politika iránt, annall dacára, hogy korábban nem volt pontos rálátásunk az állam ügyeire. Ma inkább a fiataloktól várjuk, hogy a problémákat megoldják, hiszen nincs múltbeli bűnük, és természetes módon gondolkodnak. Nincsenek nemzetiségi előítéleteik és problémáik az együttéléssel. — Hogyan ítéli meg, a forradalom óta mennyiben változott a helyzet? — Túlzás lenne azt állítani, hogy nem változott meg semmi, nagyon sok minden lett jobb, de mégsem olyan mértékben mint ahogyan azt mindenki remélte. Hiszen a forradalomtól azonnali átütő változást reméltünk, és nehéz megérteni, hogy a régi struktúrát nem lehet néhány nap alatt módosítani. Dobozy Csilla (FEB—SAD) Új asztronómiai szenzáció: alig két hónappal az Univerzum leg- fényerősebb tárgyának felfedezése után egy angol—amerikai kutatócsoport rábukkant a világűr legenergiadúsabb galaxisára. A kutatócsoport a Kanáriszigetekről pillantotta meg egy óriásteleszkóp segítségével a gigantikus méretű objektumot, melynek nagysága egymilliárdszorosa a Nap kiterjedésének. Ez a csillag- rendszer 300 milliószor annyi hőt sugároz, mint a Nap és 30 ezerszer annyi energiát, mint a mi „földi” tejútunk. A szabad szemmel is felismerhető „legfényesebb tárgyat” — amelyet egyébként szintén a Kanári-szigeteken pillantottak meg — már áprilisban felfedezték. A cambrid- ge-i egyetem egyik angol kutatócsoportja szintén óriásteleszkóp segítségével talált rá a Földtől 12 milliárd fényévnyi távolságra lévő kvázi- stelláris rádióhullámra, amely egybilliárdszor annyi fényt sugároz, mint a Nap. Béri andezit Felfedezték a világegyetem legenergiadúsabb csillagrendszerét
