Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-28 / 150. szám
1991. JÚNIUS 28., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP UUTTinil 3 Üdülni sem könnyű Vakációzó pedagógusok Pártvélemények az egyházi ingatlanok sorsáról I. „Az egyik ideológiai elnyomás ne váltsa fel a másikat!” Az SZDSZ álláspontja Az egyházi ingatlanok visszaadása az eddig nem igazán politizáló közvéleményt is élénken foglalkoztatja. Jóváhagyással és félelemmel egyaránt találkozni. Politikai húzás, vagy jogos kárpótlás? Ilyen megközelítésben persze az is kérdés lehet, mi a ,jogos”, és mi a „kárpótlás”? A következő napokban a megyében működő politikai pártok véleményével ismertetjük meg olvasóinkat. A Szabaddemokraták Szövetsége részéről dr. Novák Lászlót, a pásztói SZDSZ-szervezet vezetőjét kérdeztük. — Nagyon bonyolult a kérdés, sok ember érzékenységét lehet igen könnyen megsérteni a pontatlan fogalmazással. Az SZDSZ álláspontja az, hogy az állam és az egyházak szétválása mellett az egyházak működőképességét és függetlenségét biztosítani kell. Mindenki szabadon gyakorolhassa vallását lelkiismereti szabadságának megfelelően. — A lelkiismereti szabadság szép kifejezés, de sokan egy újfajta ideológiai elnyomástól tartanak... — Az elmúlt negyven év során számtalan megaláztatás érte a vallásos embereket, sokan vesztették el állásukat, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket. A katonai szolgálatmegtagadókra pedig egyenesen szabadságvesztés járt. Miklós Imre, a volt egyházügyi hivatal elnöke ÁVH-tiszt volt. Személyi, gazdasági döntések nem születhettek az állam engedélye nélkül. Az elnyomás és megalázás persze nem lehet ok az elégtételre, az ateizmust vagy a materializmust nem zavarhatjuk ki az erkölcsi párbeszédből. Ne kelljen kötelezően egy ateistának egyházi iskolába járni, az egyik ideológiai elnyomás ne váltsa fel a másikat. Az ideológiai kényszer ne fenyegesse a lelkiismereti szabadságot. — Ön szerint nem esünk át megint az unalomig emlegetett ló másik oldalára? — Személyesen úgy gondolom, hogy a művelt, intelligens ember neveléséhez szorosan hozzátartozik a vallás ismerete, a vallástörténet, a Biblia. Az erkölcsi tisztuláshoz hozzájárulhat a vallás, a hit, de ebből az ateistákat nem szabad kirekeszteni. El kell ismerni azt a tényt is, hogy a vallásos Országok erkölcsi állapota semmivel sem jobb másokénál, például Olaszországban, Brazíliában órási a bűnözés, a kábítószerezés. Az egyházak kaphassanak tulajdont a működésükhöz, feladataik ellátásához, hogy a hitélet gyakorlásához szükséges feltételeket biztosíthassák. De legyenek olyan ingatlanaik is, ahol lelkészeket, hitoktatókat, szerzeteseket, lelki gondozókat és gyülekezeti munkásokat képezhessenek, helyezhessenek el. Dudellai Ildikó Itt a nyár minden színével, pompájával, s gondjával. Hová menjünk nyaralni? Már év közben tervezgetünk, kalkulálunk, hogy ebből a kevés pénzből hogyan tudnánk a legjobban gazdálkodni. Néhány salgótarjáni iskolában érdeklődtem, mit bír el az idén a pedagógusok vékonyodó pénztárcája és mennyiben segíti a szakszervezet az üdülni vágyókat? Ádámné Ágoston Beáta, a salgótarjáni Bem Úti Általános Iskola tanítója: — Balatonhoz megyünk a férjemmel. Ott laknak rokonaink, így szerencsére a szállás ingyen van. Áz étkezést pedig úgy oldjuk meg, ahogy itthon főzök. — Úgy gondolja, hogy ez teljes kikapcsolódás lesz az ön számára? Hisz a bevásárlás és a főzés gondjait magával viszi! —- Sajnos össze kell kötni a kellemeset a hasznossal; a balatoni árakat azt hiszem nem kell kommentálni. — Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér?! — így van! Rákos Csabától, a Petőfi Általános Iskola tanárától kérdezem: — Ön hogyan tölti nyári szabadságát? — Júniusban egy hétre megyünk Barcelonába a kamarakórussal, ami nem igazán lesz pihenés, de