Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
4 IIEFUZ-J LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK fűm %nMl Ollókezű Edward Az egyházak szerepe Jó szándékkal fogadjuk el a mese kiindulópontját: egy zseniális feltaláló megtervezte, megalkotta Edwardot, az ollókezűt, a teljesen humanizált gépembert, akinek szíve, agya, bátorsága, férfiassága mind a helyén van, de kezei helyén ollószerű, éles vasak éktelenkednek... A feltaláló mesebeli kastélya, a maga romantikus-misztikus titkaival messze fönn az amerikai kisváros fölött tomyosodik, magánya, fenyegető egyedisége garantálná, hogy Edward sose találkozzon emberekkel... Az alkotómunkát befejezendő a feltaláló már éppen emberi kézre cserélné ki Edward ollóit, amikor meghal, s ott marad a fiú a kastéllyal, kastélykerttel, a nyírni való bokrokkal, cserjékkel költői magányban... Mígnem egy szép napon egy tipikus elővárosi család, tipikus asszonya ügynöki szerepkörében be nem kopogtat a kastélyba, s át nem emeli a rokonszenves fiút saját családja körébe. Jóindulattal fogadjuk el a mese bonyodalmát is, hogy tudniillik egy éterien tiszta erkölcsű, naiv érzelmű, költői lelkületű fiú konfliktusok sorozatába fog majd keveredni a kisvároska hétköznapiságával, kisszerűségével, értetlenségével, noha eleinte a kertek cserjéiből, a hölgyek hajából itt, most is látomásos műalkotásokat varázsol, s ezzel mindenki rokonszen- vét elnyeri. Legyünk jóindula- túak még abban is, hogy a jótevő háziasszony széplányába törvényszerűen beleszeret Edward, s a kislány pedig kezdeti, érthető idegenkedés után egyre inkább rokonszenvébe fogadja az ollókezű fiút, akinek népszerűsége lenyűgöző. Eddig rendben is volna, rendben is lenne a dolog egy költői szándékú fijmben, egy drámai fantáziálásban, égy különös modem mesében. A jóindulatunk ott ér véget, mikor Kim, a szép szőke lány partnere által, a rámenős Jim által szerelmi háromszög formálódik, bonyolódik. Szóval: Edward szereti Kimet, de érzelmei egyoldalúak, majdnem reménytelenek. Kim szereti Jimet, aki partnere, szerelme, de egyre jobban kiteljesednek érzelmei Edward iránt is. Jim a maga önző módján szereti Kimet, és természetes kizárólagos birtoklása érdekében pokolba kívánja az új családtagot, a betolakodó, ollókezű Edwardot... No mármost: ami dramaturgiai lelemény, rutincselekmény rárakódik erre a helyzetre, az olyan csapnivalóan lapos, élettelen konstrukció, hogy az egész film költői meséje belerokkan. Jim barátaival és Edward ügyes ollóival saját apja széfjében akar orvoslást találni anyagi gondjaira, s mivel Edward gyanútlan, az érkező rendőrség zsákmánya egyedül ő lesz. A cserben hagyott áldozat, a jóhiszeműség áldozata. Edward természetesen Kim érdekében hallgat, így a korábbi dédelgetői bűnözőnek kijáró érzelmekkel kezelik, olyannyira, hogy a fiúnak vissza kell menekülnie a kastély magányába, mígnem a nagy leszámolás pillanata is elérkezik. Edward Kim védelmében halálosan megsebzi a korábbi udvarlót... Kim, hogy Edwardot mentse, a lincshangu- latban dühöngő kisváros előtt halottnak hazudja mindkét fiút... Ollókezű Edward érdekesnek ígérkező meséje, a kommersz filmdramaturgia áldozata lesz: banalitások hálójában fullad meg az erkölcsi tisztaság, a reménytelen, szép szerelem... A film íróinak, rendezőinek nem sikerült amerikai módon népszerűvé díszíteni a költői mesét: a rendőrautók, üldözések, ollókézzel kinyitott zárak nem kotyvaszthatok egybe a romantikus lírával. Ilyen módon nem is nagyon izgalmas a mese végső titka: Edward most is ott