Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
1991. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Százezret ígér a Phralipe 150 éves a TIT II jó vállalkozások haszna Orla Higgins (képünkön jobbra áll) angolnyelv-tanfolyamot tart Salgótarjánban, a TIT- székházban. Fotó: R. Tóth Sándor Nagylóc. Rácz Ernő helyi lakos élete gyökeres fordulatot vett az utóbbi hónapokban. Az előzmények a Phra- lipe Független Cigányszervezet helyi csoportjának megalakulásáig, a múlt év novembeiéig nyúlnak visz- sza. Hárman jelentkeztek ügyvezető titkárnak, ő — engedve a rábeszélésnek — negyedik jelöltként indult a választáson. A többség neki szavazott bizalmat. Rácz Ernő nem sokkal ezután gyári mukásból munkanélküli lett. Családos ember lévén — most várják a harmadik gyereküket — nem sokáig tűrte a kényszerű tétlenséget, felcsapott kisvállalkozónak: palackozott italokat árul. Közben a községi önkormányzattal karöltve a Phralipe dolgait is futtatja. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a falu vezetőivel, így, mint a szociális és köz- művelődési, illetve a településfejlesztési bizottság tagja, javaslataival segíti az (Folytatás az 1. oldalról) terem falára. Az ellenőrző személy látta a minisztériumi pecsétet, nem is nagyon foglalkozott tovább az ügygyei. Automatamalfia — Rájár a rúd mostanában a szerencselovagokra. — Ideje is. Tisztességesen is lehet pénzt keresni, de aki így próbálkozik az a maga baját keresi. Ez a nyerőautomata-forma kimeríti a Btk. 267-es paragrafusának azt a tényét, miszerint ez a tiltott szerencsejáték vétsége. Ezért döntöttem úgy, hogy saját hatáskörömben — élve törvényadta kapitányságvezetői jogaimmal — gátat vetek ennek az igen jól jövedelmező üzletágnak. Ehhez azonban tudni kell, hogy igen szövevényes ezeknek az automatáknak a külön kis világa. Sokszor maga az üzemeltető, vagy bérlő sem tudja, kié az a gép, amelyik a vendéglőjében, presszóiában nyeli a pénzt. Különféle budapesti kft.-k, és egyéb társaságok jelentkeznek, valamiféle szerződést kötnek — legyen mégis valami forma — és legtöbb esetben csak simán százalékra fizetnek. Nem egy alkalommal kiderült, hogy az a kft., amelyik a szerződést kötötte, nem is létezik. Ilyenkor megkeressük a vámosokat, kiderítjük, kinél van a gép származási önkormányzat munkáját. Kik kaphatnak rendszeres nevelési segélyt? A Phralipe tagjait ez a kérdés igencsak foglalkoztatja. Kérésükre a polgármesteri hivatal jegyzője egyik összejövetelükön ehre is választ adott. Mi legyen a több mint száz — többségükben cigány — helybeli munkanélkülivel? Egyik megoldásként a közhasznú munka elindítását kezdeményezték, s meg is szervezték. így a napokban nyolc állástalan kezdte meg a közterületek rendezését. Másik lehetőség a községben létrejött szerszámkészítő és fémmegmunkáló kft. állásajánlata: húsz munka- nélküli helyezkedhet el itt. amennyiben a Phralipe százezer forinttal hozzájárul a kft. induló alaptőkéjéhez. Ezt az összeget az országos cigányszervezethez benyújtott pályázat útján kívánja megszerezni a helyi csoport. (mihalik) papírja, és lehet, hogy pont az üzemeltető a tulaj, a szerződés csak fal. Derült égből razzia — És ekkor, mint derült égből, jött a razzia. — Igen, elhatároztam, hogy munkatársaimmal végigjárjuk Szécsény és környékének szórakozóhelyeit. Ifi nyerőautomatát foglaltunk le — helyszínen hagyással —, leragasztottuk a bedobónyílást, és lepecsételtük. Ha valaki ezt megsérti, azt a személyt zártörés bűncselekményével adhatjuk át az ügyészségnek. — Nem szivárgott ki semmi a razziáról, annak elindítása előtt? — Nem szivároghatott, mert a legközvetlenebb munkatársaimnak is csak az esti eligazítás előtt pár perccel mondtam el, mit csinálunk. Olyan persze akadt, hogy szabadnapja volt annak a helynek, ahol ilyen automata működött, de ment a füles, és ő gyorsan elvitte. Ám nem ez volt a jellemző. — Milyen