legalább kikapcsolódunk egy kicsit. Egyébként a nyár nagy részében itthon leszünk. Mivel a feleségem is pedagógus, anyagilag nem vagyunk „eleresztve” nagy utazgatásokra. Természetesen a gyerekek kedvéért egy-egy hét végére szeretnénk elmenni közeli fürdőhelyekre. — A szakszervezeti lehetőségeket nem használják ki? — Őszintén szólva, nem is néztem utána, mert én ezeket az „üdültetéseket” lekenyerezésnek tartom. Ez egy jó húzás részükről, hogy kiváló udvaroncokat neveljenek. Véleményem szerint a szakszervezet akkor töltené be igazán a funkcióját, ha kiállna a pedagógusok bérének rendezésénél, és a felemelt keresetből, mindenféle „adomány” nélkül el tudna menni bárki vagy két hétre üdülni. Nem Rákos Csaba volt az egyetlen, aki elégedetlen a „beutalósdival”. Kancsulik Ti- bornéval, a Petőfi Sándor Általános Iskolában is erről váltottunk szót: — Hallom, családi beutalót kaptak Hajdúszoboszlóra! — Ez kissé túlzás, ugyanis önköltséges alapon megyünk, ami annyit jelent, hogy mindenről nekünk kell gondoskodnunk a tíz nap alatt. — Ákkor a szakszervezet csak a szállást biztosítja?-— Igen, biztosítja, — ha befizeti az ember a napi hétszázhat- van forintot. — Mégis mit térít a szervezet? — Összevissza ezerötszáz forintot kaptam. — Hát ebből nem fognak tejben-vajban fürödni! — így ahogy mondja. Maximum a saját levünkben. Lavrincz Attiláné, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója panaszkodott: — Egyszerűen felháborítónak tartom, hogy a város pedagógusai mindössze két darab családos beutalót kaptak a főszezonban. Persze van néhány jegy év közben is, de kérdezem én, ki az, aki el tud menni nyugodt lelkiismerettel a szorgalmi időben? Még ha el is engednék! — Azt a „sok” beutalót hogyan osztották el a városban? — Kisorsolták, hogy melyik két iskola kapja meg. — Úgy tudom, ezenkívül vannak önköltséges jegyek is. — Igen, de sokan úgy vannak vele, hogy ha már nyaralni mennek, azt a néhány napot szeretnék gondtalanul eltölteni. Nyilván azért megy valaki a szakszervezettel, mert kevés a pénze, így nem teheti meg, hogy naponta háromszor étteremben étkezzen. Akkor pedig nem marad más, mint a víkend alatt is a bevásárlás és egyebek. Ezt akár itthon is megteheti. — Önök mennek valahová? — Igen, a férjem az öblös- üveggyárban dolgozik, és onnan megyünk. — Önköltséges? — Na, nem! Természetesen kíváncsi lettem az üdülésügyben legilletékesebb ember, Gubola Istvánné, a városi szakszervezeti bizottság üdülési felelőse véleményére is: — Milyen segítséget, lehetőséget nyújt a szervezet a pedagógusoknak a nyárra? — Az idén a SZOT-tól öt család kapott jegyet Sopronba, illetve a Balatonra. Ezenkívül a pedagógus-szakszervezet még három család számára biztosított helyet teljes ellátással, szintén a Balatonnál. Sajnos azonban ezeket a beutalókat egész éves felosztásban kapjuk, így a nyári szezonra csak néhány jut. — Ezeken kívül, mit tudnak még kínálni? — Lakásokat foglalunk a Balatonnál és Hajdúszoboszlón. Próbálkozunk két-három ágyas kollégiumi elhelyezésekkel Budapesten, Sopronban, Egerben. Háromszáz-négyszáz forint egy éjszakára. Természetesen ezekhez is adunk hozzájárulást. — Úgy hallottam, hogy az árak még így is elég borsosak, mondjuk, ha valaki negyedmagával megy. — Persze, de ma már — hogy példát is említsek —, egy családos soproni beutaló tíz napra, teljes ellátással negyvenezer forint. Ebből azonban csak tízezret kell befizetni. Fekécs Edit Nyárfavágás nyáron Felháborodott hang a telefonvonal túlsó oldalán: — Salgótarjánban a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola előtt a városgazdálkodás emberei kivágták a szép, magas, zöldellő fákat. Miért kopasztották meg az utca egy részét, amikor azok a fák árnyékot adtak és valamennyire megszűrték az utca zaját is? Hogy lehetett ezt megengedni? Az illetékes. Bodnár