Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Sérülékeny üzemegészségügy (Folytatás az 1. oldalról) — A legdöntőbbnek tartom a munkásgárda felhígulását: a fel­vett fiatalok szakmailag hiányo­san képzettek és az életvitelük is kifogásolható. Romlott a munka- fegyelem, az eddiginél gyakrab­ban megszegik a munkavédelmi előírásokat. Kiegyensúlyozatla­nok, feszültek, túlhajszoltak az emberek, megpróbálják mellék­állással, fusizással ellensúlyozni a rohamos áremelkedéseket, nem utolsósorban a holnaptól való félelmük is emészti őket. Válto­zott a termékösszetétel, sűrűbben kell egyik gyártmányról a má­sikra átállni, s begyakorlottság hiányában könnyebben bekövet­kezik a sérülés. Rosszabbak a termelési körülmények, például nagy a zsúfoltság, mely úgyszin­tén negatívan hat a munkavéde­lemre. Az üzemben leggyakoribb a forgácsolás és köszörülés közben történő szem- és kézsérülés. Hiába van mindenkinek kiadva a* védőszemüveg és a védőkesztyű, sokan nem használják azokat. Útközben a kéz és a láb ficama, nemegyszer azok törése a legjel­lemzőbbek. Az üzemi, illetve úti balesetek­ről jegyzőkönyv készül, azok lezárása rendszerint sima ügy. Persze, előfordulnak cifra esetek is. Az egyik munkás a munkahe­lyén megemelt egy 80 kilogram­mos munkadarabot, s közben meghúzódott a dereka. Három hetet töltött táppénzen, ám a lakóhelye szerinti orvos nem ítélte meg a 100 százalékos bért, mert a balesetet nem tartotta üzeminek. A munkás most joggal és jó eséllyel keresi az igazát, hiszen a sérülés a gyárban érte. Ezzel szemben nem számíthat kedvező elbírálásra az a dolgozó­nő, aki állítólag tavaly december 20-án a gyárkapuban, a buszról való leszállás közben ficamította ki a bokáját, ám azt csak ez év január 8-án akarta üzemi baleset­nek elismertetni. Hiába az azóta is tartó huzavona, nem lehet igaza, mert a sérülést három napon belül jelenteni kell. Végezetül megkérdeztem Kazinczi Pált: milyennek tartja gyáruk üzem-egészségügyi hely­zetét? —A jó és a közepes színvonalú közé sorolnám. A lehetőségeink megfelelőek, csak nem mindig élünk velük. Van mellékállású üzemi orvosunk, három elsőse­gélynyújtó hellyel rendelkezünk. A szükséges területeken az orvosi felülvizsgálat rendszeres. Sor kerül a biztonságtechnikai okta­tásokra. Szociális létesítménye­ink állapota kielégítő. A legna­gyobb gondot én a szemléletben látom. Nagy László műszaki igazgató- helyettes egy mondatban fogal­mazta meg az üzemegészségügy javulásának kulcsát: — Mielőbb sarkukra kell állni a vezetőknek! Kolaj László Tittont tetten érték Salgótarján mély álmát aludta. Hajnali kettőkor ez a természetes. Bár akadnak azért kivételek: vany kit munkája — van, kit más tart ébren... A sötétség leple alatt szinte semmi sem zavarta a fiatalem­bert, aki éppen válogatott a Vörös Hadsereg úti butik árukészleté­ből. Piperecikkeket, rágógumi­kat, dohányárut... Hogy az üzlet nem volt nyitva? Tudta jól. Hisz’ ő nyitotta ki. Számolnia kellett a dologgal. Csak eggyel nem számolt. Volt még rajta kívül, aki szintén nem aludt ezen az éjjelen. Az ügyele­tes tisztnek szóló riasztást nem hallotta, figyelmét a pakolás kötötte le. Aztán hirtelen szólni sem tudott a meglepetéstől. Titton Péter salgótarjáni lakost a hely­színen érte tetten