Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
4 iinmn SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 1991. JÚLIUS 27., SZOMBAT Salgótarján és környéke Társadalmi munkában Kazár. Társadalmi munka nélkül nem, vagy csak nehezen megy. így gondolták a községiek, amikor az elmúlt hét közepén helyi összefogással bitumenréteget terítettek a temetőhöz vezető útra. A napokban a Béke úti cigány lakosság jelentős része kitisztította a házak, porták előtt húzódó vízelvezető árkokat. Teljes létszámmal Salgótarján. A Vegyépszer Salgótarjáni Gyára Részvénytársaságnál a fizikai munkásgárdát augusztus végéig tudják folyamatosan foglalkoztatni termelő munkával. Hasonlóképpen teljes munkaidőben látják el feladataikat, az alkalmazottak is. A nem produktív fizikai állományba tartozók közül tíz-tizenöt főt csak részmunkaidőként tudnak foglalkoztatni. A jelenlegi rendelésállomány szerint a fizikai létszám harminc százalékát az év végéig folyamatosan el tudják látni munkával. Kijavított völgyzáró gát Szilaspogony. Mint arról már írtunk: igen rossz állapotba került a községi völgyzáró gát. Az óriási mértékű felgyülemlett iszapréteg elárasztással fenyegetett jó néhány lakóházat. A hét végére az egri vízügyes szakemberek — egyhónapos munkával — elkészültek a megroppant gát helyreállításával. Egyúttal elvégezték a Szilas és Kőalja patakok medrének a kotrását is. ígéretes üzlet a Salgó Cipőnél Salgótarján. A Salgó Ipari Szövetkezet nemrégen dél-koreai, és izraeli partnerekkel alapított kft.t. A közeljövőben magas minőségű sportcipők gyártását tervezik, mintegy ötven ezer párat ebben az esztendőben. Ezzel a gyártási folyamattal a salgótarjáni szövetkezet a három legjobb hazai gyártó cég közé kerülhet. A speciális gépek már úton vannak, s ide szállításuk körülbelül negyvenöt napos ha- jóútba telik. így augusztustól a szövetkezet minden eddig munkanélküli segélyen lévő dolgozója munkába állhat. Elkészült a tanulmány- terv Kishartyán. A Mélyépterv szakemberei a hét közepén készültek el azzal a tanulmánytervvel, amely a község vízvezetékrendszerének és szennyvízhálózatának kiépítési munkálataival foglalkozik. Elképzelések szerint a falu vízvezetékhálózatát 1993- ban, a szennyvízrendszert 1996- ban kezdik el építeni. ( J Kisfaludi Stróbl Zsigmond is modellt ült neki Évtizedes mellőzöttségben A kocsányos tölgy és környéké Középkori udvarház a föld alatt Erről folyik a diskurzus a cigányvölgyi természetvédelmet élvező öreg tölgy alatt. Adorján János egyik alkotása Sóshartyán utolsó házában lakik Adorján János nyugdíjas. Hiába él itt már hét évtizede, mégis kevesen ismerik munkáit, alig tudják róla, hogy szobrász- kodik. Pedig Petőfi mellszobrát ajándékozta az iskolának, és a falu templomában az általa készített feszület áll. — Hogyan jött rá, hogy van tehetsége a szobrászathoz? — A nagybátyám mellett tanultam kőművesinasként. Salgótarjánban dolgoztunk, ott ismertem meg ezt a mesterséget. A kisfiam halála után a síremlékre vésettem a portréját. Aztán gondoltam úgy; hogy ez nekem is menni fog. így kezdtem el először kisebb dolgokat mintázni. — Úgy tudom, hogy kőfaragással is foglalkozik. — Kipróbáltam azt is. Ha betűvésés, vagy más márvánnyal kapcsolatos munka adódik, még most is szívesen megcsinálom. Az Etesen alakult vízműtársulat szervező bizottságának tagjai ezekben a napokban a község hatszáz családjához kopogtatnak be a gazdasági szerveződés lényegét és költségeit ismertető belépési nyilatkozattal. Munkájuk igen fontos, hiszen a társulat létrejöttének egyik legfontosabb feltétele, hogy a megkérdezettek legalább 67 százaléka igent mondjon a tervre. A vezetékes ivóvízrendszer kiépítéséről a községi önkormányzati testület döntött. Költségvetésükből erre a célra 3,6 millió forintot szánnak. Ehhez jönne majd a családonkénti, telÉletem legnagyobb munkája is márványból készül. A feleségem és fiam életnagyságú szobrát pontozóval vésem a kemény anyagba. De több évbe is beletelik, míg elkészül. — Melyik