nyirbálja a bokrokat, valahol a kastélykertben... Erdős István Drámai fantáziálás Forgatókönyv: Tim Burton, Caroline Thompson Operatőr: Stefan Czapsky Zene: Danny Elfman Főszereplők: Johnny Depp. Winona Ryder, Dianne Wiest Rendezte: Tim Burton Amerikai szinkronizált Forgalmazza: MOKÉP az erkölcsi újjászületésben [Herczeg János (KDNP) megyénk országgyűlési képviselőjének a tavaszi ülésszak 34. ülésnapján 1991. június 5-én elhangzott hozzászólásából az alábbiakban közlünk kivonatot.] Gonddal, bajjal, sok problémával terhelt képviselői küldetésünk során jelentős állomáshoz érkeztünk. Számtalanszor elmondtuk már, hogy országunk gazdaságilag a sír szélén áll, csődbe jutott. Állítom, és mindnyájan tudjuk, hogy ennél is nagyobb problémánk, hogy országunk gazdasági csődbe jutása mellett erkölcsileg is csődbe jutott. Nem kell, hogy különösebben utaljak a bűnözés, az italozás növekedő számára, ugyanis tudjuk mindannyian. Ehhez az erkölcsi újjászületéshez, országunk újjáépítéséhez feltétlenül szükségünk van az egyházak munkájára. Elképzelhetetlen lenne az ő munkájuk nélkül. Gazdasági életünk újjáépítéséhez, helyreállításához első lépéseinket már megtettük vagy most tesszük. Szomorú szívvel állapítom meg, ezért bocsássák meg nekem, hogy egy évvel a rendszerváltás után a magyar paraszt még mindig nem tudta rátenni a lábát a saját földjére. Szomorú dolog, de reméljük, hogy ez a gazdasági eljárásunk pár éven belül megtörténik. Ellenben a nagyobb válság az erkölcsi válság. Ezt nem tudjuk 1—2 év alatt, 3 év alatt sem rendbe hozni, ehhez egy új generáció, egy egész nemzedék kell. Ennek a nemzedéknek a felneveléséhez, és általában a gondolkodás, az erkölcsi felfogás átformálásához az egyházak segítsége kell... Az egyházak munkába való állításához ez a törvényjavaslat megtette az első lépést. Ám én állítom, hogy ahhoz, hogy az egyházakat munkába állítsuk, az egyházak apostoli küldetéseiket betölthessék, nem elég az épületek visszaadása, nem elég az intézmények visszaadása! Az épületeket, az intézményeket embereknek kell működtetniük. Tehát az emberekről is gondoskodni kell, akik üzemeltetik az épületeket, szeretetotthonokat, a kórházakat, az iskolákat... Volt már egy módosító javaslatom a privatizációs törvény kapcsán, hogy az egyházaktól elvett földingatlanokat is adjuk vissza az egyházaknak, mert ezek létalapot jelentettek az egyházak működéséhez. Gondolom, hogy most sokan fölszisszennek ebben a Házban is, hogy megint a földekhez lyukadunk ki. Kérem tisztelettel, senkinek a gondolkodásába ne jelenjenek meg a latifundiumok, ne jelenjenek meg az ezer holdak. Erről szó sincs. Ezt már 1945-ben megszüntettük és soha többet nincs az egyházakban egy személy sem, aki ezt visszakívánná. Ellenben jelenjenek meg azok a pár hold földek, amelyek ott voltak az egyházközségek tulajdonában. Azok a 30— 40—50 hold földek, amik létalapot jelentettek az egyházközségek működéséhez... Nógrád megyében volt úgynevezett párbér. A papnak, a kántornak, a harangozónak a fizetése volt... gabona elcsépelése után körbement a szekér a falun. A plébános kapott körülbelül 48 kiló búzát — egy kiló mennyiséget —, felét kapta ennek a kántor és annak a felét a harangozó. Ez volt az ő járandóságuk egy évre. Szépen körbementek a községen és összeszedték. Igen ám, de ez még kevés lett volna a megélhetéshez, mert a megélhetési alapjuk tulajdonképpen a használati föld volt minden községben... Amikor az egyházak munkába állítása során mi földről beszéltünk, az egyházak vagyonának visszaállítása