Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
LÁTÓHATÁR 1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT Országgyűlési képviselők véleménye Jogos és szükséges a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése* Örömmel üdvözöljük az Új Nógrád sorozatát, melyben a megyében működő politikai pártok véleményével igyekszik megismertetni olvasóit, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését célzó törvényjavaslattal kapcsolatban. (Feltételezve, hogy a megkérdezettek ismerik a törvényjavaslatot). Sajnos az a benyomásunk, hogy a nyilatkozók többsége a törvényjavaslat ismerete nélkül fejti ki véleményét. A vita vezetői sem vették a fáradtságot, hogy a törvényjavaslatot elolvassák. Hiszen kérdéseik: „Politikai húzás, vagy jogos kárpótlás? Ilyen megközelítésben persze az is kérdés lehet, mi a jogos, és mi a kárpótlás?” Az első kérdésre a következő a válaszunk (a kérdés minősítésétől eltekintve): Aki a rendszerváltást „politikai húzásnak" tekinti, ám tekintse annak a vojt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének a rendezését is. De legyen szabad emlékeztetnünk a következőkre: Németh Miklós kormánya és a rendszerváltást megelőző még MSZMP-s országgyűlés által lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról megalkotott 1990. évi IV. törvény már utalt arra, hogy a magyarországi egyházak a hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében. Mi nem találkoztunk olyan véleménnyel, amely ezt akkor mondjuk a Nógrád című MSZMP- s lapban megkérdőjelezte volna. Vagy talán akkor még bíztak, hogy a materialista és ateista világnézet kizárólagosságának elvi alapján álló pártállam az egyházak vagyontárgyainak elkobzásával, szervezeteik jórészének felszámolásával és más hatalmi eszközökkel — folyamatos jogsértést elkövetve — az egyházak hitéleti tevékenységét és társadalmi szerepüket olyan szűk korlátok közé szorította, melyből * Az írás még a törvénytervezet elfogadása előtt és sorozatunk publikálása idején készült. már nem lesznek képesek új életre kelni? A jogállamiságot megállapító Magyar Köztársaságban az egyházak ismét szabadon, korlátozás nélkül betölthetik társadalmi szerepüket, ehhez azonban hiányoznak anyagi eszközeik. Jogos-e az elkövetett súlyos jogsértések orvoslása? Igen, jogos. Mi a kárpótlás? Az, hogy az egyházak volt tulajdonaiknak csak töredékét kérik és kapják vissza! Tényleges tevékenységük szerint szükséges mértékben és időben, figyelembe véve az állami, a helyi önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen tárgyi feltételeket és az állami költségvetésből az ingatlanátadásra juttatott pénzügyi fedezetet. (A törvényjavaslat 2. paragrafus). A nyilatkozók számos aggodalmuk megfogalmazását megtakaríthatták volna, ha elolvassák a törvénytervezetet. De így is hasznosnak tartjuk az eszmecserét. Csak egyetérteni tudunk dr. Novák László (SZDSZ) megállapításaival: „Az elmúlt negyven év során számtalan megaláztatás érte a vallásos embereket... Az elnyomás és megalázás persze nem lehet ok az elégtételre...” Ezért fogadjuk el, hogy rabszolga-felügyelőink, most is jelentős társadalmi, gazdasági pontokat bírnak megyénkben is. Kovács János (MSZMP) szerint: „A munkáspárt egyetért az egyházak működésével, a szabad vallásgyakorlás hívei vagyunk.” Támogatjuk azt a törekvést, hogy az egyházaknak biztosítsuk azokat az anyagi eszközöket, amelyek szükségesek működőképességánkhöz...” Kérdés: „Tehát adjuk vissza az egyházi vagyont”: Válasz: „Erről szó sincs, ez ellen a legmesszemenőkig tiltakozik pártunk.” Bárány Menyhért (MDF): „Úgy tűnik, most országosan is sok a pletykaszintű szóbeszéd a vállalással és az egyházzal kapcsolatosan.” Nekünk is úgy tűnik, és a médiáknak ezt eloszlatni lenne hivatala, és nem gerjeszteni. ..A Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Koordinációs