Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-16 / 165. szám
1991. JÚLIUS 16., KEDD unnnzm 5 c SZECSENY ÉS KÖRNYÉKE Iskolai konyhák ÖTLETGAZDA POLGÁRMESTER A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolakonyháját 1982- ben átvette üzemeltetésre a helyi Áfész. A konyhát július elején az üzemeltető visszaadta az iskolának. Nagylóc községben szeptembertől — az addigi szécsényi Áfész által működtetett konyhát — az önkormányzat üzemelteti majd. Hasonló intézkedésre került sor Ludányhalásziban is. Nógrádmegyerben ez év elején vette át az iskola a konyhát. Endrefalván eddig a szécsényi Áfész helyi ebédlőjében étkeztek a napközis gyermekek. Itt is „felmondtak” az iskolának. Az Nógrádsipeken sok minden történt az elmúlt hónapokban. Kezdődött mindez a polgármesteri hivatal rendbehozatalával. A sipekiek örülnek: az elválás után „saját” hivataluk van, nem kell minden csip-csup ügyben Var- sányba átjárni. Szandai László jegyző erről így beszél: — Nem voltunk mi ellentétben Varsánnyal, de az emberekben mégiscsak ott volt a tüske. Ez most megszűnt. Fiatal, lelkes csapat jött össze, akik Balázs János polgármester irányításával intézik a sipekiek ügyeit. Erőpróbát jelentett a vagyonmegosztás, a végleges elszakadás Varsánytól. A tárgyalások békéönkormányzat megvásárolt az iskolával szemben egy épületet, ahol 150 adagos konyhát alakítanak ki. A szükséges felszerelés jelentős részét 400 ezer forint értékben megvásárolták az Áfésztől. Az eredeti tervek szerint az új konyhát a két társközséggel közösen szerették volna létrehozni. Közben Piliny és Szécsényfelfalu önkormányzatai visszavonták szándéknyilatkozatukat. A konyha üzemeltetésére — ahol 47 szociális étkező számára is főznek — vállalkozók részére pályázatot írt ki az önkormányzat. —if— sen folytak, veszekedésre, szőr- szálhasogatásra nem került sor. A jegyző sorolja: — Újabb lépéseken törtük és törjük a fejünket: miként lehetne pezsgőbbé tenni a falu életét, építeni, szépíteni, „gyöngyszemmé” varázsolni ezt a kis Nógrád megyei községet. Sok jó tippet adtak az ittlakók és az önkormányzat tagjai sem tétlenkedtek. Meghatároztuk a „fő csapásirányt”, vagyis fontossági sorrendbe állítottuk az elvégzendő teendőket. Utakat kell felújítani, megoldani a csapadék és a szennyvíz elvezetését. Sürgetős az iskolai oktatás megszervezése, és csak hasznot hozna, ha az idegenforgalmat valamiként sikerül fellendítenünk. Magyargéc csöndesen bújik meg a dombok között. Kicsi a falu, ám az élet itt mozgalmasan zajlik. Ez jórészt az ötletgazda polgármesternek, Szerémi Nándornak köszönhető. A tavalyi választásokon az emberek hetvennégy százaléka voksolt arra, hogy ő legyen a polgármester. — Salgótarjánban dolgoztam hosszú ideig, a feleségemet is idekötötte a munkája. Többször is lehetőségünk nyílt arra. hogy beköltözzünk a megyeszékhelyre, hogy megszabaduljunk az utazgatástól. Amikor végleg döntenünk kellett volna, mindig visszakoztunk. Nem tudtam elszakadni, itthagyni a falut. Ilyen szép helyet még egyet úgysem találnék a megyében. Persze nem volt mindig ilyen mozgalmas az élet Magyargécen sem. Nógrádmegyerhez tartoztak, társközségként. Ez rá is nyomta bélyegét a falu fejlődésére. Először az iskola egy részét vitték át Megyerbe, aztán a tanácsot, végül a termelőszövetkezetet. Még az alsó tagozatos osztályokat is körzetesíteni akarták, arra kényszerítve a kicsiket, hogy buszozgassanak. Ekkor betelt a pohár. Aláírásokat gyűjtöttek. A papírokat elküldték néhány hivatalhoz, ahová csak lehetett. Többek között az illetékes minisztériumba, a megyére, a népfronthoz, a pártbizottságra. Végül is megnyerték a harcot: Gécben maradt az első—negyedik osztály.