Benedek a városgazdálkodási vállalat igazgatója: — A vállalat a gépipari technikum előtt lévő jegenye-nyárfákat egy korábban meghatározott fakivágási ütemterv alapján — az iskola vezetésével egyeztetve — vágta ki. Tudni kell, hogy a nyárfa gyorsan növő fajta, emiatt gyorsan is öregszik, az elöregedés kezdete negyven évre tehető. Ekkor az ágak törékennyé válnak, ez forgalmas utak mellett balesetveszélyes. Az a gyakorlat, hogy a városokban főként „előfásítás- ra’ ’ ültetik a gyors növekedés miatt. A most kivágott fák már elérték a harmincöt-negyven éves kort. A fák pótlásáról saját forrásból az iskola gondoskodik, amelyhez szakmai segítséget a városgazdálkodás ad. — cs — A négyéves programról Nagybátony. Várospolitikai fórumot rendeznek ma, pénteken 17 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban, melyen a képviselő-testület 4 éves programjáról lesz szó. Nagy Mihály polgár- mester ismerteti a fontosabb elképzeléseket, majd a jelenlevők is elmondhatják észrevételeiket és javaslataikat. TÖPRENGÉSEK Az ünnep Gyönyörű szavunk az ünnep. Élmények, emlékek sokasága övezi, gondoktól szabadul az ember rágondolva. Közjátéka vajon feledésre érdemes hétköznapjainknak az ünnepek sora, avagy életünk nélkülözhetetlen része? Sem a történelem, sem a napi politika nem tudott ez idáig megbirkózni ezzel a kérdéssel. Az tény, hogy az ünnep az adott időben és környezetben kivételes szokásokat, viselkedést, kapcsolatokat vált ki az őket átélő emberekből. Voltak szerencsés korok, amikor az ünneplő embersokaság érzelemvilága egybeesett a társadalom általános normarendszerével. Egyiptomban például a Nílus átadásához kapcsolódó ünnepléssorozat érintette a fáraótól és családjától kezdve, a legutolsó rabszolgáig a népesség minden rétegét. Az ünnephez kapcsolódó össznépi megbékélés, vigasság, boldogság csodálatos leírását mindenki elolvashatja Thomas Mann Nagyívű József és tesvérei c. regényében. Érdemes. Persze, arról se feledkezzünk meg, hogy a középkor Európájában a Magyar Királyságban tartották számon a legtöbb ünnepnapot, az év 365 napjából közel 120-at valamiért vigalommal töltötték tiszteletre méltó eleink. Nos, az idő múltával az ünnepek éppúgy összeku- szálódtak, mint a hétköznapok minden más szeglete. Nem is olyan régen például Hámori Csaba — akkori MSZMP PB-tag —> azon kijelentése, hogy a magyar nép számára március 15-e a legnagyobb ünnep, kisebb politikai földcsuszamlást jelentett — noha csak az igazság mondatott ki a nyilvánosság előtt. Persze, igazából nem is a mindenkori hatalom által kihirdetett ünnep az igazi emberségfelszabadítást jelentő esemény. Ez a ritka csoda sokkal inkább kapcsolódik a mindennapokhoz civilizált világunkban, mint az állami protokollhoz. Ünnepelni igazából akkor tudunk, amikor tes- tünk-lelkünk megdicsőül. Ki- nek-kinek megvan a maga élet- útján az ünnepségsorozat, amiről szívesen mesél az unokáknak, amire szívesen gondol vissza az élet ama mézbalzsamos alkonyóráin. Tessék megfigyelni azokat az embereket, akiknek életét — mint a csillagszóró szét- röppehő tüneményei —-, beragyogják ezek a csoda magánünnepek. Náluk talán több a mosoly, a megértés, a testi és lelki simogatás. Amiként óvakodni érdemes ' az ünnephiányban megfásult embertársainktól. Az ünnep tehát mindenkinek szívé- joga, lehetősége, életképessége. Senkinek sincs joga ünnepet kisajátítani, de mindenkinek megadatott, hogy ünnepeit megsokszorozza. A boldogabb élethez ez sem kevés. Németh János István A szabadság napjának ünnepe A Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezete június 30-án, vasárnap, Szécsényben ünnepséget rendez hazánk függetlenségének visszanyerése tiszteletére. A programot a 9.00 órakor kezdődő nagygyűlés vezeti be. A művelődési központban dr. Surján László miniszter, a KDNP elnöke mond ünnepi beszédet. A műsorban a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium énekkara és a Rózsavölgyi Művészegyüttes működik közre. Ezt követően megkoszorúzzák II. Rákóczi Ferenc emlékművét. 