Tanácsa elfogadhatatlannak tartja és elutasítja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésének jelenlegi tervét, melyet ösz- szességében konzervatívnak, társadalom- és haladásellenesnek tart.” Kommentár nélkül, csak tényként jegyezzük meg, hogy megyénkből egyetlen képviselőjük sem került be a szabadon választott országgyűlésbe, így nincs a hét megyei képviselő között, aki álláspontjukat képviselje. Tóth Bertalan (MSZDP): „A vallásosság legyen mindenkinek magánügye.” A zsidó-keresztény felfogás az embert közösségi lénynek tekinti. A vallás tehát nem magánügy! Aki a hívő embereket s bárminemű képviseletüket önmaguk számára veszélyesnek tekintették és tekintik, értelemszerűen a vallást magánügynek veszik, így megkísérelhetik teljes kizárását a politikából. A kereszténység nem politikai tan, de töretlen hagyománya a világért való felelősség. A keresztény meggyőződés és a társadalmi elköteleződés elválaszthatatlanok. Éppen ezért a világi hívők „semmi módon nem mondhatnak le a politikai életben történő részvételről” — figyelmeztet II. János Pál pápa. Tyekvicska Árpád (FIDESZ) is utal rá: ....az egyházközségek k özösségformáló ereje nagyon jelentős.” Egyetértünk azon megállapításával is, hogy az egyházaknak önmérsékletre van szükségük azzal a megjegyzéssel, hogy ebben példát mutatnak. Szász László (KDNP): „Ha valamit elvesznek valakitől, azt vissza is kell adni jogos tulajdonosának.” Hajnis Imre (KDNP):.,...mindenképpen biztosítani kell az egyházak működési feltételeit úgy. hogy a vallásgyakorláson túl, oktatási, kulturális és egyéb célokat is elláthasson.” Eddig jutott a sorozat, amikor véleményünket megfogalmaztuk. A törvény az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslását tűzte ki célul, és az egyházak tevékenységének tárgyi, anyagi feltételeinek biztosítása érdekében szándékozik rendezni a volt egyházi tulajdonok helyzetét. A kárt nem szenvedett kisegy- házak működésének biztosítása is az országgyűlés feladata, de ezt egy másik törvény segítségével kívánja elérni. •A jogállam (és az egyházak) tudomásul veszi az ateista és a közömbös emberek társadalmi jelenlétét, az általuk képviselt és teremtett értékeket, bánnilyen a társadalom javára történő szerveződésüket, de nem engedheti meg kizárólagosságukat a kultúra, az oktatás, a nevelés, az egészségügy, a szociális szolgáltatások területén. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt Nógrád megyei országgyűlési képviselői (és úgy gondoljuk, hogy az MDF képviselői is)' a törvényjavaslat mellett és az azt jobbá tevő módosító javaslatokat elfogadva fognak szavazni, hiszen erre kaptak megbízást választóiktól. Mi is tudjuk, hogy elégedetlenségre van ok elég, csak nehezen tűrjük, hogy az ország nyomorúságának okozói és haszonélvezői álljanak az elégedetlenség élén, és minden alkalmat felhasználjanak demokratikus törekvéseink elgáncsolására. Herczeg János Juhász Péter Kovács Gábor országgyűlési képviselők Országgyűlési képviselőink véleményének készséggel adtunk helyet (noha közben sorozatunk befejeződött), mert komolyan gondoljuk, hogy nem nélkülözhetjük a kölcsönös.figyelmet. Az alapvető kérdésben — miszerint jogos és szükséges a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése — nincs nézetkülönbség közöttünk, képviselőink azonban félreértettek bennünket. Senkitől sem a törvénytervezet alapos ismeretét igénylő kvázi-parlamenti hozzászólást kértük, s nem hisszük, hogy mi vagy bármelyik hozzászólók szándéka a demokratikus törekvések korlátozása, elgánc- solása lett volna. Csupán annyi történt, hogy egy aktuális, sokakat érdeklő politikai kérdésben — megkeresésünkre — éltek a véleményszabadság lehetőségével. (A szerk.) Házassági évforduló Tíz évvel ezelőtt százmilliók tapadtak a képernyőre, hogy lássák, amikor örök hűséget esküszik egymásnak