büntetésre számíthatnak az üzemeltetők? — A megyei főügyésztől jogi minősítési állásfoglalást kértem, ez folyamatban van, de ezzel párhuzamosan — mivel a tulajdonosok egy része most még nem ismert — ismeretlen tettesek ellen folytatjuk az eljárást, illetve kilétük nyomozását. Sólymos László A nemzeti tudományosság kialakulásának és fejlődésének története szempontjából is jeles dátum a mai. A tudományos ismeretterjesztés Magyarországon ma 150 éves. Természetesen, nem előzmények nélkül, hiszen a tudományok, a közműveltség terjesztésének eszméje hazánkban a tizennyolcadik századig nyúlik vissza, a Bugát Pál által kezdeményezett Természettudományi Társulat megalakítását jelentő okmányt 1841. június 13-án írták alá. A természettudományos, későbbiekben a hozzá csatlakozó társadalomtudományos ismeretterjesztés sorsának alakulása a magyar művelődéstörténet szerves része, jelentőségét minden történelmi korszakban fölismerték a gazdasági és a politikai hatalom irányítói, s céljaiknak megfelelően hatékony támogatásban részesítették. Dr. Vígh Károly megjegyzése szerint: „A Természettudományi Társulat 1920 és 1944 között folyamatosan részt vállalt a magyar köz- művelődésben, majd 1945 után is kivette a részét a kulturális tevékenységben. Nevezetes dátumnak tekinthetjük 1953. április 29-ét, amikor is megalakult az egységes Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amely a mai nevét az 1958-as közgyűlésen kapta." (A Társadalomtudományi Társaságot az ellenforradalmi rendszer fölszámolta, hiszen tagjai a polgári demokratikus forradalomban, illetve a Tanács- köztársaságban kitüntető szerepet játszottak. Így ennek újjáélesztésére csak a második világháború után került sor.) A Rákosi- és a Kádár-korszak tudományos ismeretterjesztése szintén magán viselte a mindenkori hivatalos kultúrpolitikából következő ellentmondásokat, mindazonáltal különösen az utóbbi évtizedekben a magyar értelmiség színejava vállalt hatékony szerepet benne, így az a közművelődési rendszer pótolhatatlan részévé vált. Belső fejlődését korántsem csupán a politika, hanem mindenekelőtt a gazdasági, a társadalmi életben bekövetkezett változások, nem utolsósorban az elektronikai kultúra, az új médiák megjelenése is befolyásolta. A tudományos ismeretterjesztés másfél évszázados története során jelentős változások következtek be a tevékenység anyagi támogatásában is. Ezt az eltelt negyven évben az állam vállalta magára. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) most e tekintetben is korszakváltást él át. Nem először a történelemben. * Ügy tetszik, ezt a folyamatos korszakváltást a TIT Nógrádban szerencsésen vészeli át, ellentétben például a közművelődés más föltételekkel bíró hálózataival. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezete 1990-ben átalakult, azóta a TIT Nógrád Megyei Egyesülete néven működik. Mit jelent ez? — Mindenekelőtt azt, hogy önálló jogi személy lettünk — mondja Horváth József, az egyesület ügyvezető igazgatója. — Múlt évtől tehát nincs központ, ahonnan meghatároznák a dolgainkat. Van egy szűk körű, értelmiségiekből álló elnökség, helyi emberekből, akik pontosan fölmérik a mindenkori igényeket, s képesek úgy irányítani a tevékenységet, hogy ezek kielégítésének eleget tudjunk tenni. Egyévi költségvetésünk körülbelül 23 millió forint. Ehhez az állam ad egymilliót, az adónk 3—4 millió forint körül mozog. Az állami szerepvállalás tehát jelképes, és visszavonulóban van. Ez azt is jelenti, hogy éves kiadásait csaknem teljes egészében az egyesület saját maga fedezt, azaz vállalkozik. — Említene vállalkozásaik közül néhányat a példa kedvéért? — Tevékenységünk jelentős része kulturális és egyéb vállalkozás, ezért valóban csak néhány példát említek, például a fordítóirodát, a környezetvédelmi és a műszaki szolgálatot, a tanulmánytervek készítését, s még hosszan sorolhatnám, A lényeg: saját szellemi kapacitásunkat visszük a vállalkozásainkba, ami nem kevés, hiszen jelenleg mintegy ezer értelmiségi tartozik hozzánk. Magát, a tárgyi tőkéhez tartozó épületünket is hasznosítjuk, a földszintet kiadtuk az Információs Technikai Vállalatnak, az első és a második emeleten vannak az előadótermek. és helyet adunk egy kft.