-— Nem a megyeriekre haraSzerémi Nándor: Itt jó polgármesternek lenni gudtunk, éreztük és tudtuk, hogy ez egy felülről vezényelt tudatos elsorvasztási politika — mondja a polgármester. — Azóta sok víz folyt le a Dunán. Most a szomszéd településsel, vagyis Nógrád- megyerrel az átlagosnál is jobb a kapcsolatunk. Közösek a gondjaink, s alig választ el néhány kilométer egymástól. Miért is kellene haragoskodnunk? Körjegyzőnk van, több rendezyényt is közösen tartunk. Emellett tiszteletben tartjuk a másik fél elképzeléseit. — A közéleti munka sok elfoglaltsággal és felelősséggel jár. — Ez természetes. De ahol az emberek szeretik a falujukat, és vállalnak is érte, ott jó dolog polgármesternek lenni. Nézze meg a templomunkat. Közadakozásból hoztuk rendbe kívülről, belülről. Egyébként úgy osztom be az időmet — mert például méhészkedem is —, hogy mindenre jusson. Tulajdonképpen jó ötletekre, elképzelésekre van szükség,, amire az emberek azt mondják: ez igen, ezt jó lenne megcsinálni. Felújítottuk az óvodát. Augusztus 20-án adjuk át a tornaszobával, tanteremmel, szertárral, tanárival kibővült általános iskolát. — A községben sok a cigány- család. Ok azok, akik az elsők között veszítették el munkájukat. Sokan élnek segélyből. Velük milyen a kapcsolatuk? — Nyolc családnak adtunk földet, azzal a kikötéssel, hogy rendesen meg kell művelniük. Hogy ez mit jelent, mindenki tudja. Több, mint munkaterápia. Azt is megígértem, hogy aki a legtöbb termést takarítja be, gondozott a földje, az a polgár- mesteri hivataltól az őszre ajándékba kap egy disznót. Ez is hatott. — Honnan volt a föld? — Évekig parlagon hevert. Senkinek sem kellett. Most kettős a haszon: egyrészt művelik, másrészt elfoglaltságot jelent és egyben anyagi hasznot is — az említett családoknak. A polgármester mindig kedden tart fogadóórát. Az időpontot kevesen tartják be. Az utcán is megállítják egy-egy szóra. Ebből sokszor hosszabb beszélgetés lesz. De egy polgármester tudjon sokat a falujáról. Sz. F. Az önállóság szárnyakat adott Kiránduló diákok A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felső tagozatosai szinte kivétel nélkül országjáró kirándulásokon, vagy táborozásokon vesznek részt a nyáron. Az ötödikesek egyik osztálya Pácinban töltött négy napot, miközben megismerkedtek a Hegyalja nevezetességeivel. Egy osztály Verőcemaroson táborozott, a harmadik társaság pedig Jászá- rokszálláson pihent. Nem „tétlenkedtek” a hatodikosok sem. Egyik osztály Egerbe rándult ki, a másik három napon keresztül a Dunántúlt járta, egy osztály tanulói pedig Ausztriában a nevezetes Szafari Parkkal ismerkedtek. A hetedikesek Verőcemarost és Diósjenőt keresték fel. A nyolcadikosok sem maradtak le, akik az általános iskolától szép kirándulásokkal búcsúztak. Ok Mezőkövesdet, Diósjenőt és a rárósi tábort választották. Nem magányos a sorompókezelő Ludányhalásziban a község közepén található a harminchármas számú vasúti őrház. Ipolytamóc és Balassagyarmat között ingáznak itt a vonatok, igaz a kis házikónál nem is állnak meg, csak az állomáson. Mester Lajosné sorompókezelő vigyázza itt a rendet, a teher- és személyvonatok áthaladását. Karancsságról jár ide naponta. — A tűzhelygyárban dolgoztam sokáig Tarján- ban — mondja. — Letelt a gyes, itt Ludányban szabaddá vált ez az állás, jöttem is rögvest. Hamar megtanultam a rámbízott feladatokat. — Először a hosszabb szolgálat volt furcsa. Amikor nappalos vagyok, reggel hattól, este hatig ügyelek. Az éjszakás műszakom este hattól reggel hétig tart. Fizikailag nem megterhelő a dolog. Inkább abban fárad