a forró nyomos csoport. Lába alatt ettől forró lett a talaj. Bár lehet, hogy még nem fejezte be a válogatást, több áru nem került a szatyorba. A butikos sem volt jókedve teljében, amikor a rendőrök ébresztették. Bár örülhet, hogy a tettes megvan. Mert mire a város felébredt, Titton Péter már be­ismerte tettét. Jelenleg őrizetben van. Betörés alapos gyanújával... Balázs J. Az árutőzsde üzenete Hitelből vásároljuk fel a gabonát... Az idei gabonafelvásárlásban minden tekintetben a piacgazdaság követelményeit hagyja érvényesülni a Földművelésügyi Minisztérium, mondván: nem kíván beavatkozni a kialakult folyamatba, érvényesül­jön a kereset-kínálat törvénye, dőljön el, ki az életképes és ki nem. Ez a szituáció a korábbiaktól teljesen eltér, mivel garantált felvásárlási árról szó sem lehet. Ezt figyelembe véve mire számíthatnak megyénk­ben a mezőgazdasági termelők, milyen kilátások elé néz a megye lakossága? A témával kapcsolatos kérdésekre — a Földművelésügyi Minisztériumban nemrég sikeres alkalmassági vizsgát tett, ezért beosztásában megerősített — Schuchmann Rezső, a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója válaszol. SZOMBATI TŰNŐDÉSEK — Meddig elég a jelenlegi készlet? — Ugyanannyi étkezési bú­zánk van, mint tavaly, s ez elég a júliusi őrléshez. Annak ellené­re, hogy az időjárás bizonyos mértékben késlelteti az aratást, nem kell más megyéből búzát beszereznünk. A meglévő 2 ezer 500 tonnányi búzát folyamatosan őrlik malmaink. — A Salgótarjánban nemrég megtartott agrárértelmiségi fó­rumon az államtitkár-helyettes úr a szakembereknek napi gondokat okozó, feloldásukat kívánó kérdéseikre, beleértve a rövidesen beinduló gabonafel­vásárlást is, konkrét tájékozta­tást nem adott. Ezért öntől kérdem: mire számíthatnak a megye mezőgazdaságának ter­melői? — Vállalatunknak a következő évi új gabonatermésig 50—55 ezer tonna búzára van szüksége. Ennek megfelelően a megyében felkínált szabad, árpalapokat fel­vásároljuk. A termelőkkel — döntő többségük mezőgazdasági nagyüzem — negyvenötezer tonna búza átvételére kötöttünk szerződést. Kívánatos, hogy ennek a mennyiségnek meghatá­rozó része első osztályú minősí­tésű étkezési búza legyen. — Van-e remény az előbb említettek elérésére? — Úgy néz ki, hogy meglesz, amennyiben kedvező marad az időjárás, nem száradnak be a gabonaszemek, netán vihar, vagy I más természeti csapás nem mérsékli az elérhető minőséget. — Mivel magyarázza, hogy a szükségesnél kevesebbre kötöt­tek szerződést a megye terme­lői? — A budapesti árutőzsdén a búza tonnáját 5 ezer 500 forintért jegyzik, ráadásul hiányzik a vételi szándék is. A termelők viszont, érthető módon — jelen­tősen növekedtek költségeik — az előzőnél jobb árat szeretnének elérni. (Tavaly a garantált ár, az első osztálynál csaknem elérte a hétezer forintot.) Szerződéses ajánlatunkban rögzítettük a felté­teleket. Ebben azt is jeleztük, hogy a felvásárolt búza ellenérté­két csak három részletben tudjuk kifizetni. Az elsőre augusztus, a másodikra október, a harmadikra december végén kerül sor. Tud­juk, hogy a gazdaságok nagy pénzügyi gondokkal küszködnek, s az lenne számukra a jó, ha az átvételkor kapnák meg a pénzü­ket. Ilyen kötelezettséget nem tudunk vállalni, mert mi is