-nek is. A vállalkozásokból származó profitot forgatjuk vissza a non- profit-tevékenységbe, azaz a haszonból finanszírozzuk a klasszikus ismeretterjesztő tevékenységet, például a gyermekek körében végzendő ismeretterjesztést, a tehetséggondozást, az előadói konferenciákat, a magyar nyelv hetét, a csillagászatot stb. Idegennvelv-tanfolya- maink, vagy a munkanélküliek átképzésében játszott szerepünk, a tizenéves fiatalok szakoktatása ugyancsak növekvő jelentőségű napjainkban. A TIT Nógrád Megyei Egyesületének kulturális és egyéb vállalkozásai az egész országban példaértékűek. Igaz, e szellem már a nyolcvanas években bontakozni kezdett e körben. A probléma az volt, hogy a jogszabály rendszerint elmaradt a vállalkozásoktól. Az idő azonban az egyesületet igazolta. Nevezték őket kufá- roknak is, akik kiárusítják javaikkal együtt a kultúrát. Mára bebizonyosodott, a kultúra érdekében vállalkozó jó kufárkodás ez. T. E. Olvasókör és könyvtár Salgótarján. A KDNP salgótarjáni szervezete olvasókör és könyvtár alapítását határozta el. Az ezekhez szükséges anyagiak megteremtéséhez kéri az adományozók segítségét, akik a KDNP irodáját kereshetik fel felajánlásaikkal. D közterületek használatáról Bátonyterenye. Mivel ez idáig nem szabályozták a településen a közterületek használatát, ezért a polgár- mesteri hivatal megalkotta és a képviselő-testület a legutóbbi ülésén megtárgyalta a rendelettervezetet. A vitában több módosító javaslat is elhangzott, s így végleges döntés a következő, június 20-i ülésen várható. Nagycsaládnsnk találkozója Bátonyterenye. A nagycsaládosok találkozóját rendezi meg június 13-án, ma délután 4 órai kezdettel Kisterenyén, a Zrínyi Üti Általános Iskola könyvtárában a Társadalmi Egyesülések Szövetségének helyi szervezete. Miközben a gyermekek szórakoztató játékdélutánon vesznek részt, azalatt a szülők pedagógiai fórumon —, amelyen orvos, pszichológus és gyámügyes vesz részt — választ kaphatnak nevelési gondjaikra. Szoboravatás Balassagyarmat. A 217. Számú Szondi György Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola szoboravató ünnepséget rendez június 14-én, 9 órakor az intézményben. Az eseményen felavatják az iskola névadóját ábrázoló portrét, amely Párkányi Péter alkotása. Allatés kirakodóvásár Terény. Június 16-án országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a községben. Az érdeklődők a falu központjában erre a célra kialakított vásárteret keressék. Nem nyerők a szécsényi nyerők Fenekeznek Szécsény. A „Petőfi” Horgászegyesület horgászversenyt rendez június 15-én a szécsényi tónál. A nemrégiben történt haltelepítés jó fogást, a program pedig jó szórakozást ígér a résztvevőknek. A versenyzők reggel 6 órától fél 7-ig gyülekezhetnek a horgásztanyánál, s 7 órától kezdetét veszi a vízi óriásokért folytatott küzdelem. Két kategóriában mérhetik ösz- sze erejüket a horgászok, a keszegezők és a fenekezők kelnek bírókra, illetve horogra. Az első hat helyezett díjazásban részesül, s a verseny után az egyesület megvendégeli a sporttársakat. Minden horgász vihet magával vendéget is, részükre 100 forint befizetése ellenében ebédet biztosítanak A megszokott vizsgaidőszaktól eltérően, az idén már a vakáció előtt egy héttel elkezdődtek a végzős tanulók szóbeü /-»ttségi vizsgái megyénk gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban. Felvételeink a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola pénzügyi tagozatos osztályában készültek, ahol huszonhatan adtak bizonyságot szakmai érettségükről. — Fotó: Rigó Tibor —