ki az ember, hogy állandóan figyelni kell: itt tévedni egyszer sem lehet. — Nagy a forgalom? — Kilenc személyvonat halad át itt naponta, mellette pedig a tehervonatok. Az utasok száma változó: néha alig néhány embert visz a vonat, néha meg zsúfolt. Főleg akkor, ha a rárósi táborba gyerekcsoportok érkeznek. Közben eldöcög előttünk egy Ipolytamócról jövő vonat. Mestemé fogja a telefonkagylót: — Zolika! A 33554-es elhaladt, minden rendben. Egy kérdés még ide kívánkozik: — A sorompókezelő nem magányos a szolgálat hosszú órái alatt? — Van egy kis rádióm azt hallgatom. Ha van időm, olvasgatok és természetesen várom a vonatokat. A sorompóör legfontosabb tennivalója, hogy biztosítsa a vonatok közlekedésének zavartalanságát. fotó: Rigó NOGRADSZAKALI GOMBÁZÓ Oláh Ernő biztos mestersége a gombázás Gombaátvétel — hirdeti a tábla Nógrádszakálban az egyik házon. Az udvaron a „főnök”, Oláh Ernő sürög-forog. Figyeli a kiterített gombaszeleteket, mert tudja: hamarosan jön a rimóci gombaátvevő. — Mióta gombázik? — Amióta megtanultam járni. Senki sem tudná fejben tartani, hány kilót szedtem össze életemben. Egyszer találtam egy olyan tinórut, ami több mint egy kilót nyomott. Igen szép példány volt. Oláh Ernő húsz évet húzott le kubikusként. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Azóta legfőbb elfoglaltsága a gombaszedés. Besegítenek a családtagok is. Mindez „komoly erőt” képvisel, hiszen hét gyereke, huszonöt unokája és öt dédunokája van. — Gondolhatja, ha összejön a család, kell néhány asztal, meg szék — mondja. — Télen, az ünnepekre két disznót is levágunk, hogy elég legyen. A gombázás jó üzlet. Szezonban hetente megkeresek ezzel pár ezret. Igaz, a hajnali négy óra már az erdőben talál. Szécsény és környéke Ha kedd, akkor... Szécsény. A városi önkormányzat ma délután egy órakor kezdődő nyilvános ülését az ipartestület székházában tartja. Bakos László az ipartestület elnöke tájékoztatja az önkormányzatot a szervezet tevékenységéről. Ezt követően Fasching Károlyné ad áttekintést a Krúdy Gyula nevét viselő városi könyvtár munkájáról. Az önkormányzati testület megismerkedik a híradástechnikai és erősáramú berendezéseket javító gmk. tevékenységével, majd Dr. Percze Ágnes jegyző terjeszti elő azt a rendelettervezetet, amely a vásár- éspiactartást szabályozza. Ezen az ülésen nevezi ki az önkormányzat az összevont óvoda és bölcsőde vezetőjét és a művelődési és ifjúsági centrum igazgatóját. Épül a rendelő Mihálygerge. A községben a legfontosabb teendők közé sorolják a fogorvosi rendelő építését. Szeptemberben a tervek szerint megkezdődik a rendelés. Amennyiben Egyházasgerge, Litke és Ipolytamóc is csatlakozik az elgondoláshoz, körzeti fogorvosi rendelőként működik majd. Addig is Salgótarjánból jár ki egy fogorvos,- aki heti négy órában rendel két alkalommal az ősztől Mihálygergén. Pályázaton nyertek Litke. Kedvelt klub a községben a nyugdíjasoké. Mintegy harmincöt állandó tagja van, akik most nyáron is rendszeresen találkoznak. Legközelebb július 20-án mennek kirándulni Hevesre, de ellátogatnak Szentkútra is. A klub nemrégiben az Egészséges Nemzetért Alapítvány pályázatán harmincötezer forintot nyert. Az összeget egészségügyi előadás-sorozat tartására költik. Megszűnt a társbérlet Piliny. A községben az elmúlt héten adták át a posta épületét. A községben így megszűnt a postaönkormányzat eddigi társbérlete. A polgármesteri hivatal eddig igen mostoha körülmények között, egyetlen helyiségben dolgozott. Most a posta költözködését követően tataroznak a régi postahivatalban, majd ennek végeztével ide helyezi át székhelyét az önkormányzat.