a brit trónörökös, Charles herceg és az akkor még csaknem ismeretlen fiatal lány. Lady Diana. Azóta nem csak a brit alattvalók zárták a szivükbe a páratlanul elegáns, mégis mindig kedves, közvetlen hercegnőt, hanem világszerte is érdeklődés és rokon- szenv kíséri minden lépését. Most egyre több aggodalom övezi a leendő királyi párt, hiszen immár egészen egyértelműek a pletykák. miszerint csak a kötelező etikett tartja őket együtt a nyilvánosság előtt, valójában ágytól és asztaltól különváltan sőt külön kastélyban él Charles és Diana. A tízéves házassági évforduló — július 29. — közeledtén egyre többen arra tippelnek, hogy megismétlődik az, ami a közelmúltban a botrány határát súrolta: Diana harmincadik születésnapján, Charles nem ült ott az ünnepi asztalnál, mert egy’ templomrestaurálási bizottság ülésén vett részt. A közvélemény Diana pártján van. A londoni lapok már akkor szívtelenséggel vádolták leendő királyukat, amikor az néhány hónapja, a kis William herceg iskolai baleste után mindössze 42 percet töltött fia betegágyánál. Lady Diana viszont egész éjjel a gyermek mellett virrasztóit. Hogyan történik a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezése? Ki a gyermek apja? Britta Winckler: RIVÁLISOK FEHÉR KÖPENYBEN 6. rész — Köszönöm — mondta a főorvos. — Elnézést, vizitet kell tartanom. v — Addig én mit csináljak? — makacskodott a kereskedelmi tanácsos. — Nyugodtan várjon, és holnap jöjjön vissza — válaszolta dr. Keller, röviden elköszönt, és folytatta az útját. Vonakodva, maga elé morogva távolodott von Angern kereskedelmi tanácsos az ellenkező irányba. A vizit már majdnem véget ért, amikor egy nővér kijött az osztályról, és közölte dr. Kellerrel, hogy a professzor éppen most érkezett és várja a szobájában. Dr. Keller a homlokát ráncolta. Ha Rottach professzor kijött Mödlingbe, az rendszerint délután történt. A mai délelőtti megjelenésének tehát valami jelentősége van. Sajátságos érzés fogta el. Úgy érezte, mintha valami elkerülhetetlenül közeledne felé, ami az életútját döntően befolyásolja. Rottach professzor a székéről felemelkedve üdvözölte a főorvost. — Csodálkozik, hogy ilyen szokatlan időben lát itt? — szólt mosolyogva. — Megvan az oka — folytatta most már komolyan —, közölnivalóm van önnel. — Rövidre fogom — mondta a professzor, és tudomására hozta a főorvosnak, hogy felmentését kérte a Szent Anna Kórház igazgató főorvosi állásából. — Holnaptól, vagy holnaputántól valószínűleg új főnök fog itt rendelkezni — fejezte be. — Új igazgató főorvos? — Dr. Kellert elfogta az izgatottság. Nemigen akarta megkockáztatni a következő kérdést, de azután mégis feltette: — Ki? — Ez az egy szó jött csak halkan az ajkára. Rottach professzor finoman elmosolyodott. — Kedves Keller, én magát ajánlottam utódnak — mondta —, és bízom benne, hogy a kuratórium elfogadja az én javaslatomat. Keller doktor másodpercekig nem tudott szóhoz jutni. Lehetséges, hogy legtitkosabb vágya mégiscsak beteljesül? — Köszönöm a közbenjárását, professzor úr — válaszolt uralkodva érzésein — természetesen igazán örülnék. — Mindenesetre nem a legrosszabbak a kilátásai — vélte Rottach professzor, majd órájára pillantott. — Ahogy már említettem, ezt személyesen akartam magával közölni. Hát ennyi. Meleg kézszorítással búcsúzott, és útnak indult. Dr. Keller az előcsarnokig kísérte a professzort. Elvégre utoljára látja eddigi főnökét. A főorvos elgondolkozva ment a nőgyógyászatra, hajtotta a vágy, hogy Barbarával közölje az újságot. Dr. Pötschtől értesült, hogy Fembach kolléganő a beteg- felvételen van. — Ha jól tudom — tette hozzá —, egy fiatal, előrehaladott terhes lány... — Közölje Fernbach doktornővel, hogy ha végzett, szeretnék beszélni vele — kérte a főorvos a fiatal kollégát. Elköszönt és visszaindult a szobájába. Alig várta, hogyan fog a hírre Barbara