munkájára a legbüszkébb? — Nekem mindegyik egyformán kedves. Inkább azt hiányolom, hogy nem sikerült több kiállításon megmutatni, megismertetni az emberekkel. Bár Kisfaludi Stróbl Zsigmond is dicsérte a kezemet, sőt modellt is ült egy portré erejéig. — Eddig hány szobrot csinált? — A számuk már elérte a százat is. A nagyobb jelentőségűeket elajándékoztam. De munkáim java most is a pincében porosodik. Engem soha nem befolyásoltak a különböző divathóbortok, talán ez is magyarázza a mellőzöttségemet. — dobozy — kenkénti érdekeltségi hozzájárulás, valamint az erre a célra már megígért pályázat után járó kormánytámogatás. A megye több településéhez hasonlóan Etesen is nagy gond az egyre romló vízminőség, s azon a kevés helyen pedig ahol lenne egészséges ivóvíz, ott a kutakban a vízhiány a jellemző. Ezért a csecsemők 1 éves korukig napi két liter Karancs vizet kapnak az önkormányzat költségén. Az őket fenyegető vízhiány miatt a megyei Köjál két éve a falut közegészségügyileg veszélyeztetett településnek nyilvánította. Vizsláson a fejlődés egyik legfontosabb lehetőségeként tekintik a falusi idegenforgalmat. Erről beszél Sándor Tibor a község polgármestere, amikor a Vizslás—Újlak környéki természetvédelmi területen járunk. A természeti ritkaságként számon- tartott, matuzsálemi kort megért kocsányos tölgy úgy őrzi a Ku- tyakaparó csárda és a Cigány völgy környékét mint hűséges katona a végeket. Távolabb a 21-es út mellett útépítő gépek dolgoznak. A természet nyugalma és a munka zaja valahol összefügg egymással. Természetesen a nyugalom is csak viszonylagos. A védett tábla ellenére ittfelejtett betontömbök éktelenkednek. A sima gyep helyett jóval több a dudva, a barátságtalan bozótos. Pedig Sándor Tibor képzeletében errefelé már kirándulók, táborozó gyerekek járnak... — Föltárni és megmutatni értékeinket az erre járó utazó, kiránduló embereknek. LehetőÚjlaki útépítés, amely összefügg az idegenforgalmi elképzelésekkel. leg úgy, hogy ebből mi is gyarapodjunk. De legalább ilyen fontos, hogy megnőtt az építkezési kedv Vizslás-Újlakon. A 21-es fő közlekedési út mentén kedvező helyet jelöltünk ki erre a célra. Ezen a területen tizenhárom családi ház számára van hely. Előközművesített telkekről van szó, amelyeket 150—200 forintos négyzetméteri áron kínálunk. A most folyó útépítés a telkek, illetve a leendő családi házakhoz való eljutást is szolgálja. A közelben húzódó magasfeszültségű vezetéket is áthelyeztetjük. Az épülő út mentén, a már kész lakóházak és a még kialakítás előtt álló telkek ölelésében bozótos terület. Óvatosan elkerülik a nagytestű gépek. — A krónikák szerint itt a föld alatt középkori udvarház romjai rejtőznek. Távolabb tőle szintén középkori templommaradványait takarja a föld. Az idén már nincs lehetőség a terület megkutatására, de jövőre szeretnénk egy „régésztábort” szervezni. Természetesen diákokra gondoltunk, akiket értő szakember irányít. Bíztatást és segítséget kapunk a Nógrádi Történeti Múzeumtól, s a Műemlékvédelmi Felügyelőségtől is. Jó esetben 2—3 éven belül kialakulhat itt egy műemlékegyüttes. Mi bizakodunk. Az is mutatja ezt, hogy a készülő úttal együtt parkolót is építünk, a leendő kirándulók buszainak és kocsijainak. Lehet, hogy egy kicsit „előreszaladunk” a dolgokban, de ez még mindig jobb a Fotó: Gyurkó Péter helybenjárásnál, a tétlen gondolatoknál. Üzlet is, idegenforgalom is a kazári és vizslási összefogással létesített Főkötő Kft: Vannak öregek, szerencsére fiatalok is, akik ismerői és értői a környék népviseletének. Azért alakult, hogy bel- és külföldön eladhassuk az általuk készített pompázatos népviseleti babákat. A mintadarabokról jó véleménnyel van az egyébként igényes zsűri. Végezetül említem meg a vizslási palóc házakat az ófaluban. Tulajdonosaik néhány ezer forintos támogatást kapnak a műemlékvédelmi felügyelőségtől, azért, hogy megőrizzék a porta eredeti hangulatát, egy-egy felújítás során. Úgy vagyunk mi ezekkel az idegenforgalmi