11.00 órakor kezdődik hálaadó szentmise a ferencesek templomában. Szentbeszédet mond dr. Szántó Kon- rád ferences atya, teológiai tanár. Az ünnepség házigazdái: Herczeg János, Juhász Péter, Kovács Gábor és Tóth Sándor a KDNP Nógrád megyei parlamenti képviselői, valamint Varga Tibor Szécsény város polgármestere. Fertőzésveszély A mostani szeszélyes időjárás következtében néhány aktuális, növényvédelemmel kapcsolatos tennivaló vár a gazdákra. A házikerti gyümölcsösökben, a zöldségféléken, dísznövényeken jelentős mértékű a levéltetű- fertőzés, amelyet Primőr DP permetezésével szüntethetünk meg. Az almáskertekben erősödik a varasodás és a lisztharmatfertőzés. Ennek „gyógyszere” a felszívódó Rubigan 12 EC, vagy a Sápról. Áz uborkatermesztők figyelmébe ajánlják, hogy a peronosz- póra-fertőzés veszélye megnőtt, a réztartalmú készítmények mellett hatékonyan alkalmazható a növény indásodásától kezdve a Mikai C 64 WP, vagy a Galben R növényvédő szerek egyike. Nem tudni: olvasni próbáltak-e benne, vagy a természet érni hajtogatták Lucfalva helységnévtábláját? Az eredmény azonbar jól látható. — Gyurkó felv. — Jakab Róbertné megyénkben Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke, az MSZP parlamenti frakciójának tagja, június 28-án, pénteken Nógrád megyébe látogat. Programjában a Karancssági Polgármesteri Hivatalban, valamint a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban folytatandó konzultáció szerepel. 16.30 órakor a II. Rákóczi Ferenc Mgtsz szécsényi pinceklubjában nyílt lakossági fórum keretében találkozik az érdeklődő állampolgárokkal. Gitárossiker Bátonyterenye. Balogh Péter és Balogh András képviselte a zeneiskolát a minap Vácott megrendezett országos gitárversenyen, s mindketten sikeresen szerepeltek. Mivel András korcsoportjában bejutott a legjobbak közé, így a döntőben is eljátsz- hatta műsorát. Az ifjú zenészek tanára Rácz Eszter. Kianácska Salgótarján. Június 29-én a József Attila Megyei-Városi Művelődési Központban lép fel a kijevi „Kianácska” gyermek- tánccsoport. Az előadás 18 órakor kezdődik az intézmény színháztermében. Tanév végi ráadás Salgótarján. A dolgozók középiskolája nevelői baráti találkozó keretében látták vendégül a balassagyarmati társintézmény tanári kollektíváját. A program befejezéseként megtekihtették a somoskői bazaltömlést és ellátogattak a szlovákiai Fülekre is. Marad a bölcsödé Nagyoroszi. A helyi önkor mányzati testület legutóbbi ülésén heves vita után a bölcsőde fenntar tása mellett döntöttek a nagyoroszi honatyák. A tét az volt, hogy megszüntetik a bölcsődét, ám ekkor az óvodába kell elhelyezni a kicsiket. Ehhez pedig szükséges lett volna az óvoda épületének bővítése. így alapos megfontolás után a bölcsőde fenntartására voksoltak. Az óvodában szeptember 1 -jétől 87 gyermeket írattak be, a bölcsőde húsz férőhelyes, de ettől többen jelezték, hogy szeretnék elhelyezni a kicsiket. Elkészült a gyógyszertár Etes. Kézi gyógyszertárat alakítottak ki az önkormányzat finanszírozásával a községi orvosi rendelőben. A nyitva tartást a rendelési időhöz igazították; a lakosok mindennap felkereshetik a gyógyszer- tárat, ahol dr. Csorba Bertalan körzeti orvos irányításával folyik a gyógyszerek kiadása. Megszépülnek Ságújfalu. A Budapest és Vidéke Postaigazgatóság felújításokat végez a község postahivatalában, mely a Kubinyi-kastély épületszárnyában található. Hasonló munkálatok folynak a hivatal közelében lévő klubkönyvtárban is, ahol az önkormányzat kezdeményezésére a tetőt javítják és a vízelvezetéshez szükséges munkálatokat végzik egy salgótarjáni gazdasági társaság szakemberei.