reagálni... Barbara Fernbach megnyugtató hangon beszélt egy fiatal lánnyal, akit ifjú barátja alig tíz perce hozott be a kórházba. — Semmi probléma — próbálta a reszkető lánnyal megértetni —, teljesen normális szülés lesz. Ma, vagy holnap kerülhet rá a sor. Kérem, készítse - el a felvételi lapot — fordult a nővérhez —, a fiatalember mehet vele máris a gondnokságra. — Tulajdonképpen hogy hívják? — kérdezte az orvosnő a lányt. — Uschi..:, azaz... Ursula Zimmermann. — Kora? — Tizennyolc — hangzott a bizonytalan felelet. A nővér szorgalmasan írta a válaszokat. — Férjezett? — Milyen buta kérdés, döbbent rá rögtön Barbara Fernbach. — Fred és én... mi... mi jegyesek vagyunk — mondta halkan Uschi. — Arról a fiatalemberről beszél, aki idehozta, ugye? — Ijten. — O a gyerek apja? — Igen. Barbara Fembach barátságosan intett Uschinak, és elhagyta a betegfelvételi szobát. Dr. Kel- leihez készült, mert természetesen tudomására jutott, hogy a professzor itt volt, és érdekelte hogy mit akart. Dr. Kellert a szobájában találta. — Mit akart a főnök ilyen szokatlan időpontban? — kérdezte, miután helyet foglalt. — Legyen erős. Barbara — nevetett zavartan dr. Keller —, közölte velem, hogy a Szent Anna Kórház néhány nap múlva új igazgató főorvost kap. Az. orvosnő nagyra nyitotta a szemét. (Folytatjuk) Meg szertném erősíteni, hogy mind a gyermek, mind a társadalom szempontjából az a kívánatos, ha a gyermek házasságban születik és harmonikus családi környezetben, mindkét szülő közös gondozásában nevelkedik fel. Ha mégsem így történik, a gyermek családi jogállásának rendezéséhez különösen fontos érdek fűződik. Ilyen esetekben kerülhet sor a teljes hatályú apai elismerésre, illetve az apaság bírói megállapítására. Az apaság önkéntes vállalásának, — az apai elismerésnek — több módja van. ítélettel a bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilvánítja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Hogyan bizonyítható a perben, hogy ki a gyermek valódi — vér szerinti — apja? A bíróságnak az apaság megállapítása során a lehető legnagyobb fokú bizonyosságra kell törekednie. A bizonyosságot jelentősen felfokozza az orvosszakértői vizsgálatok nagyarányú fejlődése. Jó tudni, hogy az igazságügyi orvostantudomány mai álláspontja szerint 1000 biológiai nem apából 999-nek az apasága kizárható. Megállapíthatja-e a bíróság a férfi apaságát, ha közte és az anya között csupán egyetlen, eseti jellegű nemi érintke'zés történi? Igen. Az apaság bírói megállapítására már egyetlen, minden kétséget kizáró módon bizonyítható nemi érintkezésből is sor kerülhet, ha vannak olyan tények, amelyek a származás egyedisége tekintetében további többletkövetkeztetést engednek. Ilyen például az, hogy ha az anya más férfival a fogamzási időben bizonyíthatóan nem folytatott nemi kapcsolatot, — vagy ha folytatott, a másik férfival szemben kizárt a vércsoportvizsgálat eredménye és antropológiai (embertani) vagy más orvosszakértői vizsgálatok is további többletbizonyítékot nyújtanak a gyermek származása tekintetében. Miként ítéli meg a bíróság azt az esetet, ha az anyával a fogamzási időben több férfi is folytatott nemi kapcsolatot? Ha a gyermek származása több férfitől is egyaránt lehetséges, az apaság bírói megállapítására általában nem kerülhet sor. Mégis előfordulhat, hogy egy nővel — erőszakkal, vagy anélkül — egymást követően mondjuk három férfi közösült és ezek közül a.gyermek orvosi bizonyítékokkal nein származhatott és nincs arra adat. hogy az anya további férfiakkal létesített nemi kapcsolatot. — tagadás ellenére is, megállapítható a harmadik férfi apsága. Hangsúlyozni kell, hogy a bíróságnak ilyenkor is tisztázni kell. hogy a harmadik férfi és az anya között a fogamzási időben valóban volt-e nemi kapcsolat. I)r. Verebélyi —JOGÁSZUNK VÁLASZOL OL VASÚINK KÉRDEZTÉK