tervekkel, mint a jó vevő egy telek, vagy egy rozoga ház. vásárlása esetén.: már látjuk a nem olyan messzi jövőt is. Szabó Gy. Sándor Vízmütársulás Etesen Baktérium-határzár Somoson A büfében nemcsak inni lehet Itt a nyár, nyakunkon a kánikula. Az országhatáron áruk jönnek- mennek, vasúton, kamionokban, kis teherkocsikban. A hő hatására előfordulnak-e fertőzések, a növények ellenőrzése során mire terjed ki a vizsgálatot végzők figyelme? A tapasztalatokat Pol- lák Béla és Bukta János, a Nógrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Növényegészségügyi Határ Kirendeltségének munkatársai összegezték. — A vasúti dolgozóktól tudjuk. hogy visszaesett a teherforgalom. Hozzánk most Németországból és Szlovákiából érkeznek fenyőrönk szállítványok. Minőségileg megfelelőek ugyan, de a német import fenyőknél előfordul, hogy kisebb szuvasodást fedeztünk fel. Ilyenkor el kell rendelnünk a rönkök lekérgezé- sét, majd fertőtlenítését. Szerencsére nincs ilyen gondunk a lengyelektől érkező étkezési burgonyával. Noha rendszeresen vizsgáljuk a beszállított krumplit — igen nagy tételben érkezik — eddig még semmi kifogásolni valót nem találtunk. — Más dolog a virágok vizsgálata. Az utóbbi időben számtalan bt, kft.. rt„ alakul, és azonnal külkereskedelmi jogot kér. Képviselőik vagon-, és kamionszámra hordják be a vágott és cserepes virágokat, főként Lengyelországból. Most ezek növényvédelmi szempontból kifogástalanok. Télen akad gond, amikor szállítás közben egész szárrészek elfagynak, így a kártevők is fokozottan jelentkeznek. Nehéz a helyzetünk, ha a Polónia expressz Somoskőújfalun áll mondjuk tíz percet és több tucat virág, behozatalát kell megvizsgálnunk. Ha nem végzünk, a tulajdonosnak ideiglenes bizonyítványt adunk és a legközelebbi növényvédelmi szakértővel kell megvizsgáltatni északról hozott virágát. — Nógrád megyéből Somoskőújfalun át búza és sörárpa kerül külföldre Pásztóról. A lengyelekhez, a szlovákokhoz és a szovjetekhez szállítanak. Természetesen minden tételt külön vizsgálunk növényegészségügyi szempontból, sőt előtte még a tároló raktárakat is ellenőrizzük. Nógrád megye „nemzeti terméke” a málna és a feketeribizli, — ezeket főként Németországba, Ausztriába és Angliába szállítják — és ilyenkor mi különösen a növényi penész (Botritis) jelenlétét figyeljük. A mostani időszakban, noha csontkeményre fagyott állapotban szállítják ki a bogyós gyümölcsöt, a fertőzések elkerülése érdekében még a csomagolóanyagot is külön vizsgáljuk. Sólymos László „...miért engedheti meg magának Zagyvaróna helyi képviselője, hogy a lakosság ne tudjon kapcsolatot tartani vele. Nincs fogadóórája, nem tudni hol keressük, lakásán-e vagy a kocsmában a rendszeres kártyapartik közben. A falu ügye pedig áll, egy lépést sem tett eddig a fejlődés érdekében! Tisztelettel: egy Nagykert úti és Őrhegy úti nyugdíjas” — Igaz, ami igaz, elég kemény vádak ezek. Mindenesetre, aki akar megtalál, mert nem bújkálok választóim elől — mondja meglepetten Kadlót Vilmos a zagyvarónai körzet képviselője. — Talán, ha tartana rendszeresen fogadóórákat, akkor megelőzhetné a hasonló vádakat. — Lehet, hogy erre lesz szükség! Bár már említettem, hogy fogadóóra nélkül is bárhol rendelkezésre állok választóimnak. A községi büfében nem csak inni lehet, hanem dolgozni, hiszen enyém a vállalkozás. — Az eredménytelenségről? — Sokan úgy vannak, hogy adjad Uram, de mindjárt. Márpedig legtöbb esetben a pénzszűke sok minden jogos igénynek gátat szab. Ennek ellenére ebben a nagy körzetben, hiszen ide tartozik: Rónafalu, Rónabánya, Zagyvaróna és Vízválasztó, eredmények is születtek. Megemlítem a zagyvarónai gázcseretelepet, a buszmegállókban üvegezést. Járdalapfektetést is végeztünk. Nem folytatom ezt az önigazolásnak tűnő felsorolást. Csodák nincsenek. Tisztában kell lenni mindenkinek a lehetőségeinkről. Ezt fogja majd szolgálni egy összehívott falugyűlés. Mindenesetre jó tanácsokat, ötleteket és segítőket örömmel fogadok addig is. — szgys —