során, kérem, a gondolatukban ez a föld jelenjen meg, amely létalapot biztosít a helyi kántornak, harangozóknak, papoknak. Erről volt szó. A kárpótlási törvény koncepciójába az én javaslatom, indítványom nem fért bele. Szeretném, ha ide beleférne. Most ismét beterjesztettem ezt a módosító javaslatot. Aggódom, hogy talán nem gondolják kellően át, és ebből is kimarad, de remélem nem így lesz...Tájékoztatásképpen megkérdeztem ebben az ügyben 13 plébánost és nagytiszteletű urat, hogyan vélekednek erről a kérdésről vidéken, Nógrádban. A 13- ból egy mondta azt, nem tudja, hogyan lesz ez, hogyan tudná ő a földet művelni, majd rábízza magát a felettes hatóságaira. A 13-ból kettő volt, aki azt mondta; természetesen ez az egyházak jogos tulajdona volt, kérjük vissza, hogy majd hogyan üzemeltetjük, hogyan gazdálkodunk rajta, az a mi dolgunk lesz. Tíz volt az, amelyik azt mondta, igenis kell, mert ez az egyházak tulajdona volt, de nem kell az egész, mert a funkcionalitás elve alapján csak a megélhetésük biztosítására szolgáló föld kell! Az előbbiekben megkérdezett 13 plébános és nagytiszteletű úr közül 5 volt az, amelyik nem is önmagára gondolt azonnal, hanem azt mondta, hogy nagyszerű, mert az önkormányzatok sem lesznek olyan anyagi helyzetben, hogy tökéletesen tudják üzemeltetni, s fenn tudják tartani az iskolákat. A megkérdezett 13 közül 5 máris az iskolákra gondolt, ezek felszerelésének a pótlására s működtetésére, nem is önmaguk fenntartására, hanem az apostoli küldetésre... Hogy ezt biztosíthassuk, ehhez feltétlenül be kell kerülni ennek a módosító javaslatnak ebbe a törvénytervezetébe... Ne csak az épületet adjuk vissza az egyházaknak, az önmagában kevés! Az egyházaknak működniük kell, mert különben nem tettünk semmit, ha nem tudnak működni az egyházak. Az egyházakat működtető, fenntartó, egyházi funkciót betöltő emberek is hús-vérből való emberek, akiknek élniük kell. Szervesen hozzátartozik a kérdés megoldásához, hogy ezeknek az embereknek a létalapját biztosítanunk kell, mert különben nem tettünk meg mindent ezért a dologért. Hogy ezt biztosíthassuk, ez a mi lelkiismereti feladatunk, küldetésünk. Herczeg János Krúdy Gyula A kéz könyve Tény ér jóslás KOSTÁNKBÓL Mikor lesz a Mázsás útból Dekás utca? 4. rész . Mit kell vizsgálat alá venni a kézen? Az ujjak Az ujjak alakja: hosszú ujjak, amelyek a kézfőnél valamivel hosszabbak, a nőknél állhatatlan- ság jelei; míg férfiaknál kényességre és változékonyságra mutatnak. A hosszú ujjak jelzik, hogy tulajdonosuk kicsinyes, aprólékos, önző, hamar megváltoztatja véleményét, gyorsan felejt, rövidesen megvigasztalódik, és új szórakozások után lát. Mint egy könyvecske írja: „Az ilyen ujjakkal bíró nő vagy férfi érzelmeit képes egy rosszul szabott kabát vagy szoknya, egy letaposott cipősarok megváltoztatni.” Igen hosszú ujjuk van a beteges szenvedélyű embereknek. Morfinisták, iszákosak, titkos gyönyörök hajszolói hosszú ujjai köny- nyen hátrahajlíthatók is. A rövidlátók és magányos lelkűek ujjai ugyancsak igen ruganyosak. Ebben a társaságban még feltalálhatok azok a nők, akik szeretnék megfojtani a férfit, akit szeretnek. Titokzatos elgondolások, gyönyörök szomjasai. A kártyások mind hosszú ujjúak. Bizonyos jele ennek, hogy gyűrűs és középső ujjuk csaknem egyenlő hosszúságú. Egy asszony szerint a hamiskártyás tenyerén a fejvonal erősen van kifejlődve. A rövid ujjak praktikus, nyugodt embert jeleznek. Rövid ujjuk van azoknak, akik pénzt olvasnak, hasznos üzleti vállalkozást űznek, mindent alaposan meggondolnak, és