hitel­ből vásároljuk fel a szükséges búzát. A kölcsönkért pénzért fizetett kamat pedig elviselhetet­lenül magas. — A hiányzó mennyiséget honnan szerzik majd be? — A későbbi időszakban a megye gazdaságaiból, mivel ez számunkra a legelőnyösebb megoldás. Egyébként a megyé­ben a felvásárolt búza mennyisé­ge erőteljesen és fokozatosan csökken. Míg létezett a szovjet export, addig az évenként felvá­sárolt százezer tonnából negy­venezer tonnát a szovjet partner­nek szállítottuk. Ez a lehetőség mára teljesen megszűnt. Ugyan­akkor a búzánál elérhető nyere­ség drasztikusan csökkent. Ezért több termelő, a korábbinál kisebb területen vetette el az életet adó kenyémekvalót. Jelenleg a csök­kenés húsz-harminc százalékra tehető. — Az idei termés fogadására rendelkezésre állnak-e a szük­séges tárolók, vagy bértárolás­sal is számolnak? — A saját tárolóink elégsége­sek az idei búzatermés fogadásá­ra. — Mikor kezdik meg az új termés átvételét? — A jövő hét elején, vagy közepén. Pásztó térségében. Ez a megye legnagyobb gabonatermő területe, innen kapjuk a legjobb minőséget is. Ezért nekünk is érdekünk, hogy e térségben je­lentkező, jó minőségű gabonát felvásároljuk. — A tavalyinál jóval alacso­nyabb ár, a búzáért járó ellen­érték részletekben történő kifi­zetése nemcsak tartósítja a nagyüzemekben fellelhető pénzügyi feszültséget, hanem tovább gerjeszti, mivel ez jelen­ti az idei első jelentős bevételi forrást a nagyüzemeknek. — Valóban nagyon nehéz átvételre kell felkészülnünk. A szerződésben közöltektől eltérni viszont nem tudunk. Mivel is­merjük a mezőgazdasági terme­lők, a nagyüzemek feszítő pénzü­gyi gondjait, váltó alkalmazásá­val, banki kapcsolataink maxi­mális kihasználásával igyek­szünk enyhíteni a mára kialakult igen kedvezőtlen helyzeten. Ez irányú erőfeszítéseinket zavarja, hogy kevés bank vállalkozik a váltó leszámítolására — fejezte be, nem éppen szívderítő tájékoz­tatóját Schuchmann Rezső. Venesz Károly A ki szeles vidéken született, majdnem olyan, mintha tenger­parton látta volna meg a napvilágot, hiszen egymás tü­körképe a tenger és a szél. Ez nem metafora. Ha valaki annak tartaná, forduljon a mai világot ellenőrző szakember­hez, a tudóshoz, aki pillanat­nyilag a természet jelenségei­nek ezen részéről szerzett tudást birtokolja. Magát a je­lenséget természetesen nem, bár néha úgy látszik, mintha ezt hinné. Ezért avatkozik be, ezért szabályoz. Ezért okoz egyre újabb és újabb bonyo­dalmakat a természet rendjé­ben, buzgón alapozgatva az S' eljövendő katasztrófákat. Az egészről való gondolkodás kiment a divatból. Nem szak­szerű. Talán a nagy misztiku­sok és a szakszerűtlen költők voltak az utolsók, akik sejtet­tek valamit az egészről. Ez elég kétségbeejtő tudás lehe­tett, és legalábbis szerénység­re intett. Nem csoda, hogy gyorsan kimentek a divatból, vagy túdásukat pillanatokon belül fogyasztható tételekbe, dogmákba rendezték az arra alkalmas szervezetek, teoló­giák és mások. A tenger és a légkör kényes egyensúlyáról, időnkénti meg­Bódi Tóth Elemér jegyzete Szeles vidékünk bomlásáról azonban még a szak­ember is tud valamit. Kutatja a roppant víztömeget, amely mér­hetetlen energiákat raktároz el, vagy tesz szabaddá. Tud az óceánok tartós emlékezetéről, a mélységekben