lehetőleg mindent praktikus oldaláról vesznek szemügyre. A rövid ujjúak szeretik az ajándékot, a hízelkedést, a pompát. Több fontosságot tulajdonítanak életük külsőségeinek, mint belső tartalmának. Ugyanezért könnyedén viselik a szerelmi bánatot, a lelki felindulások nem hagynak mélyebb nyomokat lényükön. Oly közönyösen hagyják el tegnapi érzelmeiket, mint a szél fújja a kémények füstjét. Mosolyognak azon, amin más bánkódik. Ostobaságnak tartják a szentimentális jeleneteket. ÁmdeJia anyagi veszteség vagy pénztár éri őket: úgy szenvednek, mintha fájdalmas betegségbe estek volna, ilyenkor majd kisírják szemüket, átkozódnak és gyűlölettel telik meg a szívük. Emberek. A kisujj a női kéz árulója. Jegyesek, szerelmesek, kérők, alaposan hallgassátok meg a kisujjat, mielőtt elhatározzátok a házasságot. Ha női kéz kisujja oly hosszú, hogy hegyével eléri a gyűrűsujj köröm alatti részét: fussatok. Xantippe kisujja az, amit kedvesed kezén látsz, balga ifjú. Szedd sátorfádat, amíg az asztal lábához nem kötöz e félelmetes kisujj. Vedd az iramodást az égi négy tájak bármelyike felé: amíg nem kergetnek az ágy alá. Bajuszt és szakállt kellene rajzolni az ilyen kisujjú nők kapujára, a férfiak megóvására. Dombok, völgyek az ujjakon Most hagyjuk a költőket, akik bizonyosan más. az ő szájuk íze szerinti megfejtéseket tudnak az ujjacskák csodálatos dombjairól, drágalátos völgyeiről, amelyeken a szeretők életfonala átvonul: vegyük elő a tudós Lónyainét, aki a leghímevesebb magyarországi tudója a tenyérjóslásnak: mit mond ő az ujjak dudorodásairól? Egy dombocska az első (köröm alatti) ízen: sok gondolkodásra, elmélyedésre, komoly felfogásra mutat. A második íz dombocskája: rendes emberek jelvénye. Pedáns, pontos, órarendes emberek el sem képzelhetők e göb nélkül. Hírneves matematikusok, fizikusok, csillagászok viselik. Ha mindkét ízen megtaláljuk a keresett dombocskát: az erősebb jelentőségű, amely fejlettebb. Mérnökök ujján a második íz fejlettebb, míg papok, tudósok, mély gondolkodású egyének az első íz dudorodását kapták megjelölésül. Nőknél ha sokat foglalkoznak házi teendőkkel, nincs különösebb jelentőségük e domboknak. Tétlen, puha kezeken ínyességet jelez. Fiatal nők kezén szerelmes- kedési gondolatokra is vall a felső íz domborodása, míg apácáknál önsanyargatás képe. (Folytatjuk) Bátonyterenye, volt Vörös Hadsereg útja lakói levelet intéztek a város polgár- mesteréhez, a közelmúltban történt utcanév-változásokkal kapcsolatosan, s véleményüket szerkesztőségünkhöz is eljuttatták. Tisztelt Polgármester Úr! Az Új Nógrád című napilap 1991. június 10-én megjelent írásában felháborodással olvastuk, hogy a Vörös Hadsereg útját (zsákutca) Mázsás útra keresztelték. Véleményt az új névről ezt megelőzően egyikünktől sem kértek, viszont az előzetes információ szerint az új utcanév az Ádámvölgye utca lett volna. Hát hol van itt a demokrácia? Döntésüket nem fogadjuk el! Nem tudjuk, hogy a Mázsás út elnevezés honnan származik, de ha az életszínvonal így romlik tovább, két év múlva Dekás utcára keresztelhetnek. Levelünkkel azt kérném, hogy — miután itt csak kertes házak találhatók és a kiskertekben tavasztól őszig illatoznak á virágok — az alábbi, a lakóknak is megfelelő nevekből válasszák ki: Margaréta, Almafa, Fenyő, Estike, Ibolya, Nefelejcs, Szegfű, Muskátli, Árvácska, Ádámvölgye. Újfent kérjük tisztelt polgármester urat, hogy a lakók véleményét az utcanév megváltoztatásában figyelembe venni szíveskedjék. Köszönettel, a lakók nevében: P. J.-né Bátonyterenye