tomboló viha­rokról, a tenger és a légóceán dimenzióinak összefüggéseiről. Kimondta, egyik a másik nélkül nem is létezhetne. Vagyis sejti, hogy miért fúj a szél. Szeles vidéken születtem, az Alpok keleti szélénél. Ahogy mesélik, pöttöm gyerekként kia­báltam az udvaron: csukja be valaki az utcaajtót, mert huzat van. Úgy látszik, igen korán rájöhettem a kelet-közép-európai peremtáj egyik legalapvetőbb jellegzetességére, a szelek külön­bözőségéből adódó bonyodal­makra. Ezek szerint, meglehető­sen zsenge koromban elcsodál­kozhattam azon is, hiába csukja be valaki az utcaajtót, bizony fölötte is bejönnek a szelek. Ráadásul, nem is létezik egyetlen népi, pláne népnemzeti szél. Mindegyik máshonnan jön. így van ez már ősidők, de legalábbis az itteni bronzkori központ tele­pesei, a kelták, a rómaiak, a velük ide keveredett zsidók, aztán a hunok, gótok, longobárdok, ava­rok, frankok, szlávok, legkésőbb az utolsó népvándorlási hullám­mal ide települt magyarok óta, akik mindannyian itt hagyták csontjaikat és isteneik jeleit. Már csak ezért is olyan üdítő szántani, a hat ökröt hajtani — ha van még hat ökör — Pannóniában. Mindig kifordul valami kő- vagy csont­darab a hajdani Savaria tájékán a földből. És mindegyik máshon­nan került ide. Csakúgy, mint a szelek, vagy az európai önazonosságok bájo- lóan sokszínű megfogalmazásai, akár a kereszténység, de még inkább a felvilágosodás liberális és racionalista hagyatékáról, vagy mostanában a modem eu^p- centrizmus formálódó, komoly belső feszültségeket is magában hordozó kulturális önmeghatáro­zásáról van szó. Ha ez az utóbbi, a más kultúrvilágok érdekei szemszögéből is vizsgálandó gondolat végre képes lenne lega­lább némileg csökkenteni például a t kereszténység nagyszabású formalizmusa mögött rejlő lénye­gi, mert dogmáiból következő intoleranciáját a szabad gondol­kodás és minden másság ellen, vagy a valóságban is hatékonyab­bá tehetné az emberi jogok és a nyílt társadalmak, az élet és a szabadság liberális eszméjét, talán lakhatóbb lehetne a világ. Föltéve, ha a liberális és raciona­lista gazdasági, társadalmi gya­korlat nem okozna ugyanakkor szintén újabb és újabb emberi nyomorúságot is, önmagának ugyancsak ellentmondva. Teljes harmóniát kínáló megoldás va­lószínűleg nem létezik. A keresz­tény univerzalizmus imperializá- ló hajlamúnak bizonyult. Csak­úgy, mint — teszem azt — a vele, sőt, az egész modem civilizáció­val szembe megfogalmazott har­cos iszlám. A liberalizmus által vallott értékek, köztük minde­nekelőtt az élet és á szabadság, az emberi jogok teljessége sem bír meghatározó jelentőséggel a vi­lág eltérő kultúráiban, legkevés­bé a saját szent háborúkat hirdető iszlámban. Úgy látszik, nem dobható ki az ablakon a balol- daliság eredendően szintén eu­rópai eszmeköre, a társadalmi szolidaritást hordozó gondola­ta sem, amelynek jegyében korlátozni lehet az ember méltóságát folyamatosan ve­szélyeztető fizikai és szellemi nyomorúságot. S zóval, elég korán észrevehettem, hogy honnan fúj a szél, ami nálunk legalább három. Úgy­mint a főszél, ami északról, északnyugatról, az ószél, ami délről, a száraz szél, ami keletről jön. A tiszta nyugati szél ritka. A szelek az óceáni, a mediterrán és a kontinentális időjárási front itteni keveredé­sének megfelelően fújnak. Érdekes a mi udvarunk, ahol mindig fúj a szél, pedig egyik sem ott keletkezik. Azért szeretem a szeleket, mert a tágasság üzenetét mondják. Ugyanúgy morajlik az udvar, akár az óceán, néha csak sóhajt egyet, ha a hullámzás csitul. Nyugtalanná tesz a bomirt szélcsönd. Aki szeles vidéken született, érti miről beszélek. Olyan ez, mintha tengerparton született volna. Egymás tükör­képe a tenger és a szél. Etnikai fórum a megye­házán Salgótarján. A megyei önkor­mányzat, a megyében élő nemze­tiségi és etnikai érdekképvisele­ti szervek képviselői számára 1991. július 15-én, 10 órakor a megyeháza első emeleti tanács­kozótermében fórumot rendez. A nemzetiségi és etnikai kisebbsé­gek jogairól szóló törvényterve­zetről tartandó fórumon képvisel­teti magát szakértőivel a Minisz­terelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatala is. Ökumenikus istentisztelet Ráróspuszta. Vasárnap, július 14-én, délután háromórai kezdet­tel ökumenikus istentiszteletet tartanak a rárósi nemzetközi cser­késztáborban. A szertartást dr. Lévényi Antal salgótarjáni fő- esperes-plébános vezeti. Kedvezmény Hugyag. Kilencen fordultak kamatátvállalási kérelemmel az önkormányzathoz. A testület által hozott rendelet alapján csak az részesülhet a kedvezményben, akinek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az 5, illetve 6 ezer forintot. A fenti követelmé­nyeknek hat állampolgár beadvá­nya felelt meg. Részükre az ön- kormányzat hat hónapig, havi ötszáz forint kamat befizetését vállalta magára. Gazdálkodni tudni kell Rétság. Az önkormányzati testület értékelése alapján a kie­gészítő állami támogatással biz­tosított ez évi gazdálkodásuk mű­ködtetése. Az intézmények üze­meltetése, a kommunális felada­tok ellátása, a gázhitel és kama­tainak visszafizetése mellett kar­bantartási feladatokba is költhet­nek. így megoldható a rétsági óvoda tetőszigetelése, a tolmácsi iskola tetőjavítása, és a gázfűtés szerelése. A bánki óvoda gázt’ű- tési-szerelési munkálatait csak a felajánlott társadalmi munkák igénybevételével lehet megolda­ni. A kigazdálkodott összegből be tudják kötni a gázfűtést a rétsági fogorvosi rendelőbe, illetve a bánki orvosi rendelőbe. A Piac tér karbantartására, és az utak javí­tására 1 millió kétszázezer forint használható fel. Köszönet a megtalálónak Handó József mátraszelei fia­talember a tulajdonosa annak a reklámszatyornyi gyógyszernek, amelyet egy jó érzésű, figyelmes olvasónk hozott be a szerkesztő­ség portájára. A meglelt idegen „tárgy” eléggé különleges volt, és meg is írtuk, hogy jelentkezzen a tulajdonos. Az üzenet nem volt hiábavaló. Pénteken egy háromgyermekes családapa nagy örömmel vette át a gyógyszerescsomagot. — A buszmegállóban a tás­kámmal együtt letettem a padra, amíg a pénzt keresgéltem a buszra. Jött egy ismerős, beszél­gettünk, és fölszálltam a buszra, a csomag ott maradt. Otthon aztán már szidhattam magamat. Éppen nyaralni készülünk, benne volt a gyerekek, és édesanyám, a nagymama minden szükséges orvossága. Az egész családom nevében köszönöm a megtaláló figyelmességét, amely közel ötszáz forintos újabb költségtől kímélt meg minket. RÁCSON TÚL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents